Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

Járási művelődési központ. Dombóvár túl a palánk! mezőgazdasági szakközépiskola és gazdaság épületcsoportja van, majd et­től északra a vízügyi gépeket javító üzem. Palánkon körülbelül ezeröt- százan dolgoznak. Következik: A palánklak Palánkról.- Pj ­Mechanikai Mérőműszerek Gyára. Ezredmilliméteres pon­tosságig lehet ezzel a műszerrel beállítani a gyártást ellen-. őrző szerszámokat. Tervek télre, tavaszra Csikós Imrével, a járási és városi művelődési központ igazgatójával beszélgetünk. A téma: a ház tervei a követke­ző félévre. — Bármit szeretnénk, első­sorban az épületünk adottsá­gaival kell számolnunk. Szín­házi előadást nem rendezhe­tünk, bármekkora igény lenne rá a tizennyolcezres városban, mert kicsi, korszerűtlen a színpadunk. Most kértük meg a pécsi színház szakértőjét, hogy átmeneti megoldásként tervezzen számunkra egy szín­padot, de nem sok remény van a megoldására. Hangversenye­ket is a klubteremben rende­zünk. Idén is lesz tavaszi hang­versenysorozat, amire száz- százhúsz bérletessel számo­lunk, Kétftetenkint lesznek a hangversenyek, a művelődési központ mellett a megyei ta­nács és a helvi zeneiskola szervezésében. A műsorterv még nem készült el. Januárban kezdek m*”d 8 szokásos támoRfánc-tanfolvam is. Két irodalmi estünk lesz: Nsw Attila és Margittay Ági jön Dombérrírra. — Idén kerül sor a „Dom­bóvári napokra”?-» A tervek szerint máius 13 és máius 19 között. A város vezetősége úsv döntött, hogy kétévenként rendezzük m°g az ünnepségsorozatot, utoljára 1971-ben volt. A „Dombóvári napoknak” kettős célja van. Hagyományt szeretnénk vele teremteni, illetve feleleveníte­ni a „Kapos menti napok” emlékét. A másik célunk: fó­rumot biztosítani a város mű­vészeti csoportjainak a szerepe lésre. Ezért is lesz a hét kul­turális jellegű. Az ünnepi so­rozat programiában sor kerül­ne szoboravatásra, városunk­ban látnánk vendégül egy egészségügyi témájú tudomá­nyos tanácskozást, divatbemu­tatót, ekkor lesz a rinorterőr- sök országos vetélkedője, kiál­lítás az NDK-ról és egy MHSZJ modellező bemutató. — Az 1972-es év mutató! szerint a művelődési házban átlagosan három foglalkozás volt naponta, és negyvenezer látogatónk volt. Szekszárdon, aí megyei művelődési központban kétszer ennvi foglalkozás, éfl hatszor ennyi látogató a Jel­lemző! Pedig Dombóváron iá vannak hagvnmábvai a műve-; lődésnek: csak kedvük nincs aí dombóváriaknak ebbe az el­avult, csónva és hideg énülét­be járni. Nammn nagv szükség lesz az űi korszerű művelődé­si közoontra. amit az ígéret szerint a iövőben elkez­denek maid tervem? — hal­lottam Csíkos Imrétől. ~ Vfé — 1 A megye mezőgazdaságának eredményei meghaladják az országos átlagot (Folytatás az l. oldalról) nát Megszűnt az élelmiszer­feldolgozó ipar krónikus nyers­anyaghiánya, viszont a burgo­nyaterület állandó csökkenése már veszélyezteti az ellátást. A sertéságazat 1,1 millióval több sertést produkált, mint 1971-ben, a sertéslétszám elér. te az ötéves terv végére ter­vezett szintet. A juhállomány tovább csök­kent, olyannyira, hogy az állat- tenyésztésben a legtöbb gondot okozó ágazattá vált Ezt a csökkenést megfelelő intézke­désekkel akarják megállítani. A miniszterhelyettes éppen azért türelemre hívta fel a juhtartó gazdaságokat Mint ahogyan előnyhöz Jutottak azok a gazdaságok, amelyek a kor­mányhatározat megjelenése előtt is intenzíven tenyésztet­ték a szarvasmarhát, hasonló­an előnyhöz Juthatnak a juh- tenvésztő gazdaságok. Váncsa Jenő foglalkozott a mezőgazdaság Idei feladataival bt mérsékelt egyszázalékos növekedést keli produkálni. A növénvterm°sztés bruttó ter­melési értéke az elvárások szerint a tavalyi szinten ma­rad. a gabonatermesztésben is­mét el kell érni a tízmillió tonnát, a takarmánvtermesz- tésnek biztosítania JmP a hazat Kzflkséeíetpt.. Mintpzv 9a 000 hektárnyi területen kell mknr- rénát termelni tíz százalékkal növelni a zöldséerráiáv — első­sorban a friss zöldség _ ter­mel énét. TTárom-némr százalék, kai keP^ növetol a tobénlétszá- mot. A sertésé vazatban a srintentartésboz a naevnze- meknak kpP Iriemrenlftenl a háztáifban várható tenyésztési Vissza esést. A mezSr*naífas?g műtrárnr a- eTláfáoa inmit rio nem tiMfiék kteléirftonl pz összetett mffti.Amrák irénfj Irtémrt. *>ö jrTáznléWol töt>Ti TiSirértvvééá Szer kerül fnreatomba. amn­jvnV habnzatslárq 25 millió deliért feráftanak'. Periibázásokra 1*15 miliiárő ínrint hit. amelv motremrezik az ötéves terv ereded, ez évre esedékes célkitűzéseivel. Az építkezések vonalán csökkent a beruházási kedv, és ha vol­tak is csalódások a korábbi években, bátorítani kell az építkezésekre azokat az üze­meket, amelyekben megvan­nak a feltételek. Tolna megye mezőgazdasá­gának eredményeit méltatva, elmondotta a miniszterhelyet­tes, hogy azok majd minden­ben meghaladják az országos átlagot. Elismert a termelés- szervező és irányító munka, az eddig kialakított termelési rendszerek — amelyek révén ért el a megye ötven mázsát megközelítő kukorica-átlagter­mést, tíz mázsával többet az országos átlagnál. A szőlő- és gyümölcster­mesztésben lesznek gondok, miután csökkent a termelési kedv és az ültetvények terüle­te is. Ezért és ennek érdeké­ben a minisztérium anyagot terjeszt a kormány elé. amelv majd a szekszárdi szőlővidék rekonstrukciójában is kedve­zően érezteti hatását. A miniszterhelyettes értéke­lése után részletekbe menő tárgyalást folytattak a megye és á minisztérium vezetői, a szarvasmarhaprogramról. az üzemanyag- és a villamos- energia-ellátásról, a szanálási eljárásokról. Az új rendelke­zés kedvező lehetőséget nyújt a szanálásra kerülő szövetke­zeteknek: az ötszázalékos ka­matra adandó, visszatérítendő állami támogatás visszafizeté­si módját a szövetkezet vá­laszthatja meg. A szekszárdi egészségügyi vágóhíd építésé­nek kérdését a MÉM az év első negyedében terjeszti a Gazdasági Bizottság elé. A szarvasmarhaprogramra vonat­kozó megyei elképzeléseket a minisztérium erkölcsileg és anvagilag is támogatja: pél­dául egv kedvezőtlen adottsá­gú gazdaság modellüzemmé alakításában. BI. Gondoskodás a gemenci erdő vadjairól * Befagytak a vizek, a folya­mi holt ágak, morotvák, zajlik a Sió a gemenci erdőben. A szennyezett Sió-csatornából különben sem innának a szarvasok, az ivóhelyek pedig bejegesedtek, ezért nedvdú- sabb takarmányt juttatnak a vadnak, főleg törköllyel, siló­val, valamint vadgesztenyével etetik a gímszarvasokat. Ku­koricát már november 1-e óta hordtak az erdő vadjainak, azonkívül kaptak hűtőházi zoldséghulladékot is, főleg azért, hogy helyhez szoktassák a vadállományt. ne kóborolja­nak ki a mezőgazdasági mű­velésű területekre. Parti István, a Gemenci Ál­lami Erdő. és Vadgazdaság vadászati igazgatóhelyettese 180 000 holdnyi hatalmas terü­let vadgazdálkodását irányítja Tolna és Bács-Kiskun megyé­ben. Tőle tudtuk meg, hogy az ártéri erdőkben az új év elejéig még találtak maguknak táplálékot a szarvasok, s kü­lönösen kedvenc csemegéjüket, a lágy fák sima kérgét fo­gyasztották. Az erdőség állatai, gímszarvasai jó erőnlétben te­kintenek léli ellenségük, a ha­vazás elé. Nemrégiben kezd­ték meg a lucerna etetését, s az új évig kedvező időjárás folytán, két hónappal későb­ben, s így körülbelül 1800 má­zsa lucernaszénát takaríthattak meg. A gazdaság felkészült a zordabb időjárásra, a hófúvá­sokra is, és ha szükségessé válik, ezernyi etetőhelyen gon­doskodik a szarvasok, az özek, a vaddisznók, valamint a vad szárnyasok táplálásáról is, szerte az óriási erdőbiroda­lomban. (B. LJ • A vasútállomásról minden reggel öt óra huszonöt perckor indul az első járat a műszer- gyárig. A távolság 4,4 kilomé­ter. Az autóbusz tizenöt perc alatt teszi meg .ezt az utat. A műszergyárat Palánk közepé­nek fogadhatjuk el, hisz előt­te és utána is vannak üzemek. Itt fordulnak— a buszok, itt van a legnagyobb parkolóhely. Palánk, Szekszárd egyik új iparnegvede. Egyik, mert a Keselvűsi út mentén sorakozó üzemek is ioamegvedet ké­peznek. A palánki az újabb, a korszerűbb üzemek teleohelye; ugyanakkor itt évezredes ioar is működik: a téglagyár több mint száz éve. A szekszárdi múzeum régé­szei avarkori sírokat tártak itt fel. az avarok temetkezéseiből, s a sírok számából arra lehet következtetni, hogy Palánk mindig jelentős település volt. Palánkon egész történelmünk végigvonult, mígnem jelentő­sége egvre csökkent, Vésíil már csak egy kis gazdaság, meg a téglagyár maradt. A hatvanas évek eleién kezdő­dött Palánk felvirágzása. Az Íoartelenítésre kiválóan alkal­mas területet rohamosan kezd­jek be^níteni. A Mechanikai Mérőműszerek Óvóra szekszár­di gyárának építéskezdSse va­lóiában azt is jelentette, hogy vároznnk iparosodása megkez­dődött. Vizet, villanyt kellett ide Vezetni, utat is kellett volna építeni, de ott volt a régi, azon rázódtak az építőanyagot fu­varozó teherautók. Az építke­zés látványosság volt, hisz ek­kora új üzemházat, mint ami­lyen az MMG részére készült, a városban még nem építettek. Az építés módja is újszerű volt, hisz először alkalmaztak középblokkokat. Végül is ez az üzem arról is nevezetes, hogy akkor adták át ünnepé­lyesen, amikor már több hó­napja üzemszerűen termeltek a műhelyekben... Az MMG után hozzáfogtak a bőrdíszmű üzemének építéséhez. Külön­böző okok miatt végül is a fair egyénig épített üzemet a Bor­sodi Vegyi Kombinát vette meg, és építtette fel a mű­anyag ajtókat, burkolóléceket gyártó üzemét. Azután elég gvors ütemben elkészítették az APIT autójavító műhelyét. Ez­zel egvidőben felépült az ÄFOR üzemanyagtöltő állo­mása. Maid hozzáfogtak egy Úti per-rend szerű ház építésé­hez. Először olvan hírek ter­jedtek, hogv a város megbízá­sából a TOTfiV irodaházat ép'h végül-lakóház lett belőle. Két és fél éve pedig hozzá­Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyára, összeállítják • műanyag; lécekből az ajtót. fogtak egy csecsemőotthon épí­téséhez in. Ez a pavilonrend­szerű, korszerű egészségügyi intézmény az Idén készül eL A Palánki Téglagyár — az Ipari üzemek közül a legki­sebb — felett néhány évvel ezelőtt meghúzták a lélekha­rangot Kifogyott az agyag, túlságosan költséges a tégla­gyártás, ha a nyersanyagot úgy kell odafuvarozni. Kijelöltek egy bányát a Mözsl-hegy olda­lában. a város nem engedé­lyezte a tájképet rontó bánya megnyitását amelyet végül nem is nagyon erőltettek a téglaipar vezetőt így a tégla- gyártáshoz szükséges anyagot most Csatárról szállítják ide. A városon keresztül tizenöt-tizen­nyolc ezer köbméter földet kell Palánkra hordani, hogy az egész évi termelésbe* elegen­dő nyersanyag legyen. A Pa­lánk! Téglagyárat végül is be­zárják, erre várhatóan akkor kerül majd ser, ha a Báta- széki Vázkerámia már át tud­ja venni ennek a gyárnak is a szerepét» Kevesen tudják, hogy a szekszárdi kórház gazdasága is Palánkon van. tonen látják el a kórház konyháját nyera- anyaggaL A kórházi gazdaság a Sió-töltésig terjed. A Sión Palánk

Next

/
Thumbnails
Contents