Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
A gazdálkodás szocialista vonásainak erősödése a megye élelmiszer-gazdaságában Az MSZMP X. kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság termelésének fejlesztésével együtt szüntelenül erősíteni kell a gazdálkodás szocialista jellegét is. A megye élelmiszer-gazdaságában a termelés növekedése az utóbbi években meggyorsult, s fokozatosan javul a gazdálkodás hatékonysága is. Ezzel párhuzamosan fokozatosan erősödik a gazdálkodás szocialista jellege is. Jelentős a fejlődés a gazdálkodási módszerek és a termelési eljárások tökéletesítése, a szocialista elosztási viszonyok fejlesztése, a szövetkezeti parasztság öntudatának, szemléletének helyes irányú változása a szocialista munkaverseny- mozgalom szélesítése terén. Lassúbb ütemű fejlődés tapasztalható a szocialista földtulajdon-viszonyok feilesztése. a vállalati és szövetkezeti demokrácia érvényesítése, továbbfejlesztése vonatkozásában. A gazdálkodás szocialista vonásainak erősödését szolgálja AZ ELOSZTÁST VISZONYOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE. Megyénk mezőgazdasági üzemeire általában az jellemző, hogy a jövedelem alakulása esvre inkább a végzett munka eredményétől függ, a jövedelem növekedése és a differenciálódás (vezetők, fizikai dolgozók) általában megegve- z'1- a ’övt>dn,'emon!jtikai elvekkel. A gazdaságok egv része g-mnban nem érvényesíti következetesen azt az elvet, hogy növekvő Jövedelmével arányosan bővítse feüesztési aTaníót. növelie tartalékait A jövedelemelosztásnál jobban figyelembe kell venni a pártkongresszus határozatait, s szem előtt kell tartani a meg- fo'oig „rínmVn* a reális jövedelememelkedéssel párhuzamosan a fejlesztési alanok növelésére nawobb gondot kell fordítani, különösen a ma- PQs iövedelemszintet elért termelőszövetkezeteknél. A szoo'alista viszonyok erősödése kifejezésre jut abban is. hogy az 1967. évi földtörvény alapján a szocialista SZÖVETKEZETI FÖLDTULAJDON kialakulása folyamatban van. Míg 1968. január 1-én a megye termelőszövetkezeteinek tulajdonában mindössze 78 hektár (az összterületnek 0.03 százaléka) földterület volt, 1973. január 1-én 83 000 h3. — 37 százalék (kívülálló földtulajdonosok földjeinek megváltása, állami földek tulajdonba vétele). A szocialista viszonyok további erősödését jelenti, hogy a szövetkezetek használatában lévő földek a tagok, illetve örököseik magántulajdonából fokozatosan szocialista szövetkezeti tulajdonba kerülnek. E folyamat megkezdődött. de számottevő előrehaladás még nincs. Evolúciós jellegét figyelembe véve következetes munkára, türelemre van szükség, mert csak az anyagok, alapok fejlődésével összehangoltan és az emberekkel egyetértésben juthatunk előbbre. A gazdálkodás szocialista jellege erősödésének további fontos anyagi bázisa a KOOPERÁCIÓK FEJLŐDÉSE. A megye élelmiszer-gazdaságában az. együttműködés számos változata alakult ki és terjedt el; — szövetkezeti közös vállalat (TOLNAKER) — közös vállalkozások: (TÖVÁL-ok, KAHYB, tamási szőlőtársulás, Regöly— Szakály sertéstelep, VE- PEX.) — társulások (tsz-ek egymás közötti, tsz-ek, állami gazdaságok és más vállalatok közötti társulások.) Műtrágya- és növényvédőper-ellátásra, -felhasználásra, pecsenyebárány- előállításra és -értékesítésre alakult hőgyészi társulások, vízügyi társulások, zárt technológiai rendszerű kukoricatermesztési társulás, stb. — egyszerűbb gazdasági együttműködések a megyében széles körben alakultak ki, túlnyomórészt az élelmiszer-gazdasággal - kapcsolatos tevékenységet' kifejtő vállalatok és termelőszövetkezetek között.: (Pl. gabonafelvásárló, állatforgalmi és húsipari, vetőmagtermeltető vállalatok, Paksi Konzervgyár, cukorgyárak, Iregszem- csei Takarmánytermesztési Kutató Intézet és a Termelőszövetkezetek közötti együttműködések.) Az egyszerűbb gazdasági együttműködéseknek a felso- solt jelentősebb formáin kívül még számos változata alakult ki és van kialakulóban. A kooperáció tehát jelentősen fejlődött, de a lehetőségeket még korántsem használták ki, különösen a termelő- szövetkezetek. Továbbra is szükséges a termelési (növénytermesztés, állattenyésztés. zöldségtermesztés) feldolgozási, szárítási tárolási, építési és egyéb kooperációk létrehozása. Az anyagi erők koncentrálása. az együttműködések szükségessége főképpen a gyenge, korlátozott fejlesztési lehetőségű termelőszövetkezeteknél jelentkezik. A gazdálkodás szocialista vonásait erősíti a VÁLLALATISZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA érvényesítése, továbbfejlesztése is. Ez fontos eszköze annak, hogy a dolgozók vállalatuk — szövetkezetük gazdáinak érezzék magukat, lényeges feltétele a szocialista tulajdonosi érdekeltség fokozásának. A megyében működő élelmiszer-gazdasági jellegű vállalatokban megfelelően ér- vényesül és fejlődik a vállalati, munkahelyi demokrácia. Ennek egyik konkrét megnyilvánulási formája, hogy fokozatosan erősítik a dolgozók vezetésbe való bevonásának intézményi formáit, javítják a vállalati vezetésben szerepet játszó társadalmi szervezetek munkamódszereit, fokozzák közreműködésüket. Egyre javul a demokratikus vezetésnek az az elemi feltétele, hogy a dolgozók már rendszeresebb tájékoztatást kapnak. Néhány szövetkezet már rendszeresen megjelenő híradót ad ki, amelyből a legtávolabbi üzemegységek dolgozói is tájékozódhatnak a gazdaság eredményeiről, gondjairól. A termelőszövetkezeti demokrácia általában megfelelően érvényesül és fejlődik megyénkben. Fokozatos javulás tapasztalható az önkormányzati testületi szervek (közgyűlések, vezetőségek, választott bizottságok) munkája terén. Rendszeresek a vezetőségi ülé- ■sek. brigádértekezletek, munkahelyi csoportos megbeszélések. A tapasztalatok szerint a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülésének ezek a legalkalmasabb formái. A közgyűlések hatásköre korlátozódott, összehívása általában körülményes, több tsz egyesülése esetén csak részközgyűlések, vagy küldöttgyűlések megtartására van lehetőség. (Mőcsény, Nagymányok, stb.) A szövetkezeti demokrácia megfelelő érvényesülésére tehát ez a forma már kevésbé alkalmas, annál is inkább, mert az a gyakorlat alakult ki, hogv évente két-három közgyűlést szerveznek. (Ebben szerepelnek a zárszámadási és a tervtárgyaló közgyűlések is.) Az a tapasztalat, hogy a termelőszövetkezetekben is ott fejlődik kielégítően a gazdálkodás és a közösségi élet, ahol az önkormányzat is fejlődik érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Továbbfejlesztése valamennyi vállalatnak és termelőszövetkezetnek fontos feladata. A termelési «..irínvunal emelkedése, a gazdálkodás műszaki, közgazdasági és szervezési fejlődése mellett jelentős a dolgozók. a tsz-tagok SZOCIALISTA NEVELÉSE TUDATFORMÁLÁSA. Ennek jelentős eszköze a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. A megye élelmiszer-gazdaságában e mozgalom keretében figvelemre méltó eredmények születtek. Minden vállalatnál, több szocialista brigád dolgozik. A termelőszövetkezetek többségében is szerveznek munka- versenyt és egyre több a szocialista brigádokban dolgozó taeok száma. A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatát követő intézkedések nozitiv hatása e területen konkrét tényekkel bizonyítható. Továbbra is segíteni kell e mozgalom továbbfejlesztését az élelmiszer-gazdaság valamennyi egységénél. A párt X. kongresszusa által meghatározott — az élelmi- szer-'raTfjasíggra vonatkozó — feladatok végrehajtása az 1973. és azt követő években is szükségessé teszi, hogy a termelés fei!“sztécável egyidejűleg a gazdálkodás szocialista vonásai is szüntelenül erőműidnek. PEREI DANIEL Tanácsok — ’73-lisa Az 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása most kivételesen csak két esztendeig tart, s így rövidesen újabb tanácsválasztásra kerül sor. Most már választ kaphatunk, mennyiben vált be az új tanácstörvény, milyen eredménynyel járták rendelkezései, s egyáltalán: kellő céltudatossággal, folyamatossággal halad-e az utóbbi évek egyik legjelentősebb törvényének végrehajtása? A törvény alapelvei kétségtelen helyesnek bizonyultak, rendelkezései, a közigazgatás korszerűsítését célzó intézkedései minden eddiginél jobb feltételeket biztosítanak a különböző szintű tanácsok működéséhez, amit jól példáznak a tanácsok 1972. évi eredményei. Ami a legszembetűnőbb: a párt X. kongresszusa határozatának megfelelően nőtt a tanácstestületek, a végrehajtó bizottságok meghatározó szerepe a lakosságot legközvetlenebbül érintő város- és községpolitikában, a terü'et'ej- lesztésben, de a tanácsi szervek, intézmények irá nyitásában is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy a tanácstörvény által létrehozott, illetve szentesített új jogi intézmények is — az időközben még előbukkanó és tisztázásra váró problémák ellenére — kezdenek beérni. Mert ki vonhatná kétségbe, milyen sokat jelentett például a szocialista demokrácia kibontakoztatásában a falugyűlések rendszeresítése vagy a községek felemelésében a nagyközségi kategória és a járási hivatalok létrehozása? Mindezzel természetesen kellő anyagi lehetőségnek és jó gazdálkodásnak is kellett párosulnia az eredményességhez. örvendetes jelenség volt az elmúlt esztendőben, hogy a tanácsok országosan teljesítették fejlesztési alapjuk és költség- vetésük bevételi előirányzatát, ami lehetővé tette a kiegyensúlyozottabb, tervszerűbb gazdálkodást. A tanácsok ily módon 1972-ben az előző évinél 20 százalékkal többet költhettek fejlesztési célokra. Érdemes néhány olyan konkrét eredményt is megemlíteni, amelyek ezekből az összegekből jöttek létre: például 25 ezer állami lakás — annak ellenére, hogy ez még nem egyezik a teljes előirányzattal — csaknem 600 általános iskolai tanterem, 15 ezer óvodai, 2200 bölcsődei és 500 szociális otthoni új férőhely, továobá több mint 2000 kórházi égy, noha ezen a téren is és a szak- középiskolák férőhelyeinek növelésében is még lemaradás mutatkozik. Persze, a beruházási korlátozások js éreztették- némiképp hatásukat. A tanácsok 1972-ben több mint 2 milliárd forintot fordítottak fejlesztési alapjukból elsősorban az építőipari, valamint a sütőipari kapacitás növelésére, a szolgáltatások és a gyermekintézmények férőhelybővítésére. Mi várható 1973-ban? A tanácsok 1973. évi költségvetése megközelítőén 26 milliárd forint, vagyis 8,5 százalékkal több az elmúlt évinél. Vajon mire és mennyi telik ebből? A tanácsi költségvetés 31,6 százalékát — amely 9 százalékkal haladja meg az előző évit — a szociális és egészségügyi; 36,2 százalékát — amely 9,5 százalékkal több az 1972. évinél — a kulturális feladatokra, 16,2 százalékát pedig a gazdasági és kommunális ellátásra fordítják. Ezekből az összegekből gondoskodnak a tanácsok az egészségügyi intézmények fenntartásáról — pl. 683. új gyógyintézeti ágyról és 2130 újabb bölcsődei férőhelyről —, a kultúra számtalan területéről, valamint az urbanizációval összefüggő gazdasági célkitűzések megvalósításáról. Ugyanakkor a tanácsi fejlesztési alapok 1973. évi előirányzata összesen 17,2 milliárd forint, 2,6 milliárddal több az előző évinél, s ennek 70 százalékát a célcsoportos, 30 százalékát pedig egyéb beruházásokra és feladatokra fordítják. Ezek az összegek bizonyára még növekedni fognak a vállalati koordinációs hozzájárulásokkal. E gazdasági feladatok végrehajtása azonban az eddiginél feltétlenül hatékonyabb és tervszerűbb tevékenységet igényel a tanácsok részéről. Az ifjúkommimisták feladatai az iizem- és munkaszervezés színvonalának emelésében A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a népgazdasági tervek teljesítésének, a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszközét az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésében jelölte meg. Az ebből adódó feladatokból számottevő részt kell vállalnia az új nemzedéknek: az üzemi és intézményi KISZ- szervezetek fontos teendője, hogy a mindennapi munkában mozgósítsák az ifjúmunkásokat, a fiatal műszakiakat és közgazdászokat a párthatározat végrehajtására — foglalt állást a KISZ Központi Bizottságának ifjúmunkástanácsa. A dolgozó fiatalok rétegtanácsa javasolta a KISZ központi és területi szerveinek, hogy kísérjék figyelemmel az üzemekben kialakított célszerű munkarend következtében felszabadult fiatal munkaerőnek a népgazdaság más, fontos területeire történő átcsoportosítását. Törődjenek azzal, hogy ezeket a fiatalok.-; kellő időben átképezzék új munkahelyük teendőinek ellátására, s — érdekvédelmi feladatként — nyújtsanak segítséget a más munkahelyre kerültek beilleszkedéséhez. Segítsék a vállalati szervezéssel foglalkozó fiatalok rendszeres tapasztalatcseréjét, konzultációját, a szervezés korszerűsítésén munkálkodó KISZ-szervezetek együttműködését. A munkahelyi KlSZ-szerve- zetek dolga olyan vállalati légkör, szemlélet kialakulásának segítése, amely kedvezően hat a szervezési munka fejlesztésé, re, foglalkozniuk kell a termelőberendezések kihasználtságának, a szervezett munkavégzés feltételeinek vizsgálatával, harcolniuk kell a munkafegyelem lazaságai ellen, részt kell venniük az egész vállalatot átfogó, megalapozott szervezési elképzelések, programok kialakításában, azok gyors végre-: hajtásában. Áz ifjúkommunisták üzemi kollektíváinak mindent meg kell tenniük a nagymérvű és indokolatlan túlóráztatás felszámolásáért, m munkaidő jobb kihasználásáért, a gyártás- és ■ gyártmányfejlesztés idejének és költségének csökkentéséért. Segíteniük kell a fiatalokat, hogy mielőbb beilleszkedhessenek a szervezés során kialakított új munka- körülmények közé, kérniük, igényelniük kell a dolgozó fiatalok véleményét a munka szervezettségének javítására tett intézkedésekről. Az üzemi KISZ-vezetőknek a gazdasági és szakszervezeti vezetéssel szorosan együttműködve kell munkálkodniuk az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésén: az ifjúmunkástanáes felhívja az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőit, hogy a szervezési feladatok elvégzésében vegyék igénybe a helyi KISZ-szervezetek, a KISZ- tagság munkáját, támaszkodjanak bátran a fiatalok tettre- készségére. Hasznosítsák az ifjúkommunisták észrevételeit, s közösen kialakított programban jelöljék meg azokat a konkrét területeket, ahol a fiatalok munkáját, részvételét kérik. (MTI)
