Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

u TízszlialéStos forsafsuuiiveftedés a szovjet—magyar larlslafsrplisiiian Több mint tíz százalékos forgalomnövekedés várható az idegenforgalmi év eredmé­nyeinek összegezésekor a ma­gyar—szovjet turistacserében. Mint Lakatos Barnabás, az IBUSZ moszkvai képviseleté­nek vezetője az MTI tudósító­jának elmondta, 1972-ben a Szovjetunióban járt magyar és a hazánkba látogató szovjet turisták száma is meghaladja a százezer főt. A Szovjetunió felé irányuló magyar idegen- forgalom legnagyobb „tételét” tavaly is a barátsági vonatok alkották. Számuk 1972-ben el­érte a huszonnyolcat. A cso­portos turizmus keretében a legnagyobb népszerűséget a Moszkva—Kijev—Leningrádi utak élvezték. A formálódóban lévó idei tervekben számos újszerű és izgalmas elképzelés szerepel a két ország turistaforgalmának további fellendítésére. Szovjet részről érdekes útvonalakat dolgoztak ki Jereván—Baku— Tbiliszi érintésével a kaukázu­si fővárosokba, balti körutat mindhárom balti szovjet köz­társaság (Észtország, Lettor­szág, Litvánia) fővárosának és Leningrádnak az érintésével. Az ősi közép-ázsiai kultúra páratlan emlékeit őrző Sza- markand és Buhara az idén is több magyar turistacsoportot fogad. Az IBUSZ, a tisztán szovjet utazások mellett „ve­gyes utakat” is tervez a Szov­jetunió és Japán, a Szovjet­unió és Korea, illetve a Szov­jetunió és Finnország viszony­latában. Tárgyalások folynak a világtengereken szovjet ha­jókkal lebonyolítandó különle­ges programokról is. Végül a szovjet—török határon most épülő kétpályás autóút elké­szültével újabb érdekes kom­binált utazási lehetőség nyílik meg a magyar turisták számá­ra. Az Inturiszit természetesen ugyancsak fokozni szeretné a szocialista országokkal lebo­nyolított forgalmát. Szovjet részről arra számítanak, hogy a harmincéves felszabadulási évfordulók közeledtével a Nagy Honvédő Háború szov­jet veteránjai közül sokan fel­keresik majd a felszabadítási harcok színhelyét; köziük Ma­gyarországot. Az IBUSZ — mondotta Lakatos Barnabás — a maga részéről is mindent el­követ a hazai turistautak nép­szerűsítése érdekében. Kali- nyin és Leningrád után ta­vasszal két balti fővárosban — Tallinnban és Vilniusban — rendez filmvetítésekkel és előadásokkal egybekötött rep­rezentatív fotókiállítást a ha­zai idegenforgalom bemutatá­sára. (MTI) Leningrádi szobrok műanyag burokban Eredeti módon védik a sz iércn el'- _1 vez^t szobro­kat Leningrádban. Átlátszó műanyag burokkal látják el a szobrokat az időjárás viszontagságai ellen, így a téli sétáló­kat sem fosztják meg kedvenc szobraik látványától. Sugár Istvánt A Különös házasság igaz históriája 1. Prológus, avagy történelmi szellemidézés Az olvasó sohasem apadó meseéhségét, kalandos élet­sorsok intim rejtelmei iránti kíváncsiságát nemcsak írói fantáziával alkotott regények, elbeszélések elégíthetik ki. „Az Élet a legfantasztikusabb és legbizarrabb regényíró!” —ol­vastam egy olasz novellista nyilatkozatában. Valóban! A levéltárak polcain, hamvas porréteg alatt békésen pihe­nő régi iratkötegek nem egyszer a regényírói legvér- mesebb fantáziát is messze túlszárnyaló emberi sorsok bi­zalmas őrzői, letéteményesei.« Olvasóink előtt az elkövet­kező hetekben lepergetjük egy, az 1700-as évek utolján, s az 1800-as esztendők első ti­zedeiben játszódó házasság igaz históriáját. Ennek a kü­lönös, nagyon-nagyon különös házasságnak a története nem irodalmi igénnyel lép fel, de annál inkább egy letűnt kor­szak urainak és hölgyeinek, fiskálisainak és papjainak, megvásárolható tanúk légió­jának izgalmas, gyakorta ka­landos históriája —, ha úgy tetszik, krónikája. A megsárgult papírokat lapozgatva, s már-már halvá­nyuló írásokat olvasgatva, fel­bomlanak az idő szabta korlá­tok és lassan-lassan feltárul­kozik előttünk a távoli múlt, eleven életre kelnek tömjén- szagú öreg templomok mély kriptáiban, vagy már jeltelen­né vált, besüppedt sírdombok alatt porladó emberek, s akár­csak a Lumiere fivérek cso­dálatos találmányán, a filmen, újra leperegnek előttünk örö­meik, vágyaik, bánatuk, sze­relmük, gyűlöletük, vagy ép­pen nagy-nagy ra-aszsággal kifundált kőpéságaik. Egy-egy életszagúvá éledő história szélesre tárja a ma olvasója előtt a tanulságok ablakát is, és sokrétű pano­rámában bontakozik ki előt­tünk a letűnt kor társadalma, az úri furfang minden csín- jával-bínjával, csavaros eszű prókátorok agyafúrt mesterfo­gásaival, arisztokraták és ka­tonatisztek erkölcsi korlátokat nem < ismerő gátlástalanságá­val, megtetézve mindezt kis­polgárok gerinctelenségével... Higgyék el nékem a kedves Olvasók, hogy nem volt e kis bevezetés, ha úgy tetszik pro­lógus, olyan haszontalan, hi­szen felidéztük és beszédre késztettük általa a múlt szel­lemeit, hogy ismét játsszák el a 120—170 esztendővel ez­előtt lezajlott históriát. Kezdődjék hót egy férfi, gróf párdányi Buttler János, és egy leány, egy asszony, jo- baházi Dőry Katalin házassá­gának igaz históriája, úgy, amint azt a fennmaradt kora­beli iratok, okmányok és kü­lönböző jegyzőkönyvek lé­giói, hitelt érdemlően tanú­sítják. ,k Á GRŐF DŐRY FAMÍLIA Legyünk gálánsak és udva­riasak s kezdjük a bemutat­kozást a hölggyel, Dőry Kata­lin grófkisasszonnyal. A Dőry család, amely egyébként csak az 1600-as évek során telepszik meg, egy eredményes házasság kap­csán, ÉszakHelet-Magyaroj:- szágon, a Sopron megyei Jo- baházáról nyerte nemesi elő- nevét, s csak a XVIII. század első felében kapják a bárói címet, melyet azután a szá­zad harmadik negyedében emel grófi rangra az uralkodói kegy. Katalin kontesz ősei nem voltak mindig túlzottan igé­nyesek politikai magatartásuk megválasztásában. Egyik nagyanyai elődje semmikép­pen sem előkelő módon múlt ki emiatt e földi árnyékvi­lágból. Rákóczi rebelliója so­rán, Habsburg-hűsége miatt szegény fejét egy kuruc ve­zér darabokra aprította szab- lyájávaL Katinka kontesz országos port felvert családi botrányá­nak egyik főszereplője: édes­apja, Dőry Gábor, annak a Ferencnek a fia, aki a „kirá­lyi pohárnokok főmestere”, Zemplén vármegye főispánja és a hétszemélyes tábla bírá­ja, valamint császári és kirá­lyi tanácsos volt. — Dőry Gábor, atyjának még csak szerény nyomdokaiba sem léphet. Nem is gazdálkodik, hanem a nem túlságosan ma­gas, de meglehetősen te­kintélyes szepesi kamarai hi­vatalban, mint tanácsos tevé­kenykedik, Kassán. Nem él­heti az arisztokrata urak fényűző életét. Egy kassai házon kívül szüleitől semmi­nemű vagyont, ingatlant nem kap, hogy a még megmaradt családi bírtok a felelőtlenül meggondolatlan fiatalember kezén el ne ússzon. Katalin családjában a há­zassági botrányok éppen édes­apjával robbannak ki először. Gábor gróf már amúgy sem fiatalon, 34 éves korában adja rá a fejét a nősülésre. Első felesége halála után nem so­káig bánkódik, már a követ­kező esztendőben, szülei aka­rata és beleegyezése nélkül,- Tíz kötetben . Vv. / Magyarország története A közeljövőben napvilágot lát Magyarország tíz kötetre tervezett történetének első kö­tete, s ezt folyamatosan köve­ti a többi. Joggal vetődik fel a kérdés: mi tette szükségessé a törté­nettudománynak ezt a nagy vállalkozását? Mindenekelőtt az egyre nagyobb társadalmi igény, amely mind jobban sür­get egy olyan összefoglaló, a marxista történettudomány eddigi eredményeit szinteti­záló, több kötetes munkát, amely az egész magyar múlt­ról egységes marxista szelle­mű áttekintést nyújt. Más­részt marxista történettudomá­nyunk több, mint két évtize­des fejlődése is sürgeti az el­múlt időszak kutatási eredmé­nyeinek összegezését és olyan összefoglalás készítését, amely megfelel a történettudomány iránt támasztott növekvő igé­nyeknek és a kor marxista tudományos színvonalának. így született meg 1965-ben az a határozat, amely elindí­totta Magyarország története tízkötetes vállalkozását. A kötetek felett a Tudományos Akadéma,’ történettudományi bizottsága vállalt „védnöksé­get”, irányítása, s egyben a munka is az Akadémia törté­nettudományi intézetében folyt és még folyik is. A közel 100 szerző a történészkollek­tíva jeleseit tömöríti, s mun­kájukat egy általános és min­den kötet irányítására külön is alakult szerkesztő bizottság fogja össze. Mint említettük, a közel 10 éves vállalkozás befejezéséhez közeledik. A kötetek nagy ré­sze már végleges kéziratban, egy része pedig már az Aka­démiai Kiadónál van, s vár­ható a közeljövőben folyama­tos megjelenésük. A szintetizáló munkák befe­jezése után joggal elmondhat feleségül veszi báró vásáros- naményi Eötvös Miklós gene­rális leányát: Katalint. Ez a házasság fenekestül forgatja fel a Dőryek családi békéjét. Kézzel-lábbal kapá- lódznak a vékonypénzű, de főúri igényű Eötvös Katának a családba kerülte ellen. A tábornokcsaládban muta­tós élethez szokott fiatalasz- szony nem ösmer határt a költekezésben, s nincs tekin­tettel férje erősen szűkre sza­bott anyagi lehetőségére, s arra sem, hogy bizony jóma­ga egy fabatkát sem hozott a házasság révébe magával. Az eredmény félreérthetetlen. Felhördül a nagy tekintélyű Dőry Ferenc főispán uram, s egyetlen hold birtokot sem enged át „szófogadatlan” fiá­nak. Sőt, az egri püspöknek, gróf Eszterházy Károlynak kéri segítségét, hogy — mint írja, — „az én rossz fiamnak állapottyában magát közben vetni méltóztassék!’’ Elpana­szolja a püspöknek, hogy „sze­rencsét! en házassága révén.« az én engedetlen rossz fijam, kiért én mindent cselekedő tem, annyira megátalkodott, hogy nem gondolván semmi­nemű boldogtalanságával s Attyának s Annyának inté­seivel ... Malmok ellen ezen házasságban eredeti. Annyira megszomorottunk, hogy fel­tettük magunkban, hogy ötét és annyival is inkább felesé­gét, akit akaratunk is tilal­munk ellen elvett, látni sem kívánnyuk... Jó Atyai és Anyai intéseket adtunk elei­ben, életének módgyát kiren­deltük, de akaratunkat nem követte, sőt annyira hozta boldogtalan sorsát, hogy amint fülheggyel értem, azon hivataliul is, melyben... Fel­séges. Asszonyunk (ti. Mária Terézia) kegyelméből vala helyheztetve Magát megfosz­totta, ... melyeket mindeneket az ő szerencsétlen házassága okozott nékie...” (Folytatjuk) juk, a szerzők jól sáfárkodtak! azzal a gazdag anyaggal, ame­lyet a magyar marxista törté­netírás két évtizedes feltáró^ elemző és feldolgozó munkája során elért. A szerzői kollek­tíva nagy figyelmet fordított arra, hogy a magyar múlt fő társadalmi mozgató erőit a maga bonyolultságában, folya­matában és összefüggéseiben mutassa be. Feltárta a külön­böző történeti korok sajátos­ságát, de egymásba kapcsoló­dását is, s ezzel a magyar nép több mint ezer éves törtéi netének egységes marxista elemzését adta. Fontos fel­adat volt az új szintézisben szakítani a hungarocen.trLkus szemlélettel és Magyarország történetének egyetemes törté­neti összefüggéseit is kimun­kálni, s a marxista összeha­sonlító módszer eddigi ered­ményeit e nagy munkában alkalmazni. A tízkötetes munka elsősor­ban tudományos jellegű, s minden eddiginél sokoldalúbb és gazdagabb adat- és isme­retanyagot dolgoz fel. Ugyan­akkor a szerkesztő bizottság és a szerződ kollektíva a tudomá­nyos jelleg megőrzése mellett arra is törekedett, hogy széle­sebb olvasóközönséghez is szól­jon. Ez mindenekelőtt a vilá­gos és közérthető stílus, a megfelelő tagoltság, s egyes történeti fogalmak szabatos, de a széles olvasótábor számára is érthető kifejezésével igye-^ kezett elérni. A sorozat nagy vállalkozása az is, hogy az eddigi történeti összefoglalókból jórészt még hiányzó művelődéstörténeti — különösen az anyagi-technikai kultúra — és az ideológiatör­ténet eredményeit figyelembe­vevő — áttekintést is kíván adni, továbbá részletes, a ma­gyar történetírás egész eddigi eredményeit számba vevő és kritikailag elemző historiográe fiai összefoglalást is nyújt. Az egyes kötetek gazdag melléklettel jelennek meg. A gondosan kiválogatott kép­illusztrációk, metszetek a ma­gyar történeti fejlődés min­den fontosabb eseményét be­mutatják. Hasonló szerepet kapnak a társadalmi, politikai, gazdasági, kultúrtörténeti és hadtörténeti eseményeket megelevenítő térképek is. Vé­gül ide sorolnánk az olvasó- közönség tájékozódását jól segítő időrendi táblázatot is. A tízkötetes Magyarország története nyilván tovább nö­veli a történelmi munkák iránti érdeklődést, egyben emelni fogja a magyar törté­nettudomány megbecsülését S főként reméljük, hogy nagy szerepet tölt be népünk politi­kai és történeti tudatának formálásában, és ezzel a ma­ga eszközeivel hozzájárul a szocialista hazafiság és inter­nacionalizmus elmélyítéséhez. DR. PINTÉR ISTVÁN Iegj8li!i limes a rajzás Mi\U t

Next

/
Thumbnails
Contents