Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

Levélcímünk : 7101, Szekszcrd, Postafiók 71. Rosszul jártak-e a mórágynak ? Varga Tibor mórágyi la­kos kérdését indoklással kezdi: „1970-ben Grábóc, Mőcsény, Bátaapáli, Cikó, Mórágy községek egy ter­melőszövetkezetben egye­sültek Mőcsény székhely- lyel. Úgyszintén e közsé­geknek közös tanácsa is van. Úgy érezzük, hogy ez­zel mi mórágyiak hátrá­nyos helyzetbe kerültünk. Mórágyon vannak a taná­csi intézmények zömében. Itt van a körzeti általános iskola, innen történik a kör. zeti orvosi, védőnői és gyógyszerellátás. (Nem be­szélve arról, hogy a tanácsi székhelyközségben még is­kola sincs.) A körzetben Mórágy a legnagyobb, leg­népesebb település. Annyi lakója, adózó polgára van, mint a körzet többi közsé­gének együttvéve. A felnőtt lakosság zöme Báiaszéken, Szekszárdon dolgozik. A be­vásárlásait is itt végzi. Ar­ra nincs kilátás, hogy a jövőben fejlesztik útjain­kat, közintézményeinket (is­kola, napközi, óvoda) és ezt egyedül a mi községünk nem képes megoldani. A székhelytanácsíól, amely tőlünk 15 kilométerre van, belátható időn belül anya­gi támogatásra nem szá­míthatunk. Egyre csökken azoknak a száma is, akik lakosságunkat a közös ta­nácsban, vagy más szervek­ben, a település számará­nyának megfelelően képvi­selik. A kérdésem tehát: Ez a körzetesítés, a jelenlegi formájában mennyire elő­nyös a mórágyi dolgozók­nak? (Szerintünk hátrá­nyos) Az illetékesek nem tartanák-e indokoltnak a korábban hozott, számunk­ra előnytelen határozat fe­lülvizsgálását, még mielőtt ez a község is nem indul el a teljes sorvadás útján?” A kérdésre dr. Polgár Fe­renc, a megyei tanács vb.- titkára válaszolt: — A közös községi taná­csok kialakításának folya­mata a tanácsi hálózat kor­szerűsítésével a gazdasági és a szellemi erők össze­fogását kívánja szolgálni. Ez a folyamat Tolna me­gyében is a lakosság leg­különfélébb szükségleteinek magasabb fokon történő ki­elégítését szolgálja. A kö­zös községi tanács kialakí­tását minden esetben ala­pos előkészítő, felmérő, elemző munka előzte meg. Ennek során mérlegre ke­rültek azok a feltételek, amelyek befolyásolták, hogy a közös tanácsba társuló községek közül melyik vál­lalhatja legcélszerűbben a székhelyközség szerepét. Ezek a feltételek többek között a többi községhez viszonyított területi elhe­lyezkedés, a közlekedési adottságok, a vonzóhatás, a gazdasági szerep (tsz-köz- pont), a tanácsi apparátus felkészültsége, a lakosság ellátásának színvonala stb. Az, hogy adott esetben, ezek közül melyik nyom többet a mérlegen, azt a konkrét körülmények határozzák meg. — Mőcsény községi Kö­zös Tanács működési terü­lete: Grábóc, Báíaapáti és Mórágy községekre terjed ki. Mőcsény 1966 óta közös községi tanácsszékhely (Grábóc és Bátaapáti), mely­hez 1970-ben : csatlakozott Mórágy. A termelőszövet­kezetek egyesülése óta gaz­dasági centrum, a társköz­ségeket figyelembe véve centrális elhelyezkedésű, a lakosság száma viszonylag stabil, Eöt kisebb emelke­dést mutat. Ezzel szemben Mórágyon a lakosság szá­ma állandóan csökken. Mő- csényben a'lakosság túlnyo­mó többsége helyben dol­gozik — Mórágy lakóinak nagy része Bátaszékre és Szekszárdra jár dolgozni. Ezeken kívül a társközsé­gekből Mőcsény a legköny- nyebben megközelíthető. Ezek a feltételek a szék- helyközság kiválasztásakor Mőcsény mellett szóltak. — Az optimális helyzet természetesen a közös köz­ségi tanácsok létrejötte ese­tében az lenne, ha minden szükségletet a társuló köz­ségek közül a székhelyköz­ség tudna legmagasabb szinten kielégíteni. Ez azon­ban az adott helyzetet fi­gyelembe véve nem mindig lehetséges. így ■yolt ez Mő- cíény -"eséfffben'!Vísr A kör­zeti iskola létreKözasártak tárgyi és személyi feltételei Mórágyon voltak a legcél­szerűbben biztosíthatók. Ezért az iskolakörzetesítést ott kellett megoldani. (Egyébként a székhelyköz­ségben működik iskola, az általános iskola I—IV. osz­tályos tanulói számára.) — A székhelyközség ki­választása azonban — mint már arra utaltam — össze­tett körülmények gondos vizsgálatát igényli, és az adott feltételek együttesen döntik el a kérdést. A kö­zös községi tanácsokban a társközségek a lakosságuk számarányának megfelelően képviseltetik magukat. Ez a szám Mórágy esetében a közös, tanács 35 tagjából 15. Ez .1971 óta nem csökken­hetett. A lakosság számá­nak csökkenésén kívül sem­mi sem indokolná, hogy , az 1973. évi tanácstagi válasz­tásokon ez a szám csökken­jen. — Mórágy község a la­kosság érdekeit a közös tanácsban választott tanács­tagjainak aktív részvételé­vel képviseltetheti. Az évenként kötelezően meg­tartandó falugyűlésen a község lakossága is véle­ményt mondhat a közös ta­nács tevékenységéről, az apparátus munkájáról, a fejlesztési tevékenységről és az anyagi erők elosztásáról. A tanácstagok révén szá­mon kérhetik a tervek vég­rehajtását is. — A közös tanácsok meg­alakulását megelőző előké­szítő munka során a közsé­gek politikai, gazdasági, ál­lami, tömegszervezeti ve­zetői, a tanácstagok el­mondták véleményüket. A vélemények a tanácsok ké­sőbbi döntésével megegyez­tek. Jelenleg a magunk ré­széről nem találjuk indo­koltnak a korábbi döntés felülvizsgálatát. A meglévő gondok közös összefogással, de elsősorban a közös ta­nács területén működő párt-, gazdasági, tanácsi szervezetek, tömegszerveze­tek segítségével a lakosság széles körű bevonásával megoldhatók. A kérdéssel kapcsolatban kifejtette véleményét Ju­hász József, a Tolna megyei Tanács VB. Bonyhádi Já­rási Hivatala elnöke is. Többek között a követke­zőket fejtegette: — A közös tanács létre­hozása véleményem szerint — és az eddigi tapasztala­tok bittokában — nem je­lent hátrányt a Mőcsény- hez társult községeknek. Költségek tekintetében sem hátrányos a helyzet, mert a közös községi tanács költ­ségvetését, fejlesztési fel­adatait a tanácsülés hatá­rozza meg, így kizárt az, hogy egyik község a másik „rovására” oldana meg fel­adatokat. A kérdésnek azon részével kapcsolatban, hogy Mórágy hátrányos helyzet­be került, csak néhány konkrét adatot szerethék ét­mondani, amély azt bizo­nyítja, hogy a község egy­általán nem került hátrá­nyos helyzetbe. Mórágyon több év óta új lakóház nem épült. Az ott lakó állam­polgárok részéről ilyen igény nem is merült fel. Házhely-kialakításra sincs lehetőség. Mőcsényben vi­szont mintegy hatvan ház­hely áll rendelkezésre, de ennél jóval több kialakítá- / sára van lehetőség. Az utóbbi két évben Mőcsény­ben kilenc új ház épült. Mórágy község lakossága a székhely, illetve a társult községekhez viszonyítva nincs hátrányos helyzetben a kereskedelmi ellátásban sem. Az utóbbi két évben Mórágyon jelentős anyagi eszközökkel felújították a körzeti orvosi rendelőt és a szolgálati lakást. 1972-ben Mórágyon a régi művelő­dési otthonból társadalmi összefogással, a tanács és a KISZ anyagi támogatásá­val klubkönyvtár létesült. 1973-ban Mórágy község a megyei tanácstól 220 ezer forintot kap pedagógus­szolgálati lakás építésére. Napirenden van Mórágyon az iskolai napközi otthon és a konyha-ebédlő kiala­kítása. Mindezek azt bizo­nyítják, hogy Mórágy nem került hátrányos helyzetbe. A járási hivatal részéről nem tartjuk indokoltnak a hozott intézkedések felül­vizsgálatát. A járási hiva­tal, a közös községi tanács mindent elkövet annak ér­dekében a jövőben is, hogy a községben é!ő állampol­gárok alapellátása biztosí­tott legyen. Miért volt kevés a hús? Molnár Istvánná, a paksi AfESZ nőbizottságának el­nöke juttatta el szerkesztő­ségünknek a következő kér­dést: Szekszárdon 1972. ok­tóber 2-án volt értekezlet az ÁFÉSZ nőbizottsági el­nökei részére. Itt többek között felvetettem a Paks község húsellátásával kap­csolatos problémákat. Azt a választ kaptam, hogy van elég hús, a húsellátás meg­oldott. A kérdésem: Mi az oka mégis annak, hogy a MESZÖV-höz beküldött húsigényt a legtöbb eset­ben csak 70—80 százalék­ban teljesítik, illetve ennyit igazolnak vissza. Például az 53. heti igény 10 mázsa sertéshús volt és ebből csak 4 mázsát kaptunk meg. A kérdésre Korsós István, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője a következőket válaszolta: — Paks község és ezen belül az ÁFÉSZ által for­galomba hozott tőkehús és húskészítmény mennyisége jelentősen nőtt 1972-ben. Konkrétan az ÁFÉSZ 1972- ben — 1971-hez viszonyít­va — száz százalékkal több árut, hozott, forgalomba... , — Az 53. hét, amelyet a kérdező “említ, a karácso-" nyi ünnepeket követő cson­ka hét, amikor is a felére csökkent a megye húskere­te és ez a tény éreztette hatását Pakson is. A ház­tartási vágások miatt eb­ben az időszakban a vá­sárlók száma, mennyisége sem indokol ennél nagyobb mennyiséget Átmeneti jelenségről volt szó. Ilyenek sajnos a jövő­ben is előfordulhatnak Mindenesetre mi a magunk részéről mindent elköve­tünk, hogy a húsellátás egyre jobb legyen. Előfordulhat másokkal is Mcilinger Jánosnak, az Alsópéli Állami Gazdaság dolgozójának kérdése lát­szólag csak őt érinti. De ilyesmi másokkal is elő­fordulhat. Miről is van szó? „Az Állami Biztosító tamá­si és paksi fiókjánál van érvényes MB—2 biztosítá­som. Illetményföldemet (1200 négyszögöl) 1972. jú­lius 29-én 81 százalékos jégkár érte. A tamási fiók­tól kaptam 3000 forint jég­kárt. Köteles-e a paksi fiók is megfizetni a jégkárt?” Lux Sándor, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának igazgatója így foglalta össze a vála­szát: — Ügyfelünknek az álla­mi gazdasági lakásbiztosí­tását a tamási járási fió­kunknál tartották nyilván és munkahelyén munkabé­réből vonták le a biztosí­tási díj havi részleteit. Ezt a biztosítást — kölcsönfel­vétel miatt — a paksi fió­kunkhoz 1971. június I5-én áttettük. Munkahelye azon­ban — tévesen — továbbra is levonta a biztosítási dí­jat. Ez a körülmény nem jelenti azt, hogy Meilinger János most már két bizto­sítással rendelkezett. A Ptk. 549. paragrafus (1) bekez­dése kimondja: a biztosítás összege nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Az ilyen megállapodás semmis, és a befizetett biztosítási díjat az ügyfél részére vissza kell fizetni. Ez történt Mei­linger János esetében is. Intézkedtünk. A tamási fiókunk ügyfelünk részére, mint túlfizetést, 434 forin­tot visszafizetett. Tehát Meilinger János csak egy biztosítás alapján részesül­hetett 3000 forint kártérí­tésben. Az Express indít-e csoportot a YIT-re? Aranyos Mária Tolna, Al­kotmány utcai olvasónk kérdezi: ,.Indít-e az Express Ifjúsági és Diákutazási Iro­da szekszárdi kirendeltsége a X. VIT-re, Berlinbe cso­portot?” (Esetleges időpont és költség.) Andorka Sándor, az Ex­press Tolna megyei kiren­deltségének vezetője a kö­vetkezőkben válaszolt a kérdésre: — Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda a X. VIT-re egy négyszáz fős különvonatot indít. A kü- lönvonati férőhelyek elosz­tása még nem történt meg a megyék között, így az utazási lehetőséggel kapcso­latban bővebb tájékoztatást még nem tudunk adni. Amennyiben irodánk már többet tud — tájékoetatni fogjuk az olvasókat. Mikor mehet a beteg a rendelőbe? Csáklyás Lajos, paksi ol­vasónk azt kérdezi:,, Mi az a belátható idő, amelyen belül vizsgálatra jelentkez­het a beteg a Pakson most épülő orvosi rendelőben?” A kérdés tömör. A válasz is. A válaszadó dr. Horváth Ferenc, a paksi járás fő­orvosa. — A paksi rendelőintézet beindulását február máso­dik felére tervezzük. Hogy így lesz-e, nem tudjuk. Pontosabb dátumot csak a hónap vége felé tudunk adni. TeSefonszámaink : 129—01, 123—61.

Next

/
Thumbnails
Contents