Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

Levélcímünk : 7101, Szekszcrd, Postafiók 71.

Rosszul jártak-e

a mórágynak ?

Varga Tibor mórágyi lakos kérdését indoklással kezdi: „1970-ben Grábóc,

Mőcsény, Bátaapáli, Cikó, Mórágy községek egy termelőszövetkezetben egyesültek Mőcsény székhely- lyel. Úgyszintén e községeknek közös tanácsa is van. Úgy érezzük, hogy ezzel mi mórágyiak hátrányos helyzetbe kerültünk. Mórágyon vannak a tanácsi intézmények zömében. Itt van a körzeti általános iskola, innen történik a kör. zeti orvosi, védőnői és gyógyszerellátás. (Nem beszélve arról, hogy a tanácsi székhelyközségben még iskola sincs.) A körzetben Mórágy a legnagyobb, legnépesebb település. Annyi lakója, adózó polgára van, mint a körzet többi községének együttvéve. A felnőtt lakosság zöme Báiaszéken, Szekszárdon dolgozik. A bevásárlásait is itt végzi. Arra nincs kilátás, hogy a jövőben fejlesztik útjainkat, közintézményeinket (iskola, napközi, óvoda) és ezt egyedül a mi községünk nem képes megoldani. A székhelytanácsíól, amely tőlünk 15 kilométerre van, belátható időn belül anyagi támogatásra nem számíthatunk. Egyre csökken azoknak a száma is, akik lakosságunkat a közös tanácsban, vagy más szervekben, a település számarányának megfelelően képviselik. A kérdésem tehát: Ez a körzetesítés, a jelenlegi formájában mennyire előnyös a mórágyi dolgozóknak? (Szerintünk hátrányos) Az illetékesek nem tartanák-e indokoltnak a korábban hozott, számunkra előnytelen határozat felülvizsgálását, még mielőtt ez a község is nem indul el a teljes sorvadás útján?”

A kérdésre dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb.- titkára válaszolt:

— A közös községi tanácsok kialakításának folyamata a tanácsi hálózat korszerűsítésével a gazdasági és a szellemi erők összefogását kívánja szolgálni. Ez a folyamat Tolna megyében is a lakosság legkülönfélébb szükségleteinek magasabb fokon történő kielégítését szolgálja. A közös községi tanács kialakítását minden esetben alapos előkészítő, felmérő, elemző munka előzte meg. Ennek során mérlegre kerültek azok a feltételek, amelyek befolyásolták, hogy a közös tanácsba társuló községek közül melyik vállalhatja legcélszerűbben a székhelyközség szerepét. Ezek a feltételek többek között a többi községhez viszonyított területi elhelyezkedés, a közlekedési adottságok, a vonzóhatás, a gazdasági szerep (tsz-köz- pont), a tanácsi apparátus felkészültsége, a lakosság

ellátásának színvonala stb. Az, hogy adott esetben, ezek közül melyik nyom többet a mérlegen, azt a konkrét körülmények határozzák meg.

— Mőcsény községi Közös Tanács működési területe: Grábóc, Báíaapáti és Mórágy községekre terjed ki. Mőcsény 1966 óta közös községi tanácsszékhely (Grábóc és Bátaapáti), melyhez 1970-ben : csatlakozott Mórágy. A termelőszövetkezetek egyesülése óta gazdasági centrum, a társközségeket figyelembe véve centrális elhelyezkedésű, a lakosság száma viszonylag stabil, Eöt kisebb emelkedést mutat. Ezzel szemben Mórágyon a lakosság száma állandóan csökken. Mő- csényben a'lakosság túlnyomó többsége helyben dolgozik — Mórágy lakóinak nagy része Bátaszékre és Szekszárdra jár dolgozni. Ezeken kívül a társközségekből Mőcsény a legköny- nyebben megközelíthető. Ezek a feltételek a szék- helyközság kiválasztásakor Mőcsény mellett szóltak.

— Az optimális helyzet természetesen a közös községi tanácsok létrejötte esetében az lenne, ha minden szükségletet a társuló községek közül a székhelyközség tudna legmagasabb szinten kielégíteni. Ez azonban az adott helyzetet figyelembe véve nem mindig lehetséges. így ■yolt ez Mő- cíény -"eséfffben'!Vísr A körzeti iskola létreKözasártak tárgyi és személyi feltételei Mórágyon voltak a legcélszerűbben biztosíthatók. Ezért az iskolakörzetesítést ott kellett megoldani. (Egyébként a székhelyközségben működik iskola, az általános iskola I—IV. osztályos tanulói számára.)

— A székhelyközség kiválasztása azonban — mint már arra utaltam — összetett körülmények gondos vizsgálatát igényli, és az adott feltételek együttesen döntik el a kérdést. A közös községi tanácsokban a társközségek a lakosságuk számarányának megfelelően képviseltetik magukat. Ez a szám Mórágy esetében a közös, tanács 35 tagjából 15. Ez .1971 óta nem csökkenhetett. A lakosság számának csökkenésén kívül semmi sem indokolná, hogy , az

1973. évi tanácstagi választásokon ez a szám csökkenjen.

— Mórágy község a lakosság érdekeit a közös tanácsban választott tanácstagjainak aktív részvételével képviseltetheti. Az évenként kötelezően megtartandó falugyűlésen a község lakossága is véleményt mondhat a közös tanács tevékenységéről, az apparátus munkájáról, a fejlesztési tevékenységről és az anyagi erők elosztásáról. A tanácstagok révén számon kérhetik a tervek végrehajtását is.

— A közös tanácsok megalakulását megelőző előkészítő munka során a községek politikai, gazdasági, állami, tömegszervezeti vezetői, a tanácstagok elmondták véleményüket. A vélemények a tanácsok későbbi döntésével megegyeztek. Jelenleg a magunk részéről nem találjuk indokoltnak a korábbi döntés felülvizsgálatát. A meglévő gondok közös összefogással, de elsősorban a közös tanács területén működő párt-, gazdasági, tanácsi szervezetek, tömegszervezetek segítségével a lakosság széles körű bevonásával megoldhatók.

A kérdéssel kapcsolatban kifejtette véleményét Juhász József, a Tolna megyei Tanács VB. Bonyhádi Járási Hivatala elnöke is. Többek között a következőket fejtegette:

— A közös tanács létrehozása véleményem szerint — és az eddigi tapasztalatok bittokában — nem jelent hátrányt a Mőcsény- hez társult községeknek. Költségek tekintetében sem hátrányos a helyzet, mert a közös községi tanács költségvetését, fejlesztési feladatait a tanácsülés határozza meg, így kizárt az, hogy egyik község a másik „rovására” oldana meg feladatokat. A kérdésnek azon részével kapcsolatban, hogy Mórágy hátrányos helyzetbe került, csak néhány konkrét adatot szerethék étmondani, amély azt bizonyítja, hogy a község egyáltalán nem került hátrányos helyzetbe. Mórágyon több év óta új lakóház nem épült. Az ott lakó állampolgárok részéről ilyen igény nem is merült fel. Házhely-kialakításra sincs lehetőség. Mőcsényben viszont mintegy hatvan házhely áll rendelkezésre, de ennél jóval több kialakítá- / sára van lehetőség. Az utóbbi két évben Mőcsényben kilenc új ház épült. Mórágy község lakossága a székhely, illetve a társult községekhez viszonyítva nincs hátrányos helyzetben a kereskedelmi ellátásban

sem. Az utóbbi két évben Mórágyon jelentős anyagi eszközökkel felújították a körzeti orvosi rendelőt és a szolgálati lakást. 1972-ben Mórágyon a régi művelődési otthonból társadalmi összefogással, a tanács és a KISZ anyagi támogatásával klubkönyvtár létesült. 1973-ban Mórágy község a megyei tanácstól 220 ezer forintot kap pedagógusszolgálati lakás építésére. Napirenden van Mórágyon az iskolai napközi otthon és a konyha-ebédlő kialakítása. Mindezek azt bizonyítják, hogy Mórágy nem került hátrányos helyzetbe. A járási hivatal részéről nem tartjuk indokoltnak a hozott intézkedések felülvizsgálatát. A járási hivatal, a közös községi tanács

mindent elkövet annak érdekében a jövőben is, hogy a községben é!ő állampolgárok alapellátása biztosított legyen.

Miért volt kevés a hús?

Molnár Istvánná, a paksi AfESZ nőbizottságának elnöke juttatta el szerkesztőségünknek a következő kérdést: Szekszárdon 1972. október 2-án volt értekezlet az ÁFÉSZ nőbizottsági elnökei részére. Itt többek között felvetettem a Paks község húsellátásával kapcsolatos problémákat. Azt a választ kaptam, hogy van elég hús, a húsellátás megoldott. A kérdésem: Mi az oka mégis annak, hogy a MESZÖV-höz beküldött húsigényt a legtöbb esetben csak 70—80 százalékban teljesítik, illetve ennyit igazolnak vissza. Például az 53. heti igény 10 mázsa sertéshús volt és ebből csak 4 mázsát kaptunk meg.

A kérdésre Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője a következőket válaszolta:

— Paks község és ezen

belül az ÁFÉSZ által forgalomba hozott tőkehús és húskészítmény mennyisége jelentősen nőtt 1972-ben. Konkrétan az ÁFÉSZ 1972- ben — 1971-hez viszonyítva — száz százalékkal több árut, hozott, forgalomba... ,

— Az 53. hét, amelyet a kérdező “említ, a karácso-" nyi ünnepeket követő csonka hét, amikor is a felére csökkent a megye húskerete és ez a tény éreztette hatását Pakson is. A háztartási vágások miatt ebben az időszakban a vásárlók száma, mennyisége sem indokol ennél nagyobb mennyiséget

Átmeneti jelenségről volt szó. Ilyenek sajnos a jövőben is előfordulhatnak Mindenesetre mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a húsellátás egyre jobb legyen.

Előfordulhat másokkal is

Mcilinger Jánosnak, az Alsópéli Állami Gazdaság dolgozójának kérdése látszólag csak őt érinti. De ilyesmi másokkal is előfordulhat. Miről is van szó? „Az Állami Biztosító tamási és paksi fiókjánál van érvényes MB—2 biztosításom. Illetményföldemet (1200 négyszögöl) 1972. július 29-én 81 százalékos

jégkár érte. A tamási fióktól kaptam 3000 forint jégkárt. Köteles-e a paksi fiók is megfizetni a jégkárt?”

Lux Sándor, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának igazgatója

így foglalta össze a válaszát:

— Ügyfelünknek az állami gazdasági lakásbiztosítását a tamási járási fiókunknál tartották nyilván és munkahelyén munkabéréből vonták le a biztosítási díj havi részleteit. Ezt a biztosítást — kölcsönfelvétel miatt — a paksi fiókunkhoz 1971. június I5-én áttettük. Munkahelye azonban — tévesen — továbbra is levonta a biztosítási díjat. Ez a körülmény nem jelenti azt, hogy Meilinger János most már két biztosítással rendelkezett. A Ptk. 549. paragrafus (1) bekezdése kimondja: a biztosítás összege nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Az ilyen megállapodás semmis, és a befizetett biztosítási díjat az ügyfél részére vissza kell fizetni. Ez történt Meilinger János esetében is. Intézkedtünk. A tamási fiókunk ügyfelünk részére, mint túlfizetést, 434 forintot visszafizetett. Tehát Meilinger János csak egy biztosítás alapján részesülhetett 3000 forint kártérítésben.

Az Express indít-e csoportot a YIT-re?

Aranyos Mária Tolna, Alkotmány utcai olvasónk kérdezi: ,.Indít-e az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda szekszárdi kirendeltsége a X. VIT-re, Berlinbe csoportot?” (Esetleges időpont és költség.)

Andorka Sándor, az Express Tolna megyei kirendeltségének vezetője a következőkben válaszolt a kérdésre:

— Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda a X. VIT-re egy négyszáz fős különvonatot indít. A kü- lönvonati férőhelyek elosztása még nem történt meg a megyék között, így az utazási lehetőséggel kapcsolatban bővebb tájékoztatást még nem tudunk adni. Amennyiben irodánk már többet tud — tájékoetatni fogjuk az olvasókat.

Mikor mehet a beteg a rendelőbe?

Csáklyás Lajos, paksi olvasónk azt kérdezi:,, Mi az a belátható idő, amelyen belül vizsgálatra jelentkezhet a beteg a Pakson most épülő orvosi rendelőben?”

A kérdés tömör. A válasz is. A válaszadó dr. Horváth Ferenc, a paksi járás főorvosa.

— A paksi rendelőintézet beindulását február második felére tervezzük. Hogy így lesz-e, nem tudjuk. Pontosabb dátumot csak a hónap vége felé tudunk adni.

TeSefonszámaink : 129—01, 123—61.