Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

Rossz palántanevelo — Vadkár — Baleset a rakodásnál Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy termelőszövetkezet el­határozta, hogy a zöldségel­látás javítása érdekében — a megyei tervező, valamint épí­tőipari vállalat bevonásával — négyezer darab melegágvi ablakkeretből és egy ikerha­jós szaporítóházból álló pa­lántanevelő telepet létesít. Az intézmény fő rendeltetése biofűtéssel — trágyatalppal — melegített ágyakban palánta­nevelés volt, ami a korai sza­badföldi termesztést szolgálja. A munka 3 millió 600 ezer fo­rintba került, azonban rövi­desen kiderült, hogy a létesít­mény nem megfelelő, ezért a tsz a megyei építőipari vál­lalat, valamint a tervező és beruházó vállalat ellen kárté­rítési pert indított. A bíróság által kihallgatott szakértők, valamint a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem véleménye szerint a lé­tesítmény rendeltetésének be­töltésére több okból nem al­kalmas. A helykijelölés szak­szerűtlenül történt, mert a telep árterületen fekszik és csapadékos időjáráskor az ár­víz ismételten elöntötte. A ta­lajvíz pedig annyira lehűti a földet, hogy a biofűtés hatás­talan marad. Nem gondoskod­tak a csapadékvíz elvezetésé­ről, de a tereprendezés sem volt megfelelő, aminek kö­vetkeztében a hollandi ágyak egyes elemei kimozdultak he­lyükről. Mindehhez járult még, hogy a tsz-nél a szakmai vezetés hosszú ideig nem volt megfelelő. Végső fokon az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy a megyei építő vállalat a kivi­14. AZ ELSŐ HÁZASSÁGI PÉR A nagy igényű Dőry Katalin grófnő ott áll pénz és jövede­lem nélkül, s hogy mentse a menthetőt a süllyedő hajóról, pert indít az egri püspöki szentszéki bíróságon férje el­len. A katolikus vallás szerint, a házasság, annak szentségi vol­tánál fogva, az egyház jog­hatósága alatt áll. Minden, a házassággal kapcsolatos vitás, peres ügyben, — kivéve a há­zasság polgári jogi eredmé­nyeit, — az egyházi bíróság illetékes. Első fokon a területi­leg illetékes püspöki, illetve érseki szentszéknek van bírás­kodási joga. A szentszéki bíróság elnöke a püspök, illetve az érsek. A bírák, az ún. ülnökök, az ügyész, s még a jegyzőkönyv- vezető is a klérus tagjaiból kerül ki. A bírák általában kanonokok, de egyházjogban járatos egyéb papi személyek is lehetnek. A házassági perek­ben különös szerepet kap az ún. házasságvédő, akinek a feladata az eljárás során min­den olyan - adat és érv felde­rítése, mely a házasság fenn­tartását mindenképpen indo­kolttá teszi. A szentszéki peres eljárás során azonban hiányoznak a felek parázs, eleven szócsatái, hangos vitái, ugyanis nincse­nek szembesítések a tanúk és a peres felek között. A perle­kedők nemcsak előterjeszté­seiket, beadványaikat, de a perbe hívott fél és a tanúk kijelentéseire, bizonyítékaira vonatkozó észrevételeiket, megjegyzéseiket, viszontvála­szaikat is kizárólag írásban te­hetik meg. A felek azonban beterjeszthetnek az egyházi bíróság elé hatósági személy jelenlétében felvett tanúkihall­gatási jegyzőkönyveket. De természetesen a szentszéki hi­telezési szerződést a telepítési ■ hely kijelölése után kötötte meg, tehát ebben a vonatko­zásban felelőssége nem áll fenn. Ezenkívül nem kellett ismernie az árvízveszély le­hetőségét és a magas talajvíz­állásnak a biofűtésre kiható káros következményeit sem. Viszont észre kellett volna vennie, hogy a beruházó vál­lalat a tereprendezést nem megfelelően oldotta meg. Azt is tudnia kellett, hogy a friss feltöltésű földbe, még gépi döngölés esetén sem lehet ki­zárólag fsmkarókkal lecöve- kelt építményt rögzíteni. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szintén perbe vont megyei beruházási és tervezési iroda akkor is fele­lős, ha a hiba az ajánlott terv hiányosságára vezethető visz- sza, mert annak fölismerése és kiküszöbölése kötelessége lett volna. Súlyos mulasztás terheli azért is, mert a tele­pítési hely kijelölésénél nem szabályszerűen jártak el. Mindezek alapján az építőipa­ri vállalat a kár 20 százaléka, a beruházási pedig 40 százalé­ka erejéig felelős. Hibás ugyanakkor a termelőszövet­kezet is. Ismerte a kezelésé­ben lévő föld tulajdonságait, az árvízveszélyt, a magas ta­lajvízállást, sőt, az ajánlott terv fogyatékosságait is. Még­is beleegyezett, hogy a léte­sítmény a kijelölt helyen, a kiválasztott terv alapján épül­jön meg. További felelősség terheli, mert a szakmai ve­zetés hosszú időn át nem volt megfelelő. Ezért a kár fenn­maradó részét 6 köteles vi­selni róság fontos kérdésekben ma­ga is foganatosíthat személyes kihallgatást. Katinka asszony beadványá­ban azt adja elő, hogy a ránki üdülésről való hazatérése után hitvese vele durván és minő­síthetetlenül báni Amikor pe­dig Buttler egy féltékenységi rohamában egyenesen kiadta az útjái kénytelen volt, mint mondja „IDEIGLENESEN” ott­hagynia férjét, illetve a csa­ládi otthoni Arra kéri az egri püspöki szentszéki bíróságot: kötelezze Buttler János grófot, hogy ve­gye őt vissza, s a jövőben ve­le tisztességes házaséletet él­jen. Mivel pedig tudja, hogy kik tájékoztatták férjét viselt dolgairól, azt is kéri, hogy kö­telezze a bíróság báró Dőry Lászlónak és Lizának, a ko- momának.a környezetéből való eltiltására. Ha pedig férje a kért felté­teleket nem teljesítené, úgy ítéljen meg a bíróság részére rangjához illő és méltó tartás­díjat. De fizesse meg férje a pesti házassági szerződésben kikötött 30 ezer forint hitbért. és adja ki hitvesi hozományát is. Buttler János az őt illető vá­dakat mereven elutasítja. Me­rő hazugság az, hogy elűzte volna otthonából feleségét, — ellenben az asszony teljesen önszántából éppen az 6 távol­léte kihasználásával, távozott mellőle. Tagadja, hogy Dőry Katalint ő becsületében meg­sértette volna, csak azt ismeri el, hogy szemrehányást tett neki Szirmayval való házas­A mezőgazdasági tsz az állami erdő. 1 és vadgazdaság ellen kártérítési pert indított, mert a vadak a termés egy részét elpusztították. A Leg­felsőbb Bíróság a gazdaságot félmillió forint kártérítésre kötelezte. ítéletében a követ­kezőket mondta ki: Valamely ingatlan használó­ja a vadkár elhárításában, il­letve csökkentésében — a ve­szélyeztetett termelvények őr­zésével és a vadak elriasztá­sával — közreműködni köte­les, s ezért ellenszolgáltatás illeti meg. Károsodás, vagy esetleges fenyegető veszély esetén köteles a vadászatra jogosultat értesíteni. Közlésé­ben meg kell jelölnie az el­hárítás, illetve a további kár megszüntetése érdekében tett, vagy megtenni szándékolt in­tézkedéseket és a másik felet megfelelő kárelhárítási cse­lekmények végzésére kell fel­hívni. Ebben az esetben a tsz vadőröket alkalmazott, sőt vegyszert is használt. Ezen­kívül áttért a szakállas búza termesztésére, amelyet a va­dak kevésbé fogyasztanak. Ez­zel szemben a vadgazdaság semmiféle kezdeményező lé­pést nem tett, hogy a vadkárt megelőzze vagy csökkentse, pedig az előző évek tapaszta­latai alapján számolnia kel­lett a vadkár bekövetkezésé­vel. A nagykereskedelmi válla­lat telepén rakodás után a pótkocsi vontatórúdját hárman a gépkocsikhoz akarták erősí­teni. A rúd hirtelen az egyik munkáshoz ütődött és mind­két lábát eltörte. A sérült kártérítési igényét a vállalat ságtörése miatt. Légből ka­pottnak mondja azt az állítást is, hogy neki Lizi a szeretője lenne. Nyomatékkai hangsú­lyozza, hogy Buttlerné erkölcs­telen életével véglegesen elját­szotta minden jogát, mely őt, mint hites feleséget megillet­né. Ezek folytán nem hajlandó tehát részére sem tartásdíjat fizetni, sem hitbérét kiadni. Katalin visszafogadásáról, a házassági életközösség helyre- állításáról pedig, ezen okból kifolyólag hallani sem akar. Az asszony négyezer forint­ban mutatja ki évi fenntartási költségét, melyben nem keve­sebb, mint nyolc cseléd fizeté­se is szerepel. Ennyit követel tehát, mint évi tartásdíjat. A küzdelem a peres felek között nemcsak a bíróság pul­pitusa előtt folyik, de annál nagyobb körmönfont ravasz­sággal a színfalak mögött. Eb­ben pedig egyikük sem vethet a másik szemére semmit, —■ egy szemernyit sem. Buttlerné tudja, hogy Lizi komomája milyen súlyosan terhelő vallomást tehet majd a bíróság előtt ellene. Meg­környékezi: pénzt ígér, ruhát, selyemkendőt ajándékoz neki. Csak egy kérése van: „hozzá hív legyen...” ígéri, hogy száz forintot, sőt még többet is" ád, csak utazzon el, de jó messzire, — például Bécsbe, vagy még messzebbre. Csak sürgősen tűnjön ell Dőry Laci báró is tengernyi bajt hozhat a fejére a per so­azzal utasította el, hogy a bal­esetet maga okozta. Ezekután a munkás pert indított és a járásbíróság a vállalatot 50 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következő ál­láspontot foglalta el: Ha az üzemi baleset bekö­vetkezésében a dolgozó vét­kes magatartása is közreját­szott, a vállalat felelősségének mértéke nem attól függ, hogy terheli-e mulasztás és az mi­lyen arányban áll a dolgozó hibájával. A kárviselés ará­nyát az dönti el, hogy a dol­gozó vétkes magatartása mi­lyen mérvű volt. Ennek meg­állapításánál azonban jelentő­sége van annak, hogy a válla­lat a kár bekövetkezésében maga is közrehatott-e? Ameny. nyiben igen, ez a dolgozó hi­báiénak súlyát lényegesen csökkenti és kihat a kárvise­lés arányára is. Ebben az esetben a sérült harmadmagával, kézierővel, valóban szabályellenes módon igyekezett a pótkocsit moz­gásba hozni. Ezzel kapcsolat­ban azonban nem hagyhatók figyelmen kívül azok a té­nyek, amelyeket a szakszer­vezetek megyei tanácsa véle­ményében megállapított. Esze­rint a telep területén lévő közlekedési út nem felel meg az előírásoknak, a rakodótér pedig a munkavédelmi köve­telményeknek. A pótkocsi csak kézierővel volt megfordítható, és ezt a vállalat felelős be­osztású dolgozói is tudták. Nincs tisztázva, hogy a mun­kát felelős megbízott sze­mély irányította-e stb. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első­fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította, amelynek során a vitás kér­déseket tisztázni kell. Hajdú Endre rán. Fontos lenne tehát az ügye kimenetelére, ha valami­képpen ki tudná ütni ezt a tromfot férje kezéből. Külön­böző fondorlatos kísérletekkel próbálkozik, hogy elcsábítsa Buttler udvarából, de a mézes­mázos hitegető szép szavak meddők maradnak. Megbízha­tó emberei a felsőerdőtelki kocsmába csalogatják hát, egy kis víg poharazgatásra Lacit, aki azonban nyomban felösme- ri „fortélyos szándékukat” s elárulja a grófné embereit Buttlernek. János grófnak sem kell több. Menten lefüleltél; az embereket. A vallatás tortúrá­jának pokoli kínjai alatt be­vallják, hogy Dőry Katalin megbízásából szánták rá ma­gukat a dugába dőlt ember- rablási kísérletre, — ugyanis azt a feladatot kapták, hogy mindenképpen rabolják el Laci bárót. Nem vitás, hogy komoly titkolni valói lehetnek Dőry Katinkának az egri püspöki szentszék főtisztelendő bírái előtt... A Buttler házaspár szent­széki pere az egri püspöki pa­lotában folyik. Az első tárgya­lás; nap 1794. december 18-a, de ítéletre csak kerek húsz hónap múltán, 1795. augusz-: tus 8-án kerül sor. A bíróság első lépésként megkísérli a felek kibékítését, a házassági életközösség hely­reállítását. Minden jóindulatú szándék kudarcot vall azonban a házaspár makacsságán. Lengyelország korszerű „hajószíveket“ gyárt A swietochlowicei „Zgoda” Műszaki Berendezések Gyárá­ban nemsokára elkészül há­rom újabb, rendkívül modern főhajtómű-hajómotor, a ,,Z” prototípus-szériából. A szüksé­ges műszaki próbák után a motorokat legkésőbb január­ban leszállítják a hajógyárak­nak. Az új hajómotoroknak fon­tos szerep jut a hajógyártás korszerűsítési folyamatának gyorsításában és bővítésében. A ZB és ZVB 40/48 jelzésű, közepes fordulatszámú Diesel­hajómotorok világviszonylat­ban is technikai újdonságot jelentenek. A lengyel moto­rok a svájci Sulzer-cég li- cence alapján épülnek, ezt azonban lengyel szakemberek kiegészítették saját konstruk­ciójú automatikai és távvezér­lő-berendezésekkel. A nagy tel­jesítményű hat-, nyolc- és ti­zenhat hengeres hajómotoro­kat (mindegyik henger egyen­ként 600 LE teljesítményű) automatizált gépházakban sze­relik fel. Az ilyen típusú agg­regátok nagy előnye, hogy re­dukciós áttételek közbeiktatá­sával összeköthetők a hajó haj tócsavarával, s több motor összekapcsolásával a főhajtó­mű meghaladhatja a 30 000 LE teljesítményt is. A „Z” csa­ládba tartozó motorokkal te­hát fel lehet szerelni igen nagy hajókat, egészen 50 000 DWT hordképességig. A Zgoda üzem dolgozóinak egyik legnagyobb sikere a világszínvonalat képviselő, bo­nyolult motorok gyártásának beindítása, amely feleannyi időt vesz igénybe, mint ami az előirányzatban szerepelt. Érdekes fordulatot hoz a per folyamán, hogy bár Katinka asszony bűntelennek mondja magát a házasságtörésben, de a házassági életközösség visz- szaállítása reményében, férje bocsánatát kéri. Megalázko­dik. Megígéri, hogy amennyi-- ben Buttler visszafogadja, úgy őt híven szeretni fogja és so- sohasem hánytorgatja majd fel korábbi ügyeit. De a fiatal férj hallani sem akar róla! Az egyre szélesebb hullámo­kat verő per során, a gróf az­zal kívánja a mérleg nyelvéta maga javára billenteni, hogy tanúkat vonultat fel. akik szél- tében-hosszában kiteregetik hitvese minden erkölcsi szeny- nyesét. Sőt fényt derítenek ar­ra is, hogy Szirmay Jóskával már leánykorában is volt nemi viszonya. Tanúk vallják, hogy e szerelemnek bűnös gyümöl­cse is lett. Tinka kontesz gyer­meket hozott nagy titokban a világra ... Sőt Keglevich gróf — kétségtelenül elfogultságból arról vall, — hogy biztos tu­domása szerint a grófkisasz- szonynak Szirmaytól nem egy, de két gyermeke is született! Ez a házasságon kívül szüle­tett gyermekkérdés, a per so­rán még egyszer szóba kerül majd, egy vallomásban. Ami­kor ugyanis Buttler felkísérte annak idején feleségét Ránk- Herlányba, ott látta volna Szirmayt a két leánygyermek­kel, „akik Dőry Katalintól lettek”. Erre sebesen hazatért, s így fakadt ki otthon: — „íme, amit eddig fülhegy- gyei hallottam, már most lá­tom, hogy igazi9 (Folytatjuk) j A Különös házasság I igaz históriája

Next

/
Thumbnails
Contents