Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
« 1 I T Hegyei aktíva tárgyalt a felkészítés feladatairól jön, megfelelően felkészüljünk, a megye lakosságával közösen a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre, és esetleges alkalmazásuk esetén a következmények gyors és hatásos felszámolására. — hangzott az értékelést befejező megállapítás. A beszámolót követően öbb hozzászólásban is hangot kapott az iskolai, elsősorban a középiskolai polgári védelmi oktatás kérdése. A csupán osztályfőnöki óra keretében végzett oktatás nem éri el a kívánt célt, egyrészt az osztályfőnökök szakmai felkészületlensége miatt, másrészt ezeken az órákon annyi közérdekű általános ismeretet kell oktatni, hogy jóformán idő se jut mindenre. Ezért célszerűbbnek látszik, ha polgári védelmi ismereteket szakmailag felkészült oktató, Vagy pedagógus oktatja. Felszólalt az aktíván HABMATH JÖZSEF, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Elnlondotta, ez az aktíva tulajdonképpen politikai értekezlet, azzal a céllal, hogy a megyében most megnyíló oktatás megfelelő politikai tartalmat kapjon. Ugyanis a politikai tartalmat nem lehet mellőzni, márcsak azért sem, mert a polgári védelmi felkészítés beleillik az egyetemes honvédelmi felkészítés kereteibe. Ha a hadsereg korszerűsödik, nyilvánvalóan korszerűsíteni kell a polgári védelmi felkészítést. Ennek nem mond ellent a nemzetközi politikában utóbbi időben bekövetkezett enyhülés, a béke jó kilátásai sem engedhetnek meg semmiféle lazítást az ország védelmében. Erre figyelmeztet bennünket a KB novemberi határozatának n mzetközi kérdésekkel foglalkozó része. A hozzászólásokra Nácsa Ferenc adott választ, ismételten ha^úlvozva, hogy a polgári védelmi kiképzés pártunk kormányhatározata alapján folyik. Foglalkozott a kiképzés feltételeinek anyagi biztosításával is, ajánlotta, hogy használják fel a központilag biztosított anyagok, oktatási segédeszközök mellett a helyi lehetőségeket is. À Tolna megyei Polgári Védelmi Parancsnokság pártszervezetének vezetősége megyei aktívaértekezletet rendezett, amelyen a Politikai Bizottság 1989 augusztusában hozott haEgy új világháború során az atomfegyver pusztító ereje, valamint az azt célbajuttató rakéták hatótávolságának növelése lehetővé tenné, hogy a fegyveres küzdelem ne csak dal a megelőző intézkedésekre és a védekezés módszereire; légi-, vagy atomcsapás után kialakult helyzetben a mentési és mentesítési feladatokat, az üzem, intézmény rendelteNacsa Ferenc: a parancsnoki állomány kiképzése megtörtént. tározatának végrehajtásáról tárgyaltak. Ezen az értekezleten részt vettek a polgári védelem mégyi szakszolgálatainak vezetői, és a megyei tanács járási hivatalainak vezetői is, azonkívül Harmath József. a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, dr. Vigh‘ Dezső, a megyei tanács általános elnökhelyettese, mint a polgári védelem megyei parancsnokhelyettese. KISS IMRE párttitkár megnyitójában foglalkozott az említett- politikai bizottsági határozattal. amely a lakosság védelmének megszervezésével, a lakosság felkészítésével foglalkozott, meghatározva a feladatokat; Az azóta eltelt idő alatt a párt és a kormány fokozott figyelmet fordított az ország védelmi képességének növelésére, hogy a népgazdaság egésze ágazatai tömegpusztító fegyverekkel mért csapás esetén is képesek legyenek a termelés továbbfolytatására. A lakosság felkészítésének előkészítő szakasza lezárult,, a polgári védelmi szervekre újabb, még fokozottabb feladatok várnak az aktívaértekezlet célja éppen ezért, hogy. részletesen foglalkozzon ezzel a több évre szóló feladattál. A megnyitót követően NA- CSA FERENC főtiszt terjesztett részletes beszámolót az aktívaülés elé. Bevezetőként utalt arra, hogy a második világháború a technikai fejlődés és a hadviselés módszereinek meg- változtatása következtében sokkal nagyobb megpróbáltatásokat rótt a hadviselők hátországaira, mint korábbi évszázadok háborúi együttvéve. Ez kimutatható a lakosságot ért veszteségekben is. Amíg az első világháborúban az élő veszteségnek csak öt százalékát adta a polgári . lakosság vesztesége, ez az arány a második világháborúban már az európai országok egy • részében hatvan százalékra emelkedett. az arcvonalakon, hanem a hadviselő felek területének egy részén egyidejűleg bontakozzon ki. A tömegpusztító eszközök nemcsak a harcmezön lévő csapatokat, hanem a hátországot is veszélyeztetik. Ezért hívták életre és egvre erősítik az államok életműködése szempontjából is olyan fontos polgári védelmet. Annak erősítésére, megszervezésére valamennyi országban, így a szocialista or. szágokban is nagy figyelmet fordítanak. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a nolgári védelmi kiképzés eddigi eredményeivel. 1958—84. között tíz, majd 1964—71. között tizenöt^ órás polgári védelmi kiképzésen vett részt a városok és községek önként jelentkező lakossága. A következő években — 1975-ig — valamennyi, a jogszabályokban részvételre kötelezett állampolgárt fel kell készíteni, az ön. és kölcsönös segélynyújtásra, a megelőző védelmi rendszabályok megvalósítására. Az államigazgatásban és más állami szerveknél. továbbá a termelő és szolgáltató ágazatokban dolgozók olyan polgári védelmi kiképzésben részesülnek, amelyre háborús körülmények között munkakörüknél fogva előreláthatólag szükség lesz. Ennek megfelelően kiképzésben részesülnek a tizennégy-hatvan- öt év közötti férfiak, valamint a 1.4—80 év közötti nők. Az 1973-as évben a lakóhelyi kiképzés még nem, de a •munkaviszonyban állók kiképzése már kezdetét. veszi. A munkáhelyen szervezett kiképzés keretében oktatni kell: a munkakörrel kapcsolatos védelmi rendszabályokat, a befogadással, kitelepítéssel kapcsolatos hatósági intézkedésekből adódó tudnivalókat és magatartási rendszabályokat; az üzem, vagy inétzmén.y dolgozóinak és anyagi javainak védelmét, különös gondtésszerű tevékenységének további módját és lehetőségeit. Az üzemi, vállalati polgári védelmi oktatást az igazgató, üzemvezető, osztályvezető, sajátította a tömegpusztító és a hagyományos támadó eszközök alkalmazása esetén a mentés és az ideiglenes helyreállítás teendőit, az előírt védőfelszerelések alkalmazásának fogásait. A beszámoló ezután részletesen ismertette a riasztó szak- ' szolgálat, az elsötétítő, a műszaki mentő-, az óvóhely, a vegyvédelmi, az élelmezési, az állat- és növényvédelmi, az egészségügyi és egyéb szak- szolgálatok parancsnoki állományának felkészülését. Nacsa Ferenc külön kiemelte a kiképzés feladataival kapcsolatban, hogy a felkészítés hozzájárul, hogy az érintett lakosság képes legyén természeti katasztrófák körülményei között felmerülő feladatok végrehajtására is. Ennek szükségességét és hasznosságát különösen az 1970-es Tisza vidéki árvíz tapasztalatai is igazolják. Hangsúlyt kapott a kiképzés, illetve már az előkészítés időszakában végzett propagandamunka. Ebben tudatosítani kell a polgári védelem fontosságát, felszámolni, a helytelen nézeteket, megteremteni a lakosság között az újrendszerű felkészítés tömegbázisát, számottevő előrehaladást biztosítani a polgári védelmi munka irányításának társadalmasítását. A kiképzés munkaidőn túli végrehajtásához feltétlenül szükséges a helyi, az üzemi párt- és tömegszervezetek felvilágosító, meggyőző munkája. Különösen sokat kell foglalkozni azokkal a dolgozók- ' kai, akik különböző közlekedéHarmath József: a politikai tartalmat nem lehet mellőzni. műszaki vezető irányításával kell végezni. A szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek képzését az alegyságparancsnokok személyes felelőssége mellett a parancsnoki állomány hajtja végre a polgári védelem országos törzsparancsnoka által kiadott és a megyei polgári védelmi törzs által a járások, városok számára kidolgozott kiképzési tervek alapján. A parancsnoki állomány felkészítése az alegységek kiképzése Tolna megyében 1972-ben megtörtént. A parancsnoki állomány elsi eszközökkel naponta járnak be munkahelyükre, ugyanakkor az oktatásokat össze kell hangolni a közlekedési eszközök. indulási idejével, hogy a dolgozók idővesztesége lehetőleg kevesebb legyen. A megyében eddig jelentkező kiképzési feladatokat az érintettek végrehajtották, megfelelőek az 1973-as kiképzés végrehajtásához szükséges alapok. A Politikai Bizottság 1989. augusztus 13-i határozata szellemében Sokat tettünk an- n"k érdekében, hogy Tolna megyében á polgári védelem az őt megillető helyre kerül
