Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
Akadémiák — az Líraitól Szakaiinig Az Orosz Föderációban, az októberi forradalmat követő években Moszkván és Lenin- grádon kívül csak egyes egyetemek falai között, így Ka- zányban, Permben és Szara- tovban folyt tudományos tevékenység. A termelőerők fejlesztésében való közvetlen részvétel elvének megfelelően azonban hamarosan szükségessé vált a gazdaságilag hatékony tudományos tevékenység. Oroszország területén kutatóintézetek és akadémiai részlegek létesülnek, nem különben iparági kutatóintézetek is. Oroszország szinte minden vidékén épülnek akadémiai kutatóközpontok — a Kola- félszigeten, a Távol-Keleten és a honvédő háború idején Nyugat-Szibériában is. Mint ismeretes, a háború utáni időszakot a termelőerők még gyorsabb fejlődése, aktív tudományos és gazdasági káderképzés és a kutatóbázis jelentős mértékű bővítése jellemzi. 1957 nagy eseményének számított az akadémia szibériai részlegének létrehozása, mivel az Uraitól a Szahalinig terjedő hatalmas terület akadémiai tudományos intézményei kerültek így egységes irányítás alá. Túlzás nélkül elmondható, hogy a „szibériai akadémia” napjainkban jelentős hatást gyakorol az OSZSZK gazdasági fejlődésén, közoktatásán és kultúráján kívül a többi szövetségi köztársaságra is. A kereteibe tartozó 43 intézet kivételesen széles körű kutatásokat folytat — kezdve a matematikától és a nukleáris fizikától, a történelemig és a régészetig. Ismereteinket megújító nagy kollektíva ez, sikeresen ötvözve össze az 'idősebb generáció tapasztalatát a fiatalok kezdeményező készségével. Az akadémia szibériai részlege jelenleg mintegy hárome*er*kÜ* lönféle nemzetiségű szakembert foglalkoztat. Az itt folyó alapkutatás a műszaki haladás meggyorsítását szolgálja. A szibériai részleg nagy eredményeket ért el a természet- tudomány olyan fontos terűlétéin, mint a matematika, az atommag és az elemi részecskék fizikája, és számos titkot fejtettek itt meg az élő anyaggal kapcsolatban is. A matematika egy sor területén a szibériai tudósok nemzetközi viszonylatban is vezető helyet foglalnak eL Novoszibirszk- ben, a fizikai intézetben például elemi részecskék egymással szemben áramló sugaraival működő új típusú gyorsítóberendezést szerkesztettek — az anyag szerkezetének megismerése újabb hatékony eszközét. A tudomány egyre fokozottabb mértékben közvetlen termelőerővé válik, ezért a tudomány és a termelés közötti kapcsolat erősítése természetes folyamat Az akadémia szibériai részlege például 300 nagy iparvállalattal áll kapcsolatban. Tudósaink az utóbbi évtizedben 700 megvalósítandó munkát adtak át az iparnak — ebből körülbelül 500-at már be is vezettek. A Szibéria kőolaj- és földgázkincsére vonatkozó prognózisok látványos igazolást nyertek. Ebben nagy szerepet játszottak azok a tudósok, akik érintetlen, vagy nehezen megközelíthető helyeken alkalmazható, minimális számú próbafúrást igénylő kutató- módszereket dolgoztak ki. Tekintve, hogy az OSZSZK- ban a legutóbbi időben fiatal tudományos intézmények is alakultak, a szibériai részleg méltán veteránnak is nevezhető. Az új tudományos központok közé tartozik az uráli, valamint a Don menti Rosztov főiskolája mellett működő és a távol-keleti tudományos centrum is. Létrehozásuk kétségtelenül előmozdítja az egész OSZSZK további fejlődését Szibéria óriási jelentőséggel bír a Szovjetunió gazdasági potenciálja és ereje növelése szempontjából. A tudomány élvonalában dolgozó tudósok munkája méltó az 50 éves jubileumhoz. M. Lavrentyev. akadémikus Kodály jegyében David Stevens, az International Héráid Tribüné tudósítója beszámolót közöl a Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából Budapesten rendezett ünnepségekről. Beszámol a „Székely fonó” operabeli felújításáról és a bábszínház Háry-előadásáról, a Kodály művészetének részleteibe behatoló nemzetközi zenetudományi értekezletről, a Kodály-énekversenyről, a Vármúzeumban rendezett emlék- kiállításról, s a Kodály műveiből rendezett különböző hangversenyekről. Veidégainkások az NDK-tai A Koröndön elhelyezett emléktáblán Kodály nyilvánvalóan a sr^agyar népzene valamelyik hiteles alkotását tanulmányozza: Bartók Bélával együtt ő gyűjtötte össze és mentette meg a feledéstől a század elején a magyar népzenét, amelyre művészetét építette — írja Stevens. De a népzene nem csupán muzsikájának alapját képezi, hanem a nevét viselő zenei nevelési rendszerét is. Erre épül a zeneoktatás Magyarország iskoláiban, s a Kodály tanítási rendszert módosított formában mind nagyobb mértékben veszik át többek között az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Japánban. Az egyik un. Kodály-iskolá- ban tett látogatásról azt írja Stevens, hogy kiemelkedően sokatmondó és megható élménye volt. Sokatmondó, mert a 7—8 éves elemisták szolmizálva, egyedül és uniszónó, majd kánonban énekeltek, „lapról” memorizálták a zenei mondatokat, gyorsan alkalmazkodtak a ritmusváltozáshoz, s eljátszották és táncolták a népdalokat. Megható volt, mert tehetséges tanítóik vezetésével őszinte gyönyörűséggel énekeltek, játszottak és táncoltak. • ; i - !*í Ma már megszokott dolog, hogy az NDK gyáraiban, vagy építkezésein az otthoniak mellett más szocialista országokból érkezett munkások Is dolgoznak. Magyarországról például jelenleg 19 000 fiatal vesz részt szakmai továbbképzésen, 1973-ban újabb 4000 jön majd. A szomszédos Lengyelországból egész szakmunkás-csoportok dolgoznak, a többi KGST-or- szágból ipari tanulók, szakmunkások, technikusok és tudósok keresik fel az NDK-t Hasonlóképpen sok NDK- állampolgár folytat tanulmányokat, vagy dolgozik baráti országokban. Magyarországon hazai és NDK-üzemek közösen 12 teljesen felszerelt, ezerágyas kórházat építettek, a magyarok cserében a weimari mező- gazdasági gépgyárban, a drezdai Robotron elektrotechnikai kombinátban — amelynek turbináit egyébként a Szovjetunió szállította — és a berlini üzemekben dolgoznak. Lengyelországban több szocialista ország részvételével hatalmas pamutfonógyár épül: a munkálatokban a németek is részt vesznek. Ezzel szemben lengyel építőmunkások az NDK-ban sok száz kilométer- számra rakják le a földgáz- és olajvezetékek csöveit. Az NDK a Mongol Népköztársaságban szőnyeggyárat épít, hogy a terméket később importálja. Az NDK-ban szovjet segítséggel egy új iparág, a selyemüveggyártás alapjait rakják le, az NDK viszonzásképpen Szibériában egy óriási cellulóze- kombinát építésénél működik közre. , Berlinben, az Nt>K fővárosában 58 lengyel munkás dolgozik az ottani Aransformato- Wren Erke-ben (TRO), itt szerzett tapasztalataiknak jó hasznát veszik majd hazájukban. Az NDK-ban dolgozó magyarok 70 százaléka 1971-ben magasabb szakképzettséggel tért vissza. Hogyan élnek az NDK-ban a Magyar- és Lengyelországból érkezett vendégmunkások? A lengyeleknek Berlinben például az üzem bocsátotta rendelkezésűkre az összkomfortos, távfűtéssel, meleg vízzel, hűtőszekrénnyel és szemételszívóval ellátott modem lakásokat, amelyeknek bérét és az egyéb felmerülő kiadásokat a lakók fizetik. Wiktor Sosnows- ki, aki a Varsótól északkeletre lévő Przasnyszkban lakik, havonta 30 márkát fizet, amely csak kis részét jelenti keresetének. Nincs ez másként a Győr körzetéből jött 53 magyar esetében sem, akik az NDK legnagyobb mezőgazdasági üzemében dolgoznak. A lakbér itt is igen alacsony. Mint a németek, ők is egy új lakótelepen laknak, öten egy összkomfortos lakásban. A magyarok nagyon elégedettek, mindenekelőtt azért, mert otthon érzik magukat, amihea nagyban hozzájárul, hogy majd minden hét végét a gyár valamelyik dolgozójánál töltik, mint vendégek. Három fiatal már innen választott magának feleséget és nem sokára megint ,egy eljegyzésre kerül sor — mondja Ihász Károlyi — Mindnyájan otthon érezzük magunkat — fűzi hozzá. A sport a magyarok első számú kedvence, a labdarúgás is szorosabbá fűzi a kapcsolatokat, magyarok németek versenyeznek egymással, s amikor Szűcs András a weimari Aufbau mezében a zöld fűvön cikázik, egyformán biztatják németek és magyarok. Az új környezetbe, az új szokásokba könnyebben élik bele magukat az emberek, mint ahogy azt eleinte gondolták, bár az átállás nem megy minden zökkenő nélkül. Mindenki érzi, hogy barátokhoz érkezett. Az NDK munkatörvénykönyvének rendelkezése értelmében a külföldiek egyforma fizetésben és bánásmódban részesülnek német kollégáikkal; Mindegyik a munkájának él üzemi gyakorlatának megfelelő bért kapja, s az egészség- védelmi előírások és szociális juttatások éppúgy vonatkoznak rájuk is. (BUDAPRESS — PANORÁMA) |A Különös házasság f igaz históriája 1L klROBBAN A CSALÁDI BOTRÁNT Eperjesen, nagynénje, gróf Kloousiczky Istvánná názáoan száll meg Buttler Jánosné és kíserete. A kellemes pihengé- lést időnként Szirmay Jóska vissza-visszatérő titkos éjjeli látogatásai fűszerezik. A háziasszony minden titko- zódás ellenére is tudomást szerez a pásztorórákról, és hogy főúri háza ne keveredjék rossz hírbe, kereken megtiltja vendégének, hogy Szirmayt házában fogadja. Katalin asszony azonban inkább otthagyja a rokoni vendégszerető fogadtatást, és másutt bérel szállást, de nem változtat egyre züllöttebbé aljasodó életmódján. Vidám, gondtalan, de felelőtlen élet folyik Eperjesen. S most már leplezetlenül. Szir- mayval és alkalmazottaival együtt mennek a „komédiá”- ba, a színházba. S amikor előadás ut^n a kivilágítatlan, sötét, szűk és kanyargós utcákon hazafelé ballag a kompánia, Buttlerné az utat világító kézilámpát vivő komomáját előreküldi, s ő Jóskával a jótékony sötétségben hátramarad és ölelkezve, csókolódzva andalog. Lassan-lassan már haza kell térnie férje mellé. El is indul Eperjesről, de csak Kassáig futja lendületéből. Nem képes elszakadni titkos szerelmétől. Hazaindulása előtt férje elébe utazik Kassára, de nem hogy örömmel fogadná, hanem egyenesen veszekedést szít, mellyel el is éri célját: Buttler sziporkázó dühhel otthagyja és hazatéri A jó hírű Fekete Sas vendégfogadóban lakik Katinka. s hogy zökkenőmentessé legyen szerelmi kapcsolata Szir- mayval, egymás mellett bérelnek szobát. Társalkodónőjének és komomájának gyakorta pénzt nyom a markába, s a komédiába küldi őket. Természetesen esti előadásra. így azután minden akadály elhárul Jóska úr diszkrét látogatásai dől... Társalkodónője nem kis szemtelenséggel meg is jegyzi: — „Na, lesz itt kis-Szirmay!” — „Honnan tudja ezt Manci?" — kérdi riadtan Buttlerné. - ' . — „Hogy tagadhatja ezt előttem nagysága?” — „Az volna nékem a legkedvesebb!” — zárja le Katinka a kezdetben feszülten induló beszélgetést. De a társalkodónő nem nyugszik. Mint, aki szolgálata során már sok mindenfélét tapasztalt az úri házaknál, — előre sejti a veszélyt. Jóindulatúan figyelmezteti is úrnőjét: —- „..Mert ha a méltósá- gos gróf úr megtudja,. rossz, igen rossz vége lészen m dolognakr Végre is, 1794. augusztus végén a grófnő erdőtelki kastélyukba tér meg, férje oldala mellé, — aki ekkor még semmi rosszat nem gyanít. Csak a korábbi aprá »vódáeek, «iáváltások, kölcsönös féltékenykedések tarkítják a kastély egyhangú életét. Katinka grófnő a Szirmay- val való titkos levelezést, egri ügyvédjén keresztül, alkalmi küldöncök útján tartja fenn. S közben alattomban for- málgatja magában jövőjét Egyre sürgeti szerelmét titkos tervük valóra váltásában: — „Hallod Szivem! Én éppen mostan az urammal öszve vesztem. Hanem iparkodjál, hogy a közöttünk végzett dolgot mennél hamarébb elvégezhessük!” A velejéig züllött Szirmay kapitány úr bizalmas inasa előtt így kottyantja ki dédelgetett titkukat: — „Hallod Jancsi1 Már most szerencsénk lesz. A gróf Buttler bánáti jószágát áren- dába adja. Már lészen pénzünk, azon elmehetünk hárman Muszkaországba...” Dé egyszerre csak egészen váratlanul kitör a botrány! Egy nyár végi kora reggel, amikor János gróf felébred, kikéi az ágyából, s csak úgy, ahogy van, alsó fehérneműben, magára kanyarítva nagv •farkasbundáját, az aznapi első pipálát kinn a kastély kertjében járva-kelve szívja el. Egyszerre csak ismeretlen férfi bukkan fd a kerítés kapuja mögött Vajon mi járatban lehet? A jövevény bizalmasan ellocsogja a farkasbundás férfinak, hogy a méltóságos grófnőt keresi. A Felvidékről hoz néki levelet, de azt csakis a saját kezébe adhatja át Buttler nyomban felismeri a turpisságot, és a grófnő belső inasának adja ki magát. Csak bízvást adja át néki a küldeményt majd ő eljuttatja a címzetthez. A jámbor levélhozó nem bizalmatlankodik. S a farkasbundás magyar máris rohan értékes zsákmányával a kastély belső szobái felé. János gróf izgatottan tépi fel a levelet, melyből kiderül, hogy azt maga Szirmay József úr küldte hitvesének. Amit eddig nem is gyanított, az most meztelen valóságában tárulkozik elébe: . a csábító „az eperjesi szép éjszakádra emlékezteti Katinkát A felajzott Buttler vad ha}-: szát indít felesége múltja, viselt dolgai kipuhatdására, felderítésére. S akik a titkok legjobb ismerői: Liza, a komama, báró Dőry László, a kissé ügyefogyott rokon, s nem utolsósorban a beavatott inas, Nemes János nyelvét egyhamar megoldják János gróf csengő forintjai... Felpaprikázott ’ latban, a megaaraatt aútúok. «y«cs iá£i realitásában lobbantja felesége szemére házasságtörését „Elkezdte pirongatni,” — mondja egy házi cseléd. Lepocskondiázza, s keményen megalázza, sőt mindennemű házastársi kapcsolatát is megszakítja vele. A grófné szerint egy alkalommal még pisztollyal is ráront és lelövéssel fenyegeti. — Pedig éppen dég vaj van a fiatal erdőtelki gróf Úr fején is. Nagy Zsuzsáról, a Lizáról nem titok a kastély népe körében, hogy a gróf szeretője. Ez a 19 éves csinos girincsi parasztleány, hamar kiismeri urát. aki túláradó buja ösztönei gátlástalan kiélésében nem veti meg kastélya női cselédségét sem. így adja magát Liza is egy szép napon Buttlemek, s mint a legkívánatosabb és a kastély legbelső szobáiba is szabadon bejáratos komoma, hamarosan János első számú kedvese lesz. Amikor pedig kirobban a házaspár között a nagy botrány, Lizi szívós célratöréssel igyekszik nem csupán futó szerelmi partnernek megtartani a grófot, lelke mélyén terveket érlel, Buttler őszinte érzelmeinek a megnyerésére is. így válik azután a házassági história egyik fontos szereplőjévé. A Buttler házaspár felborult családi békéje lassacskán odafajul, hogy Katinka grófnő, amikor egyszer a férje éppen Pesten jár, meggondolatlanul, hátat fordít a családi tűzhelynek. Otthagyja, elhagyja ... Nem lenne azonban következetes magához, ha értékes holmikkal megpakolt két igás- kocsit is ne vinne magával. (Folytatjuk)
