Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-17 / 13. szám
Három mozi új ruliában A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat több milliós karácsonyi és újévi ajándékkal lepte meg a bátaszékieket és a bonyhádiakat. December 24-re elkészült a bátaszéki, újévre pedig a bonyhádi mozi. Nem írtuk, új mozi, mert mindkét helyen régi az épület, a régi vetítőtermekben folynak az előadások. A filmszínházak új külseje, a termek és az előcsarnokok átépítése jelentette a változást. Ez a törekvés, a vonzó, esztétikailag és akusztikailag is egyre tökéletesebb mozik építése régi már megyénkben. Tíz éve elsőként Sióagárdon kezdték meg a szebb, jobb külsőt létrehozó építkezéseket. Akkor az országosan elterjedt pozdorjalemezt és gyékényszőnyeget cserélték ki. Mert igaz, hogy akusztikailag jók voltak ezek az anyagok, hangelnyelő képességük megszüntette a sima falú termekben fellépő, igen zavaró visszhanghatást. De volt egy kellemetlen tulajdonságuk, átható szaguk. Akkor alkalmazták — országosan is úttörőként — burkolóanyagként a hungarocellt, textilt, műbőrt, és a falemezt. Sorban alakultak át ízléses, korszerű filmszínházakká a kis községi mozik. A várdombi, decsi után a többi községi mozi. majd a bátaszéki és bonyhádi került sorra. Sok millió forintos költséggel építették át ezeket. Bátaszéken a félkör alakú előtér átalakítása ízléses előteret teremtett, hangulata megközelíti a színházi foayer- ekét. A szén-, majd olnjkály- hák helyett központi fűtés adja a meleget. Az előtér jobb oldali szárnyának kialakítása még folytatódik. Hamarosan kész lesz a ruhatár, és az egyik sarokban kis presszó teszi majd otthonosabbá a mozit. Jövőre a nézőtér átalakítását tervezik. A régi széksorokat kényelmesebb, szebb, műbőr bevonatú székekből építik át. Tavasszal a külsőre is impozáns filmszínház körnvé- két rendezik. A hatalmas kővázákba virágokat ültetnek, a gödrös, bokros területet elegyengetik és parkosítják. Ezt a munkát a tanács vállalta el. Bonyhádon a nézőtér teljesen átalakult. A falakat a tökéletes akusztikai hatás elérésére díszítőelemekkel megtörték. Ez esztétikailag sem hat hátrányosan, sőt a modern vonalú, draop műbőr borítású falsíkból kiemelkedő, és rejtett fénvforrásokkal megvilágított díszítőelemek a szemnek igen kellemesek. A színek összhangja is tetszetős. A deA jégmező alatt szunnyadó Balaton egy hónapig alig hallatta a „hangját”. A néhány napos enyhülés, az éjszakai és a nappali hőmérséklet-különbségek azonban végül is „szólásra bírták”. A meglazult repedező jégmező hangjelenségeit a környékbeli lakosok, a halászok, a nád- és jégvágók „durrogásnak” nevezik. A Balatonon az utóbbi napokban több 15—20 kilométekoratív álmennyezeten elhelyezkedő lámpatestek a díszítő hatás mellett biztosítják a szünetekben a megfelelő fényerejű világítást. A széksorokat kicserélték. Sakktáblaszerűen elhelyezett kék és barna műbőr borítású székek, amellett, hogy kényelmesek, szépek is. Az előtér képe még változni fog. A bátaszéki mozi előteréhez hasonlóan, itt is fotelok, asztalok lesznek és kis büfét nyitnak. A harmadik moziban ma még nem vetítenek filmeket. Sőt. neve sincs. A hatvan éve épült volt Garay moziban most folvnak a villanyszerelési és belső burkolási munkák. A lépcsőzetesen kialakított kis nézőtéren kilencven fotel lesz. Az előtér kialakítását most végzik, és énül a vetítőterem alatt a pinceklub. A kis. leginkább művészfilmek bemutatására készülő új mozi márciusban lesz kész. — sz. 1. — rés hosszú rianás keletkezett. A partok vonalát hosszan követik a repedések, de a mélyebb területek jégmezőjét is pókhálószerűen szabdalják át a rianások. Egyes part menti szakaszokon megkezdődött a jég torlódása is. Körben a tó mentén naponta partőrök ellenőrzik a jég mozgását, és figyelemmel kísérik a partfalak állapotát —' 1 ■ ........... ■ ' ........... .....— ■■■■ izem. A téli Balaton Űj sztereó-rádió készül a Videoton-ban A székesfehérvári Videotonban már gyártják az 1972« es BNV-n bemutatott és kiváló hangminőségével, hangerejével nagy sikert aratott Rá—4324 típusú rádiókészüléket. Jelenleg ez a legkorszerűbb hazai műsorvevő készülék. Az új rádióból több száz darabot átadtak már a kereskedelemnek. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) 'I 5»5 A Különös házasság igaz históriája 12. Egerbe hajtat, ahol szállást bérel. Berendezkedik. Majd pedig elhagyott férjétől önkényesen kölcsönvett hintója elé fogott tüzesvérű párdányi paripákkal Girincsre viteti magát, a szülői házba. Dőry Katalin hajthatatlan marad elhatározásában. Amikor hazatért férje megtudja, hogy felesége elhagyta, és ismét Eperjesen tartózkodik, — utána megy és ..oly nagyban kérlelé a grófnéját, hogy jöjjön visz- sza még egyszer hozzá.” EGY FEGYVERES RABLÜHAD JÁRAT A 21 éves házaspár előtt bezárulnak a mege. les, a megbékélés, vagy aiiár csak az egymással ugy-amennyire való, rokonszenv kapui. Egy életre szóló pereskedés, vitatkozás, egymás elleni áskálódás s végűi is engesztelhetetlen gyűlölet lesz úrrá rajtuk. — egészen koporsójuk bezárultáig— * Katalin hamarosan rájön arra, hogy elhamarkodottan cselekedett. Fellángolása lehiggad. Férje nem adott olyan alapos okot neki arra, mely indokolná, hogy megszakítsa vele a házassági életközösséget. Közbenjárók megkísérlik ugyan a gróf oldala mellé való visz- szatérés útjának egyengetését, de az, mint akit önérzetében, becsületében és méltóságában vérig sértettek, mindenféle közeledési kísérlet elől mereven elzárkózik. Egye meg Dőry Katinka grófnő azt, amit magának főzött... A girincsi kastélyban szülei nyakán tanyázó nagy igényű menyecskének egyhamar kiürül az erszénye. Apja, a minden hájjal megkent „vaksi” Dőry Gábor, szorult helyzetében fegyveres rablás tervét agyalja ki Buttler tarcali pincéje frissen szüretelt borkincsének a megkaparintására. Bodrogkeresztúri jobbágyai közül 40—50 jó markos embert állíttat maga elé. — „Másnap reggel, még virradat előtt a kiadandó parancsolatra készen legyetek!” — harsogja feléj ült. S hogy a parasztokat jobb kedvre hangolja, „jó früstököt és ételeket” parancsol részükre a szakácsoknál. Még alig-alig pirkad 1794. október 26-ának hajnala, amikor a vasvillákkal, fejszékkel és bunkósbotokkal felfegyverkezett emberek megkapják a földesúri parancsot. — „Ti mestan mindjárt elmentek Tarcalra a gróf Buttler János borházába, az hon- nét a borát ide fogjátok hozni és késérni. A leányom is, gróf Buttlerné is el fog menni. Azért vigyázzatok, hogy né- kie a legkisebb baja se történjék, mert különben ezer botot veretek rajtatok, és a házatokba vissza soha sem mehettek!” A parasztok felciheíődnek az előállott nagy „vasas szekerekre.” A kocsisor élére álló hintóba maga Katalin asszony száll, s a hajnali ködös derengésben megindul a társaság a nagy kalandra. Útközben még a Buttler tarcali szőlejében őrködő bérest is fülöncsípik, s megkötözöt- ten magukkal hurcolják. Tárcái városába érve, egyenesen Buttler borospincéjéhez dirigálja Katinka a kocsikat. A közelben lakó erdőtelki tiszttartó, amikor észreveszi a gyanús kocsikaravánt. rosszat gyanítva, bezáratja a borházat, sőt jómaga is lakásába zárkózik. A früstöknéi alaposan beboroztatott, nekivadult emberek kemény fejszecsapásai alatt hamarosan feltárul a bejárat. s az emberek mohón a pincébe nyomulnak. Amikor Buttler tiszttartója látja, hogy a fele se tréfa, a ház hátulsó ablakán kiugrik, hogy segítségért szaladjon. De az őrségre állított keresztúri emberek egyhamar nyakoncsípik. A szerencsétlent vadul a földre tiporják, s jó keményen gúzsba kötik. A felbérelt paraszthadat Buttler grófnő kommandíroz- za. Egymás után cipelik ki a pincéből a kocsikra a zamatos hegyaljai borral töltött hordókat. Csúfságul, csak egyetlenegy hordó bort hagynak az ászokfákon. Kilencvenkilenc és fél hordó bort, két átalag ür- mös és három tartály értékes száraz aszúszem zsákmánnyal megrakodva térnek meg a Dő- ryek bodrogkeresztúri pincéjéhez. A tiszttartót megkötözött kezekkel, vasvillás jobbágyak között haitják maguk előtt. A felbőszült öreg Dőrv egv sötét kamrába börtönözteti, s késő estére jár már az idő, mikor elengedi. Buttlerné azonban előbb égv szabályosan kiállított „nyugta”-1 ad át neki, a férje részére, az „átvett borokról”, — de természetesen hallgat az „átvétel” furcsa körülményeiről. AZ ERDŐTELKI KÉNYŰR Közben pedig az erdőtelki Buttler-kastélyban vidám élet járja. Hamisítatlan feudális főúri a légkör, az életmód és a stüus, amit János gróf ott ld alakít és folytat. Tőrőlmet- szeft koronázatlan kiskirályként él Erdőtelek és Párdány örökös ura. Felesége váratlan távozása után még a látszat utolsó korlátáit is felrúgva, veti magát Katinka két szolgálólánya, Liza és Béres Marcsa karjaiba. Leplezetlenül beszél már erről az egész kastély személyzete. De míg Marcsa az ügyet csak futó kalandnak tekinti, addig Liza már komoly terveket forral szíve-lelke mélyén. Felmerül benne, hogy mi lenne, ha ő lépne Dőry Katalin örökébe? Nagy tét forog hát részére kockán! Reményét az is táplálja, hogy az erdőtelki templom kriptájának mélyén porladozó öreg Buttler Gábor gróf is „csak egy kis csizmadia feleségét” emelte maga mellé... A kikapós lány nemcsak megád mindent és mindenkor urának, amit az kíván tőle. de közben részletesen be is számol úrnője viselt dolgairól. A gróf hálás kedvencének, a szép kis komomának. — „Mint jövendőbéli bizonyság, úgy tartatottv a gróftól Erdőtelken az udvarban, — mondja az inas, — nem pedig úgy, mint szolgálóleány, vagy szolgáló, ö iránta azt a parancsolatot adta a gróf a cselédeknek, hogy Lizi leányzó senkiiül meg ne sértessen, és hogy ötét mindnyájan engedjék önnen tetszése szerint cselekedni!” Sőt, még egy egri leányt is felfogadnak Lizi szolgálatára. Ily sok kedvezés nyomán, bezzeg megjön a szépséges és bájával magának fényes jövőt tervezgető girincsi parasztlány hangja... — „Több ízben beszélte Lizi, hogy a gróf néki megígérte, hogy ha elválasztják a gróf- nétul, soha más felesége nem lészen, hanem csak ő, Nagy Zsuzsanna, — meséli Jáger Franciska, a kastély egyik cselédje. — Ezt beszélte más parasztasszonyok előtt is, kik az udvarba jártak mosni, vagy más dologra. Hozzáadván, hogy jobb dolgok lészen, ha ő lészen az asszonyok... A kis kedvenc szerelmi sikerei nyomán, már-már féltékeny is konkurrensére, Béres Marcsára. Szemrehányással árasztja el ezért János grófot. A válasz lakonikus rövidséggel szemnyitogatóan buttleri: — „Egyszer veled, másszor Marosával!" A tengernyi előny és kedvezmény csak csalétek a fiatal gróf részéről, hogy tettetett szerelme árán. a felesége ellen kincset érő tanút maga mellé bilincselje, és elvágja a meghátrálás minden lehetőségétől is. De jellemző a grófra, hogy az értékes tanút, szeretőjét még csak meg sem fizeti. — „Ugyan lássa az Isten, — panaszkodik Liza az inasnak, — hányszor kértem a gróftul egy pár cipőre valót, mégsem adott. Hiszen, ha zsidóasszonynál lettem volna oly állapotban, mégis adott volna már annyi kérésemre. Holott tudja kend maga is, hogy én néki sokat árthatok, sokat használhatok!.. (Folytatjuk) Népújság 4 1973. január 17.
