Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-18 / 14. szám
Ülést tartott a Tolna megyei Tanács A világpiac szinte kínaija a lehetőséget Miként lehet a juhot „elterelni" a (Folytatás az 1. oldalról) A kulturális beruházások címszó alatt további negyven hellyel bővül a zomba-paradi- csompusztai gyógypedagógiai otthon, kezdődik meg Szek- szárdon az úttörőház, bővül a gyönki gimnázium, és kezdődik el a gyönki Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet Szekszárd- ra való telepítése mintegy 9,2 milliós beruházással. Ebben az évben kezdődik a tamási gimnázium és diákotthon építése is, és jövőre fejeződik be. Több mint egymillió forint jut ebben az évben a rend- és jogbiztonságot szolgáló kiadásokra, fejlesztési támogatásokra és egyéb kiadásokra pedig jóval több, mint tízmillió forint A napirend feletti vitában szót kérő megyei tanácstagok — Jakab Albert, Bozsó János, Békés Ferenc, Somi Benjámin, dr. Lukovits István, Császár József és Füzesi Pál — azt hangsúlyozták, hogy a megye 1973. évi fejlesztési terve és költségvetése többet tartalmaz annál, mint amit a megyei tanács hivatásának megfelelően az év végén mérlegelni fog majd, hiszen körvonalaiban tartalmazza a fejlesztési terv és költségvetés a tervidőszak negyedik és ötödik évét is, amennyiben a negyedik ötéves terv irányelveihez híven megfogalmazott idei tennivalók között sok olyan foglal helyet, amely fejlesztési feladat megvalósítása 1973-ban kezdődik el, de 74—75-ben fejeződik be. A Tolna megyei Közegészségügyi—Járványügyi Állomás influenza-figyelő szolgálata szerint az influenza-járvány elérte megyénket is. A járvány fő fészke Bonyhád és környéke, de elszórtan a megye minden területén kisebb számban megbetegedéseket jelentettek. A megyei tanács ülése Sza- bópál Antal tanácselnök javaslatára jegyzőkönyvi elismerését fejezte kj mindazoknak a társadalmi munkásoknak, akik fizikai, szellemi, anyagi erőt nem sajnálva hoztak igen sok áldozatot a gyermekintézmények, különösen az óvodák bővítésében. A szünetet követően tárgyalta meg a megyei tanács a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységéről tájékoztató jelentést,, melyet dr. Tóth Bálint, a NEB megyei elnöke terjesztett elő és hagyta jóvá a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1973. évi munkatervét. A bejelentéseket követően mindössze egy szóbeli interpelláció hangzott el. Takács Mihályné interpellált a fürge- diek nevében, akik azt panaszolják, hogy lakóhelyükön nem áll meg a vonat, ráadásul rossz az autóbusz-közlekedésük is, mert ha pl. látogatási napon a pincehelyi kórházban van dolguk, csak egy egész munkanap feláldozása árán tudnak eljutni. Mind a szóban előadott, mind a korábban írásban benyújtott két interpellációra írásos választ kapnak megszabott határidőn belül az interpelláló megyei tanácstagok. A megyei tanács üjése a déli órákban Szabópál Antal tanácselnök rövid zárszavával ért véget A súlyos betegek megvédése érdekében 1973. január 17- től a járvány megszűnéséig tilos a betegek látogatása kórházakban, szociális otthonokban és egyéb intézetekben. Javasoljuk, hogy az otthonában fekvő beteget se látogassák. Egy héttel ezelőtt írtunk a Hőgyészi Állami Gazdaság vezetőivel folytatott beszélgetés alapján a juhtenyésztés gondjairól. A hőgyésziek elmondották, miben látják az állomány csökkenésének okát, illetve, milyen támogatást tartanakin. dokoltnak ahhoz, hogy ebben, a népgazdaságnak is fontos — igen sok devizát termelő — ágazatban is visszatérjen a tenyésztési kedv, és az állomány a korábbi szintre növekedjen. Ezúttal azt a vállalatot kerestük meg, amely a juhtenyésztésben a legjobban érdekelt, amelynek a termelőgaz. ,dóságokkal érdekközösségben kell visszahelyezni a juhtar- tást korábbi helyzetébe. — örültünk annak, ahogyan a hőgyésziek a gondokról beszéltek, és egyetértünk azokkal az elképzelésekkel, ahogyan a jelenlegi mélypontról való kimozdulást látják, várják — mondják Szabó Jánossal az élen a Gyapjúforgalmi Vállalat szekszárdi kirendeltségének munkatársai. — Valóban, szükség van jobban ösztönző központi intézkedésekre. De legalább annyira szükség van arra, hogy a termelőgazdaságok ismételten átértékeljék a juhtartás lehetőségeit, mert sokszor inkább szemléleti okok játszottak közre az állomány csökkenésében, felszámolásában, mint a gazdaságosság, a gazdaságtalanság kérdése. A számokkal illusztrált tény a minden más állattenyésztési ágazatnál nagyobb visszaesés. Tolna megye 1966-os, 140 ezres' juhállománya 1972-re 75 ezerre csökkent. A gazdaságok a csökkenés okát magyarázzák a gyapjú árának csökkenésé- val, azzal, hogy a juhtartás ráfizetéses, hogy az anyagiakat a sertés, és a szarvasmarhaállomány fejlesztésére kellett koncentrálni. Ugyanakkor alig esik szó a sokkal nyomosabb okról, a szemléletbeni változásról. Több termelőszövetkezetben azért számolták fel az állományt, mert az új elnök, a főállattenyésztő egyszerűen nem szerette á juhot. Pedig bőven van olyan területe, amelyet másként, más állattal nem tud hasznosítani. Idézni lehet egyik termelőszövetkezet hirdetését, amelyet a juhállomány felszámolása után adott fel az újságban: juhhodály és hetven hold legelő bérbe kiadó. Egy másik termelőszövetkezet a megyében elsőként vezette be a bárányok expressz-hizlalását. A juhász kitűnő eredményeket produkált, a szövetkezetnek jó pénzforrás volt a birka. És a megye egyik legjobb juhásza most szállítómunkás a szövetkezetben. Üzemanyagos hordókat emelget, amikor jószerint egyedül százezrekre rúgó hasz- hot termelhetne. öt éve, 1968-ban megszűnt a Gyapjúforgalmi Vállalat mo- nbpolhelyzeie, az állatokat felvásárolja az Állatforgalmi, de az ÁFÉSZ-ek is. Szabad árról lévén sző, igen gyakran licitálnak egymásra a vevők. Ráadásul az utóbbi években a külföld olyan igényekkel jelentkezik, hogy milliós tételekkel is aligha lehetne kielégíteni. Az arab vevőknek nagyon jó a fésűs merinó, még csak olyan igény sincs, hogy hústípus legyen. Igaz, a gyapjú, ár csökkent, viszont a tejesbárány ára az utóbbi tíz év- I ben megháromszorozódott. Furcsa ellentmondás, hogy ez a tejes- és pecsenyebárány- konjunktúra is közrejátszott az állomány csökkenésében. A gazdaságok eladták, ami csak eladható volt, nem sokat törődtek az anyaállomány fel- frissítésével. Ezért a meglevő anyaállomány is elöregedett, az optimális 2—6 éves helyett 5—io éves. Az ‘idősebb állománynál pedig csökken a gyapjú minősége — ezért is olcsóbb a gyapjú, kisebb az árbevétel. Szóval nagyon sok ok és tényező játszott közre abban, hogy a megyében a juhállomány a felére csökkent, akárcsak az ország más vidékein. A fejlesztés lehetőségeit a Gyapjúforgalmi szakemberei is ugyanabban látják, amiről a hőgyésziek is beszélnek: az összehangolt állami és üzemi intézkedésekben. Indokoltnak tartják az üzemek igényét az állami támogatásra a juhtartás épületeinek építéséhez, még akkor is, ha kevesebbe kerül, mint a többi állattenyésztési ágazatokban. A juh-' hodályba nem kell költséges technológia, elég, ha annyira téli esi teni lehet, hogy télen Influenzás megbetegedések a megyében A kórházakban tilos a beteglátogatás Jobb oldali képünkön látható, milyen ősi masinán végezték jón a Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalatnál készült. S«.gilséa cipők fára foglalását a Bonyhádi Cipőgyárban. Az új 650 ezer gével a fára foglalás két műveletre egyszerűsödik, forintos berendezés (baloldalt] nyugatnémet Schön iicenc alap*. perifériáról? ne süllyedjen nulla fok alá a hőmérséklet. Az állami támogatás a tőkeszegény gazdaságokat hatásosan segítené a kezdeti lépések megtételében, illetve a meglevő állomány növelésében. De még hatásosabb lenne olyan támogatási amely a tenyészállomány, az anyaállomány fejlesztésére ösztönözne. Feltétlenül érdekeltté kell tenni a gazdaságokat, hogy a bárányt ne adják el az utolsó darabig, ha-' nem évenként végezzék el a 20—30 százalékos fiatalítást Igaz, kilencszáz forint a tejesbárány, de ezért kidobnais 4—4500 forintot. De amíg az állami intézkedések megtörténnek, a gazdaságok addig is — és utána is — sokat tehetnek a juhtenyésztés fejlesztéséért, vagyí ha úg}> tetszik, gazdaságosabbá tételéért. Jóformán tőke sem kell hozzá. Az egyik —> más állattenyésztési ágazatokkal ellentétben — a külter- jesebb tartás. A világpiacon magyar betegségként emlegetik a hodályban tartást. Ä juh igényli a szabadban való mozgást, megél olyan legelőn,' amelyet szarvasmarhával nem lehet hasznosítani, a szántóföldeken fellegel olyan termény-, vagy takarmányhulladékot, amelyet leforgatna az eke. Nem igényel anyagi befektetést a tenyésztési szerkezet módosítása, úgymond, a piaci kereslethez igazítása sem. Miről is van szó? Régebben a bárány iránt húsvét előtt volt nagyobb az igény. Az olasz, az arab, a spanyol vevő most karácsony előtt jelentkezik a tejes-, a pecsenyebárányért. Ezért a téli elletésit előre kell hozni az őszi hónapokra. Az anyák elletésre előkészítéséhez máris kevesebb takarmányra van szükség, miután a legelőn is megfelelő kondíciót tudnak gyűjteni. Miután a gyapjú iránt ismét nő a világpiaci kereslet, érdemes az üzemeknek megfontolni: a gy ap j útermelést helyezik-e előtérbe, vagy a hústermelést? Avagy, két irányban folytatják-e a tenyésztést — ugyanis ez lenne a jövő megoldása. Sok véleménnyel ellentétben, a magyar fésűs merinó alkalmas a kettős hasznosításra — akár a szarvasmarha-állományban a magyar tarka —, sőt nincs is kihasználva még minden, a fajtában rejlő lehetőség. Már azért is érdemes a kettős hasznosítás, mert a hústípusokkal való keresztezés lassan éri el a kívánt eredményt. A Szalkszentmártonban folyó kísérletek egyelőre azt mutatják, hogy a külföldről behozott hústípus — a Hampshire, a Suffolk — nehezen honosodik. A merinó viszont itt van, csak tenyészteni, tartani kell. A juhászat most a mélyponton van, mégis van benne fantázia és a jövőben még inkább lesz. A lehetőséget már felfedezte néhány termelőszövetkezet — olyan, amely már berendezkedett a szakosított sertés- és szarvasmarha-tenyésztésre — és már hat- nyolcszáz, ezer anyával növelte juhállományát. Olyan is van, amely a juhásznak kikötötte: a közös állománnyal együtt legalább harminc saját birkát kell tartani. A megyében van éppen elég birkának való legelő, csak hasznosítani kell. Él a megyében jó néhány régi juhász, kimondottan jó anyagi körülmények között. Qk a megmondhatói, hogyan lehet birkát tartani, hogy az jövedelmet hozzon. És ha a tartásra még az állam is ösztönöz... fik Je
