Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

A Korzó tolvajai © Két asszony válogat a cipő­részlegnél. Várj csak — mondta egyi­kük, — megnézem mikor in­dul az autóbuszunk. A másik tovább próbálgatta a cipőket. Jobblábast is, a bal­lábast is felhúzta, tapogatta, nem szorít-e valahol? Éppen mustrálta állását a lábtükörben, amikor kifullad­va Visszaért a társa: — Gyere azonnal! Rögtön indul a busz. Az asszony felkapta a tás­káját és szaladt. Lábán a ki­fizetetlen cipővel. A történetnek a várakozás­sal ellentétben még nincs Vé­ge. Mert másnap visszajött a vevő. — Kérem — mondta a pénz­tárnál — szeretném ezt a ci­pőt kifizetni. A buszon vettem észre, hogy elfelejtettem... Egész éjjel nem aludtam, hogy most mi lesz, talán még a Kék fény-be is bekerülök. A példa csak egy, de a ve­vők túlnyomó többsége a be­csületes vásárlóhoz tartozik. Aki semmiféle körülmények között, még véletlenül sem válhatna tolvajjá. e Amikor a Korzó Áruházat átadták rendeltetésének, a ré­gi kereskedő ismerősök, bará­tok némelyike szinte rémülten mondta Király Péter igazgató­nak: „Mi lesz veletek? Akko­ra hiánnyal fogtok zárni, hogy még az ingetek is rámegy.” Nem így történt. Ma már mosolyognak a valahai félel­meken. A Vásárlók kitűnőre vizsgáztak. A Korzó átadása­kor a legkorszerűbb eladási módszereknek volt mintapél­dája az országban. Másfél év alatt bebizonyította, hogy alig van olyan termék, melyet ne lehetne önkiszolgáló formával árusítani. Nemcsak a cipő egyik felét, hanem a párat is ki lehet tenni a szabad polcra, s a ruhákat is. A Korzóban csupán a méteráruk leszabá* sát nem végzi a vevő, bár el­méletileg az sem lenne lehe­tetlen. Megfelelő szerkezet kellene hozzá, amiből a kellő hosszúságú szövetet egy gomb­nyomás után kihúzhatná a vevő. Ilyent azonban egyelőre nem gyárt a kereskedelemnek az ipar. O A Korzó tolvajai tavaly mindösszesen tízen voltak. A vásárlók számához képest szin­te elhanyagolható szám. Az eltulajdonított érték összege belefér az engedélyezett káló­ba. Pontosan a forgalom 26 ezredszázaléka. Az előnyök vi­szont tetemesek: korszerűbb az áru bemutatása, kényelmesebb a vásárlás, kevesebb dolgozó szükséges, mintha hagyomá­nyos körülmények között áru­sítanának. A kereskedelmi szakembe­rek azt mondják, hogy aki egyszer lop és sikerül neki. az már menthetetlen. Vissza fog térni újra és újra, míg le nem leplezték. Vérszemet kap a „sikertől”. Mint például az az asszony, aki lopott egy eser­nyőt, rövid úton elvesztette, majd visszatért az áruházba, s egy másikat is lopott. Később megtalálta az első ernyőt. Ek­kor nem átallt visszamenni a Korzóba és kérni, hogy cse­réljék ki neki férfiingre. Mit loptak? Elsősorban női fehérneműt, ruházati cikkeket. Volt olyan vőlegény, aki úgy akart a menyasszonyának ked­veskedni, hogy looott neki két pulóvert — vállfáétól. Akadt olyan szarka, akit a 160 laká­sos épülettömb alatti élelmi­szerüzletben értek tetten, s a motozásnál derült ki. hogy a táskájában néhány blokk nél­küli harisnyanadrág is lapuk Egy szervezett tolvajbanda akkor bukott le, amikor a Bizományi Áruházban eladás­ra kínálta fel a Korzóból „szerzett” holmikat. Az áru­kon ugyanis a szakember szá­mára felismerhetően jelölve van, hogy az önkiszolgáló áru­ház készletéből való. © Mi hiányzik még a hatható­sabb ellenőrzéshez? Az igaz­gató nem tréfaként mondja, hogy az ipari tv-kamera. Ne­héz ugyanis a hatalmas áru­házban ellenőrizni a vevőket, s kellemetlen is a kereskedel­mi dolgozóknak, vásárlóknak egyaránt. A vizslató szemek­ről már több karikatúra, hu- moreszk készült. Az igazság viszont az, hogy az eladónak, aki vásárlásnál ad segítséget, vagy a kasszánál pénzt kezel, elsősorban a munkájára kell figyelni, Egy tv-kamera diszk­réten ellenőrizne. Tv-kamera ugyan nincs, s nem is várható a közeljövőben, egy másik fontos segítség vi­szont kialakult az elmúlt más­fél esztendő alatt. A vásárló­ké. A sok becsületes ember vigyáz a néhány szarkára. Elő­fordult, hogy szóltak az el­adónak, mert úgy látták, hogy a vevőtárs kabátja alá rejtett valamit. Máskor meg egyene­sen a tolvajjal rakatták vissza az árut Mostanában kevesebb a lo­pás? — kérdeztük végül, jól reménykedve, hogy befejezé­sül leírhatjuk majd. A lopá­sok száma, értéke is csökken. Elégedetten mesélik az áru­házban. hogy nemrégiben Du­naújvárosból látogattak a Korzóba az ottani áruház ve­zetői, s ugyancsak elcsodálkoz­tak, amikor hallották az itteni adatokat. Dunaújvárosban bi­zony naponta átlag 3—4 tolvajt kell leleplezni. K. P. Moszkva gyomra — Milyen messze van az Óceán? — kérdi egyik moszk­vai a másiktól a város központjában. — Húsz perc metrón, és még tíz autóbuszon. Ez nem anekdóta, hiszen november első napjaitól hall­hattunk volna ilyen párbeszédet, mivel akkor nyílt meg a szovjet fővárosban az Óceán nevű önkiszolgáló élöhal-szak- üzlet. A szovjet kereskedelmi gyakorlatban itt oldották meg először az élőhalárusítás önkiszolgáló rendszerét. A központi raktárhelyiség nagy akváriumából a hal elektronikus mér­legre ér, az megállapítja a súlyát, onnan polietilén zacskóban kerül az üzletbe. Automata receptkönyv is áll a vásárlók rendelkezésére. A háziasszony megnyomja az őt érdeklő ételt jelző gombot, s az automata forgólapos tájékoztatóról máris leolvashatja, hogyan kell elkészíteni a csukát, vagy niás frissen „kifogott” halat. — Az Óceán nevű bolt megnyitása — ha pusztán meny- nyiségi szempontból vizsgáljuk — kifejezetten „helyi” ügy. Nem történt több minthogy a meglévő 3060 moszkvai élelmi­szerüzlet mellett még egy újabb nyílt. A szaküzlet megnyi­tása azért érdekes, mert az élelmiszer-ellátásban jelentkező új tendenciákat jelzi. — Ma a vásárló először azt nézi, mennyire friss a ki­rakatban lévő áru, s csak azután tekint az árcédulára — mondta Nyikolaj Tregubov, a moszkvai kereskedelmi igaz­gatóság vezetője. — Ezzel magyarázható például, hogy nagyobb az igény a friss, mint a fagyasztott halféleségekre, bár az utóbbi as olcsóbb. Vagy egy másik példa, a teatojás. Az ára a szab­ványosnál mintegy 25 százalékkal magasabb, mégis sokkal gyorsabban fogy. Milyen étvágya van a 7 milliós Moszkvának, a világ 4. legnagyobb városának? Üzleteiben naponta elkel: 2500—2700 tonna hús és hentesáru, 4200—#500 tonna tej és tejtermék, 2200—2300 tonna kenyér, 7 millió tojás, ezer tonna kolbász­féle, 100 tonna tavi- és tengeri hal és így tovább. Ezt a rengeteg árut 6 ezer furgon, tejszállító és hűtő- kocsi, teherautó juttatja el az üzletekbe, ahol százezer em­ber gondoskodik a vásárlók kiszolgálásáról. Eddig az állami kereskedelmi hálózatról volt szó. Eh­hez azonban hozzá kell számítanunk a 30 kolhozpiacot, ahol a moszkvaiak naponta 7—800 tonna árut vásárolnak — élő baromfitól kovászos uborkán át a friss spenótig. Moszkva étvágya növekszik. Idén ősszel például na­ponta 3—500 tonnával több húst adtak el, mint tavaly. Még jelentősebben, 6—S00 tonnával emelkedett a tejter­mékfogyasztás. A moszkvai Kereskedelmi Piackutató Intézet közgazda- sági laboratóriuma 250 fővárosi boltban végzett felmérést és úgy találta, hogy növekszik a diétás készítmények iránti kereslet. A tejtermékek választéka például 200 cikket ölel fel, de a kefir, a zsírszegény készítmények iránti vásárló­kedv rohamosan emelkedik. AhEKSZANDRA IUINSZKAJA JA Különös házasság | igaz históriája 22. BUTTLER MESÉBE ILLŐ KERESETLEVELE „ .. .Vakmerőén és hatal­maskodva Dőry Gábor gróf mindenféle szidalmak közepet­te azt mondogatta, hogy en­gem megbilincseltet és Egerbe vitet, hacsak leányával, Kata­linnal nyomban házasságot nem kötök. Ekkor bizony szo­morú, gyászos és minden ön­kéntes elhatározásomtól és sza­bad hozzájárulásomtól meg­fosztva, helyzetemben, — ki­vált megfosztva és gondolva elsősorban is azt, hogy Dőry Gábor bármely vakmerő és bűnös, életveszéllyel járó fe­nyegetéseit be szokta váltani, — nem tehetvén másként, mi­vel mindenkitől távol voltam, aki támogatásával és tanácsá­val nekem segítségemre lehe­tett volna, hiszen nem tájé­koztathattam őket levél útján segély és tanács nélkül ma­radt helyzetemről, erőszakot visszatartásomról, megakadá­lyozva ebben a nappali és éj­jeli, valamint a belső és kül­ső strázsa. Nem maradt tehát más szá­momra, minthogy a legszeren­csétlenebb lépéssel: a részem­re oly gyűlöletes Dőry Kata­linnal kötött házassággal, — mely tehát akaratomon kívül fog megtörténni, — magam ezen borzasztó zaklatástól, át- kozódástól és fogvatartásomtól megválhassak. Eszerint enged­nem kellett a szigorú kénysze­rűségnek, és nékem, ki inkább automata (azaz gép), mint em­ber voltam már, emberi tet­tekre merőben képtelen, tehát teljességgel ellenszegülő és kényszerűéit lélekkel a házas­ságkötés gyászszertartásához hozzá kellett járulnom. A le­küzdhetetlen ellenszenvet és idegenkedést mindkét részről bőven igazolták az elkövetke­zendő események is, minthogy akárcsak rövidebb időre, bé­késen és nyugodtan még csak közös asztallal sem élhettünk. Mivel pedig valóban a há­zassági kötelék érvényessége és derűje a férfiú és a leány­zó kölcsönös, csakugyan belső és szabad s a házasság isteni és emberi intézménye céljából megfelelő egyetértéséből, mint­egy szülőokból ered, úgy a természet örök jogánál, mind az egyházi törvénykönyv ,.. értelme és kétségtelen hatá­rozatai szerint. Ez az áldatlan házasság pedig nyilvánvalóan— az esetre alkalmazandó egyhá­zi törvinykönyvi cikkelyek el­lenére történt s ekképpen már a szabad beleegyezés hiánya miatt Is érvénytelen és sem­mis. Minthogy... a házassági szerződésnek önkéntesnek és szabad akaratból eredőnek kell lennie, ezért a más módon, akár erőszakkal, akár megfé­lemlítéssel kikényszerített há­zasság ... tehát érvénytelen és Szükségképpen semmis ,.. A Főtisztelendő Érseki Szent­székhez mindezek alapján alá­zatosan és fiúi bizalommal kő- nyörgök... eme házasságot már eleve semmisnek nyilvá­nítani is így lebilincselt lel­kem ártatlanságát megszün­tetve, annak üdvéről kegyesen gondoskodni méltóztassék.. SAVOLY FISKÁLIS AGYAFÚRT ÉRVEI Buttler csavaros eszű próká­tora tehát úgy állította össze a keresetlevelet, majd pedig a per bizonyító anyagát, hogy annak minden egyes mondata, a tanúk minden szava, ne csu­pán támogassa, de mintegy szuggerálja azokat a feltétele­ket. melyeket a szentszéki bí­róság, az egyházi törvénykönyv és a sokszázados joggyakorlat nyomán, a házasság érvény­telenítéséhez megkíván. A házasságkötést végső so­ron is elért erőszaknak „való­ban súlyosnak, közelfekvőnek, kikerülhetetlennek és tekintve a fenyegető személy indulatos­ságát, valószínűleg be is követ- kezendőnek kell lennie." En­nek a hatására támadhat az­után „olyan félelem, — mint az egyházjog is kimondja, — mely bátor férfit is megrendít”. Az erőszak vizsgálata során megkívánják a szentszéki bí­rák e súlyos házassági bontó­akadálytól, hogy az ne csak folytonos, azaz egészen az es­küvő lezajlásáig tartó, külön­leges és igazságtalan legyen, de mindenekfelett egyenesen és közvetlenül a házasság ki­erőszakolására irányuló is le­gyen. A Buttler—Sávoly-kettős azonban a grófra gyakorolt erőszak, s annak nyomán tá­madt fV "lem mellett, egész arzenálját agyalja ki azoknak az „érvek”-nek, sőt egyenesen vádaknak, melyeknek bárme­lyike is súlyosan eshet a latba majd a házasság érvénytelen­né nyilvánítása során. 1. A házassági szerződés alá­írására is csak ravasz fondor­lattal és becstelen lelki rá­hatással, erkölcstelen befolyá­solással, rábeszéléssel vették rá Dőryék a tapasztalatlan grófot. 2. A grófkisasszonynak ké­sőbb megösmert bűnös leány­élete miatt pedig egyenesen megundorodott tőle, és nem js óhajtott a férje lenni. Ezért tatotta távol magát hosszabb ideig tőle. Tehát nem is sze­rette a vőlegény menyasszo­nyát! 3. Az egyház szigorú előírá­sait felrúgva, nem hirdették ki a jegyeseket esketésük előtt háromszor lakóhelyük templo­mában. 4. Az esketési szertartás gróf Eszterházy Károly egri püspök szigorú tilalma ellenére s en­gedélye nélkül történt. 5. Az egyházi szertartáson csak egyetlenegy tanú volt je­len. az előírt kettő helyett. Az anyakönyvbe is csak hamisan, csalárd módon került a máso­dik név bejegyzésre. 6. A házasság megkötésére pedig csak erős fenyegetés, fegyveres terror, kegyetlen fog- vatartás hatására volt kényte­len adni a fejét. Gróf párdányi Buttler János valóban elégedett lehet Sávoly Sámuel uram munkájával, mely egyetlen kiskaput sem hagy, — legalábbis abban a hitben ringatják magukat, melyen át Dőry Katalin asz- szony most megugorhasson a válást jelentő sarokba szorítás elől... ' A grófnő helyzete a per kez­detén nem látszik túlzottan nehéznek és bonyolultnak, hi­szen nem csupán tudja, hogy férje alaptalan, valótlan dol­gokat állít, de az esküvőjüket megelőző levelezés is a birto­kában van. No meg férje egyik ügyvédje jelentette ki néhány éve egyik házassági perükben: — „Valóban... nem lehet a házasság érvényességét kétség­be vonni!” De nem is vonta azt az el­telt 29 esztendő alatti tenger­nyi házassági vita, pereskedés során sehol, sem a gróf, sem egyetlen ügyvédje kétségbe. Pedig bízvást megtehette vol­na... De mit is írt Buttler eskü­vője utáni napokban nővéré­nek, Juliannának, Laezkovics Györgynének? „Kedves Nénikém! Hozzád való szeretetem kész­tet engem arra, hogy tudósít­salak házasságlépésemnek meg­tételérül, melyet is az folyó holnapnak 20-ik napján tet­tem, Gróf Dőry Katalinnal, aki is magát barátságodba ajánlja.. " Akinek a neve olyan esze­veszett kényszer hatására ke­rül csak be a házasultak mat- rikulájának lapjára, az bíz, nem szokott mézeshetei első napjaiban ilyen leveleket írni legközelebbi vérrokonának, nő­vérének ... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents