Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
1 f Nemzeti érdekek, intemassesialista célok 3 Komócsin Zoltán könyve A napilap olvasója, a rádió, hírek hallgatója, vagy a tv- híradó nézője legfeljebb a napi friss hozzászólás, véleményalkotás első mondatait kapja a nemzetközi politika egymást követő ezer meg ezer történéséről. Ám az érdeklődés, az igény a szélesebb ösz. szefüggések megértésére, a részletesebb háttér felrajzolására egyre több emberben él. Márpedig csak a történelmi folyamat marxista elemzése segíthet biztonsággal eligazodni a kor bonyolult kérdéseiben. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar kormány nemzetközi állásfoglalásai, megnyilvánulásai a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fórumain, vagy akár a nagy nemzetközi szervezetekben általában csak kivonatosan, a napilapok hasábjain jutnak el a közvélemény legszélesebb rétegeihez. A világpolitika komplex megmutatására, az összefüggések feltárására, a nagy, alapvető problémák felvetésére csak nagyobb tanulmány, könyv vállalkozhat. Ilyen munka Komócsin Zoltán ,.Nemzeti érdekek, internacionalista célok” című könyve. A kötet úgy foglalja össze az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a párt nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárának elmúlt nyolc évben írott cikkeiből, beszédeiből, nagyobb tanulmányaiból a legfontosabbat, hogy — a megírás időrendjére való tekintet nélkül — egy-egy témakört fejezetekbe csoportosítva adja napjaink történelmi folyamatának marxista-leninista elemzését. A történelmi folyamatból is éppen azt hangsúlyozza Komócsin Zoltán könyve, ami alapvető. mély áramlat a kor politikái mozgásában, 'áZáz a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért vívott harcot és az antiimpe- rialista küzdelmet. A munkásmozgalom egységéért folyó harccal foglalkozva Komócsin Zoltán sokoldalúan és erőteljesen szól a nacionalista jelenségekről, az ellenük vívott internacionalista, osztályálláspontú küzdelemről ; három fejezetre bontott könyvében az elsp helyet éppen az „Osztályelmélet — nemzeti érdek — internacionalizmus'" összetartozó kérdései kapják. „A proletár internacionalizmus egyik alapvető követelménye, hogy minden nemzet elsősorban saját nacionalizmusa ellen harcoljon, mert ezzel nyújtja a legnagyobb segítséget a másik nemzetnek a saját nacionalizmusa elleni harchoz” — írja, külön is hangsúlyozva, hogy figyelmünket elsősorban a ., hagyományos”, történelmileg kialakult, múltból itt maradt eszmei-politikai hordalékra keli fordítani. Komócsin Zoltán részletes elemzéssel mutatja meg, hogy , a nacionalizmussal együtt 5ár a szovjetellenesség, s kifejti: „A szovjetellcnesség olyan repedés, amelynek szélesítésével és mélyítésével lehetőség nyílik arra, hogy súlyos eszmei, politikai károkat okozzanak, és gyöngítsék a magyar nép nemzeti egységét”. A nemzetközi munkásmozgalomban manap*: ság jelentkező nacionalizmus és szovjetéi! enesség pedig a nemzetközi kommunista mozgalom eszmei-politikai egységének okoz súlyos károkat. „Ez szorosan kapcsolódik a meglévő és egyébként igén nagy figyelmet érdemlő nemzeti sajátosságolt túlbecsüléséhez, az államok és pártok szuverenitásának a misztifikálásához” — jegyzi meg Komócsin Zoltán könyve .harmadik részében, „A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, az imperialistaellenes erők Visszhang Kosár, véka, silinga, kas Becses lapjuk 1972. szept. 24-i számában, a Magazin rovatban közzétett „Mi a különbség a kosár, véka, silinga és a kas között” című íráshoz szeretnék hozzászólni. Az írás ugyanis már a bevezetőben megállapítja, hogy semmi. Éppen ezzel kapcsolatosan szeretném közölni, hogy nálunk Jugoszláviában, a Zalával határos vidék magyar falvaiban, nagyon is megkülönböztetik,' hogy mi a különbség az említett dolgok között. A silinga vesszőből font, két- fülű alkalmatosság, a kosár szintén vesszőből készül, de egy kengyele van (a hántott vesszőből készült nagy, ovális alakú silingát pedig ruháskosárnak nevezik), a véka pedig szalmából készül. A szalmából font alkalmatosságok között a vékának egy kisebb rokona is van, a szakasztó (szakajtó), ami kb. háromszor kisebb a vékánál. A szalmából kötött edények között pedig a legméltóságteljesebb a pók. Az említett vidék • magyar falvaiban, Hídvégen (Mostje), Göntérházán (Genterovci), Dobronakon (Dpbrovriik) és másutt még használatosak a felsorolt edények, bár alakjuk, nagyságuk és elnevezésük közt falvanként némi különbség tapasztalható. A silingába kukoricát köpesztenek, a szakasztóba kenyeret szákasztanak, a kosárban krumplit hóznak a telekről, a vékában pedig bor- su van, amíg a pókot fölviszik a héba és kását tartanák benne. A képen: középen a pók, balra a kétfülû à silinga, az egykengyelű a kosár, A kisebb szalmából font alkalmatosság a szakasztó, a nagyobb pedig a véka. Vörös József Murska Sobota összefogásáért” című fejezetben. . Az első és a harmadik feje- ■ zet egy-egy iránymutató részletéből emeltünk ki egy-egy megállapítást, az internacionalista alapvetésű küzdelem néhány gondolatát. A könyv második fejezete (címe: „A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájáról. A magyar —szovjet barátságról”) ugyanezeknek a gondolatoknak a másik, a pozitív oldalát hangsúlyozza. „A szovje'barátság kiváltképp nagy jelentőségű a kommunistákra, a nemzetközi munkásmozgalom harcosaira nézve. Amiként a múltban, úgy via sem lehet forradalmár, internacionalista, kommunista az, aki szovjetellenes. A marxista—leninista elmélet és a forradalmi gyakorlat kizárja azt a lehetőséget, hogy valaki igent mondjon a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, egyszersmind viszont nemet mondjon a Szovjetunióra. A szovjetállam, a Nagy Október szülöttje — emellett, hogy korunk leghatalmasabb objektív valósága — a legnagyobb erejű jclkéo is: a szocializmusért,- a haladásért és a békéért küzdő erők benne látják győzelmük jelképét, a legsötétebb reakciós, haladás- és révellenes erők pedig a Szovjetunióban ismerhetik fel elkerülhetetlen bukásuk jelképét" — írja Komócsin Zéltán. A könyv fejezeteiből, a cikkekből. előadásokból számos példát lehetne idézni — a nél- dák a legutóbbi idők történelmi folvamatának eseménysorából valók — mindezek azt bizonyítják. hogy fi nemzetközi kommuni sin mózesi om egységéért hornoió erők fő ieUemző- je az SZKP-hoz való testvéri, proletár internacionalista viszony s a hazai szocialista építés igaz hívei számára is éppen a munkásnemzetköziség, a Szovietunióhoz való viszony volt és marad a politikai próbakő. y Komócsin Zoltán könyvének, a kor fontos világpolitikai problémakötegei marxista—leninista elemzésének egvik legfontosabb mondanivalója a szocialista hazafiság és a mun- kásnemzetköziség széthontha- tatlansága; az a gondolat, hogy internacionalista elkötelezettség és nemzeti érdek elválaszthatatlan egységes egész. A szerző, aki mint az MSZMP titkára, a oárt megbízásából és nevében olv sokat dolgozott annak idején a kommunista 'és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanács kozásának előkészítéséért, a tanácskozás eredményes munkájáért, világosan kifejti „A nemzetközi kommunista mozgalom eszmei-politikai egy ségének az erősítéséért folytatott küzdelemben igen nagy jelentősége van annak, hogy ér vényesítsük á,z osztályszemlé letet és a proletár internacionalizmus elveit. Csakis ezek nek az elveknek a következe tes védelme alapján lehet a nézeteltéréseket megszüntetni. Egyik legfőbb feladatunk éppen ezért az osztályszemlélet híján lévő, nagy azt ellenőrző nézeteknek a bírálata, hiszen az ilyen nézetek megtéveszthetik a tömegeket, erőket vonhatnak el a legfőbb fronttól. s ily módon akarva-aka ratlanul megkönnyítik a közös ellenség dolgát”. S újra csak az egész munkán, a könyv minden fejezetén át- meg átvonuló, mindig bizonyított , következtetés: az egység útjában álló egyik legnagyobb akadály a — sajnálatosán — sorainkban is jelentkező nacionalizmus. A mi • korunkban aligha becsülheti le egyetlen kommunista sem a polgári ideológia — s annak változatos csomagolású nézetrendszerei — ellen; .karc fontosságát, csakúgy, mint a szociáldemokrata ideológia elleni küzdelem szükségességét. Ám — s Komócsin Zoltán könyvének lényeges megállapítása ez — napjainkban nem kisebb a jelentősége annak a harcnak, amely magában a kommunista mozgalomban bontakozott ki. A kínai vezetők antileninista nézetei elleni küzdelemről van szó: arról a harcról, amelyet a mai kínai vezetők nacionalista, szovjetellenes platfóumja éllen vív a nemzetközi komrnupista mozgalom. A szocialista, a marxista— leninista külpolitika a történelmi folyamatok elemzésében mindig az alapvetőt keresi, tehát az osztályerők viszonyát, az osztályérdekek jelentkezését, az osztályharc fő frontjait. Komócsin Zoltán könyve a felszólalások, interjúk, tanulmányok, cikkek tematikus csoportosításával világos és meggyőző okfejtéssel segít jelenséget és népétet, eseményt és folyamatot egyaránt osztálv. szemlélettel elemezni, vizsgálni. GÁRDOS MIKLÓS Duíka Ákos Is a! ál ára Kivételesen nagy kort ért meg: a századfordulón tizenkilenc éves, s a XX. századból több mint hét éviized adatott meg neki. Adyékkal indult, végigküzdötte harcaikat, s eltemette valamennyi ifjúkori barátját és harcostársát, Adyt, Tóth Árpádot, Juhász Gyulát, Babitsot, s évtizedekkel túlélte a Nyugat harmadik nemzedékének tragikus sorsú fiataljait, József Attilát, Radnótit. Valóban nagy idők tanúja volt, aki némcsak itthon nézett szét, hanem a nagyvilágban is: megfordult Amerikában, s beutazta egész Európát. Ez a gazdag élet visszhangzott költészetében, hirdetve a béke igazát, a szép élet értelmét. Az öregkor magánya sem törte meg alkotókedvét, máriaremetei éveiben is fiatalos kedvvel 'dalolt a világról, napjai bölcs derűjéről. Verséi mellett visszaemlékezése is jelentős: A holnap városa Regényes földolgozása annak a kornak, mely a modern magyar irodalom kezdetét is jelenti. s amelynek egyik szereplője volt Dutka Ákos. Halálával a Nyugat-nemzedék utolsó tagja távozott. Nagyon öregen, emlékekkel tele indult a halhatatlanságba. (cs) Új évi ígéret : felszabadul a járda A szekszárdi Mártírok terének északi oldalán hónapok óta balesetveszélyes a gyalogosok közlekedése. A Garay tér felöl az állomás felé haladók nagy- nagy többsége nem kerül a Korzó Áruház felé, hanem lelép a járdáról, és az úttesten folytatja útját. Abban a közlekedési sávban folytatja, amelyben a jobbra kanyarodni szándékozó járművek haladnak. A gyalogosok mellett balra szürkéink az a kerítés, amely mögött a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat felvonulási területe fekszik. Tegnap reggel a vállalat főmérnöke megígérte: az új év első hetében felszabadítja az ideiglenesen elfoglalt járdát. Amint mondotta: már most megtenné, de valamennyi embere szabadságát tölti. 50 éves a Szovjetunió Az orosz nyelv a híd... Amikor a litván nép 1940- ben csatlakozott a szovjet népek családjához, nagy segítséget kapott a testvéri köztársaságoktól. Megnyíltak előtte az eredményes alkotó munka lehetőségei. A litvániai szovjet hatalommal egyidős a köztársaság tudományos akadémiája, az állami filharmónia, a képzőművészeti főiskola, a litván állami ének- és táncegyüttes, az írószövetség és sok más alkotói szövetség. Litvániában évente 5 millió példányban jelennek meg népünk és más országok íróinak alkotásai litván nyelven. Az elmúlt Öt évben a szocialista országok íróinak 128 könyvét adták ki, több, mint 2,5 millió példányban. A litván szocialista irodalom ma nemcsak köztársaságunkban és a soknemzetiségű Szovjetunióban, de annak határain túl is ismert, műveiket 32 szovjet nép nyelvére és 20 külföldi nyelvre fordították le. És ebben nagv szerepe van az orosz nyelvnek, amelv a szovjet népek kölcsönös kapcsolatának és egybeforrásának, a legnemesebb hazai és külföldi kulturális cserének a hatékony eszköze. A litván írók nesztora, J. Keliuotisz, aki nehéz és tévedésektől sem mentes utat végigjárva népével maradt, így utasította vissza a nacionalista litván emigránsok vádaskodásait: „Biztosíthatom Szovjet- Litvánia ellenségeit, hogy köztársaságunk soha nem volt annyira litván, mint ma. A litván népet szoros és eltéphetetlen barátság szálai fűzik az oroszokhoz és sok- nemzetiségű országunk más népeihez. Egy olyan kis népnek, mint a miénk, elengedhetetlen a második nyelv, ha ki akar jutni a világ elé. A litván sajtó a 30-as években már sokat cikkezett arról, melyik nyelv legyen az. A nyelv problémáját a szovjethatalom megoldotta. Az orosz nyelv lett a híd, amelynek segítségével nemcsak a többi szovjet néppel érintkezünk, hanem amelynek a közvetítésével irodalmunk ismertté válik a világ sok országában”. A litván írók. művészek idősebb korosztálya a burzsoá hatalom Idején mélységesen fájlalta, hogy kultúránk oly kevéssé ismert külföldön. Ma a litván művészet képviselői határainkon túl is sikerrel szerepelnek. A Litvánia művész- együttesnek Finnország. Dánia, Chile közönsége tapsolt. A litván drámai színház Weimar- ban és az NDK más városaiban mutatkozott be. Pozsonyból két grafikusunk — Sztepo- navicsusz és Zsilite — elhozta a legjobb gyermekkönyv-illuszt- rációért járó Aranyalmát, két kerámikusunk, Baukauszkate és Sulgajte munkáit pedig Olaszországban aranyéremmel tüntették lei. Mindez arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió soknemzetiségű szovjet köztársaságainak szocialista kultúrájával együttműködve milyen nagyszerű magaslatokat hódított meg a litván kultúra. GEDIMINASZ JOKTJBONISZ Lenin-díjas szobrász CAPN — KS> »
