Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
t I • V Önkormányzat és lehetőség Néhány hét múlva már második esztendejét tölti be legutóbbi tanácstörvényünk, a? 1971. évi I. törvény, nem egy részletét illetően mégis eléggé tájékozatlan vagy egyoldalúan tájékozott a lakosság, sőt több helyütt a tanácstagság is,- ami nem egyszer félreértésekre, szemléleti torzulásokra vezet. A dolgok nem teljes megértése — vagy még inkább félreértelmezése — kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt sokan nem veszik tekintetbe, hogy a tanácsok önkormányzati jellege — a nagyobb önállóság, hatáskör — messzemenően nemcsak a gazdasági kérdésekre vonatkozik. másrészt túlértékelik — legalábbis a pillanatnyi helyzetben — még a nagyobb gazdasági önállóság lehetőségeit is. A helyes nézőpoEÍk^g: hoz mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a tanácsok önkormányzati jellege a nép- képviseleti elv érvényesítésének következménye, tehát rendkívül fontos eleme az állami demokrácia - továbbfejlesztésének. Efelől nem hagyott kétséget a bárt X. kongresszusa sem, amikor az állami élet és a szocialista demokrácia még lendületesebb kibontakoztatását tűzte célul az ebben részt vevő szervek elé. Vagyis a szocialista demokrácia — még pontosabban az állami demokrácia — a népképviselet és az önkormányzati jelleg szervesen összefügg egymással, mint egymás után kibomló lehetőségek a választók akaratának, igényeinek érvényesítésére. A népképviselet fórum a nép szavának hallatására, az önkormányzat pedig módszer a néo akaratának gyakorlati valóra váltására, s mindezt természetesen a szocialista demokrácia keretei között. Ehhez teremtették meg a jogi alapokat a tanácstörvény, továbbá a végrehajtását célzó más jogszabályok, mégpedig főként a helyi tanácsok vonatkozásában. Hogy milyen nagy mértékben növekedett az utóbbi két év során a tanácsok és szerveik hatósági-igazgatási hatásköre, helyi önállósága, azt egyre több ügyfél tapasztalhatja a tanácsházákon, amikor helyben és általában különösebb huzavona nélkül intézik ügyeit. Az is eléggé közismert, hogy az ország valamennyi helységében a tanács alkotta meg saját szervezeti és működési szabályzatát, ami egész tevékenységének az alapját képezi. De megemlíthetjük még a tanácsok nagyon fontos rendeletalkotás-; és kinevezési jogát is, hogy beszámoltathatják a területükön működő, különböző — gazdasági, társadalmi, kulturális stb. — nem tanácsi szerveket is és a községek 'életében jelentősnek ítélt kérdésekben falugyűlést hívhatnak össze. RnvPtl Vin tehát lehetőség 1)0V“n a demokrácia érvényesítésére az önkormányzat anyagi oldalán kívül is. Egyébként, hogy a tanácsi hatáskörök még világosabbak legyenek és jobban igazodjanak a legutóbbi tanácstörvény által létrejött új körülményekhez, nemrégiben áz Elnöki Tanács és a Minisztertanács is módosított egyes területi hatásköröket. Az érintett minisztériumok, főhatóságok is igyeNépújság 3 keznek folyamatosan felülvizsgálni eddig hozott jogszabályaikat, majd „szétosztani” az egyes tanácsszintek között az érvényben maradó hatásköröket. A jövő óv elejére elkészül valamennyi tanácsszint, minden szakigazgatási szervének un. hatásköri jegyzéke is, mégpedig annale az elvnek a figyelembevételével, hogy a jövőben az állampolgárokat is érintő ügyeket feltétlenül a helyi szakigazgatási szervek intézzék. A lakosság elképzeléseinek realizálásában nélkülözhetetlenek a biztos és elégséges anyagi alapok is, hiszen bármiféle fejlesztés egyszerűen elképzelhetetlen kellő pénzeszközök és k?,pcc!tás híján. Az önkormányzati jelleget immár törvényileg is szentesítő úi tanácstörvény ezért is hozott egész sor olyan rendelkezést, amely á korábbinál jóval nagyobb önállóságot biztosít a gazdálkodás terén is a tanácsoknak és szerveiknek. A népgazdasági jellegű intézkedések közül kétségkívül a következők a legfontosabbak: a tanács maga határozza még fejlesztési programját, tegye'b középtávú pénzügyi tervét és költségvetését, s irányítja ezek végrehajtását; dönt a hatáskörébe utalt adók mértékének és az adó jellegű kötelezettségek — vagyis bevételi forrásainak — megállapításáról, s ezekkel a bevételekkel szabadon és önállóan gazdálkodik; ugyancsak önállóan intézkedik pénzeszközeinek átcsoportosításáról, a pénzmaradvány és a tartalékok felhasználásáról, esetleg hitelek felvételéről; végül rendelkezik a kezelésébe adott állam; vagyonnal. Elmondható tehát, hogy a tanácsok nem szűkölködnek az önállósághoz megkívánt saját bevételekben, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy csökkent az állami dotáció mértéke. Az ön kormányzat ™nrs csak az adott anyagi lehetőségeken laelül érvényesülhet — s ezt tekintetbe kell venniök a lakosságot képviselő tanácstagoknak is és magának a lakosságnak is! Bár az új tanácstörvény hatályba lépése egy csapásra nem tehette teljessé az önkormányzati jelleg kibontakozását, tanácsszervezetünk mégis a legjobb úton halad afelé, hogy a _ népképviselet és az önállóság egyre zavartalanabb összhangban segítse elő a szocialista demokrácia érvényesülését állami vonalon. Nyolcadikosok figyelmébe Tanulmányi ösztöndíj középiskolásoknak Október 27-én jelent meg az a kormányhatározat, melynek alapjáé 1973.- szeptember 1-től a fizikai dolgozók tehetséges és szorgalmas gyerekeinek a középiskolában ösztöndíjat kell biztosítani. Ezzel tulajdonképpen elérkeztünk az ifjúsági törvény végrehajtási szakaszához. Most születnek azok az intézkedések.—- köztük a szóban forgó kormányhatározat — amelyek az ifjúsági tprvényt konkretizálják, megvalósítják. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács az ösztöndíj- júttatás irányelveit a SZOT-tal, a TOT-tal, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezesek Országos Tanácsával egyetértésben határozta meg. Eszerint a középiskolai ösztöndíj juttatás — tanulmányi segély — célja az alacsony jövedelmű fizikai .dolgozók tehetséges gyermekeinek ösztönzése a továbbtanulásra, valamint a gyermekeik továbbtanulása érdekében anyagi áldozatokat vállaló szülök támogatása. A pá- lyózatokbt mindén évben január 31-ig hirdetik m.eg és azok a nyolcadik .osztályos tanulók nyerhetik el, akik gimnáziumban, szakközépiskolában akarnak továbbtanulni és akiknek legalább egyik szülője fizikai dolgozó. Ugyancsak feltétel még, hogy a családban ez egy főre jutó havi jövedelem ne haladia meg a 900 forintot és a pályázó tanulSæoclsilïsta brigádnap a tervezőknél iá ŐS. december 29. Szocialista brigádnapot tartottak tegnap a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál. Délelőtt a brigádok vezetőivel tanácskozott a vállalati* pártós szakszervezeti vezetés, — ezen részt vettek a brigádokon kívüli szakmai vezetők is. ■ Paszler József igazgató a szocialista versenymozgalom általános tapasztalatait ismertette, az 1971. decemberi párt- határozat tükrében. — A jövőbeni feladat a versenymozgalom továbbfejlesztése, az eddigi eredményekre alapozva. Azokat a kezdeményezéseket kell elismerni, támogatni, amelyek a vállalati célok teljesítését segítik, a termelékenyebb, hatékonyabb munkavégzést, amelyek szakítanak a régi sablonokkal, sémákkal. De a szocialista brigád keretei arra is alkalmasak, hogy a pályakezdő fiatalokat a munka, a szakma szeretetére, a munkahely megbecsülésére neveljék. A szocialista brigád nemcsak munkaszervezet,' ha nem közösségformáló erő is. Rotier Ferenc szb-titkár arról adott tájékoztatót, hogyan alakult a vállalatnál a brigádmozgalom. A statikusbrigád volt a kezdeményező, 1966-ban, amikor még más szervezeti keretek között, szakosztályrendszerben végezte munkáját a vállalat. A kezdeményezésben szerepe volt a hírközlő szerveknek is, a szocialista brigádmozgalomról szóló beszámolók, tudósítások révén. Szervezeti változások miatt, mindjárt kezdetben, meg is torpant a mozgalom, az átszervezés irodákra, műtermekre osztotta a vállalatnál dolgozókat, újak kerülték egy-egy csoportba, újabb egy év kellett, hogy ismét kialakuljanak a versenymozgalom feltételei. Ekkor egy kisebb létszámú brigád — a településtervezők — volt a kezdeményező, majd 1969-ben már tíz brigád vállalta a szocialista cím megszerzését. Ez végül is hét brigádnak sikerült. 1971-ben már alaposabb, szigorúbb volt a cím megszerzésének valamennyi feltétele, amelyre tizenegyből nyolc brigád lett érdemes, köztük egy ezüst- és egy bronzkoszorús brigád. Ami külön említésre méltó: mindegyik brigád több száz órás társadalmi munkát végzett a vállalat, illetve a város ércjer kében. A tájékoztatók nagyon hatásos és célszerű vitához.adtak alapot. Kérdések, válaszok, érvek, ellenérvek ... szinte öröm volt hallgatni, ahogyan a szavak megfogalmazódtak, hogyan, miként lehet többet adni munkában, emberi magatartásban, emberi -kapcsolatokban — amelyek végül majd középületekben, lakóházakban fejeződnek ki. A szociab'sta brigádnap- délután szellemi vetélkedővel íolvtatódott. mányi átlaga a nyolcadik ősz* tályban félévkor legalább 4. le* gyen. A pályázatokhoz majd időben hozzájuthatnak az érdekelt tanulók, illetve a szülők, itt csak előzetes tájékoztatásként-néhány lényeges dologra térünk, ki. így arra, hogy kivételesen adható ösztöndíj abban az esetben is, ha a már említett feltételek valamelyike nem teljesül, de a körülmények indokolják az ösztöndíj juttatását. Ugyancsak pályázhatnak a középiskolák első, második és harmadik osztályos tanulói, de aki középiskolai kollégiumi elhelyezésben részesül, ösztöndíjat nem kaphat, A kérelmeket minden évben, így 1973-ban is február 15-ig kell eljuttatni az általános iskola igazgatójához (középiskolai tanuló esetében a középiskola igazgatójához) és azt a közeljövőben megalakuló iskolai diákszociális bizottságok javasolják, illetve nem javasolják elfogadásra a megyei diákszociális bizottságnak. Az ösztöndíjkeret elosztásáról az ösztöndíjak odaítéléséről a megyei tanács mellett működő diákszociális bizottság dönt. A középiskola első osztályában a tanulmányi öszöndíj egységesen kétezer forint egy tanévre. • A második osztálytól az ösztöndíj nagysága a középiskolai diákszociális bizottság döntésétől és a rendelkezésre álló kerettől függően 2000—4000 forint. A bizottságok az ösztöndíj nagyságának rpegállapításánál előnyben részesítik a szakosított tantervű („tagozatos") gimnáziumi osztályok arra érdemes tanulóit. Az OIOT a központi ifjúság- politikai alapból a középiskolai tanulmányi ösztöndíjak létesítésére tervezett összeget a megyei tanácsok rendelkezésére bocsátja. Ez Tolna megyében 700 000 forintot jelen az 1973/74-es tanévben, de a tanácsok, vállalatok és szövetkezetek remélhetőleg még hozzájárulnak ehhez az ösz- szeghez. Előnyös változások a szarvasmarha-tenyésztésben 30 millió literrel több tej, nem csökkent az állomány — A MÉM közgazdasági főosztályvezetőjének nyilatkozata A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére elfogadott kormányprogram eddigi eredményeiről és az ágazat jövedelmezőségének javítására nemrégen hozott közgazdasági intézkedések hatásáról Szilágyi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője az alábbi nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — A program megvalósítása — mint isemeretes — hosz- szabb időt vesz igénybe. 1975- ig a tervek szerint állandósítani kell az állomány számát, és el kell érni, hogy a tej és a tejtermékek iránti keresletet a hazai gazdaságok elégítsék ki. Ennek érdekében a nagyüzemekben intenzív fejlesztési programot valósítanak meg, sok helyen kerül sor rekonstrukcióra; ezzel egyidő- ben a kisüzemekben árintézkedésekkel és egyéb támogatásokkal a tenyésztési kedvet növelték. — A tej iránti igények kielégítése a mezőgazdaság számára nem jelent valamiféle teljesíthetetlen feladatot, hiszen arról van szó — igaz, ez is nagy feladat — hogy a meglévő tehenek átlagos tejhozamát két-háromszáz literrel kell növelni. Ez ad lehetőséget arra, hogy a tej- és a tejtermékek fogyasztása hazánkban a tervezett szinten alakuljon. A megtett intézkedéseknek már vannak eredményei; az első jelek szerint az állomány csökkenését sikerült megállítani azzal, hogy a gazdaságok érdekeltebbek a szarvasmarhatartásban. örvendetes, hogy a tejhozam is emelkedik; az évi várható tejtermelés 30 millió literrel több lesz a tavalyinál. — Kétségtelen, hogy a szarvasmárha'Ttenyésztés szfn. ' vonalának alakulása nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem az egész népgazdaságra kihat. A szarvasmarha fontos exportcikkünk a tőkés piacokon; idén is'.várhatóan több, , mint 100 millió dolláros bevételt eredményez. A húsfogyasztás erőteljes növekedése miatt Nyugat-Európa továbbra. is biztos piacot jelént, és a "hús- f termelés gazdaságosságával kapcsolatban bíztató, hogy ; a külföldi piacokon a marhahús egyre keresettebb és az árak ; is kedvezően alakulnak. A tejtermelést azonban csak annyira érdemes fejleszteni, hogy a'hazai igényeket kielégítsék a termelők. Egyelőre vajimportra szorul az . ország, S bár ezt , az utóbbi időben ‘ erőteljesen sikerölt csökkenteni, megszüntetni csak 1974- ben lehet, A tej mennyiségének növekedésével lehetőség lesz arra,. hogy a tejtermékek választéka bővüljön. — A szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében az elmúlt időszakban abszolút mértékben és relative is javult az ágazat' jövedelmezősége; mint ismeretes 1973. január 1 -tői a marhahús felvásárlási ára 5,70 forinttal, a tejé 1,30 forinttal nő. Az áremelést, úgy hajtották'Végre, hogy az anyáéi forrásokat a mezőgazdaság teremtette elő, mégpedig háromnegyed részben a jövedelmek átcsoportosításával, s így ez — érthető módon — csak megfelelő arányban jelentett üzemi j övedelemnövekedést. A ' szarvasmarhatartó gazdaságokban és a háztájiban ezek az intézkedések jó hatást váltottak ki. A főosztályvezető ezután kifejtette. hogy a hús és a tej fogyasztási árát az elmúlt években annak ellenére sem emelték, hogy időközben a fel- vásárlási árak megnőttek. Ezt úgy érték el, hogy a fogyasztói árakat jelentős, mintegy 63— 65 százalékos 'árkiegészítésben részesítették. A felvásárlási árak mostani növelése azonban a tej esetében azt a visz- szás helyzetet idézte volna elő, hogy az árkiegészítés nagyobb lett volna a felvásárlási árnál, s ez a fogyasztói piacon minden bizonnyal sok visszaélést eredményezett volna. A fogyasztói árak meghirdetett emelése mellett továbbra is nagy szükség van az állami támogatásra: a költségvetésből ezután 50 százalékos árkiegészítést biztosítanak a termelőknek. — A tehenészetek és a háztáji állattartók az országos felmérések alapján egyébként arra számítanak, hogy a fogyasztás jövőre tovább növekedik, s ennek megfelelően nagy erőfeszítéseket tesznek a tej hozam növelésére és a hústermelés fokozására — mondatta befejezésül Szilágyi Sándor főosztályvezető. (MTI)
