Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

Akadémiák — az Líraitól Szakaiinig Az Orosz Föderációban, az októberi forradalmat követő években Moszkván és Lenin- grádon kívül csak egyes egye­temek falai között, így Ka- zányban, Permben és Szara- tovban folyt tudományos tevé­kenység. A termelőerők fej­lesztésében való közvetlen részvétel elvének megfelelően azonban hamarosan szükséges­sé vált a gazdaságilag haté­kony tudományos tevékeny­ség. Oroszország területén ku­tatóintézetek és akadémiai részlegek létesülnek, nem kü­lönben iparági kutatóintézetek is. Oroszország szinte minden vidékén épülnek akadémiai kutatóközpontok — a Kola- félszigeten, a Távol-Keleten és a honvédő háború idején Nyugat-Szibériában is. Mint ismeretes, a háború utáni időszakot a termelőerők még gyorsabb fejlődése, aktív tudományos és gazdasági ká­derképzés és a kutatóbázis je­lentős mértékű bővítése jel­lemzi. 1957 nagy eseményének számított az akadémia szibé­riai részlegének létrehozása, mivel az Uraitól a Szahalinig terjedő hatalmas terület aka­démiai tudományos intézmé­nyei kerültek így egységes irányítás alá. Túlzás nélkül elmondható, hogy a „szibériai akadémia” napjainkban jelentős hatást gyakorol az OSZSZK gazda­sági fejlődésén, közoktatásán és kultúráján kívül a többi szövetségi köztársaságra is. A kereteibe tartozó 43 intézet kivételesen széles körű kuta­tásokat folytat — kezdve a matematikától és a nukleáris fizikától, a történelemig és a régészetig. Ismereteinket megújító nagy kollektíva ez, sikeresen ötvöz­ve össze az 'idősebb generáció tapasztalatát a fiatalok kezde­ményező készségével. Az aka­démia szibériai részlege je­lenleg mintegy hárome*er*kÜ* lönféle nemzetiségű szakem­bert foglalkoztat. Az itt folyó alapkutatás a műszaki haladás meggyorsítását szolgálja. A szibériai részleg nagy ered­ményeket ért el a természet- tudomány olyan fontos terű­létéin, mint a matematika, az atommag és az elemi részecs­kék fizikája, és számos titkot fejtettek itt meg az élő anyag­gal kapcsolatban is. A mate­matika egy sor területén a szibériai tudósok nemzetközi viszonylatban is vezető helyet foglalnak eL Novoszibirszk- ben, a fizikai intézetben pél­dául elemi részecskék egy­mással szemben áramló suga­raival működő új típusú gyor­sítóberendezést szerkesztettek — az anyag szerkezetének megismerése újabb hatékony eszközét. A tudomány egyre fokozot­tabb mértékben közvetlen ter­melőerővé válik, ezért a tu­domány és a termelés közötti kapcsolat erősítése természe­tes folyamat Az akadémia szibériai részlege például 300 nagy iparvállalattal áll kap­csolatban. Tudósaink az utób­bi évtizedben 700 megvalósí­tandó munkát adtak át az iparnak — ebből körülbelül 500-at már be is vezettek. A Szibéria kőolaj- és föld­gázkincsére vonatkozó prog­nózisok látványos igazolást nyertek. Ebben nagy szerepet játszottak azok a tudósok, akik érintetlen, vagy nehezen megközelíthető helyeken alkal­mazható, minimális számú próbafúrást igénylő kutató- módszereket dolgoztak ki. Tekintve, hogy az OSZSZK- ban a legutóbbi időben fiatal tudományos intézmények is alakultak, a szibériai részleg méltán veteránnak is nevez­hető. Az új tudományos köz­pontok közé tartozik az uráli, valamint a Don menti Rosztov főiskolája mellett működő és a távol-keleti tudományos centrum is. Létrehozásuk két­ségtelenül előmozdítja az egész OSZSZK további fejlődését Szibéria óriási jelentőséggel bír a Szovjetunió gazdasági potenciálja és ereje növelése szempontjából. A tudomány él­vonalában dolgozó tudósok munkája méltó az 50 éves ju­bileumhoz. M. Lavrentyev. akadémikus Kodály jegyében David Stevens, az Interna­tional Héráid Tribüné tudósí­tója beszámolót közöl a Ko­dály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából Buda­pesten rendezett ünnepségek­ről. Beszámol a „Székely fonó” operabeli felújításáról és a bábszínház Háry-előadásáról, a Kodály művészetének rész­leteibe behatoló nemzetközi zenetudományi értekezletről, a Kodály-énekversenyről, a Vár­múzeumban rendezett emlék- kiállításról, s a Kodály művei­ből rendezett különböző hang­versenyekről. Veidégainkások az NDK-tai A Koröndön elhelyezett em­léktáblán Kodály nyilvánva­lóan a sr^agyar népzene vala­melyik hiteles alkotását tanul­mányozza: Bartók Bélával együtt ő gyűjtötte össze és mentette meg a feledéstől a század elején a magyar népze­nét, amelyre művészetét épí­tette — írja Stevens. De a népzene nem csupán muzsikájának alapját képezi, hanem a nevét viselő zenei nevelési rendszerét is. Erre épül a zeneoktatás Magyaror­szág iskoláiban, s a Kodály tanítási rendszert módosított formában mind nagyobb mér­tékben veszik át többek között az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Japán­ban. Az egyik un. Kodály-iskolá- ban tett látogatásról azt írja Stevens, hogy kiemelkedően sokatmondó és megható élmé­nye volt. Sokatmondó, mert a 7—8 éves elemisták szolmizál­va, egyedül és uniszónó, majd kánonban énekeltek, „lapról” memorizálták a zenei monda­tokat, gyorsan alkalmazkodtak a ritmusváltozáshoz, s elját­szották és táncolták a népda­lokat. Megható volt, mert te­hetséges tanítóik vezetésével őszinte gyönyörűséggel éne­keltek, játszottak és táncol­tak. • ; i - !*í Ma már megszokott dolog, hogy az NDK gyáraiban, vagy építkezésein az otthoniak mel­lett más szocialista országok­ból érkezett munkások Is dol­goznak. Magyarországról pél­dául jelenleg 19 000 fiatal vesz részt szakmai továbbképzésen, 1973-ban újabb 4000 jön majd. A szomszédos Lengyelországból egész szakmunkás-csoportok dolgoznak, a többi KGST-or- szágból ipari tanulók, szak­munkások, technikusok és tu­dósok keresik fel az NDK-t Hasonlóképpen sok NDK- állampolgár folytat tanulmá­nyokat, vagy dolgozik baráti országokban. Magyarországon hazai és NDK-üzemek közösen 12 tel­jesen felszerelt, ezerágyas kórházat építettek, a magya­rok cserében a weimari mező- gazdasági gépgyárban, a drez­dai Robotron elektrotechnikai kombinátban — amelynek tur­bináit egyébként a Szovjetunió szállította — és a berlini üzemekben dolgoznak. Len­gyelországban több szocialista ország részvételével hatalmas pamutfonógyár épül: a mun­kálatokban a németek is részt vesznek. Ezzel szemben lengyel építőmunkások az NDK-ban sok száz kilométer- számra rakják le a földgáz- és olajvezetékek csöveit. Az NDK a Mongol Népköztársaságban szőnyeggyárat épít, hogy a terméket később importálja. Az NDK-ban szovjet segít­séggel egy új iparág, a selyem­üveggyártás alapjait rakják le, az NDK viszonzásképpen Szi­bériában egy óriási cellulóze- kombinát építésénél működik közre. , Berlinben, az Nt>K főváro­sában 58 lengyel munkás dol­gozik az ottani Aransformato- Wren Erke-ben (TRO), itt szerzett tapasztalataiknak jó hasznát veszik majd hazájuk­ban. Az NDK-ban dolgozó ma­gyarok 70 százaléka 1971-ben magasabb szakképzettséggel tért vissza. Hogyan élnek az NDK-ban a Magyar- és Lengyelországból érkezett vendégmunkások? A lengyeleknek Berlinben pél­dául az üzem bocsátotta ren­delkezésűkre az összkomfor­tos, távfűtéssel, meleg vízzel, hűtőszekrénnyel és szemétel­szívóval ellátott modem laká­sokat, amelyeknek bérét és az egyéb felmerülő kiadásokat a lakók fizetik. Wiktor Sosnows- ki, aki a Varsótól északkeletre lévő Przasnyszkban lakik, ha­vonta 30 márkát fizet, amely csak kis részét jelenti kere­setének. Nincs ez másként a Győr körzetéből jött 53 magyar ese­tében sem, akik az NDK leg­nagyobb mezőgazdasági üze­mében dolgoznak. A lakbér itt is igen alacsony. Mint a né­metek, ők is egy új lakótele­pen laknak, öten egy össz­komfortos lakásban. A magya­rok nagyon elégedettek, min­denekelőtt azért, mert otthon érzik magukat, amihea nagy­ban hozzájárul, hogy majd minden hét végét a gyár vala­melyik dolgozójánál töltik, mint vendégek. Három fiatal már innen választott magá­nak feleséget és nem sokára megint ,egy eljegyzésre kerül sor — mondja Ihász Károlyi — Mindnyájan otthon érezzük magunkat — fűzi hozzá. A sport a magyarok első szá­mú kedvence, a labdarúgás is szorosabbá fűzi a kapcsolato­kat, magyarok németek verse­nyeznek egymással, s amikor Szűcs András a weimari Auf­bau mezében a zöld fűvön ci­kázik, egyformán biztatják né­metek és magyarok. Az új környezetbe, az új szokásokba könnyebben élik bele magukat az emberek, mint ahogy azt eleinte gondolták, bár az átállás nem megy minden zökkenő nélkül. Min­denki érzi, hogy barátokhoz érkezett. Az NDK munkatörvény­könyvének rendelkezése értel­mében a külföldiek egyforma fizetésben és bánásmódban ré­szesülnek német kollégáikkal; Mindegyik a munkájának él üzemi gyakorlatának megfele­lő bért kapja, s az egészség- védelmi előírások és szociális juttatások éppúgy vonatkoz­nak rájuk is. (BUDAPRESS — PANORÁMA) |A Különös házasság f igaz históriája 1L klROBBAN A CSALÁDI BOTRÁNT Eperjesen, nagynénje, gróf Kloousiczky Istvánná názáoan száll meg Buttler Jánosné és kíserete. A kellemes pihengé- lést időnként Szirmay Jóska vissza-visszatérő titkos éjjeli látogatásai fűszerezik. A háziasszony minden titko- zódás ellenére is tudomást sze­rez a pásztorórákról, és hogy főúri háza ne keveredjék rossz hírbe, kereken megtiltja ven­dégének, hogy Szirmayt házá­ban fogadja. Katalin asszony azonban inkább otthagyja a rokoni vendégszerető fogadta­tást, és másutt bérel szállást, de nem változtat egyre zül­löttebbé aljasodó életmódján. Vidám, gondtalan, de fele­lőtlen élet folyik Eperjesen. S most már leplezetlenül. Szir- mayval és alkalmazottaival együtt mennek a „komédiá”- ba, a színházba. S amikor elő­adás ut^n a kivilágítatlan, sö­tét, szűk és kanyargós utcá­kon hazafelé ballag a kompá­nia, Buttlerné az utat világító kézilámpát vivő komomáját előreküldi, s ő Jóskával a jó­tékony sötétségben hátrama­rad és ölelkezve, csókolódzva andalog. Lassan-lassan már haza kell térnie férje mellé. El is indul Eperjesről, de csak Kassáig futja lendületéből. Nem képes elszakadni titkos szerelmétől. Hazaindulása előtt férje elé­be utazik Kassára, de nem hogy örömmel fogadná, ha­nem egyenesen veszekedést szít, mellyel el is éri célját: Buttler sziporkázó dühhel ott­hagyja és hazatéri A jó hírű Fekete Sas ven­dégfogadóban lakik Katinka. s hogy zökkenőmentessé le­gyen szerelmi kapcsolata Szir- mayval, egymás mellett bérel­nek szobát. Társalkodónőjének és komomájának gyakorta pénzt nyom a markába, s a komédiába küldi őket. Termé­szetesen esti előadásra. így az­után minden akadály elhárul Jóska úr diszkrét látogatásai dől... Társalkodónője nem kis szemtelenséggel meg is jegyzi: — „Na, lesz itt kis-Szirmay!” — „Honnan tudja ezt Man­ci?" — kérdi riadtan Buttler­né. - ' . — „Hogy tagadhatja ezt előttem nagysága?” — „Az volna nékem a leg­kedvesebb!” — zárja le Katin­ka a kezdetben feszülten indu­ló beszélgetést. De a társalkodónő nem nyugszik. Mint, aki szolgálata során már sok mindenfélét ta­pasztalt az úri házaknál, — előre sejti a veszélyt. Jóindu­latúan figyelmezteti is úrnőjét: —- „..Mert ha a méltósá- gos gróf úr megtudja,. rossz, igen rossz vége lészen m do­lognakr Végre is, 1794. augusztus vé­gén a grófnő erdőtelki kasté­lyukba tér meg, férje oldala mellé, — aki ekkor még sem­mi rosszat nem gyanít. Csak a korábbi aprá »vódáeek, «iá­váltások, kölcsönös féltékeny­kedések tarkítják a kastély egyhangú életét. Katinka grófnő a Szirmay- val való titkos levelezést, egri ügyvédjén keresztül, alkalmi küldöncök útján tartja fenn. S közben alattomban for- málgatja magában jövőjét Egyre sürgeti szerelmét titkos tervük valóra váltásában: — „Hallod Szivem! Én ép­pen mostan az urammal öszve vesztem. Hanem iparkodjál, hogy a közöttünk végzett dol­got mennél hamarébb elvégez­hessük!” A velejéig züllött Szirmay kapitány úr bizalmas inasa előtt így kottyantja ki dédel­getett titkukat: — „Hallod Jancsi1 Már most szerencsénk lesz. A gróf Buttler bánáti jószágát áren- dába adja. Már lészen pén­zünk, azon elmehetünk hár­man Muszkaországba...” Dé egyszerre csak egészen váratlanul kitör a botrány! Egy nyár végi kora reggel, amikor János gróf felébred, kikéi az ágyából, s csak úgy, ahogy van, alsó fehérnemű­ben, magára kanyarítva nagv •farkasbundáját, az aznapi első pipálát kinn a kastély kertjé­ben járva-kelve szívja el. Egy­szerre csak ismeretlen férfi bukkan fd a kerítés kapuja mögött Vajon mi járatban le­het? A jövevény bizalmasan ellocsogja a farkasbundás fér­finak, hogy a méltóságos grófnőt keresi. A Felvidékről hoz néki levelet, de azt csakis a saját kezébe adhatja át Buttler nyomban felismeri a turpisságot, és a grófnő belső inasának adja ki magát. Csak bízvást adja át néki a külde­ményt majd ő eljuttatja a címzetthez. A jámbor levélho­zó nem bizalmatlankodik. S a farkasbundás magyar máris rohan értékes zsákmányával a kastély belső szobái felé. János gróf izgatottan tépi fel a levelet, melyből kiderül, hogy azt maga Szirmay József úr küldte hitvesének. Amit eddig nem is gyanított, az most meztelen valóságában tárulkozik elébe: . a csábító „az eperjesi szép éjszakád­ra emlékezteti Katinkát A felajzott Buttler vad ha}-: szát indít felesége múltja, vi­selt dolgai kipuhatdására, fel­derítésére. S akik a titkok legjobb ismerői: Liza, a ko­mama, báró Dőry László, a kissé ügyefogyott rokon, s nem utolsósorban a beavatott inas, Nemes János nyelvét egyhamar megoldják János gróf csengő forintjai... Felpaprikázott ’ latban, a megaaraatt aútúok. «y«cs iá£i realitásában lobbantja felesé­ge szemére házasságtörését „Elkezdte pirongatni,” — mondja egy házi cseléd. Le­pocskondiázza, s keményen megalázza, sőt mindennemű házastársi kapcsolatát is meg­szakítja vele. A grófné szerint egy alkalommal még pisztol­lyal is ráront és lelövéssel fe­nyegeti. — Pedig éppen dég vaj van a fiatal erdőtelki gróf Úr fején is. Nagy Zsuzsáról, a Lizáról nem titok a kastély népe kö­rében, hogy a gróf szeretője. Ez a 19 éves csinos girincsi parasztleány, hamar kiismeri urát. aki túláradó buja ösztö­nei gátlástalan kiélésében nem veti meg kastélya női cselédsé­gét sem. így adja magát Liza is egy szép napon Buttlemek, s mint a legkívánatosabb és a kastély legbelső szobáiba is szabadon bejáratos komoma, hamarosan János első számú kedvese lesz. Amikor pedig kirobban a házaspár között a nagy botrány, Lizi szívós cél­ratöréssel igyekszik nem csu­pán futó szerelmi partnernek megtartani a grófot, lelke mé­lyén terveket érlel, Buttler őszinte érzelmeinek a meg­nyerésére is. így válik azután a házassági história egyik fon­tos szereplőjévé. A Buttler házaspár felbo­rult családi békéje lassacskán odafajul, hogy Katinka grófnő, amikor egyszer a férje éppen Pesten jár, meggondolatlanul, hátat fordít a családi tűzhely­nek. Otthagyja, elhagyja ... Nem lenne azonban követke­zetes magához, ha értékes hol­mikkal megpakolt két igás- kocsit is ne vinne magával. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents