Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
Holdjáró—2 a Derítsél teueren A Luna—21 automata űrállomás a Derültség tengerének keleti partvidékén a Hold. ra szállította a Holdjáró—2 berendezést, amely folytatja — más területen — elődjének 1971. október 4-én befejezett kutatásait. A berendezés súlya 840 kilogramm. A Holdjáró—1 tíz és fél hónapig végzett kutatásokat az Esők tengerének körzetében. Utóda most a Derültség tengerén folytat vizsgálatokat. Leszállásának pontos helye a Lemonier kráter belseje. A szovjet—francia együttműködési. egyezménynek megfelelően a Holdjáró—2 fedélzetén egy szögletreflektort helyeztek el, amelyet francia szakemberek készítettek a Hold lézerlokációs kutatására. Felmerülhet a kérdés, van-e értelme ennyi automata űrállomást és embereket szállító űrhajót a Holdra küldeni? E^v-két terület alapos vizsgálata nem nyúitana-e elég következtetést égi kísérőnk természetéről? Határozottan mondhatjuk: nem. A Hold, sajátosságait tekintve nem kevésbé sokarcú, mint a Föld. Képzel iünk el egy fantasztikus helyzetet. Nem az emberek vizsgálják a Holdat, hanem a holdlakók kutatják a Földet. Berendezéseik az An- tarkHszon, a Szaharában és a Csendes-óceánban. érnek földet. Mondhatiák-e tudósaik ennek alapián, hogy a Földön csak jég-, homok- és vízisivatagok vannak? Minél több kozmikus berendezést juttatunk a Hold különböző területeire, annál teljesebb és helyesebb képet alkothatunk róla. Pontosan ezt a célt követi a szovjet Hold-program. A vizsgálatok kiterjednek a „ten. gerek” és szárazföldek talaDúsííoít soilika és kolbász — fehérjegyárak az állattenyésztő telepeken Új tudományos eredmények segítik a fehérjeprogram megvalósítását jára, kutatják a különböző területek sajátosságait A holdkutatási eszközök komplex módon, egymást kölcsönösen kiegészítve végzik feladatukat. A Luna—14 például a Hold körül keringve, felvételeket készített, a Luna—16 holdtalajt szállított a Földre, a Luna—17 a Holdjáró—1-et szállította, a Luna—19 mérési feladatokat hajtott vér,,'e r- a Hold körül keringve fényképezett. A Luna—20 talajmintákat hozott a Hold hegyvidékeiről, végül a Luna—21 a Holdjáró—2 szállítója. A Hold körül keringő űrállomások általános képet nyújtanak a Holdról, a felszín sokoldalú jellegéről, makrostruktúrájáróL A magasból készített felvételek alapján kiválasztják a legérdekesebb körzeteket, amelyeket azután, leszállító berendezésekkel kutatnak át. A múlt év decemberében befejeződött Apollo-program jelentő» mértékben hozzájárult a holdkutatáshoz. Az embereket szállító űrhajók azonban rendkívül költségesek és az amerikaiaknak hat leszállásra kellett korlátozniuk kutatásukat. Az elkövetkező évek során azonban minden valószínűség szerint az automata űrállomások lesznek egyedüli eszközei a Hold új körzetei felkutatásának. A komolex szovjet holdkutatási programban különleges szerepet játszanak a holdjárókat szállító űrállomások. Amint azt a Holdjáró—1 tapasztalatai megmutatták, rend. kívül huzamos ideig és nagy területet — 80 ezer négyzetmétert — átfogva üzemelhetnek az ilyen berendezések. A Holdiáró televíziós kamerái a kutatást végző tudósok távolbalátó szemei, amellyel megfigyelhetik a felszín sajátosságait, szabályozhatják sebességét, megváltoztathatják a Holdjáró haladási irányát. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságait meghatározott, a vizsgálat szempontjából legérdekesebb helyen elemezhetik. Minden egyes holdjáró kutatási eredménye önmagában is rendkívül értékes, de két, vagy több ilyen berendezés különböző körzetekben történő üzemeltetése nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fokozza a vizsgálatok jelentőségét. A Hold űrkutatási eszközökkel végzett Vizsgálata választ kell, hogy adjon keletkezésének alapkérdéseire, fejlődésére és jelenlegi állapotára. Minden egyes felszállással kevesebb lesz a fehér folt. A Lunahod—2-t is ilyen feladattal juttatták a Holdra. Jurij Marinyin, az APN tudományos kommentátora Három világrész csaknem 30 országába exportál mézet 1973- ban a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. Az érdeklődés olyan nagy, hogy ha az időjárás kedvezően alakul, idén túlszárnyalhatják a tavalyi 650 vagonos exportot is. A hordókban, kannákban és üvegekben útnak induló méz legnagyobb vásárlói az NSZK, Ausztria és Japán. E három országba küldjük a teljes export nagyobbik hányadát, ottani értékesítőjük pedig három MONIMPEX-leányvállalat, az Évente 50—60 millió dollár értékben importálunk fehérjedús takarmányokat, s ezt az összeget 350 millió dollárra kellene emelni ahhoz, hogy az optimális fehérjeellátást megvalósíthassuk hazánkban. A jelentős összeg megtakarítása, a hazai fehérjeforrások biztosítása érdekében országos fehérjeprogram koordinálja az ezzel kapcsolatos fejlesztési és termelési tevékenységet. Tizenöt évre ütemezték azon ipari termékek fejlesztését, termelésének bővítését, amelyek döntően befolyásolják a fehérjegazdálkodást. A nagyszabású munkához elsősorban az elméleti alapokat kell biztosítani. A kutatásokban, az új technológiák kialakításában jelentős részt vállalt a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, ahol három módszerrel különböző alapanyagokból állítják elő a feNSZK-ban a MONIMPEX Brehmen, Ausztriában a Bienenkönigin, Japánban pedig a Hungárián Honey Company. Az utóbbi időben a vállalat új termékekkel is jelentkezett a piacon. Angliában hamar közkedveltté vált a magyar lépesméz és nagy a nemzetközi érdeklődés a méhészet kiegészítő termékei, a gyógyászatban használatos méhviasz, s a különleges hatóanyagokat tartalmazó propolisz, közismert nevén méhszurok iránt. hérj éket. Laboratóriumban már siker koronázta azokat a kísérleteket, amelyekkel normál parafinból rendkívül magas fehérjetartalmú takarmányélesztőt állítottak elő. Igen ígéretesek a földgázalapanyagú kutatások is, a gyakorlati megvalósításhoz azonban legközelebb a természetes alapanyagokon, kukoricán alapuló fehérjetermelés áll. A nagyszabású kísérletsorozat abból indul ki, hogy kukoricatermelésünk néhány év múlva nemcsak ellátja a hazai szükségletet, hanem bizonyos mennyiségű, egyéb célra felhasználható többletet is ad. Ebből a többletből ajánlatos a már üzemj méretekre is ab: kalmas technológia segítségével fehérjét gyártani. A technológiai sor első részeként a kukoricát elcukrosítják, majd élesztővel beoltják, s a cukrot az élesztő fehérjévé alakítja, így a 8 százalékos fehérjetartalmú kukoricából 30—40 szíU zalékos fehérjetartalmú takar-j mány lesz. Ebben jobb a feJ hérje összetétele, gyorsabban és könnyebben beépül az álla-; ti szervezetbe. A gyártási technológia nem kíván nagy beru-j házást, így gazdaságosan megvalósítható valamennyi na-t gyobb állattenyésztő telep meH lett. A sikeres kísérletsoroza-j tot a Mezőgazdasági és Élel-t mezésügyi Minisztérium meg* bízásából végezték el. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet ebben az évben legfőbb feladatának tartja a sikeres laboratóriumi eljárások üzemesítését, az ésszerű, gazdaságos technológiák kidolgoz zását. (MTI) Méz három világrész 30 országába JA Különös házasság I igaz históriája 15. ÍTÉL A SZENTSZÉKI BÍRÓSÁG Az egri udvarlás időszakáról azt vallja Buttler tiszttartója, hogy 1792. farsang vasárnapjának estéjén, amikor a fiatal gróf már a bálból hazatért, s le is feküdt, egyszer- csak megjelent a házban „fehér krádli ruhában” Katinka kontesz, aki ezt a késő éjszakai órát tartotta alkalmasnak, hogy udvarlójával egy kicsinyt elcsevegjen... A kíméletlen támadásokkal szorongatott grófné és tanúi konokul tagadják a vádakat. Buttler örök elve: „A támadás a legjobb védekezés! Noha csak alperesként szerepel az ügyben, mégis a közel két esztendeig lankadatlan erővel dúló jogi vitában, a támadó fél mindig a fiatal férj, — s az asszony csak védekezésre kényszerül. S a tanúk is pro és kontra nem a felperesi beadványban foglaltakat boncolgatják, hanem az alperesből szinte jelképes felperes vádlóvá feltolakodott Buttler János gróf állításait erősítgetik, ma- gyarázgatják, szépítgetik — vagy éppen cáfolják. ButÜerné érvényteleníteni igyekszik férje koronatanúinak állításait. Nagy Zsuzsannát, Alias Lizit elfogultsággal, sőt érdekeltséggel illeti, hisz a gróf alkalmazottja, sőt szeretője. Ráadásul még a felesége is szeretne lenni. Dőry Lászlót pedig gyengeelméjűnek állítja, akinek vallomása hitelt nem érdemlő. S mivel Buttler eltartottja, annak befolyásoltsága alatt áll. De ha valóban olyan hibbant eszű lenne a báró, mi értelme volt akkor elrablásával kísérletezgetni? Vagy miért kellett akkor Lizit megvesztegetési manőverrel elszökésre, eltűnésre bírni? A grófnő a per során, Szir- mayval való kapcsolatát csak tisztelgő látogatássá és udvarias csevegéssé iparkodik szelídíteni, szépíteni No, de tereljük most csak figyelmünket a tanúkra, akik egyike-másika nem kis hasznot remél közreműködéséből Dőry Katalinnak a ránk! üdülése alatti társalkodónője körültekintő diplomáciával úgy nyilatkozik, hogy noha tud Szirmay úr sokszori titkos látogatásairól, de azért semminemű kifogásolható magaviseletét egyik fél részéről sem tapasztalt A végén azért diszkréten hozzáteszi a maga aduját. Időben figyelmeztette úrnőjét hogy Szirmay vizitjeinek „rossz, igen rossz vége lesz", ha az Buttlar gróf fülébe fog jutni De erről a ne szólj szám, nem táj fejem színezetű nyilatkozatról rántja le a leplet Kovách Ferenc erődtelki plébános, aki leplezetlen őszinteséggel elmondja tanúvallomásában, hogy a társalkodónő neki bizalmasan elpanaszolta a grófnő fürdőkúrázás alatti botrányos viselkedését A plébános úr pedig csak eléggé szavahihető ember?... Nemes János inas tanúskodása ugyancsak kimagasló figyelmet érdemel. A per elején még Dőry Gábor kihallgattatja, s ekkor úgy nyilatkozik, hogy semminemű terhelő adatot nem tud Buttleméról. Három hónap múlva azonban levelet ír a girincsí öreg grófnak, s arról értesíti, hogy Buttler adalék után puhatolód- zott nála, de ő semmit sem mondott neki. Elpanaszolja, hogy „akár jót, akár rosszat* mond, gazdája, pazdicsi Szirmay József kapitány úr elfogja bocsátani állásából, mert mint mondja: „ő olyan cselédet nem tart, aki valamiben is avatja magát”. Felveti, hogy végül is a Dőry—Buttler-féle pereskedés miatt 6 kenyerét fogja veszíteni, s még majd külföldre kell mennie, hogy megélhetését biztosítani tudja. Mivel azonban Dőry gróf a mindentudó inas levelét semmibe veszi, egy hét múltán János inas a néki adott nyilatkozatát semmisnek nyilvánítja és visszavonja, mivel csak „fortélyos megkerités” révén tette azt E retiráló nyilatkozat után János inas már teljes mell- szélességben Katalin asszony ellen vall, — Buttler oldalán! Dőryék ugyanis nem vették észre, hogy az inas levele tulajdonképpen tanúskodása méltó megfizetésére való burkolt felszólítás volt. Mivel Katinka nyeregben érzi magát, az ingyen kicsikart vallomással a tarsolyában, elereszti a füle mellett a sokat érő kérést, s nem is gondol arra, hogy milyen sok borsot tör még majd az orra alá a minden lében kanál, hajdan beavatott inas. Nem kevés mérlegelés és diplomatikus körültekintés után születik meg az egri püspöki szentszéki bíróság ítélete. Az egyház alapjában egyik félnek sem teljesíti maradéktalanul kérését! Kimondja az ítélet, hogy „nem volt világórán megállapítható, hogy a felperes asszonyt az alperes férj valóban elkergette, elűzte volna maga mellől. Következőleg tehát Dőry Katalint úgy kell tekinteni, mint, aki önként, szabadon hagyta el férje házát.” Katinka grófnő spontán távozásával alapjában ingatta meg házasságát. Meggondolatlan tettével lovat adott férjé alá, s ezzel útjára indította egész emberi életüket elnyomorító lavinát! ButÜerné javára írja a bíróság, hogy hajlandóságát adja a házasélet visszaállítására és megbánást mutat Viszont nem találja minden kétségen felül megállapíthatónak Katalin házasságtörését, mivel bizonyos fenntartásokkal fogadta Buttler úgynevezett koronatanúinak vallomásait Az ítélet kötelezi Buttlert, hogy fogadja vissza hitvesét és állítsa vele vissza teljesértékű házaséletét Ameddig pedig míg ezt nem teszi meg, évi 1800 — s nem, mint a grófnő kérte 4000 — forint tartásdíjat köteles neki fizetni. Dőry Katalin nagy bosszúságára nem ítélte meg a szentszéki bíróság sem a 30 ezer forintnyi hitbér, sem pedig a hitvesi hozomány megfizetését Életük első házassági ítélete, — mert még hat lesz! — a házastársak összebékítésének a lehetőségét tartja szem előtt Éppen ezért nem is foglalkozik a grófnő házasság előtti magaviseletével. Általában mellőzést nyert Buttler súlyosan terhelő bizonyító anyaga, s általában felesége állításait fogadták el hitelt érdemlőnek. ■— mivel még reményét látják a házasság teljes értékű helyreállításának, — amint hogy ez valóban később be is következik. A Butüer házaspárnak időt enged az egyház, nagyon is emberi nézeteltéréseik tisz-. tázására. Az ítéletlevél kézhezvétele nyomán, Katinka haladéktalanul sürgeti férjénél az életközösség visszaállítását. János gróf részéről udvarias, szinte mézes-mázos hangú, de elutasító a válasz. Bejelenti, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet, s az évi 1800 forint tartásdíj helyett csupán egyezret ajánl fel, mely esetben — mint írja — „Téged holtig szerető Férjed leszek, és megbocsátok néked mindent... Ö! Szeretett feleségem, mi mind a ketten örökre szerencsétlenek vagyunk! Hogyha házasságunk első esztendeirül megemlék- szem, keserves könnyek árasztják el orcámat, mely Téged becsülni és nagyra tartani... örökké szeretni kész, mert azon szeretet, amelyet esküdtem néked még porrá nem lett szívem, noha talán gondolod, hogy többé nem szeretlek. Ú Asszonyom, hogy szomorít engem csak ez a gondolat is! Istenemre mondom, hogy hamis esküvést nem tettem. Eljön még az időpont, ahol mint én, mint Te a megelégedés karjai között nyugszunk. Azért is kérlek Téged, ellenségednek ne tarts engemet, mert bizonyos légy, hogy az nem vagyok. Ajánlom magam jó akaratodba, légy örökké feleségem, amint én férjed vagyok. Én talán elveszítettelek, de csak érted élek és vagyok férjed G. Buttler.” (Folytatjuk)
