Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

ft

T

J

i

»

Ötvenéves a Szovjetunió

TM a Kanká^n son

Huszonöt éves jubileumára készül a közgazdaságtudományi egyetem

2. A dal hőse

Negyedszázad alatt : 20 ezer diplomás

1948. szeptemberében született a közgazdaságtudományi egyetem. Az elmúlt negyedszázad során a nappali, esti és levelező tagozaton együtt mintegy 20 ezer diplomás hagyta el a fiatal, de jóhírű intézmény falait.

Magyarországon a közgazdasági ismeretek oktatásának kezdete az 1700-as évekre nyúlik vissza, de egyetemi szintű képzés csak 1857-ben indult a műszaki egyetemen a közgazdaság című tárgy bevezetésével. A közgazdaságtudomány jelentősége a XX. század elején felvetette egy önálló közgazdaságtudományi egyetem létrehozásának gondolatát. Az első részletes alapítási terv Károlyi Mihály nevéhez fűződött, aki a tervet 1911-ben az országgyűlés elé terjesztette, de javaslatát ekkor még nem fogadták el. A gondolat azonban tovább érlelődött és 1920. október 11- én a 31. törvénycikkel életre hívták a budapesti tudomány- egyetem közgazdasági karát, mint önálló intézményt, amelynek keretén belül egyetemes közgazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi, kereskedelmi iskolai tanári, konzuli, külképviseleti szakok működtek 1934-ig. Majd a közgazda- sági kar 1934-től a műszaki egyetem keretén belül létezett tovább, egészen 1948-ig.

A felszabadulás után a hazánk társadalmi és gazdasági életében bekövetkezett fejlődés tette szükségessé, hogy a megváltozott gazdasági tartalomhoz igazodó, marxista— leninista világnézetű, magas

általános műveltségű és elmélyült szakképzettségű közgazdászok képzésére szolgáló közgazdaságtudományi egyétemet hozzanak létre. így született meg 1948-ban az 57. törvénnyel a közgazdaságtudományi egyetem. 1953-ban kapta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet.

Az egyetem, amely 1952-ig egy karú intézményként működött, kizárólag Budapesten, fokozatosan alakította ki mai oktatási formáját. Ma három karon Budapesten, egy nappali kihelyezett tagozaton Pécsett és több vidéki városban esti-levelező formában történik az oktatás.

Az ország egyetlen közgazdasági egyetemén csaknem 400 oktató, kutató nagy felelősségtudattal készíti fel a leendő közgazdászokat a közgazdaságtudományok művelésére, a marxizmus—leninizmus tudatos alkalmazására, a közéletben történő részvételre.

A negyedszázados jubileum kapcsán megalakult az egyetemen az a bizottság, amely előkészíti az ünnepi programot. A következő esztendő szeptemberében kezdődik a nagyszabású eseménysorozat, ünnepi tudományos ülésszakukra külföldi szaktekintélyeket is meghívnak.

Természetesen elkészítik az egyetem történetét is, emellett újszerű ötletként megtervezik az ország első közgazdászjelvényét. Úgy gondolják, hogy ennek a jelvénynek büszke viselése is szimbolizálja a közgazdász szakma egyre inkább növekvő tekintélyét.

(MTI)

Nyefcsigurbán vidám fickó derűs az arca. vidám a szíve — olajmunkás hős — valahogy így hangzanék hevenyészett fordításban a dal, Nyefcsigurbánról, az olajhősről. Ki írta, ki zenésítette meg — nem tartják számon. De azt, amiről szól, annál inkább.

K. A. Abaszov — a dal hőse — ma is derűs, nyílt tekintetű. Pedig most négy és félezer ember munkája, gondja a vállán. Abaszov, az ötvenes évek olajhőse, öt éve a Kaspí-tengeri olajkutató

Tröszt igazgatója.

Nakicseván Narasz községből indult el Bakuba, hogy olajmunkás legyen. 1944-et írtak akkor, amikor a jó fizikumú, erős legényt fúrómunkásnak szerződtették. Négy év múlva már fúrómester, aztán a munkaterület vezetője lett. Időközben technikumot, egyetemet végzett, s 1959-ben az olajfúró vállalat igazgatójává nevezték ki. Tovább ívelt a pálya — 1967- ben a tröszt igazagtója lett. Közben díjak, kitüntetések. Állami díj, Lenin-rend, becsületrend. Képviselő a Legfelső Tanácsban, küldött pártkongresszusokon;

— Miért lett olajmunkás? — kérdezem, s ő csodálkodva visszakérdez.

— Hát van ennél szebb, romantikusabb, férfiasabb foglalkozás? Harcolni tűzzel, vízzel, az elemekkel, legyőzni, szolgává tenni a természetet!?

— Akkor, amikor én Bakuba jöttem a háború utolsó napjaiban, Azerbajdzsánban újra kezdődött az élet. Nem voltak új olaj fúrások. S éppen, hogy elkezdődött a tengeri olajbányászat. Erős flotta nélkül, kézi munkával fúrtunk. Daruhajó nélkül csak a nyugodt öblökben, közel a parthoz, 3—6 méteres tengervíz alatti mélységben dolgoztunk. Az ötvenes évek elején kezdődött a mélytengeri kutatás. ,

— Miért kezdtek a tengerben kutatni?

— Itt volt még szabad terület. S a tengeri olaj önköltsége csak egyharmada a szárazföldi olajnak. Ma az egész Azerbajdzsán olajtermelésének 60 százalékát adja a tengeri olaj.

— Most hogy kutatnak? — vallatom igazgatói minőségében Abaszovot; aki a munkáról láthatóan szívesen beszél.

— A tröszt 14 kutatási területen dolgozik — az Apse- ront félszigettől a Kaspi-ten- ger keleti részéig lényegében az egész Kaspi-tengeren. Mindenféle vízmélységben kutatnak 30-tól 65 méterig. A parttól 40—100—150 kilométernyire, kétszáz hajóból álló

Dolgozókat felvesz

A Lőrinci Fonó felvételt hirdet 15 éven felüli lányok részére! A betanulási idő 1 hónap, kereset: 1700—2100 a betanulás után. Vidéki lányok részére szállást biztosítunk. Cím: PIV. Lőrinci Gyár, Budapest, XVIII, Gyömrői út 85—91. (29)

A Szekszárdi Műszergyár FELVÉTELRE KERES

BETANÍTOTT GÉPMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT.

Jelentkezés a Szekszárdi Műszergyár munkaügyi osztályán.

(1)

erős flottával. A tengerszint alatt átlag 4 ezer méterig fúrnak el az olajért. De van olyan munkahely is, ahol már hatezer méternél tartanak.

A tröszt nemcsak kutatással, hanem fúrással, tengeri építkezéssel, fémkonstrukciók gyártásával, berendezések felszerelésével is foglalkozik.

A tengerben fúróhelyeket. Olaj szigeteket építenek. A parttól 20—40 kilométerre lévő szigetekre naponta járnak ki a munkások. Egyfolytában 12 órát dolgoznak, utána 2 napig pihennek. A távoli, 100—200 kilométer távolságban lévő szigeteken öt napig tartózkodnak az olajmunkások. Ekkor mindennap 12 órát dolgoznak, a következő öt napon pihennek. Ezeken az olajszigeteken minden kényelemmel felszerelt munkásszállás, üzlet, étterem, kultúrház, mozi, könyvtár, szolgáltatóházak várják az ott dolgozókat.

— Mi kell ahhoz, hogy valaki jó tengeri olajmunkás legyen?

— Fizikumban semmi különleges. Alapos felkészültség és közösségi szellem. Ott nem lehet az egyéni teljesítményre figyelni. Mindig, mindenkinek a másik munkájával kell összhangban lennie. Nehéz feladat, de jól is keresnek.

Kiállítás

a Petőfi Irodalmi Múzeumban

December 30-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban nagyszabású emlékkiállítás nyílik a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A kiállítás hat teremben mutatja majd be Petőfi életét, s a halála után kiadott műveken szemlélteti, hogyan él még ma is a nagy költő a nép emlékezetében. Helyet kapnak majd itt kéziratai, ruhái, valamint feleségének, Szendrey Júliának különböző használati és emléktárgyai, ruhái. A kiállítás egyik legérdekesebb terme lesz. ahol megpróbálják rekonstruálni a költő pesti lakását. Néhány eredeti bútordarabot is bemutatnak majd. Kiállítják a Länderer és Heckenast nyomdából azt a sajtógépet is, amelyen 1848-ban a Nemzeti dalt nyomtatták.

Azerbajdzsán azelőtt a szovjet olajtermelés nyolcvan százalékát adta. S noha azóta is állandóan növekszik a termelés — ma már a köztársaságban nem az olaj a vezető iparág. Előtérbe került a gépipar, az elektromosság, a vegyipar, egész várost építettek a szintetikus kaucsukgyártás céljaira: Szumgaitban több, mint százezer ember él, dolgozik.

— Nekünk, persze most is legfontosabb az olaj. Nemcsak azért, mert hivatásunk, munkánk, de életünk, sorsunk is összeforrt az olajjal — véglegesen, elválaszthatatlanul.

Kádár Márta

Tízéves a magyar űrkutatás

Az űrkutatási kormánybizottság elnökének nyilatkozata

A tudományos-technikai forradalom egyik élenjáró, a fejlődést diktáló tudományága az űrkutatás. Hazánkban, az ország adottságainak figyelembevételével, éppen tíz évvel ezelőtt indult meg a kutatómunka, s nagyobb lendületet 1966-ban a magyar űrkutatási kormánybizottság megalakulása után kapott. A bizottság részt vesz a Szovjetunióval és más szocialista országokkal együttműködésben a világűr békés célú felhasználása érdekében kifejtett tevékenységében. Dr. Jávor Ervin, a magyar űrkutatási kormánybizottság elnöke az eddig elért eredményekről és a feladatokról nyilatkozott az MTI munkatársának.

— Az űrkutatásban együttműködésünk a baráti országokkal — mint ismeretes — a kozmikus fizika, a meteorológia, az orvosbiológiai és a hírközlés területén bontakozott ki. A kormánybizottság feladata, hogy a sikeres nem- ze'közí együttműködés érdekében a kutatási munkálatokat irányítsa, koordinálja és összefogja.

— A nemzetközi együttműködés keretében erőinkhez mérten részt veszünk többek között a tudományos célú műholdakba kerülő műszerek építésében. Elismerést szereztek a magyar mérnökök által kifejlesztett és elkészített mikrometeorit csapdák, amelyekkel a Vertikál 1. és Vertikál 2. elnevezésű mesterséges bolygókat felszerelték. Ez a műszer a világűr szilárd kőzeteinek megállapításához és vizsgálatához gyűjt anyagot. A tudósaink iránti megbecsülést, munkájuk elismerését mutatja, hogy a Luna—16 automatikus űrrakéta hozta holdkőzetből a szocalista országok intézményei közül csak a Központi Fizikai Kutató Intézet kapott mintát elemzés céljaira a szovjet szervektől.

— A sugárbiológiai kutatások céljaira tudósaink „fantomembert” készítettek. A gép működésével az emberi szervezet funkcióit adja vissza: „dobog a szíve, lélegzik”. A fantomember nemcsak az űrutazások alatt fellépő sugár- terhelések, hanem bárhol és bármilyen, az embert érő sugárzás vizsgálatára is alkalmas.

— Az országban — a nemzetközi figyelőlánc egy-egy tagjaként —, több obszervatóriumunk képes követni és venni a műholdak jeleit, s a kapott adatokat rendszeresen kicserélik más országok obszervatóriumaival. Európában harmadikként biztosították a magyar meteorológusok, hogy a Ferihegyi repülőtéren a pilóták megnézhessék a műholdak Európa felhőzeti viszonyairól készített legfrissebb felhőképeit.

— Készülnek már hazánkban is a földi űrtávközlési állomás tervei, amely felépülte után a Szovjetunió által felbocsátott Molnija hírközlő mesterséges égitest útján telefon, rádió, tv, telex, képtávíró stb. információkat kaphat a rendszerhez tartozó állomásoktól, illetve juttathat el oda. A szocialista országok nagyobb városaiban jelenleg már csaknem félszáz ilyen állomás működik és számuk gyorsan nő. Az állomás és a már keringő műbolygó lehetővé teszi, hogy Ulánbátor, Vlagyivosztok, vagy akár Havanna rádió- és fekete-fehér televíziós műsorát egyenes adásban hazánkban is venni lehessen. Számítások szerint hazánkban 1976-ban épülhet fel az állomás.

— A szocialista országok együttműködésével a következő években is tervszerűen folytatódik a tudományos célú űrrakéták felbocsátása. Kutatóink továbbra is közreműködnek mesterséges objektumok egyes berendezéseinek ki- fejlesztésében, tökéletesítésében. az eredmények feldolgozásában, analizálásában és azok gyakorlati alkalmazásában; Részt kívánunk venni a továbbiakban is az automatikus űrállomások által a földre hozott minták ásványi és kémiai vizsgálatában, s folytatjuk egyebek között a naptevékenység jelenségeivel kapcsolatos vizsgálatokat, amelyek eredményei ezideig is sok hasznos tapasztalatot nyújtottak a meteorológia, tudományos és gyakorlati munkájához. (MTI)

Bakui olajmező — a tengeren.