Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
I F ¥ Csökkent mginftalgéiessésM Â csökkent munkaképességűek rehabilitációjáról beszélgettünk Nagy Zoltánnal, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa szociális bizottságának vezetőjével. — Mielőtt a szociális bizottság feladatairól beszélek, hadd mondjam el, hogy hazánkban a felszabadulást követően sok intézkedés történt, amelyek célja a csökkent munkaképességű dolgozók teljes értékű foglalkoztatása, erkölcsi és anyagi megbecsülése, tehát rehabilitációja. A rehabilitáció állami feladat. Az orvos, a munkáltató és az érdekvédelem jó kollektív munkája szükséges az eredményes tevékenységhez. A jelenleg érvényben lévő rendelet kötelezővé tette a vállalati rehabilitációs bizottság megalakítását is. Ezek a vállalati bizottságok térképezik fel azokat a könnyebb munkaköröket, melyeket csökkent munkaképességű dolgozók is betölthetnek. Másrészről ezek a bizottságok a csökkent munkaképességű dolgozó egészségi állapotának, képzettségének megfelelően tesznek javaslatot a foglalkoztatásra. Mint már említettem, a rehabilitáció állami feladat. Érdekvédelmi munkán!-: során azonban rendszeresen figyelemmel kísérjük megyénk csökkent munkaképességű dolgozóinak helyzetét, problémáit, valamint a megye vállalatainak rehabilitációs munkáját. — A vállalatok, egyéb más Intézmények rehabilitációs munkája során milyen tapasztalatokat szereztek, s ezek alapján milyennek értékeli a megye csökkent munkaképességű dolgozóinak helyzetét? — Az üzemek erkölcsi kötelességüknek tartják a náluk balesetet szenvedett és csökkent munkaképességűvé vált dolgozójuk bérszintjének megtartását. így tehát» anyagi vonatkozásban különösebb probléma nincs. Nem mondható el ugyanez az erkölcsi rehabilitációval kapcsolatban. Sajnos vállalataink legtöbb esetben abba a hibába esnek, hogy beérik azzal, ha csökkent munkaképességű dolgozójukat beállítják portásnak, kísérőnek, vagy éjjeliőrnek. A cél viszont nem ez, hanem az, hogy a csökkent munkaképességű ember is teljes értékű munkát végezzen. Különösen a láthatóan testi fogyatékos emberek esetében tapasztaljuk,’ hogy magával, környezetével, olykor az egész társadalommal meghasonlik. Ezt a gátló érzést még fokozza, ha eredeti munkakörénél alacsonyabb munkakörbe teszik, kevesebb fizetéssel. Képzeljünk el egy kitűnő esztergályost, aki balesete miatt kénytelen portáskodni. Más a helyzet az egyéb körülmények miatt csökkent munkaképességűvé váltakkal. Számukra nem biztosított a keresetkieg.észítés. így ha eredeti munkakörüknél alacsonyabb munkakörbe kerülnek, lényegesen kevesebb fizetést kapnak. Ez. elsősorban az idősebb korosztályt érinti érzékenyen, akik hogy úgy mondjam, nyugdíjra dolgoznak. Ez a probléma más okból súlyos a fiatalabb korosztályok esetében. Sajnos, azt tapasztaljuk^ hogy vállalataink nem élnek az átképzés lehetőségével. Ennek lényege az, hogy elsősorban a fiatalabbakat, akik még képesek intenzív tanulásra, egy — egészségi állapotuknak megfelelő — szákma megtanítását biztosítsuk. A rehabilitációs rendelet lehetőséget biztosít árrá is, hogy az átképzés idejére — mely rendszerint két év — a csökkent munkaképességű dolgozó úgynevezett kereseti veszteség- pótlást kapjon. Igaz, hogy megyénk hátrányos helyzetben van, mert kis létszámú üzemeinkben nincs belső mozgási lehetőség. Éppen ezért az átképzést megyei vagy járási szinten kell biztosítani. Jó rehabilitációs munkát tapasztaltuk a Simontornyai Bőrgyárban, a Bonyhádi Cipőgyárban és a tolnai üzemeknél. Ezeken a helyeken nemcsak a bekövetkezett balesetek utáni intézkedés, de a megelőző és utógondozási orvosi tevékenység is jó. — Köztudott, hogy hazánkban több olyan munkahely van, ahol elsősorban csökkent munkaképességűek dolgoznak. Megyénkben vannak ilyen munkahelyek? -• — Részben. Szekszárdoh a Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál és a Simontornyai Bőr, és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása bedolgozó rendszerben történik. Ez a termelési forma a legelterjedtebb, s a jövőre nézve is ez ígérkezik megfelelőnek. — Mit tart elsődleges fontosságúnak a csökkent munkaképességűek problémáinak megoldáisában? — A humanitást. Természetesen nagyon fontos a rehabilitációs munkában érdekelt szervek hatékonyabb együttműködése is, és az, hogy a csökkent munkaképességűek problémáival ne csak anyagi, de erkölcsi szempontból is foglalkozzanak az arra illetékesek. így elkerülhető, hogy a rehabilitációs bizottságok iránti kellő bizalom hiányában a dolgozó ne a rokkantsági nyugdíjazását kérje, mivel az egészségi állapotának megfelelő munkára igényt tarthat. — vj. — Illést tartott a dombóvári Váró i Tanács V. B. Tegnap délelőtt ülést tartott a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként Vi- dóczy László, városi tanácselnök tett jelentést a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. A városi tanács elnökének jelentését a végrehajtó bizottság tagjainak kötetlen beszélgetése követte, majd a városi tanács elnöke ismertette az 1973-as évi munkatervet. Ezután megtárgyalták a december’ 29-én ■ megtartandó városi* tanácsülés előterjesztéseit és kijelölték az, 1973-ra esedékes általános tanácstagi választások összeíróbiztosait A MÉSZÖV elnökségének ülése Szerdán ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Kajmán Gyula elnökletével. Horváth János elnökhelyettes ■ az ÁFÉSZ-ek 1972. évi përfe-, hitel- és készletgazdálkodásáról, valamint, az állóeszköze fejlesztési programjaik végrehajtásával kapcsolatban tere* jesztett elő jelentést, Szobo,szlai Jenő szövetségi titkár pedig a szövetkezeti demokrácia kiszélesítésének egyes kérdéseiről, Miniszteri utasítás A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei fegyelmezetten betartották a pénz-, hitel- és készletgazdálkodási utasításokat, s fejlesztési tevékenységükben igazodtak a népgazdaság általános’ irányelveihez. az 1973. évi védőoltásokról Megjelent az egészségügyi miniszter utasítása az 1973. évi védőoltásojcról. Az utasítás értelmében az újszülöttek BCG-oltását a születést követő hat héten belül folyamatosan végzik. A diftéria-, per- tussis-tetanusz II. oltás azoknál a gyerekeknél esedékes, akik 36 hónapos korukat betöltötték, illetőleg 1973-ban elérik és ezt a oljást még nem kapták meg. Azoknál a csecsemőknél, akik bármilyen okból gamma-globulin-véde- lemben részesültek, a diperte I/a oltást legalább két hónappal az utolsó gamma-globulin- adag beadása után szabad csak elvégezni. Ami az idényoltásokat illeti, erre vonatkozólag a miniszteri utasítás úgy intézkedik, hogy diperte III. oltásban kell részesíteni május—június vagy szeptember hónapban az általános iskolába lépőiket (az általános iskola első osztályos tanulóit), illetőleg azokat a gyerekeket, akik 1966. szeptember 1. és 1967. augusztus 31-e között születtek. Difté- ria-tetanusz védőoltást októberben azok a gyerekek kapnak, akik 1961, szeptember 1. és 1962. augusztus 31-e között születtek. Himlő elleni újraoltásban április—rpájus hónapban azokat a gyerekeket részesítik. akik 1960. szeptember 1. és 1961. augusztus 31. közötti időben születtek. A gyermekbénulás elleni védőoltásokra előreláthatólag 1973. december és 1974. április közötti időben, a kanj'aró’ elleni védőoltásokra pedig előreláthatólag 1973. áprilisálban kerül sor. A szövetkezeti demokráciát elemezve megemlítettélf, hogy jelenleg bizonyos ellentmondás tapasztalható: az egyik oldalon- korszerűsítik a gazdálkodási kereteket, megváltoztatják annak szervezetét, a másikon pedig változatlan a szövetkezetpolitikai* felépítés. .Mivel e témakör nem csupán Tolna’ megyét érinti, " niegfe-, lelő javaslatot terjesztenek erre vonatkozóan a SZÖVOSZ elei Népújság 1972. december 23, A Bonyhádi Cipőgyárban EEÄ3SE Duba Margit tirenöt éves, Aparhantról jár be. A cipőgyár egyik legfiatalabb dolgozója. Már egy éve önálló Kereső. Az általános iskola elvégzése után azonnal a cipőgyárba jelentkezett dolgozni. A tűzödében a jelölést és a szélfestést végzi. Egy kör a tűzödében. Több szocialista brigád dolgozik az üzemrészben. A szabászat és a tűződe után az aljaüzembe kerül a cipő. Itt nyeri el végleges formáját.. Az aljqüzemben dolgoznak a másod-, harmadéves tanulók, akik a jövő szakmunkásai lesznek. Képünkön Kozma János másodéves és Pallási Antal harmadéves tanulót láthatják munka közben. Mindketten bejárók. Mucs- fáról, illetve Majosról érkeznek naponta. Bonyhád ipara nugy körzetből vonzza a* embereket. Foto: Komáromi Zoltán
