Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

t I • V Önkormányzat és lehetőség Néhány hét múlva már má­sodik esztendejét tölti be leg­utóbbi tanácstörvényünk, a? 1971. évi I. törvény, nem egy részletét illetően mégis eléggé tájékozatlan vagy egyoldalúan tájékozott a lakosság, sőt több helyütt a tanácstagság is,- ami nem egyszer félreértésekre, szemléleti torzulásokra vezet. A dolgok nem teljes megér­tése — vagy még inkább fél­reértelmezése — kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt sokan nem veszik tekintetbe, hogy a tanácsok önkormányzati jelle­ge — a nagyobb önállóság, hatáskör — messzemenően nemcsak a gazdasági kérdé­sekre vonatkozik. másrészt túlértékelik — legalábbis a pillanatnyi helyzetben — még a nagyobb gazdasági önálló­ság lehetőségeit is. A helyes nézőpoEÍk^g: hoz mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a tanácsok önkormányzati jellege a nép- képviseleti elv érvényesítésé­nek következménye, tehát rendkívül fontos eleme az ál­lami demokrácia - továbbfej­lesztésének. Efelől nem ha­gyott kétséget a bárt X. kongresszusa sem, amikor az állami élet és a szocialista de­mokrácia még lendületesebb kibontakoztatását tűzte célul az ebben részt vevő szervek elé. Vagyis a szocialista de­mokrácia — még pontosabban az állami demokrácia — a nép­képviselet és az önkormány­zati jelleg szervesen összefügg egymással, mint egymás után kibomló lehetőségek a válasz­tók akaratának, igényeinek ér­vényesítésére. A népképvise­let fórum a nép szavának hallatására, az önkormányzat pedig módszer a néo akaratá­nak gyakorlati valóra váltásá­ra, s mindezt természetesen a szocialista demokrácia keretei között. Ehhez teremtették meg a jo­gi alapokat a tanácstörvény, továbbá a végrehajtását célzó más jogszabályok, mégpedig főként a helyi tanácsok vonat­kozásában. Hogy milyen nagy mértékben növekedett az utób­bi két év során a tanácsok és szerveik hatósági-igazgatási hatásköre, helyi önállósága, azt egyre több ügyfél tapasztal­hatja a tanácsházákon, ami­kor helyben és általában kü­lönösebb huzavona nélkül in­tézik ügyeit. Az is eléggé köz­ismert, hogy az ország vala­mennyi helységében a tanács alkotta meg saját szervezeti és működési szabályzatát, ami egész tevékenységének az alap­ját képezi. De megemlíthet­jük még a tanácsok nagyon fontos rendeletalkotás-; és ki­nevezési jogát is, hogy beszá­moltathatják a területükön működő, különböző — gazda­sági, társadalmi, kulturális stb. — nem tanácsi szerveket is és a községek 'életében je­lentősnek ítélt kérdésekben falugyűlést hívhatnak össze. RnvPtl Vin tehát lehetőség 1)0V“n a demokrácia érvényesítésére az önkormány­zat anyagi oldalán kívül is. Egyébként, hogy a tanácsi ha­táskörök még világosabbak le­gyenek és jobban igazodjanak a legutóbbi tanácstörvény ál­tal létrejött új körülmények­hez, nemrégiben áz Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács is módosított egyes területi ha­tásköröket. Az érintett minisz­tériumok, főhatóságok is igye­Népújság 3 keznek folyamatosan felülvizs­gálni eddig hozott jogszabá­lyaikat, majd „szétosztani” az egyes tanácsszintek között az érvényben maradó hatáskörö­ket. A jövő óv elejére elkészül valamennyi tanácsszint, min­den szakigazgatási szervének un. hatásköri jegyzéke is, mégpedig annale az elvnek a figyelembevételével, hogy a jövőben az állampolgárokat is érintő ügyeket feltétlenül a helyi szakigazgatási szervek intézzék. A lakosság elképzeléseinek realizálásában nélkülözhetet­lenek a biztos és elégséges anyagi alapok is, hiszen bár­miféle fejlesztés egyszerűen el­képzelhetetlen kellő pénzesz­közök és k?,pcc!tás híján. Az önkormányzati jelleget immár törvényileg is szentesítő úi tanácstörvény ezért is hozott egész sor olyan rendelkezést, amely á korábbinál jóval na­gyobb önállóságot biztosít a gazdálkodás terén is a taná­csoknak és szerveiknek. A népgazdasági jellegű in­tézkedések közül kétségkívül a következők a legfontosabbak: a tanács maga határozza még fejlesztési programját, tegye'b középtávú pénzügyi tervét és költségvetését, s irányítja ezek végrehajtását; dönt a hatáskö­rébe utalt adók mértékének és az adó jellegű kötelezettségek — vagyis bevételi forrásainak — megállapításáról, s ezekkel a bevételekkel szabadon és ön­állóan gazdálkodik; ugyancsak önállóan intézkedik pénzesz­közeinek átcsoportosításáról, a pénzmaradvány és a tartalé­kok felhasználásáról, esetleg hitelek felvételéről; végül ren­delkezik a kezelésébe adott ál­lam; vagyonnal. Elmondható tehát, hogy a tanácsok nem szűkölködnek az önállósághoz megkívánt saját bevételekben, még akkor sem, ha figyelem­be vesszük, hogy csökkent az állami dotáció mértéke. Az ön kormányzat ™nrs csak az adott anyagi lehetősé­geken laelül érvényesülhet — s ezt tekintetbe kell venniök a lakosságot képviselő tanácsta­goknak is és magának a lakos­ságnak is! Bár az új tanácstörvény ha­tályba lépése egy csapásra nem tehette teljessé az önkormány­zati jelleg kibontakozását, ta­nácsszervezetünk mégis a leg­jobb úton halad afelé, hogy a _ népképviselet és az önállóság egyre zavartalanabb összhang­ban segítse elő a szocialista demokrácia érvényesülését ál­lami vonalon. Nyolcadikosok figyelmébe Tanulmányi ösztöndíj középiskolásoknak Október 27-én jelent meg az a kormányhatározat, melynek alap­jáé 1973.- szeptember 1-től a fi­zikai dolgozók tehetséges és szor­galmas gyerekeinek a középisko­lában ösztöndíjat kell biztosítani. Ezzel tulajdonképpen elérkeztünk az ifjúsági törvény végrehajtási szakaszához. Most születnek azok az intézkedések.—- köztük a szó­ban forgó kormányhatározat — amelyek az ifjúsági tprvényt konk­retizálják, megvalósítják. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács az ösztöndíj- júttatás irányelveit a SZOT-tal, a TOT-tal, a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezesek Országos Ta­nácsával egyetértésben határoz­ta meg. Eszerint a középiskolai ösztöndíj juttatás — tanulmányi segély — célja az alacsony jö­vedelmű fizikai .dolgozók tehetsé­ges gyermekeinek ösztönzése a továbbtanulásra, valamint a gyermekeik továbbtanulása érde­kében anyagi áldozatokat vál­laló szülök támogatása. A pá- lyózatokbt mindén évben január 31-ig hirdetik m.eg és azok a nyolcadik .osztályos tanulók nyer­hetik el, akik gimnáziumban, szakközépiskolában akarnak to­vábbtanulni és akiknek legalább egyik szülője fizikai dolgozó. Ugyancsak feltétel még, hogy a családban ez egy főre jutó havi jövedelem ne haladia meg a 900 forintot és a pályázó tanul­Sæoclsilïsta brigádnap a tervezőknél iá ŐS. december 29. Szocialista brigádnapot tar­tottak tegnap a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál. Délelőtt a brigádok vezetőivel tanácskozott a vállalati* párt­ós szakszervezeti vezetés, — ezen részt vettek a brigádokon kívüli szakmai vezetők is. ■ Paszler József igazgató a szocialista versenymozgalom általános tapasztalatait ismer­tette, az 1971. decemberi párt- határozat tükrében. — A jövő­beni feladat a versenymozga­lom továbbfejlesztése, az eddi­gi eredményekre alapozva. Azokat a kezdeményezéseket kell elismerni, támogatni, amelyek a vállalati célok tel­jesítését segítik, a termelé­kenyebb, hatékonyabb mun­kavégzést, amelyek szakítanak a régi sablonokkal, sémákkal. De a szocialista brigád keretei arra is alkalmasak, hogy a pályakezdő fiatalokat a mun­ka, a szakma szeretetére, a munkahely megbecsülésére neveljék. A szocialista brigád nemcsak munkaszervezet,' ha nem közösségformáló erő is. Rotier Ferenc szb-titkár arról adott tájékoztatót, ho­gyan alakult a vállalatnál a brigádmozgalom. A statikus­brigád volt a kezdeményező, 1966-ban, amikor még más szervezeti keretek között, szakosztályrendszerben végez­te munkáját a vállalat. A kez­deményezésben szerepe volt a hírközlő szerveknek is, a szo­cialista brigádmozgalomról szóló beszámolók, tudósítások révén. Szervezeti változások miatt, mindjárt kezdetben, meg is torpant a mozgalom, az át­szervezés irodákra, műtermek­re osztotta a vállalatnál dol­gozókat, újak kerülték egy-egy csoportba, újabb egy év kel­lett, hogy ismét kialakuljanak a versenymozgalom feltételei. Ekkor egy kisebb létszámú brigád — a településtervezők — volt a kezdeményező, majd 1969-ben már tíz brigád vál­lalta a szocialista cím meg­szerzését. Ez végül is hét bri­gádnak sikerült. 1971-ben már alaposabb, szigorúbb volt a cím megszerzésének vala­mennyi feltétele, amelyre ti­zenegyből nyolc brigád lett érdemes, köztük egy ezüst- és egy bronzkoszorús brigád. Ami külön említésre méltó: mind­egyik brigád több száz órás társadalmi munkát végzett a vállalat, illetve a város ércjer kében. A tájékoztatók nagyon ha­tásos és célszerű vitához.adtak alapot. Kérdések, válaszok, érvek, ellenérvek ... szinte öröm volt hallgatni, ahogyan a szavak megfogalmazódtak, hogyan, miként lehet többet adni mun­kában, emberi magatartásban, emberi -kapcsolatokban — amelyek végül majd középü­letekben, lakóházakban feje­ződnek ki. A szociab'sta brigádnap- dél­után szellemi vetélkedővel íolvtatódott. mányi átlaga a nyolcadik ősz* tályban félévkor legalább 4. le* gyen. A pályázatokhoz majd időben hozzájuthatnak az érdekelt ta­nulók, illetve a szülők, itt csak előzetes tájékoztatásként-néhány lényeges dologra térünk, ki. így arra, hogy kivételesen adható ösztöndíj abban az esetben is, ha a már említett feltételek va­lamelyike nem teljesül, de a körülmények indokolják az ösz­töndíj juttatását. Ugyancsak pá­lyázhatnak a középiskolák első, második és harmadik osztályos tanulói, de aki középiskolai kol­légiumi elhelyezésben részesül, ösztöndíjat nem kaphat, A kérelmeket minden évben, így 1973-ban is február 15-ig kell eljuttatni az általános iskola igazgatójához (középiskolai ta­nuló esetében a középiskola igazgatójához) és azt a közel­jövőben megalakuló iskolai diák­szociális bizottságok javasolják, illetve nem javasolják elfogadás­ra a megyei diákszociális bizott­ságnak. Az ösztöndíjkeret elosztásáról az ösztöndíjak odaítéléséről a megyei tanács mellett működő diákszociális bizottság dönt. A középiskola első osztályában a tanulmányi öszöndíj egysége­sen kétezer forint egy tanévre. • A második osztálytól az ösztön­díj nagysága a középiskolai diák­szociális bizottság döntésétől és a rendelkezésre álló kerettől függően 2000—4000 forint. A bizottságok az ösztöndíj nagysá­gának rpegállapításánál előny­ben részesítik a szakosított tan­tervű („tagozatos") gimnáziumi osztályok arra érdemes tanulóit. Az OIOT a központi ifjúság- politikai alapból a középiskolai tanulmányi ösztöndíjak létesíté­sére tervezett összeget a megyei tanácsok rendelkezésére bocsát­ja. Ez Tolna megyében 700 000 forintot jelen az 1973/74-es tan­évben, de a tanácsok, vállalatok és szövetkezetek remélhetőleg még hozzájárulnak ehhez az ösz- szeghez. Előnyös változások a szarvasmarha-tenyésztésben 30 millió literrel több tej, nem csökkent az állomány — A MÉM közgazdasági főosztályvezetőjének nyilatkozata A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére elfogadott kor­mányprogram eddigi eredmé­nyeiről és az ágazat jövedel­mezőségének javítására nem­régen hozott közgazdasági in­tézkedések hatásáról Szilágyi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának ve­zetője az alábbi nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — A program megvalósítá­sa — mint isemeretes — hosz- szabb időt vesz igénybe. 1975- ig a tervek szerint állandósí­tani kell az állomány számát, és el kell érni, hogy a tej és a tejtermékek iránti keresle­tet a hazai gazdaságok elégít­sék ki. Ennek érdekében a nagyüzemekben intenzív fej­lesztési programot valósítanak meg, sok helyen kerül sor re­konstrukcióra; ezzel egyidő- ben a kisüzemekben árintéz­kedésekkel és egyéb támogatá­sokkal a tenyésztési kedvet nö­velték. — A tej iránti igények ki­elégítése a mezőgazdaság szá­mára nem jelent valamiféle teljesíthetetlen feladatot, hi­szen arról van szó — igaz, ez is nagy feladat — hogy a meg­lévő tehenek átlagos tejhoza­mát két-háromszáz literrel kell növelni. Ez ad lehetőséget ar­ra, hogy a tej- és a tejtermé­kek fogyasztása hazánkban a tervezett szinten alakuljon. A megtett intézkedéseknek már vannak eredményei; az első jelek szerint az állomány csökkenését sikerült megállíta­ni azzal, hogy a gazdaságok érdekeltebbek a szarvasmar­hatartásban. örvendetes, hogy a tejhozam is emelkedik; az évi várható tejtermelés 30 millió literrel több lesz a ta­valyinál. — Kétségtelen, hogy a szarvasmárha'Ttenyésztés szfn. ' vonalának alakulása nemcsak a mezőgazdaságot érinti, ha­nem az egész népgazdaságra kihat. A szarvasmarha fontos exportcikkünk a tőkés piaco­kon; idén is'.várhatóan több, , mint 100 millió dolláros bevé­telt eredményez. A húsfogyasz­tás erőteljes növekedése miatt Nyugat-Európa továbbra. is biztos piacot jelént, és a "hús- f termelés gazdaságosságával kapcsolatban bíztató, hogy ; a külföldi piacokon a marhahús egyre keresettebb és az árak ; is kedvezően alakulnak. A tejtermelést azonban csak annyira érdemes fejleszteni, hogy a'hazai igényeket kielé­gítsék a termelők. Egyelőre vajimportra szorul az . ország, S bár ezt , az utóbbi időben ‘ erőteljesen sikerölt csökken­teni, megszüntetni csak 1974- ben lehet, A tej mennyiségé­nek növekedésével lehetőség lesz arra,. hogy a tejtermékek választéka bővüljön. — A szarvasmarha-tenyész­tés fellendítése érdekében az elmúlt időszakban abszolút mértékben és relative is javult az ágazat' jövedelmezősége; mint ismeretes 1973. január 1 -tői a marhahús felvásárlási ára 5,70 forinttal, a tejé 1,30 forinttal nő. Az áremelést, úgy hajtották'Végre, hogy az anyá­éi forrásokat a mezőgazdaság teremtette elő, mégpedig há­romnegyed részben a jövedel­mek átcsoportosításával, s így ez — érthető módon — csak megfelelő arányban jelentett üzemi j övedelemnövekedést. A ' szarvasmarhatartó gazdasá­gokban és a háztájiban ezek az intézkedések jó hatást vál­tottak ki. A főosztályvezető ezután ki­fejtette. hogy a hús és a tej fogyasztási árát az elmúlt években annak ellenére sem emelték, hogy időközben a fel- vásárlási árak megnőttek. Ezt úgy érték el, hogy a fogyasztói árakat jelentős, mintegy 63— 65 százalékos 'árkiegészítésben részesítették. A felvásárlási árak mostani növelése azon­ban a tej esetében azt a visz- szás helyzetet idézte volna elő, hogy az árkiegészítés na­gyobb lett volna a felvásárlási árnál, s ez a fogyasztói piacon minden bizonnyal sok vissza­élést eredményezett volna. A fogyasztói árak meghirdetett emelése mellett továbbra is nagy szükség van az állami tá­mogatásra: a költségvetésből ezután 50 százalékos árkiegé­szítést biztosítanak a terme­lőknek. — A tehenészetek és a ház­táji állattartók az országos felmérések alapján egyébként arra számítanak, hogy a fo­gyasztás jövőre tovább növe­kedik, s ennek megfelelően nagy erőfeszítéseket tesznek a tej hozam növelésére és a hús­termelés fokozására — mon­datta befejezésül Szilágyi Sán­dor főosztályvezető. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents