Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

V Gyorsult a bíróság polgári peres eiprasa Beszélgetés dr. Prantner Józseffel, a megyei bíróság elnökhelyettesével Fontos az új jogszabályok alkotásának és hatálybalépé­sének korát éljük. Módosult a bíróságok polgári peres eljá­rása is. Ezzel kapcsolatban felkerestük a Szekszárdi Me­gyei Bíróság polgári kollégiu­mának elnökét, dr. Prantner József megyei bírósági elnök- helyettest, és tájékoztatást kértünk tőle. — Mi tette szükségessé a PoU 1 gári perrendtartás, a Pp. módo­sitását? — érdeklődtünk. — Köztudott, hogy a jog, mint a társadalmi felépítmény egv része, mindenkor a saiát alapját szolgálja, és visszahat arra. A társadalom alapját képező termelési viszonyok feilődése során a jog maga is állandóan változik — vála­szolta, majd így folytatta: — Társadalmunknak az utóbbi években elért — egyre gyorsuló ütemű — gazdasági és politikai fejlődése újabb követelménveket támaszt az igazságszolgáltatással szem­ben. E társadalmi ieénv kielé­gítése érdekében kellett több jogszabályunkat, így az 1952. évi TIT. törvényt is felülvizs­gálni, és a Pp.-t a szükség­nek megfelelően módosítani. — Melyek a módosított jogszaé bálv leglényegesebb új rendel­* kezésel? ' — A módosítás célja a pol­gári peres és nem peres eljá­rás egységesítése, egyszerűsí­tése és gvorsítása. így nézve minden új rendelkezés lénye, ges. Az érdeklődésre figye­lemmel mégis megemlítek né- hánv ilyen módosító rendel­kezést: Jelentősen bővült a bírósági tanács elnökének ha­tásköre. A bíróság eljáró ta­nácsának elnöke tárgvaJáson kívül számos olyan intézke­dést megtehet, s az ítélet kivé­telével minden olyan határo­zatot meghozhat, amely ko­rábban a bírósági tanács ha­táskörébe tartozott. így Pél­dául: előzetes bizonyítást folytathat le. a gvermek tartá. sa, elhelyezése stb. kérdésé­ben ideiglenes intézkedést te­het — mondotta dr. Prantner József, majd megemlített né­hány technikai lehetőséget: — Figyelembe vette a mó­dosítás a műszaki fejlődés eredményeit. Szabályozta a mikrofilmek, fénymásolatok, hangfelvételek és más hasonló úton előállított képek stb. felhasználását, bizonyítási eszközként való alkalmazását Erre a múltban alig volt le­hetősé?. — Milyen módon erősíti az új Pp. a szerződési fegyelmet, nyúit-e újabb garanciákat a jogkeresők érdekvédelméhezt — A jogszabály nemcsak az éli árás gyorsítását és egysze­rűsítését célozza, hanem új. hatékony intézkedések alkal­mazását teszi lehetővé azok­kal szemben, akik perbeli jo­gaikkal visszaélnek, az eljá­rás befejezését késleltetni, az anyagi igazság felderítését akadályozni igyekeznek. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az első tárgyalást elmu­lasztó alperessel szemben a bíróság — ha annak feltételei egyébként fennállnak — a mulasztás ténye alapján hoz­zon a keresetben foglaltaknak megfelelő marasztaló határo­zatot. A bíróság azt a felet, vagy képviselőjét, aki egyes perbeli cselekményekkel in­dokolatlanul késed almeskedik, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a költségek megtérítésére való kötelezésen felül megbírságolhatja, sőt a bírságon felül külön illeték megfizetésére is kötelezheti. — Milyen eszközökkel akadá­lyozhatja meg a bíróság m per szándékos elhúzásátt — A bíróság az előbb mon­dott bírságok kiszabásán fe­lül értesítheti az ügyészt a perbeli fellépés szükségessé­géről. Ha szocialista szervezet működésével kapcsolatban lé­nyeges jogszabálysértést vagy mulasztást észlel, ezt közölhe­ti az intézkedésre illetékes fe­lettes szervvel. A jogszabály megakadályozza a határidők indokolatlan meghosszabbítá­sát, és határt szab a határidők ismételt meghosszabbításának. Korlátozza a viszontkereset előterjesztésének feltételeit. Jóhiszemű felet hátránv nem érhet, hiszen a bíróság köteles a felet — ha nincs jogi kép­viselője — a szükséges tájé­koztatással ellátni, és őt jo­gaira. illetőleg kötelességeire figyelmeztetni. — Hogvan alakult a hagyó- mányos társas- és az új egyes­bíráskodás intézményét — A társasbíráskodás elve változatlanul érvényesül. Ez azonban nem követeli meg, hogy a bíróság tanácsban jár­jon el azokban az ügyekben is, amelyekben elsősorban jog­kérdéseket kell eldönteni, így a népi ülnökök élettapasztala­tának hasznosítására nincs lehetőség; ekként a tárgyalá­son a néni ülnökök részvétele csak formális volna. Az első­fokon eliáró bíróság a jövő­ben is háromtagú tanácsban ítélkezik általában, és csak a a törvényben felsorolt percso- portokban jár el egyes bíró. Nevezetesen: a szellemi alko­tással, tulajdonjoggal kapcso­latos perekben, ha az nem birtokháborítással, szomszéd­joggal vagy kisajátítási kárta­lanítással kapcsolatos, a kötél, mi jogviszonyból származó pe­rekben, kivéve a tartási és Nyugdíjba vonulás — kitüntetéssel •• Osszapparáiusi értekezletet tartott az SZMT Kedden a fegyveres erők klubjában, összapparátusi ér­tekezletet tartott a Szakszer­vezetek Tolna megyei Tanácsa. Az értekezleten megjelent Horváth József, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Tamás László, a SZOT Elnökség tag­ja. az FDOSZ főtitkára, Do- náth Béla, a SZOT munka- védelmi osztályának vezetője. Első napirendi pontként Ki­rály Ernő, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa vezető titkára értékelte az 1972 má­sodik félévében végzett mun­kát, részletesen szólt az elkö­vetkezendő félév feladatairól, kiemelve a Központi Bizott­ság november 14—15-i hatá­rozatával kapcsolatos szak- szervezeti teendőket, a kollek­tív szerződés módosításával, a beszámoló taggyűlésekkel és a tanácsválasztásokkal kapcso­életjáradéki szerződésből ere­dő pereket, az öröklési jogvi­szonyból származó perekben, kivéve az öröklési szerződéssel kapcsolatos pereket, a gyer­mek tartása iránti perekben, a házassági vagyonjogi perek­ben, ha azt nem a házassági perrel együtt, vagy nem an­nak folyamán indították; a végrehajtási eljárással kap­csolatos perekben, a szocia­lista szervezetek egymás kö­zötti pereiben, az úgynevezett gazdasági perekben. — A sajtóperek a büntető ügycsoportból miért kerültek a polgári ügycsoportba? ' — Bár a múltban a sajtő- helyreigazítási eljárás a bün­tető eljárás szabálvai szerint folyt le, ez az eljárás nem büntető je11 évi. hanem a sze­mélyhez fűződő jogok védel­mének egv sajátos formája. Erre figyelemmel indokolt volt az eliárási szabályokat a polgári eljárási és nem a büntető eljárási sz«hálvok kö­zé felvenni. A ..sajtó” fogalma kibővült; az újságokon, folyó­iratokon kívül — az eljárási jog alkalmazása szempontjá­ból — a „saitó” fogalma alá tartoznak más tömegtájékoz­tatási eszközök is, ígv a rá­dió, a televízió, a filmhíradó stb. Az eliárásra az a megyei bíróság illetékes, amelynek területén a nanilap. folyóirat megjelenési hélve. illetőleg a rádió, televízió stúdiója van. A felek érdekének fokozott védelmét az esetleges sére­lem gyors orvoslását szolgálja, hogy a bíróság a sajtó-helvre- igazítási eljárást soron kívül folytatja le. Az ügyek termé­szetéből folvik, hogy a sajtó- helyreigazítási perben igazo­lásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek, illetőleg egyez­ségnek és a jogerős bírói íté­lettel szemben perújításnak nincs helve. A evorsaságot cé­lozza, hosv az első tárgvalás megtartásának nem akadálya "áz, ha akár a felperes, akár az alperes nem ie1 °nik mes. Ha azonban esvik fél sem jelenik meg az első tárevaláson, a bíróság az eljárást megszünte­ti. — Köszönjük, a tájékoztatásit B. Z. Kiszállás A hét hot munkanapból áll. Kezdődik hétfőn reggel hatkor, hétkor vagy nyolckor, és befejeződik szombaton délben, akinek szabad szombatja van, annak pénteken este. A ledolgozott munkanapok után mindenki felveszi a fizetését, betegsége ide­jére a táppénz jár, orvosi ellátásban részesül, szabadságot kap, szakszervezeti üdülőben pihenheti ki fáradalmait, hogy utána megint jól dolgozhasson. Csakhogy. Egyik-másik dolgozó, vagy éppen intézmény sok­kal inkább tudja, hogy mi az ami jár, mintsem azt, hogy mi a kötelessége a járandóságok fejében. Könnyű ezt így általános­ságban megállapítani: célozgatni „egyesekre”, meg „másokra", ebbő! sohasem származik nézeteltérés. Nézzük tehát konkrétan. A belecskai termelőszövetkezet szakosított szarvasmarha­telepet épített. A telepet a szövetkezet építőbrigádja hozta tető alá nagyon jól, gyorsan és szakszerűen. Természetesen — szak­emberek híján — nem tudtak minden munkát elvégezni, a rész­feladatokat, elsősorban a szakipari munkákat, alvállalkozókkal készíttették. A szakipari munkások oz ország és a megye szám­talan vállalatától jöttek. A tejvezeték szerelői nevezetesen Kecs­kemétről, munkájukat lelkiismeretesen, becsülettel végezték, gyak­ran az éjszakai ellenőrzés is az építkezésen találta őket. Nem így az egyik Tolna megyei építőipari vállalat festői és mázolói. Elindultak Belecskára hétfőn reggel, s mire az építke­zéshez értek dél lett Hétfőn már nem álltak munkába, nyilván abból a meggondolásból, hogy mire nekivetkőznének és bele­lendülnének a munkába, végé a munkaidőnek. A kocsmában érte őket a délután és az este. Kedden, szerdán és csütörtökön dolgoztak, pénteken pedig már mosakodtak, készülődtek hazafelé. Tehát munkával összesen négy napot töltöttek. A szövetkezet vezetői szerint dezorganizálták a munkafegyel­met. Joggal háborodtak fel a termelőszövetkezet építőmunkásai: ugyanazért a fizetésért jóval többet kell dolgozniuk, mint a vál­lalat munkásainak. Hogy lehet itt igazságot tenni? Milyen ma­gyarázatot adhatnak a szövetkezet vezetői a dolgozók jogos ki­fogásaira? Mit válaszolhatnak arra a kérdésre, hogy miért köte­lessége a szövetkezet dolgozójának munkával tölteni a munka­idejét, és miért nem tartja kötelességének munkaidőben dolgozni az állami vállalat dolgozója? A szerelő, a festő, a vidéki munkahelyre „kiszálló” dolgozó nyugodtan kocsmázhat, kártyázhat, lézenghet, mert a kutya _ se ellenőrzi, hogy mit csinál. Illetőleg tudja, hogy mikor ellenőriz­hetik és mikor nem, a többi a saját lelkiismeretére — lelkiisme­retükre — van bízva. Márpediq. A dolqozó lelkiismerete többnyi­re nem különbözik a munkahelye lelkiismeretétől. Nem külön­bözhet, mert ha akár pozitív, akár negatív értelemben különbö­zik, kiveti magából a kollektíva. Hallottunk már arról is, hogy valaki azért változtatott munkahelyet, mert nem tudott, nem en­gedték dolgozni. S fordítva is: a lazsáló munkás nem bírta, vagy nem akarta átvenni a közösség munkanormáit, nem volt hajlandó „hajtani" és kilépett. A Belecskán dolgozó festők-mázolók esete nem egyedi. Per­sze az is igaz, hogy egy embernek vagy egy brigádnak sokszor a fiáromnapi megfeszített munkája ér annyit, mintha hat napig kényelmesen dolgozgatnának. Ilyenkor valahol hiba van — hogy csak egyet említsünk — rosszul állapítják meg a normákat. De ezen felül. Valahol, valaki felelős azért, hogy a vidékre kiszálló, kiutazó dolgozók rontják — ha úgy tetszik — dezorganizálják az állandóan ott dolgozók munkáját. V. M. latos szakszervezeti feladato­kat. Az értekezlet második napi­rendi pontjaként Donáth Bé­la, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ne­vében kitüntetést adott át Zrí­nyi Jánosnak, az SZMT mun­kavédelmi bizottsága vezető­jének, Zrínyi Jánost nyugdíj­ba vonulása alkalmával a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki. Király Ernő meleg szavakkal búcsú­zott a nyugdíjba vonulótól és az SZMT nevében tárgyjutal­mat adott át az ünnepelmek. Itt és ezen a napon búcsúz­tatták el a nyugdíjba vonuló Nagy Árpádnét, a szakszerve­zeti könyvtár dolgozóiát. aki a már korábban átadott Szak­szervezeti Munkáért arany fo­kozata mellé pénzjutalomban részesült Kérdőívek tanulsága — Ki, mikor szeretne lakást kapni? — Nem kellenek a kis méretű otthonok A statisztika jól ismeri a „reprezentatív felmérés” kife­jezést. Ilyenkor egy kisebb kör adatainak megvizsgálásából következtetnek egy nagyobb egészre jellemző motívumokra. Lapunk december végi számai­nak egyikében hírt adtunk ar­ról, hogy a nagy érdeklődést keltett szekszárdi lakásépítési kiállítás keretében sor került közvéleménykutató lapok szét­osztására, melyek értékelésére januárban majd visszatérünk. Az értékelés megtörtént és a beérkezett, feldolgozható lapok (160 darab) elfogadhatók egy reprezentatív felmérés alapja­ként, hiszen azok a város la­kásigénylői tíz százalékának véleményét, óhajtását képvi­selik. Mátyás István, a megyeszék­hely tanácselnök-helyettese, rendelkezésünkre bocsátotta az értékelés összefoglalását, ami sok szempontból tanulságosnak tűnik. Albérlők és családtagok A bemutatott lakásépítési formák iránt érthető módon elsősorban azok érdeklődtek, akik jelenleg szüleikkel együtt, családtagként élnek, vagy azok, akik az albérlők mindig kese­rű kenyerét eszik. (43, illetve 24 százalék.) Feltűnő azonban, hogv sokan akadtak (13 száza­lék). akik jelenlegi állami fő­bérletüket, saját tulajdonú la­kásukat (9 százalék), tanácsi értékesítésű, vagy társasház- beli otthonukat (3 és 1 száza­lék) szeretnék különbre változ­tatni, vagy szolgálati lakásuk­tól szabadulnának (7 százalék). Mikor? A szekszárdi lakásigényléssel rendelkezők 64 százaléka már az idén számol igényei kielé­gítésével, míg a lakásigénylést még be nem adottak 1976-ra bíznak ugyanebben. Az érdek­lődők több, mint egynegyed ré­sze vidéki lakos, akiknek zö­me e pillanatban a szülői ház­ban él. Mekkora lakásokat? A kiállításon különböző la­kástípusok alaprajzának meg­tekintésére nyílt lehetőség. A várakozással ellentétben a be­mutatott egyszobás lakások iránt, azok viszonylag kedvező árai ellenére, érdeklődés gya­korlatilag nem mutatkozott. Az érdeklődők 15 százaléka más­fél szobás lakást szeretne. 45 százaléka kétszobásat, 40 szá­zaléka ennél nagyobbat. Mind­ez az igények emelkedését jel­ző biztos mérceként is felfog­ható. Mint emlékezetes, a kiállítá­son különböző lakásértékesítési szervek mutatták be, kínálták az általuk biztosítható válto­zatos lehetőségeket. A jelek szerint legnagyobb sikert a MÉSZÖV szervezési formái arattak, melyek felé az érdek­lődők majdnem fele (49 száza­léka) fordult. Ezután követke­zett az OTP szervezése (40 szá­zalék) és a két előbbi együt­tes vállalkozása (11 százalék). Kell a lakásépítő szövetkezet A lakásépítő szövetkezet te­vékenysége iránt már az 1973 —74. évi igények szerint is na­gyon nagy érdeklődés mutat­kozik. Egyik-másik már épülő ház iránt viszont feltűnően kevesen kíváncsiskodtak, ami­ben (ez nem az értékelés megállapítása, hanem saját vé­leményünk) valószínűleg sze­repe van a nem csekély árak­nak. így például az OTP szer­vezésében épülő Rákóczi ut­cai százlakásos Outinord énü- letre a konkrét érdeklődők száma 21, amiből az idei igény 14. Az ugyancsak OTP-szerve- zésben épülő Bezerédj—Szé­chenyi utca sarki, 92 lakásos, magas felszereltségű házra 30 érdeklődő van. A kiállítás — erről már ír­tunk — felkeltette a vállala­tok egy részének érdeklődését is. Az értékelés lezárásáig 1,2 millió forint hozzájárulást je­lentettek be, de ennek az ösz- szegnek az emelkedése biztos­ra vehető. ORDAS IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents