Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
h w R©MUNK Tudósváros a Tajgán A felfedező kíváncsiságával lépkedtem fel a moszkva—do- mogyedovói repülőtéren a TU—124 óriásgép lépcsőin, hogy csaknem ötórás repülés után egy új világban, Nyugat- és Közép-Szibéria határán, Novoszibirszkben szálljak le ismét a földre. Valóban új világban, hiszen közben az ember egy másik kontinensre, Ázsiába érkezik, s az ötórás útból nyolcórás lesz, mert az időkülönbség Moszkva—Novo- szibirszk között három óra. A gép 200 utasa unottan vette tudomásul az alattunk mélyen elhúzódó Uralt, majd a nyugat-szibériai mocsárvilágot és a keskeny szalagként kígyózó > Irtiszt. Látszott, nem először ■ teszik meg ezt az utat. Novoszibirszk — ez a 1,2 milliós metropolis — máris meghazudtolta az általam elkép. zeit Ázsiát. Széles utcái, modern, óriási lakótelepei bármi- lyik európai városban is felépülhettek volna, és az utcákon robogó csuklós Ikaruszok még a budapesti atmoszférából is idehoztak valamennyit. A modern lakótelepek itt-ott még maguk közé zárják a halálra ítélt régi kis faházas városrészeket. A város környékén régebbi és újabb gyárak dolgoznak, kissé távolabb pedig az Ob folyón épített vízi- erőmű ontja az energiát a csillapíthatatlan szomjú városnak. ÉPÍTKEZÉS AZ ARANY-VÖLGYBEN De Novoszibirszk igazi hírét a tudomány adja. 1956-ban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán merült fel a terv az új szibériai tudósközpont létrehozására. 1957. május 18-án pedig már minisztertanácsi határozat pecsételte meg az új merész kísérlet szándékát. S a várostól 25 kilométerre gépek zaja verte fel a tajga'csendjét: megindult az építkezés. De mi tette szükségessé, mi indokolta, hogy Szibériában, ahol az éghajlati, természeti tényezők az európaiak számára szokatlanok, és a fővárostól mért távolság 3 és fél ezer kilométer, itt épült fel a szovjet tudomány második legnagyobb, de kétségkívül legmodernebb központja? Az első ok nyilvánvalóan az a tény, hogy Szibéria ásványi kincsekben, energiában hihetetlenül gazdag, de ennek a gazdagságnak a mai ember boldogulásáért ed- dik csak kis töredékét használták fel. Már pedig Szibéria kincseit csak a tudomány segítségével lehet hasznosítani. És hogy éppen Novoszibirszkre esett a választás, annak az az oka, hogy kiépült maga a város komoly iparral, ami a szükséges hátteret biztosítja a tudományos kutatásnak, felépült a vízierőmű, amely a szükséges energiát szolgáltatja. Harmadsorban pedig a város közelében találták meg a tajgának azt a részét, az Arany-völgyet, amely közel van az Ob mesterséges tengerének a partjához. Jó levegőjű, csendes vidék, ahol a fel ételek ideálisak, a tudósoknak az elmélyült kutatáshoz KOMPLEX KUTATÓKÖZPONT A kutatóközpont munkáját elsősorban az alapkutatásokban jelölték meg, de legalább ilyen fontos feladata még a tudományos káderek utánpótlása, illetve az alapkutatások eredményeinek az ipar és a mezőgazdaság felé való továbbítása. 15 év történelmi távlatokban csak egy pillanat. De 15 év elég volt, hogy kialakuljon az Akagyemgorodok 24 intézettel és mintegy 50 ezer lakással és mindazokkal a létesítményekkel, amelyek egy ilyen bonyolult intézmény kiszolgálásához, üzemeléséhez szükségesek. Felépült a Szovjetunió 3. legnagyobb könyvtára, mintegy 5 millió kötet könyvvel, az állami egyetem, több középiskola, amelyek a helyszínen biztosítják az intézetek káderutánpótlását. TUDOMÁNYOS ÖSSZTŰZ Lehetetlen néhány sorban felvázolni az intézetek konkrét munkáját. ízelítőül csak annyit, hogy az öt fizikai intézet tanulmányozza az atomfizika, a termodinamika, a mechanika, a hidrodinamika és a félvezetők problémáit. A geológiai intézet foglalkozik Szibéria föld alatti kincseinek a feltérképezésével, feltárásával. Az intézet múzeuma mintegy 10 ezer kőzetfajtát mutat be, amelyek szinte mind megtalálhatók Szibériában. Nagy szerep jut a geológusoknak a hallatlan kőolaj- és föld* gázvagyon felderítésében; hiszen — ahogy mondani szokták — Szibéria fekete olajtengeren lebeg. De nem kevésbé fontos az arany, a gyémánt, a színesfémek, ércek, a bauxit és a kőszén sem. A kémiai intézetek jó kapcsolatban a magyar kutatóintézetekkel a katalizátorokkal foglalkoztak, a biológiai intézetek pedig a sejttan és az örökléstan kérdéseivel. Fontos fajtanemesí- tési kísérleteket végeztek itt, sikerült például a jelenleginél háromszor nagyobb cukortartalmú cukorrépát előállítani, vagy például fekete mókusokat, kék vidrákat kitenyészteni. De vannak intézetek, ahol közgazdaságtannal, szociológiával, régészettel, néprajzzal és nyelvészettel foglalkoznak. És valamennyi intézet rendelkezésére áll egy.óriási számító- központ, ahol a legmodernebb számítógépek adják meg a választ a kutatóknak az általuk feltett kérdésekre. Az intézetek nem egyedülállóan dolgoznak. Egy bizottság koordinálja a munkát és egy-egy probléma több oldalú megfejtésében egyszerre több intézet és tudományos csoport vesz részt Aki már járt Szibériában, érzi, hogy Szibéria a jövő földje. És, hogy a jövőben hogyan alakul Szibéria arculata és a szovjet népgazdaságban betöltött szerepe — a tudósoknak óriási szerepük van. HOBTI JÓZfiW tjj rakodógép: a T—159 Képünkön: a T—159 munka közben A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közelmúltban végezte el a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott T—159 típusú magajáró, hidraulikus rakodógép vizsgálatát. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: a gép kielégíti-e a hazai mező- gazdasági üzemek igényét, a termények, a szerves- és műtrágyák rakodásában, a különféle földmunkában és az erdészeti fakitermelésben. Az üzemi vizsgálat alapján a gép megfelelő bizonyítványt kapott. Kezelhetősége, fordulókon ysága, rakodási teljesítménye és stabilitása megfelelő. A T—159 futómúvének mellső nyomtávja 1855 mm, hátsó nyomtávia 1720 mm, tengelytávja 2685 mm. Kormányszerkezetének működtetését hidraulikus berendezés könnyíti. Vezetőfülkéje kétszemélyes. Fülkéjében a zajhatás a megengedett érték alatt van. A rakodógépet egy 40 lóerős Diesel-motor működteti. Teheremelő gémje a forgózsámolyon 227 fokban fordul el. Teher- emelő képessége — a gém ki- nyúlásátód függően — maximálisan 600—1800 kg. Legnagyobb kinyúlása (gémtoldattal) 5125 mm, maximális emelési magassága 4400 mm, max. munkamélysége (pL árokásás) 3700 mm. A gépre 9 különböző mun4 kaeszköz szerelhető fel, többek között a 0,44, vagy a 0,2ä köbméteres földmarkoló kanál, a trágyamarkoló villa, az árokásó kanál és a rönkmarkoló. Teljesítménye földrakodásban (a 0,4 köbméteres kanállal) 62 tonna óránként, sóderből 76,3 tonna óránként. A szervestrágya rakodásában 29,0 tonna/óra, gömbfa rakodásakor 14,55 tonna/óra volt a teljesítménye. Érdemes megemlíteni^ hogy a géppel elérhető jó teljesítmény (különösen a föld, a sóder és a trágya rakodásában) a markolófejek kedvező geometriai kialakításának ia tulajdonítható. A mérések szerint ez abban nyilvánul meg, hogy megközelítően százszázalékos a markolófejek féltői» tődése egy-egy markoláskor. A rakodógépet a közlekedési rendészet előírásainak megfelelő berendezésekkel ellátták. Maximális haladási sebesség« 22 lon/óra. Gátépítés robbantással Műszerek ezrei a magfizikai intézetbe», ...,i Tádzsikisztán déli részén, a Javani és az Obikiiki hatalmas hegységek szegélyezte völgyben, a Nap minden kultúrnövény-telepítési kísérletet meghiúsított, nem tűrve mást, mint a kiégett sztyeppét. A völgyben évszázadokon át nem volt víz... Nemrég alig hét kilométerrel tovább csobogó, a begyek elzárta Vahs folyóhoz építők érkeztek, hogy alagutat fúrjanak és felépítsék a Bajpaziru hidrotechnikai csomópontot Ezután kerülő medensakasz, vízesés és a zsilipek építése következett Nem maradt más tennivaló, mint á folyómeder elzárása. — Nem fog menni! — tocattátr a fejüket az öreg tariTBtlrnér — a Vahtot aem lebet legyőzni. A hegyi folyó árja valóban hatalmas erejű volt A leendő gát helyén a vízmélység húsz, míg a meder szélessége körülbelül 30 méter volt A hegység belsejéből eredő folyó vize szinte rohan lejtős medrében. Elég ennek érzékeltetésére annyit elmondani, hogy a Vahs energiája (a vízhozam és az egy kilométeres mederszakaszra eső szintkülönbség szorzata háromszor nagyobb, mint a Jenyiszejé. Érdemes-e több éves munkával betongátat építeni? Vagy nyissanak a közelben kőbányát és a követ a hegyi utakon idessállítva zárják ti a folyómedret? A tervezők az optimális megoldást választották: irányított robbantások sorozatával kell a nriikséges földtömeget a mederbe zúdítani. Az első probléma a Vahsnak azonnal a friss gátra nehezedő nyomása volt A gát testének tehát mindenekelőtt vízzárónak kellett lennie, azaz apróexemcsés tömörítóanyagra és hatalmas tömbökre volt szükség. A második köve- trfmény a mér felépült hidrotechnikai létesít, mények »értetlensége volt. Pedig azok mind- äflsse 15*—25« méterre voltak a robbantólyuk-. kidolgozó tröszt dolgozói azonban bíztak a sikerben. Az irányított robbantás elméletét a Szovjetunióban dolgozták ki. Georgij Pokrovszkij professzor^ az új robbantáselmélet egyik szerzőjét tudományos főkonzultánsként meg is hívták a Vahson folyó építkezésre. A szkeptikusok azt állították, hogy robbantással nem lehet a gyorsan folyó vizet feltartó gátat építeni. Ha viszont a gát állja a nyomást, mondták, a víz átszivárog rajta. Hiszem volt már erre példa: az ötvenes években az amerikaiak robbantással akarták elzárni a Colorado egyik mellékfolyóját. A gát állt vagy tíz órán át, miután a folyó kődarabonként elhordta az egészeit... A kételyeket a mintegy kétmillió köbméter kőzetet levegőbe emelő kétezer tonna robbanóanyag oszlatta el. Néhány másodperc és állt a máskülönben csak hosszú évek fáradságos munkájával felépíthető zárófal. A Vahs vízének egy része a gátnál keletkezett tóból a korábban épített alagúton át a sivatagba zúdult A vízzel együtt ünnep érkezett a tadzsik településekre. Most pedig lássunk néhány számadatot. À robbantás egymillió rubelbe került. Megtakarítás 27 millió! Nem elhanyagolható körülmény, hogy a gát két évvel hamarabb épült fel a tervezettnél. A robbantási tröszt szakemberei most új hegyi munkákra készülnek. Száz méter magas gáttal kell elzárni az Akbura kirgiz folyó medrét. A számítások szerint egy vasbetonépítmény körülbelül 67 millió rubelbe kerülne. Szórt gát esetén a ráfordítás 56 millió. A robbantás viszont csak 8 millió rubelt igényel, a szükséges hidrotechnikai létesítmények további hetet... A Bajpazini csomópont zárógájának létrehozóit Állami Díjjal jutalmazták. ALEKSZEJ GOEOHOY \
