Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
Uj fejezel Európában CSEHSZLOVÁKIA Válaszol: Dr. Miloslav Ruzsek külügyminiszter-helyettes — Mit tekint az 1972-es esztendő legfontosabb világeseményének az európai béke és biztonság megszilárdítása, a társadalmi haladás és a szocialista országok egysége szempontjából? — Az elmúlt 1972-es évben azt tekintem legfontosabbnak, hogy a szocialista országok együttes erőfeszítésével és sok más ország segítségével pozitív irányt sikerült szabni az európai helyzet alakulásának. Azok a problémák, amelyek a nyár folyamán még alig látszottak megoldhatónak — mint például a német helyzettel kapcsolatos problémakör — megoldódtak, vagy pedig a megoldás útján haladnak. Bízom abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között fennálló régi problémák is hamarosan rendeződni fognak. Az európai kormányok és az európai közvélemény jelentős része megértette, hogy az eredményekhez vezető pozitív irányzat elősegítése érdekében együttes erőfeszítésekre van szükség. Ebből a szempontból örömmel kell üdvözölnünk és kedvezően értékelnünk az 1972. november 22-ón Helsinkiben megkezdődött sokoldalú előkészítő tanácskozást, hiszen ez az első ilyenfajta megbeszélés az 1915-ös bécsi kongresszus óta. — Mit vár az 1973-as évtől? — Szeretném, ha az enyhülés irányvonala megerősödnék, polgárjogot nyerne Európában; mindenekelőtt pedig, hogy az európai munkásmozgalom és az európai ifjúság szervezetei még szilárdabban működnének e tendencia fenntartása és megerősítése érdekében. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hathatós segítséget nyújt majd a háború kockázatának elhárításában; kiszélesíti az európai országok közötti minden oldalú együttműködést, és ilyen módon biztosítja a kontinens békés jövőjét. Ez az út sem most. sem a jövőben nem lesz mentes, a nehézségektől, osztályellentétek szabdalta világunkban és kontinensünkön. Az ifjú nemzedék segítségével azonban hosszú idő óta első ízben sikerült elérnünk annak lehetőségét, hogy össz-európai párbeszédbe kezdhessünk az enyhülés kitűzött irányvonaláról. Elég, ha a mi ifjú generációnkat századunk huszas és harmincas esztendeinek ifjúságához hasonlítjuk, amely a munkanélküliség és a háború rémei között növekedett fel, hogy ráébredjünk a különbségekre és az új lehetőségekre. Az egyiptomi diákok erélytelenséggel vádolják a kormányt Rohamrendőrség vette körül Egyiptom valamennyi egyetemét, hogy csütörtöktől fogva érvényt szerezzen a felsőfokú tanintézetek bezárását elrendelő döntésnek. A rendőrség által őrizetbe vett diákok bírósági eljárással számolhatnak: az alexandriai diákbizottság közlése szerint két évig terjedő börtönbüntetéssel és viszonylag nagy összegű — 50 egyiptomi fontra rúgó — pénzbüntetéssel kell szembenézniük. Épp egy éve most, hogy a kairói egyetem diákjai a belvárosba vonultak, és tüntettek a kormány politikája ellen. Jelszavaik hasonlóak voltak a mostanihoz^ erélytelenséget tulajdonítottak a rendszernek a közel-keleti válság megoldását célzó erőfeszítésekben és kifogásolták a diplomások szűkös elhelyezkedési lehetőségeit, / A hivatalos közlemény, amely hírül adta az öt egyetem és a majdnem két tucat felsőoktatási intézmény bezárását, a kairói egyetem körüli összecsapásokért „egy kisebbségre” hárította a felelősséget, hangsúlyozva, hogy a diákok java része a rendet kívánja. A kairói egyetem környékén lezajlott hatórás „csatát” az AFP-hírügynökség példa nélkül állónak nevezi. Helyzet- jelentésében elmondja, hogy a rendőrök egy több ezer fős tüntető menetre támadtak rá, miközben a felvonulók az egyetem területéről különféle rend- szerellenes jelszavakat kiáltozva — főként a letartóztatott diákok szabadon bocsátását követelve — elindultak a város felé. A menet csak néhány száz métert haladt a Gizai úton, amikor a rendőrség gumi- botokkal és könnygázgránátokkal megkezdte a tüntetők visszaszorítását. A közelharc másfél órán át folyt, majd újabb négyórás „pozícióharc” következett az egyetem közvetlen környékén. Több diák megsebesült; őket társaik ápol. ták a jogi fakultás termeiben. Később lecsillapodott a harc heve; a diákok többsége elhagyta az egyetemet, csak néhány százan maradtak ott, hogy folytassák a letartóztatottak iránti rokonszenvből megkezdett ülősztrájkjukat. A rendőrség velük szemben egyelőre nem alkalmazott erőszakot, jóllehet tavaly hasonló esetben, kemény eszközökkel gondoskodott az egyetem teljes kiürítéséről. Időközben a kairói rádióban beolvasták a munkásszakszervezetek közleményét, amely óvatosságra intette az egyetemistákat. •• ülést tartott a (Folytatás az 1. oldalról) más tényezők is figyelmeztetnek, hogy ezek hátrányosan hatnak a fiatalság helyzetére, mérséklik az egészségügyi ellátás eredményeinek kibontakozását. A gyermekek egy része egészségi károsodással éri el az iskoláskort. Az elváltozások, illetve a krónikus betegségek aránya az egymást követő korosztályoknál megközelítően azonos. Az iskolaegész- ségügyi munka ezeket csak kis mértékben tudja csökkenteni. A vizsgálat tapasztalatai utalnak arra is, hogy a középiskolai és az ipari tanulók számának gyors növekedése a beruházási eszközök tekintélyes részét kapacitásnövekedésre fordította és az igényeknél jóval kevesebb jutott a színvonalasabb oktatási feltételek megteremtésére. Ennek követBérkövetelésük alátámasztására beszüntették a munkát Sidney kikötő munkásai. A sztrájk miatt a hajók nem tudtak a kikötőbe befutni, hanem a nyílt vízen voltak kénytelenek horgonyt vetni. Képünkön: A Monterey nevű hajó utasait rendőrségi segédlet mellett mentőcsónakokon szállítják partra a nyílt vizen hergonyzá hajóról. Száz éve jelent meg a Munkás-Heti-Krónika Egyik napilapunk az esztendő első lapszámát így jelölhette meg: „101. évfolyam, 1. szám”. A Népszava vallja magát joggal és büszkén az éppen száz éve született harcos politikai hetilap, a Munkás-Heti- Krónika munkája folytatójának. Egy évszázada éppen, hogy Farkas Károly vasmunkás (az I. Internacionálé tagja és magyarországi főmegbízottja, az első magyar munkásszervezetek vezetője) és Ihrlinger Antal nyomdász (az Általános Munkás Egylet egyik vezetője, később a Magyarországi Munkáspárt egyik szervezője és első elnöke), mindketten a császári és királyi hatóságok előtt megbélyegzett emberek, az 1972-es „hűt- lenségi per” vádlottai, megalapították a „Társadalmi és Gazdászati Néplapot”. Az első szám 1873. január 5-én indult Útnak, Madarász János nyomdász szerepelt felelős szerkesztőként — ő még nem állt akkor Ferenc József bírái előtt Néhány évvel előbb még az Internacionálé főtanácsának bázeli ülésén a magyar munkásmozgalom nehéz helyzetéről szólva Marx Károly mondotta el a magyar _ belügyminiszter báró Wenckheim Béla és a pozsonyi munkások történetét: „szivarjával a száMinisztertanács kezményeként a megvalósult létesítmények egy részéből hiányzanak a napközik és a tornatermek, az orvosi szobák, mosdók, öltözők stb. Az oktatási beruházások nem tudták pótolni az elavult iskolaépületeket. Az iskolai beruházásokat nagymértékben visszayeti az elmúlt éyekben kialakult szabadáras rendszer. A kötött, meghatározott költségvetési lehetőségekkel rendelkező beruházók a kivitelezők szabad ármozgásával nem képesek lépést tartani. A mennyiségi célt szolgáló tervezési irányelvek a fejlődés jelenlegi szakaszában már nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Az iskolák jelentős részénél a felújítási pénzeszközök a legszükségesebb állagmegóvási munkák elvégzését sem teszik lehetővé, ezekben az épületekben az oktatással kapcsolatos minimális egészségügyi követelményeket sem tudják kielégíteni. Az általános iskolák csupán 26 százalékában, a középiskolák 90 százalékában, az iparitanuló-intézeteknek pedig csak felében van tornaterem. A fiatal korban kialakuló egészségkárosodás az egyén és a társadalom számára egyaránt terhet jelent. Ebből következően az iskolaegészség- ügvnek, mint társadalmi méretű megelőzésnek meghatározó szerepe van. Jégtörők a Dunán A Duna vízterületének 20— 30 százalékát takarják jégtáblák, de az erősebb kanyarulatokban, szűkületekben 50 százalékosra „sűrűsödik’’ a zaj lás. A jugoszláv oldalon egyes szűkületekben pedig a jégtáblák teljesen takarják a víz tükrét A magyar—jugoszláv vízügyi egyezménynek megfelelően öt magyar jégtörő hajó vonult ét a jugoszláv Duna-szakaszra, hogy Újvidék és a magyar— jugoszláv határ között segítse a zajló jégtáblák leúsztatását. A magvar szakaszon 11 jégtörő hajó „tereli* az úszó jégtáblákat, ■ útnak Indítja a homok- zátonvokon, vagy a part mentén megakadt jeget is. jában, lihegve és füstölve, a nagy férfiú fenyegető felkiáltással fogadta őket: önök munkások, önök szorgalmasan dolgoznak, a többi nem tartozik önökre. Semmilyen egyesület nem kell maguknak; és ha beleavatkoznak a politikába, mi maguk ellen megfelelő rendszabályokat tudunk alkalmazni... Marx, aki megjegyezte, hogy a főtanács a legmegbízhatóbb hírekkel rendelkezik Magyarországról (Farkas Ká- rolytól származott az Inter- nacionálé minden információja), idézte a munkások válaszát is; kötelesek, és természetesen fognak is foglalkozni a politikával”. A száz éve megjelent MuiW kás-Heti-Krónika első száma — szerző megjelölése nélkül — egy „A munkásmozgalom történetéhez” című folytatásos cikket közölt. Az első mondat így szól a cikkben: „Az eddigi társadalmok története osztály- harczok története”. A munkás^ lap tehát első tennivalói egyikének tartotta, hogy megismertesse a magyar dolgozókkal a Kommunista Kiáltványt. S ez a lap adott hírt 1878-ban az első magyarországi szocialista kongresszus összehívásáról, meghirdetve, hogy „Á kongresszusnak legfőbb feladata leend egy programmot megállapítani, mely a magyar- országi szocialisták elveit, céljait és követeléseit tisztán és. röviden kimondja” —r- más szóval egész élete során szervezője, harcosa volt a kizsákmányolás ellen, a felszabadulásért vívott küzdelemnek. Lakbérengedmények Újabb, fontos passzusokkal egészítették ki a lakbérekről, valamint az albérleti és ágybérleti díjakról szóló rendeletet. Az új paragrafusok szerint, ha a bérlő korábbi lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat alapján szűnt meg, s helyette kapott állami lakásra a lakás- bérleti jogviszonya 1971. július 1-e után keletkezett, a bérbeadó a megállapított lakbérből engedményt adhat. A kedvezményre a bérlő csupán akkor jogosult, ha nyugdíjas, illetőleg Rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű, vagy keresőképtelen és a lakásbérleti jogviszony keletkezésekor is nyugdíjas volt. Az engedmény csak akkor adható, ha a bérlő korábbi lakása szükséglakás, illetve komfort nélküli vagy félkomfortos volt, s lakbére is kisebb * volt, mint az új lakásé. Az adható kedvezmény a korábbi és az új lakás lakbérének külön- bözetéig terjedhet. A lakbérből nem adható engedmény, ha a bérlő korábbi lakása helyett saját kérelmére kapott magasabb komfortfokozatú lakást, illetőleg, ha a bérlővel olyan kereső is együtt lakik, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult. Ha a bérlő a lakását saját költségén, emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel alakította ki, és a korábbi jogszabályok alapján megállapított bérbeszámítási joga 1971 július hó elsején szűnt meg, vagy ezt követően szűnik meg, az új lakbér mindaddig, amíg a bérlőnek lakásépítéssel kapcsolatos tartozása van az OTP-nél, a korábbi lakbérből beszámítás címén havonta visszatartható összeggel, továbbá a lak- béremelésnek a bérlő részére lakbér-hozzájárulás címén havonta vissza nem térülő összegével kell csökkenteni. A csökkentett összegű lakbérfizetési kötelezettség — visszamenően 1971. július 1-től érvényes. A már befizetett lakbértöbbletet a bérlő javára kell írni, ,
