Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

*

t

I

A korszerű üzem- és munkaszervezés

egyéves útja

a pálfai Egyetértés Mg. Termelőszövetkezetben

EGY ÉVE, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ügy vélern, érdemes, sőt szükséges felmérni; hol tartunk a határozat végrehajtásában, hogyan hasznosítjuk az .elért eredményekét, tapasztalatokat. A következőkben — a teljesség igénye nélkül — ezt kívánom bemutatni.

Pálfa község, amelyben szövetkezetünk működik, Tolna megye északi sarkán helyezkedik el, 50—60 kilométer távolságra a ' megye székhelyétől. és jelentősebb ipari településektől, a legközelebbi vasútállomástól pedig 5 km- re:

Földterülete földrajzilag a Dunántúl dél-keleti részén elhelyezkedő Hegyháthoz tartozik, változatos felszínű, közepes termőképességű talajadottságokkal. A szövetkezet 3171 ha nagyságú gazdálkodási területe a következő talajtípusokból tevődik^' össze: 2621 ha középkötött lősz, 300 ha homok. 100 ha futóhomok és 150 ha láptalaj.

A , község lakosságának 85 százaléka szövetkezetünkben találta meg, és látja továbbra is megélhetését, boldogulását. A szövetkezet 679 tag és 2 alkalmazotti létszámán belül 519 a dolgozók száma, a többi járadékos és. nyugdíjas. A tagságra a szorgalom, a dolgos munka és a józan gondolkodás a jellemző. .

Ezekre az alapvető föld- ra4il, közgazdasági és. talaj- adottságokra alapozva alakítottuk ki a „gazdálkodás fő irányait: a sertés-,szarvasmarha-tenyésztést és -hizlalást, a kenyér- és takarmanygabona- termelést* $zem előtt tartva a tagok foglalkoztatását, jövedelmi szintjének állandó növelését. a nagyobb termelési eredmények elérése útján.

Ebbeni törekvésünkben az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó párthatározat nemcsak tovább buzdított bennünket, hanem határozott orientációt, sokoldalú feladatot is megjelölt . részünkre. Üzemünk fejlettségi szintje a határozat megjelenésekor közepes adottságaink ellenére is az országos átlagszintet fneghaladta. 1971-ben búzából 38,3 q/ha, kukoricából 42,2 q/ha átlagtermést takarítottunk be. Az egy tehénre jutó tejtermelés 3250 liter volt, egy kg hízott sertést 3,82 kg abraktakarmányból állítottunk elő. Tízórás munkanapra 98,53 forint részesedést fizettünk.

E fejlettségi szintről való továbblépés lényegesen nagyobb erőfeszítést követel, mipt alacsonyabb termelési szintről történő fejlődés. Ezért a választott és szakvezetés együttes és kollektív tapasztalatát hasznosítottuk további lehetőségeink, a belső tartalékok feltárásában és hasznosításában, korszerűbb technológiák bevezetése és a gépesítés hatásfokának növelésében.

A JOBB TAKARMÁNY- BÁZIS KIALAKÍTÁSA, a munkaerő szervezettebb fel- használása céljából a gépesítés és a vegyszerezés növelése útján korszerűsítettük a kukoricatermesztést és betakarítást. 1972-ben, 1971-hez viszonyítva vegyszerezett kukoricaterületünkön megkétszereztük.

1*71 1*72

Kukorica-vetésterület 800 ha 673 ha Vegyszerexett terület 230 ha 462 ha Összterület %-ban 28,8 68,8

A betakarítás megkönnyítése, gyorsítása és a terméktárolás veszteségmentes megoldása érdekében 3 SZK-—4- es kombájnhoz Braud-adap- tert vásároltunk, és megépjr tettünk egy FT—5-ös torony- szárítót. A szárító kapacitása szoros összhangban yan a gépi betakarítás kihasználtsá- gi fokával. ;

Ezekkel nagymértékben leszűkítettük a hagyományos kézi művelésen alakuló kuko- ricaművelést és kézi betakarítást. A korszerűbb éljárások bevezetése következtében növekedett a kukorica terméshozama. Míg '1971-ben hektáronként 42 mázsa májusi morzsolt kukoricát' 'termeltünk, addig ez- évben S2 mázsa hektáronkénti májusi morzsolt kukoricatermésre számíthatunk. Így értük, ■ el, hogy idén, 127 hektárral kisebb területen, 30 vagonnal több kukoricát termeltünk, mint 1971-ben.

. Anyagi és pénzügyi lehetőségeinkhez; mérten a gépesítést a növény-termesztés más ágaihan is, pl. a cukorrépatermelésben, valamint a rakodásban .is fokoztuk, , . Ezzel lényegesen csökkentettük a költségekét, és jelentős kézi munkaerőt ..szabadítottunk fel.

A gépesítéssel felszabaduló munkaerő foglalkoztatását dó- hánytermesztésürfk bővítésével kívánjuk és tudjuk továbbra is biztosítani.

A következő évben a lucerna-betakarítás .és .-szárítás korszerűsítésének megoldása fogja , pjaób. yzemázérvezési feladatunkat jelenteni... A nagyobb. terpielékenység. rneg- Vcriósítása, : térdekében. :? töííb;. (búza, kukorica) — 10 kh-as parcellákban — fajtakísérletet állítottunk be. Azzal a céllal, hogy talaj adottságainknak megfelelően a legjobb, legbővebbén termő, a betegségeknek legjobban ellenálló fajtákat tudjuk kiválasztani, és a következő' évben termelésbe vonni. Ugyanis azt tapasztaltuk, és kísérleteink igazolták, hogy a legkiválóbb fajták is talajonként eltérően viselkednek. A mi üzemünk adottságainak búzából az Auróra és Kavház, kukoricából pedig az Mv 587 fajta felel meg a, legjobban.

TAPASZTALATAINK AZT MUTATJÁK, hogy minden üzemben megvan a lehetőség a korszerű üzemszervezés kri alakítására, amely — az anyagi és pénzügyi lehetőségek miatt — nagyságrendben és hatásfokban a szövetkezetek között különbséget mutathat. A fokozatosság,, elve, melyet szem előtt tartottunk, nagyszerűen bevált ‘ szövetkezetünknél. Ez áz elv érvényesült állattenyésztésünk korszerűsítésében is, amit már á korábbi években megkezdtünk, és 1972-ben' ismét jelentős lépést tettünk előre, amit szakosított . sertéstenyésztő . é? hizlalótelepünk kapcsán kívánok bemutatni.

Ez a telep, amely -teljes kapacitással történő üzemelés esetén közel 6000 hízósertés kibocsátására lesz képes, úgy valósult meg, hogy közben üzemeltek az elavult, .szerfás hizlaldák, valamint az egyéb rendelkezésre álló., szükség- férőhelyeken is. sertéseket helyeztünk el. így a folyamatos hizlalást a beruházás kivitelezése alatt is biztosítani tudtuk.

A telep megépítése egyben lehetővé tette azt is. hogy megszüntessük azt az áldatlan állapotot, hogy a tsz központi takarmánykeverőjétől

6 km-re — csak földúton megközelíthető felsőrácegresi üzemegységben — lévő-sertésférőhelyekhez kelljen naponta a takarmányt kihordani. Az új, 800 férőhelyes sertéshizlaldák igen korszerű belső technológiával vannak felszerelve — pl. abraktakarmány-tá- roló silók, takarmánybehordó csigarendszer, önetetők, ön- itatók. trágvarácsos, számos trágyakihúzó. . stb. Lehetővé teszik . a hizlalási idő jelentős mértékű lecsökkentését, ezáltal az,, átfutási', idő rövidítését, vagyis a nagyobb létszámú hízott sertés kibocsátását.

Ezen , takarmánytechnológia üzemeltetésének. azonban előfeltétele a megfelelő takarmányszállító és silófeltöltő kocsi, melyek beszerzésére a a szükséges pénzeszközöket csak 1973-ban tudjuk biztosítani. A teljes üzembe helyezés után lényegesen csökken a munkaerő-szükséglet is azon-., ban éppen a magas gépesítettség! szint miatt feltétlenül növelni kejl a szakmai hozzáértés színvonalát. Ezek a tényezők a távlati felmérések szerint csökkenteni fogják a hizlalás önköltséget is. A hizlalás további gépesítettségét jelentett volna a tervbe vett önjáró takarmány osztó kocsik beszerzése, ilyent azonban még sajnos nem gyártanak! ‘

Az üzemi vezetés jó szervezőkészségét dicséri, hogy az objektív helyzethez alkalmazkodva, az emberi erővel mozgatható sertéstakarmány-kiosz-, tó kocsit saját műhelyünkben olyanná alakíttatja át, hagy az egyben a nedves takarmány megkeverését is biztosítani tudja.

A SERTÉSHIZLALÁS ilyen átszervezése lehetőséget bizto. sított arra, hogy a felsőrácegresi üzemegvségben levő ál- latf érőhely eket olyan állatfajtával hasznosíthassuk, amely egyrészt népgazdaságilag is fontos, másrészt pedig kevésbé abrakigényes. Ezáltal fokozzuk a meglevő állóeszközök gazda-, ságos kihasználását, és felszabadítjuk azon gépek és berendezések nagyobb részét, melyek a felsőrácegresi sertéstelep takarmányellátását voltak hivatva megoldani. A felszabadult erő- és munkagépekkel pedig a növénytermelés erőgéphiányát fogjuk csökkenteni.

Állattenyésztésünk fokozatos korszerűsítésének . kialakítása eredményességét tekintve beváltotta a hozzá fűzött reményeket, amely egyaránt kifejezésre jut a felhasznált takarmány, hasznosulásában, a tenyésztési eredményekben, a munka hatékonyságában. Ezt igazolja:

— jelenleg 1 kg élő hízó- sertéshúst Lohmqnn-féle kon- centrótum használatával 3070 gr.-ból, hazai koncentrátum használata esetén 3220 gr. koncentrátümból állítunk elő.

— a korábbi 1 kocára jutó

16—17 flalási eredmény jelenleg 23-ra növekedett. Ma már az 1 kocára jutó hízottsertés- értékesítésünk a kofábbi 14- gyel szemben 20,9.

— míg előzőén egy állat- gondozó 20 kocát gondozott, addig ma harmincat. Hízósertés-gondozás esetében pedig a régebbi 200 helyett nyolcçzàzat.

Népújság 3

Sajjtónap

Nincs abban semmi meglepő, hogy Závodon, ebben az ezer lelket sem számláló isten háta mögöttinek látszó kis községben több száz újságelőfizetőt tart nyilván a posta. Hogy mennyi a rádió? Pontosan nem lehet tudni, hiszen némelyik házban három ■ is szól. Minden második ház tetején tévé-antenna. Ilyenformán Závod távolról sem tekinthető isten háta mögötti, községnek, hiszen — gyűjtőszót használva — a kommunikáció segítségével nem hetek, hónapok múlva, hanem nyomban, azonnal értesül a lakosság, az ország, a világ, a megye, tehát a szűkebb haza eseményeiről. A tévé segítségével meg magát az eseményt a történés pillanatában láthatják, látják.

Mondhatná bárki, miért éppen Závod? Igaz is, hiszen Mur- gán, Fürgédén, Bátaszéken, egyszóval a megye valamennyi községében, városában a lakosság lélekszámúhoz viszonyítva újságelőfizetők tekintetében hasonló a helyzet, s mindenki tudja, kivétel nélkül valamennyi felnőtt ember igénybe veszi, igényli a tömegkommunikációs eszközöket, újságolvasóként, rádióhallgatóként, tévé-néíőként.

A megyei lapok jelentős helyet foglalnak el és jelentős szerepet töltenek be a lakosság tájékoztatásában. Elsősorban a helyi, megyei eseményekről szólnak, a helyi pártpolitika segítői. Közel egymillió példányszámban jelennek meg ma hazánkban.

Sokan olykor szidják az újságokat, a Tolna megyei ^Népújságot is, ezzel szemben az is igaz, hogy aki tegnap elmarasztalta, holnap dicséri, vagy fordítva. Éppen a szekszárdi festő ktsz elnöke mesélte a minap, némi önkritikus derűvel, hogy amikor a Népújság megbírálta őket, mérgében kijelentette: szerencse, hogy ezt az újságot nem olvassa senki. Egy hétre rá, a tolnai részlegükről dicsérő hangon szólt a megyei lap, mire az elnök nyomban a Népújságot érezte a legjobb, a legolvasottabb lapnak. Az tehát az igazság, hogy^akit nagy nyijvánosság előtt bírálnak, attól nehezen várható el, hogy' tapsoljon. Végsősoron mégis több tízezer ember szereti, várja, olvassa, magáénak tartja a Tolna megyei pártbizottság lapját, a Népújságot.

A Népújság, miként valamennyi magyar kommunista lap, a Vörös Újságot tekinti példamutató elődjének és a párt szavát, igazságát hirdeti. Elkötelezett kommunista újság, s nevével is kifejezi: a nép, a dolgozó emberek megyei orgánuma. A Vörös Újságra emlékezve ma leírhatjuk, hogy Tolnában helyi lap soha mea nem jelent meg napi 25 ezer példányban. Ez a példányszám elsősorban a párt országos és megyei politikája iránti tömegméretű érdeklődést, azonosulást fejezi ki.

Egy kommunista újság, szerkesztőségi kollektíva soha nincs megelégedve lapja színvonalával, frissességével. A Tolna megyei Népújság kollektívája is úgy véli, a sajtónap alkalmas arra, hogy újból „felülvizsgálja" hol, hogyan lehetne, kellene javítani a tájékoztatás minőségén, milyen módon mutassuk be még pontosabban a szocializmust építő dolgozók hétköznapjait, gondjait, örömeit, a megye múltját, jelenét, jövőjét. Ezen fáradozunk, s ilyen gondolatok jegyében emlékezünk a Vörös Újságra, a kommunista újságírás mártírjaira, akik életüket félelem nélkül áldozták az emberiséget boldogító eszméért.

Szp.

1972. december 7»

A gazdálkodás korszerűsítése megítélésem szerint dialektikus kapcsolatban áll az irá- . nyitó -munka hatékonyságával, ‘a nagyobb szakértelemmel és a dolgozók szocialista munkaversenyével.

Ebből a nézőpontból kiindulva még a múlt évben megfiatalított és rugalmas vezetőséget alakított- ki szövetkezetünk közgyűlése: A közgyűlés a szövetkezet demokratikusabb vezetése végett megfiata- , lította az ellenőrző bizottságot és a többi bizottságokat is. Az _ ellenőrzés hatékonysága érdekében az EB. elnökét függetlenítette.

Mind a választott vezetőség, mind a bizottságok szövetkeze, tünknél aktívan működnek, féléves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A vezetőség aktív munkájában pl. pozitívan hat közre, hogy a vezetőségi ülésre írásos előterjesztések, jelentések, határozati javaslatok készülnek, melyet a meghívóval... egyidejűleg juttatunk el részükre. így a vezetőség tagjainak módjában áll felkészülni és fel is készül a döntések meghozatalára. Bevált gyakorlat az is, bogy a

szövetkezet elnöke a vezetőségi üléseken írásban tesz jelentést a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

Átszerveztük a szakvezetést is. Az állattenyésztés ágazati élére fiatal, dinamikus, jól képzett szakemberek kerültek. Évről évre nő állattenyésztő szakmunkásaink száma. Nélkülük ma már korszerű állat- tenyésztést folytatni nem lehet.

A SZERVEZETI INTÉZKEDÉSEK KÖVETKEZTÉBEN és a politikai munka hatására több szocialista brigád dolgozik szövetkezetünkben. Ezen túlmenően 24 fő nevezett be a területi szövetség által szervezett egyéni versenybe. A fentiek szemléltetően mutatják, hogv a várostól és ipari centrumoktól távol levő kis községek szövetkezeteiben is komoly fejlődés lehet, ha azt a szövetkezet kommunistái, vezetői akarják és mindennapi munkájukban a tagságra támaszkodva a párt határozatai alapján dolgoznak.

Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke