Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

I ! Sötét gyorsvonat Hajnalban hideg a kocsi 7.. János húsz éve Bajáról Szekszárdra jár dolgozni. A napokbah így panaszkodott: A Bajáról kora reggel induló munkásvonathoz az indulás előtt néhány perccel kapcsol­ják a mozdonyt. A vonat hi­degen indul, s csak Szekszárd térségében melegszik be, ami­kor már az utasok többsége célhoz ér. * A Nagydorogról induló mun­kásjáratok jól fűtöttek. * November 5-én a Bajáról Budapestre közlekedő hajnali gyorsvonat második kocsijá­ban nem égett a villany. * A Déliből induló személyvo­natok ablakán nem lehet ki­látni. * A távolsági vonatokat út­közben nem takarítják. * A bátaszéki állomás szemé­lyi állományából hiányzik húsz takarítónő. * A MÁV Pécsi igazgatósága a közeljövőben személykocsimo­sót épít Pécsett. * „Az igazgatóság területén a dombóvári állomás kocsitisztí­tó brigádjai végzik a legjobb munkát” — részlet egy érté­kelésből. EMBER- ÉS ALKATRÉSZ­HIÁNY ...A vonatok tisztaságáról, a kulturált utazás feltételeinek megteremtéséről sokat beszé­lünk. A MÁV Pécsi Igazgató­sága a közelmúltban összegez­te az ezzel kapcsolatos tapasz­talatokat, határoztak a felada­tokról. A rendszeresen utazók a megmondhatói milyen (utazá­si) körülményeket biztosít a MÁV. A helyzetet lehet egy utazás tapasztalataiból is néz­ni, de úgy is, hogy azokat hallgatjuk meg, akik tizenöt évvel ezelőtt is utaztak — most már a forgalomból ki­vont — boci-pullmanokkal. Végeredményben a MÁV nyújtotta utazási kényelem, — a menetdíjért adott szolgálta­tás — más mint tizenöt éve volt, és mégsem olyan; ami­lyennek szeretné látni a MÁV vezetősége és az utazóközön­ség. Nemcsak az utas mérgelő­dik, A vasút illetékesei terv­szerűen. de meglehetősen szűk anyagi lehetőségek birtokában egyre többet tesznek a kul­turált utazás feltételeinek megteremtéséért, ám számos területen az előrehaladás igen lassú. Itt van például az akkumu­látorok ügye. A bátaszéki ál­lomáson nem tudják úgy ke­zelni a személykocsik akku­mulátorát, mint ahogy az kí­vánatos volna. Nincs megfe­lelő szakképzettségű ember a munka elvégzéséhez, aki ko­rábban volt, az nem értett mesterségéhez, inkább kárt okozott tevékenységével, mint hasznot. Az igazgatóság nem­csak sürgős vizsgálatot ren­delt el, hanem az illetékes osztály még bér javító intézke­dést is foganatosított, hogy ha kell, fizessék meg a jó szak­embert. Persze egyik napról a másikra nem lesznek ragyo­gók, fényárban úszók a Báta- székről induló személyvonatok — mert még mindig van hi­ba, amikor megfelelő ember már akad. Előfordul, hogy nincs elektrolit, vagy úgy ki­merül egy akkumulátor, hogy nem lehet visszatenni; és ke­vés a tartalék akkumulátor... A hibák megszüntetése érde­kében elindul a vasúti gépe­zet; néhány nap, egy hét múl­tán" már van tartalék akku­mulátor, elektrolit stb., s van jól kivilágított kocsi... de ez alatt több százan utaznak a sötét kocsiban. Véleményüket nem rejtik véka alá. A MÁV vezetői tudják; az utasok panasza jogos, ezért is rendeltették el, hogy a sze­mélykocsikban a javítást a vo­nat megérkezésekor azonnal el kell kezdeni. De az egy út alatt. keletkezett hibát nem mindig tudják a voftat tartóz­kodási ideje, alatt megszün­tetni. • * SÖPRŰ HELYETT GÉPEK A hatásosabb és alaposabb takarítást több ok hátráltat­ja. Először is, hogy nincs ele­gendő létszám. Az igazgatóság üzemeiből 140 takarítóasszony hiányzik. A másik probléma: a szemét elleni fő fegyver még mindig a söprű és a szemét­lapát. Eddig nem találtak ki olyan gépet, amelyik a renge­teg vasalkátrészt tartalmazó kocsiba beVihető lett volna. Valamennyinél , áramütés ve­szélye állott íéjm. A : porszí­vók általában 220 voltra ké­szülnek, itt azonban csak ala­csony feszültségűt lehet hasz­nálni. Másutt, irodaházakban, vagy üzemcsarnokokban meg­oldották már' a felmosás gé­pesítését a vasúti személyko­csikban az ülések alatt a pad­lón -lévő magasítások, ■ sül­lyesztések miatt ezt a szerszá­mot nem lehet használni. Az ablakot rúdra szerelt spongyá- val mossák, néhány helyen már házilag szerkesztett túl­nyomásos kisgépet is használ­nak. A kocsiszekrényeket kí­vülről csak a hat-hét éven­ként esedékes festéskor tisz­títják le... A közeljövőben jelentős ja­vulás várható. Le merjük ír­ni, hogy a közeljövőben, mert számos kísérlet már sikerrel zárult. Pécsett kipróbálták azt . a porszívót, amilyennel ellát- ■ ják a vasutat. Üzembiztos és használata közben a dolgo­zót nem érheti baleset. Elké­szült a kocsi belső terének felmosására a; kisgép prototí­pusa. Kipróbálták a szakem­berek — a kocsikat takarító asszonyokkal a félmosót, jó­nak tartják. A jövő évben el­kezdik egy kpcsiszekrénymosó forgókefés gép építését, szere­lését a bécsi állomáson. Itt azonnal megkell jegyeznünk, hogy mi szívesebben látnánk a kocsimosó építését Dombó- várott, miutá'íi az'• igazgatóság kocsiparkjának jelentős része a dombóvári állomáshoz, illet­ve Bátaszékhez tartozik, ugyanakkor e két csomópon­ton _ olvan náfev az átvonuló vonatok száma, hogy 'megfele­lő kocsi tartaléjt képzésével le­hetne a kaposvári, a bátaszéki, a bajai, veszprémi és pécsi kocsik mosását is elvégezni. Az igazsághoz tartozik, hogy előfordul hanyagság is a vas­úton. Hiába dolgozzák ki a kocsitisztítási technológiát, ha egy-egy takarítóasszony csak átfut a kocsin és maga után húzza a söprűt. Gyakran, a kocsik úgy indulnak honállo­másukról, hogy a WC öblítésé­hez nem töltik fel a tartályt vízzel. Nem ritka, hogy. olyan kocsiba ülünk, ahol nem lehet zárni az ajtót, folyton lesza­lad az ablak... Pedig a jegy­vizsgáló bizonyítani tudja, hogy a hibát jelentette, csak elfelejtették kijavítani. Hason­ló fegyelmezetlenségek miatt ne* egy felelősségre vonás történt már. A vonatvezetőnek indulás előttmeg kell győ­ződni:' tiszta-e már a vonat, épek-e az ablakok, jó-e " a fű­tés, záródik-e; az ajtó... Ha az indulás előtt, 'negyedórával Vé szik észre a hibát, már sokát nem, Jehet tenpi... Indul a vo­nat. úgy ahogyan van... Nemritkán vbnatröngáló utasok ; a . ; személykocsikból ellopják a villanykörtét, . késí- seh felhasítják-az ülések mű­bőr huzatát, leszakítják a WC. fogantvút. stb. A MÁV Pécsi Igazgatóságán több tucatnyi nevet tudnak so­rolni, akik szándékosan okoz­tak kárt. íme, néhány eset: Kiss József, Kálmán Zoltán és Pocsi János a távbeszélő­vezeték szigetelő porcelánjait az oszlopokról ledobálták. A kár 879 forint, a szigetelés hiá­nya miatt beállott üzemzavar természetesen nagyobb kár. Falvai Jenő, Adamecz Lász­ló és Kántor Attila székesfe­hérvári lakosok megdobálták a vonatot, több ablakot be­törtek, a kár 342 forint. Szőke Gyula ádándi lakos a személykocsi plüssülését fel­vágta, 629 forint kár keletke­zett. Mihályi János felvagdalta egy I. osztályú és öt II. osz­tályú kocsi ülését. A kár 10 896 forint. A vandál Mihá­lyit egy év kéthónapi börtön­re ítélte a bíróság. A vasúti kocsikban okozott ilyen jellegű károk mellett a MÁV-ot nagyobb kár éri az­által, hogy a kocsikat ki kell vonni a forgalomból, műhely­be vinni, megjavítani, ami 2— 3 nap kiesést jelent. Sokkal több azonban a név­telen rongáló, a szándékos szemetelő. Szándékosnak mondjuk, mert olyan szemé­lyek szórják szanaszét a földi- magyoró héját — például — akik otthon lakásuk konyhá­jába is papucsba mennek. A cigarettát az ablak alatt lé­vő műanyag asztalkán oltják el, azzal szórakozva, hogy az égő cigaretta a műanyagban mély krátert éget. Papír, ösz- szetörött sörösüveg, konzerv­doboz, padlóra tapadt rágó­gumi, piszkos zsebkendő, kü­lönféle csontok, hurkabőrök... és még ki tudná felsorolni, mi minden kerül gondosan a pa­dok alá kotorva mélyen, úgy­hogy a fütőcsövek mögül egy- egy út hordalékát úgy kell előbányászni. Pedig minden kocsiban van szeméttároló, sőt minden fülkében... A károko­zók, akik rongálják a vasút vagyonát, leginkább névtele­nül maradnak. A személyko­csikban keletkezett károk 3,3 százaléka vezethető vissza mű­szaki hibára. A többit az uta­sok okozzák, s ennek mind­össze 4,14 százaléka térült meg az év első kilenc hónapjában, amikor összesen 156 017 forint kár érte a vasutat... Rajtunk is múlik, nemcsak a vasúton, hogy az utazási kö­rülmények hogyan változnak. A műszaki-technikai változá­sok korét éri a MÄV: gépesí­tik a takarítást. De nekünk utasoknak is lépni kellene egy kicsit előbbre. PÁLKOVÁCS JENŐ------------------------------------i-------------------------------------------­P artnerek véSeraéiycseréje Pénteken ért véget a szekszárdi Garay János Általá­nos Iskolában az az eszmecsere, mely r,z iskola kivá­lóan működő szülői munkaközösségének a kezdemenye- zésére szülők és pedagógusok között kezdődött a munkaközösség választmányának ülésével, hétfőn. Ked­den, szerdán, csütörtökön és pénteken arról beszélget­tek áz iskola tanítói, tanárai tanítványaik szüleivel, ami közvéleményüket nem oktalanul foglalkoztatja olyan élénken, Megyénk alsó és középfokú iskoláiban lezajlottak már a kommunista nevelők tanácskozásai. December 12-én, kedden a megye minden iskolájában tantestületi értekezlet ■ lesz; Ezeken dől el, hogy az MSZMP KB közoktatás-politikai határozatainak meny­nyire egységes az értelmezése. Az említett szülők- pedagógusok beszélgetésein pedig az dőlt el, hogy a családi ház és az iskola már — az induláskor — igényt tart arra a kapcsolatra, mely nélkül a nevelést az ok­tatás fontosságának rangjára emelő közoktatás-politi­kai határozatók végrehajtása lehetetlen. Nem tudom, hogy megyénk iskolái közül hány ok­tatási intézmény szülői munkaközösségének jutott eszébe az a lehetőség, ami a kölcsönös, gyors és pontos információcserét szolgálva a szekszárdi Garay János Általános Iskola pedagógusai és az itt tanuló 456 gye­rek szüleinek több mint hatvan százaléka olyan bizta­tó, egyben mégnyugtató sikerrel értékesített. A példát mindenesetre szívből ajánljuk későbbi követésre is, hiszen az oktatáspolitikai határozatok megvalósítása nem rövidtávú feladatunk,- nem egy-két év múlva ad acta tehető közügyünk. Sokszor hallott panasz, hogy a szülők jelentős több­sége munkára, túlterheltségre, időhiányra hivatkozva sorolja mellőzhető kötelességgé az iskolával való kap­csolattartást. Nos, ez a szekszárdi iskola azt bizonyí­totta be, hogy munka, fáradtság, időhiány nem aka­dály akkor, ha a szülői munkaközösség nevében az iskola konkrét és közös tennivalók tisztázása végett hívja a kédves szülőket. Teszi ezt úgv, hogy a stenci- lezett meghívón ott áll, miről kívánják a pedagógusok hallani a szülők véleményét, javaslatait. Ha nem fo­gadhatja eleve úgy a szülő az iskola hívását, hogy „jaj mit csinálhatott megint az a büdös kölyök?!, ha­nem úgy, hogy előre tudja miért hívják, hogy a vé­leményét kívánják hallani, nem kisebb gondokban, mint, pl. abban, hogy miben látja ő gyermekének túl­terhelését? Miben kér leggyakrabban segítséget ott­hon a gyerek és miben nyújtanak neki segítséget? Mi a véleménye a tanulók, szülők iskolával szembeni jo­gairól és kötelességeiről? Az osztályozásról, aztán pe­dig arról, hogy nevelési vonatkozásban milyen segít­séget kérdek az iskolától..." Ha előre tudja a szülő, hogy itt és most nem akár­milyen alkalomból erről és erről lesz szó, kiderül — mint ez esetben is — hogy sok hélyén' rossz kulcsot próbáltak a zárhoz. A felelősséget dajkáló-fölnevelő érdeklődés fölkeltéséhez az a nyíltság — az a jó „kulcs” — kell, ami híján ezután az oktatás-nevelés ügye nem tud a párthatározatoknak megfelelően társadalmilag ellenőrzött feladattá válni. Egy-két év múlva, amikor a közoktatás-politikai határozatok és az ezek végrehajtását biztosító utasí­tások első eredményeit tesszük majd mérlegre, meg­győződésem szerint sok szó kell essék a mostani indu­lásról. Arról, hogy mennyire volt ez az indulás együtt­hatóra összehangolt. Ebben az iskolában jól indultak. Kedden a nevelői értekezleten az iskola pedagógusai annak ismeretében beszélhetik meg és rangsorolhatják föladataikat, ami a családi ház tapasztalatait, javaslatait csokorba gyűjtő beszélgetések során a közös cél érdekében hangzott el. A szülők képviselői is részt vesznek a nevelési érte­kezleten. Talán még ennek az iskolának az életében is először azzal a feladattal megbízva, hogy ellenőriz­zék a felelősségben osztozók éberségével és jövőt is óvó szigorával mit értek az elhangzott szavak. Azok a szavak, amelyeket az iskola igényelt, igényel és mind jobban igényelni fog annak érdekében, hogy a szülő és pedagógus partneri kapcsolata minden eddiginél élőbb, valódibb lehessen. Miért nem élünk a lehetőséggel ? Takarékszövetkezeti tanácskozás Ülést tartott a Tolna megyei takarékszövetkezetek vá­lasztmánya Mivel a takarék­szövetkezeti élet egyik legna­gyobb eseménye, hogy tavaly feloldották a területi elhatáro­lást, s a szövetkezeti pénzin­tézetek ott is terjeszkedhetnek, toborozhatnak tagokat, ahol eddig erre nem volt lehetősé­gük, az értekezleten különösen sok szó esett arról, hogyan él­tek a lehetőséggel. Amint Nagy Lászlónak, a választ­mány elnökének beszámolójá­ból kitűnt, egyes területeken gyorsan hozzáfogtak a körzet kiterebélyesítéséhez, másutt pedig továbbra sincs előrelé­pés. — Ameddig a törvény til­totta Szekszárdnak és Dombó­várnak a takarékszövetkezet' körzetbe való felvételét, add it azt igen sérelmesnek tartottuk — mondotta Nagy László. — Ma viszont, amikor már csak rajtunk múlik, hogy lesz-e Szekszárdon és Dombóváron takarékszövetkezeti egység, semmi jele annak hogy élni kívánnának a lehetőséggel. Ha a Baranya megyei lánycsóki takarékszövetkezet meg tudta teremteni Mohácson egy egy­ség nyitásának feltételeit, ak­kor ehhez hasonlót minden bi­zonnyal Tolna megyében is meg lehetne tenni, vagyis a bátaszéki és a döbröközi taka­rékszövetkezet képes lenne a feltételek biztosítására. A területelhatárolást meg­szüntető rendelkezés kiadása óta Bonyhádon; Nagydorogon, Simontornyán szerveztek kihe­lyezett pénztárat. A bonyhádi takarékszövetkezeti betétállo­mány már meghaladja a két és fél millió forintot, s itt már újabb lépés van napi­renden: a pénztár kirendelt­séggé való felfejlesztése. A teveli takarékszövetkezet — Bonyhád a teveli „paraszt­bank” körzetéhez tartozik — erre már meg is hozta a ha­tározatot. A szakályi takarékszövet- ékezet Tamásiban kezdte meg a szervezést. Egyelőre kifizető pénztárat kíván létesíteni. Fo­lyik a szervezés Pakson is. Itt a dunaföldvári takarékszövet­kezet látott munkához. Foglalkozott a választmány a beruházási takarékoskodás­sal,' a betét- és kölcsönállo- mány alakulásával, valamint az alapszabály módosításával. Ez • utóbbival kapcsolatban Triber Dezső, a MÉSZÖV ta­karék- és lakásszövetkezeti titkárságának titkára adott részletes ismertetőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents