Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

T

I

I

»

s

t

A NÉPÚJSÁG MCLLCKLCTC

Feladataink a lakosság áj rendszerű polgári védelmi felkészítésében

írtat Sxchépál Antal,

Tolna megye polgári védelmi parancsnoka

Pártunk X. kongresszusa

nemzetközi tevékenységünk fő célját abban jelölte meg, hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, valamint hogy erőnktől telhetőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladóé, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit. A kongresszus határozata többek között kimondja, hogy: „Következetesen folytatni kell a harcot a leszerelésért, támogatva minden olyan kezdeményezést, amely csökkenti a háború veszélyét, segíti a béke ügyét.”*“------- *

A Magvar Szocialista Munkáspárt Közbonti Bizottságé- ’ nak 1972. november 14—15-i ülésén is megállapítást nyert, hogy: „Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységében a X. kongresszus irányvonafa alánján következetesén és eredményesen dolgozik a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséért, a társadalmi haladás, a népek szabadsága és nemzeti függetlenségi harca előmozdításáért. szocialista éoítő munkánk külső feltételeinek, népünk békéiének biztosításáért, egv úi világháború kirobbantásának megakadályozásáért, a világ összes haladó erőinek tömörítéséért az imoerializ- mus ellen folyó harcban.

A Szovjetunió, a szociah'sta tábor országai, a világ békeszerető emberei egyaránt bé-. kében akarnak élni. A szocializmus és kommunizmus célkitűzéseinek töretlen megvalósítása. a haladó emberek boldogulása békében lehetséges.

Hiba volt azonban szem elöl téveszteni, s nem számolni azzal, hogy a nemzetközi imperializmus agresszív természete nem változott, a nemzetközi helyzet ma is bonyolult, s a Szovjetunió, a szocialista tábor világbékét szol- gá'ó erőfeszítései ellenére továbbra sem kerülheti el figyelmünket a még mindig meglévő háborús veszély.

A szocializmus teljes felépítésére irányuló békés épí- ■ tőmunkánkban is számolnunk kell azzal, hogy egy esetleges háborúban a tömegpusztító eszközök bármilyen mértékű alkalmazása érintheti országunk lakosságit. Következésképpen minden állampolgárnak kell bizonyos ismeretekkel rendelkeznie egy esetleges új háborús viszonyokra vonatkozóan. Azaz fel kell készülnie, s az adott helyzetben ismerni kell a saját és környezete védelmére vonatkozó tennivalókat. A városi és falusi lakosság, _ az üzemekben, a mezőgazdaságban, a szol

gáltató ágazatokban, de az irányításban részt vevő dolgozók számára is más és más, jelenlegitől eltérő feladatok megoldását követeli meg egy esetleges háborús helyzet.

Ezért vált szükségessé a lakosság és a munkaviszonyban álló dolgozók kötelező jellegű polgári védelmi kiképzése, s a polgári védelmi felkészítés új alapokra való he'yezése.

Alkotmányunk kimondja, hogy: „A haza védelme, a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége.” A háborús helyzetbén jelentkező feladatok ihg.gi.sme-. rése. a megold 'sokra való felkészülés is tehát minden ál-._ Imnoolgár’ elgógedhetetlsn kö-Ű telessége a tábsaíaloih, sálát maga és családja érdekében.

Az úírendszerű oolsári védelmi kiképzés 1973-tól veszi kezdeté1 és kiterjed azokra az áll-napoltárokra, akik oolgári vMslmi szolgálatra kötelezhetők az i960, évi IV. törvény 79. §. (11 bekezdése alapján. A Honvédelmi Törvény Tenderezéseinek megfelelően a polgári védelmi oktatásban való részvétel kötelező férfiaknál 14—65-ig, nőknél 14—60 évig.

A pártszervezetek és a polgári védelmi oktatást ellátó szerveknek kellő gondot kell fordítani a politikai felvilágosító munkára, hogy a továbbképzés jelentőségét a lakosság megértse. Tanácsainknak az állampolgári fegyelem ellen tudatosan vétőkkel szemben határozottan kell fellépniük, ugyanakkor a felmentési, illetve halasztási kérelmeket gondosan mérlegelni, s ennek alapján az indokolt jogos igényeket teljesíteni.

Az oktatás rvezése és

végrehajtása differenciáltan történik.

Az oktatás formája, tartalma és módszere egyaránt eltér a munkaviszonyban álló lakosság és a munkaviszonyban nem álló lakosság tekintetében. Az államapparátusban, az iparban és a mező- gazdaságban dolgozók arra kannak polgári védelmi kiképzést, amire előreláthatóan az adott időszakban munkakörüknél fogva szükségük lesz és ami egvben önvédelmüket is szolgálja.

A munkaviszonyban álló dolgozók a munkahelyükön szervezett polgári védelmi ki- kénzésben vesznek részt. A kiképzés megszervezéséért az adott üzem, szerv, intézmény stb. vezetője a felelős. A kiképzés személyi, anyagi, technikai előfeltételeinek biztosítása a szervezésért felelős vezető feladata.

A polgári védelmi oktatásban való részvétel nem veszi

túlzottan igénybe az érintettek szabad idejét. Az oktatás időtartama a követelményektől függően 1975-ig 10—90 óra. A foglalkozásokat munkaidőn kívül, vagy a szakmai és munkavédelmi képzéssel együtt ‘kell tartani, hogy az ne menjen a termelés rovására.

Munkahelyi kiképzésre azokat a főfoglalkozású dolgozókat kell beosztani, akik más polgári védelmi k;kőo-'és’-en (sz ’ kszo’.gálat, szakszolgálati a’akula1, üzemi önvédelmi szervezet) nem részesülnek. Érvényes keni kell azt az elvet, hogy egy dolgozót egy- sze_re csak e^y'é’o polgári védelmi kiképzésbe szabad be- . vonni. Ez egyben azt is jçlen- ,ji,ijhogv Ha á dolgozó 1975-i.g eredményesem részt vesz az üzemben szervezett polgári véd •’Imi k'.képrésben, úgv további kiképzésre általában nem kötelezhető. Ez a’ól kivételt képeznek azon munkahelyet változ+ató dolgozók, akiknél az új munkakör alapján eltérő ismereteket kell megszerezniük és akiket a munkahelyi kiképzés után szakszolgálatba, szakszolgálati alakulatba, vagy üzemi önvédelmi szervezetbe osztanak be. Ök kiegészítő polgári védelmi kiképzésben részesülnek.

Indokolt és szükséges, hogy a foglalkozások előadói többségében a munkahelyek vezetői legyenek, azok, akik a dolgozók tevékenységét közvetlenül irányítják (pl. brigádvezetők, csoportvezetők, művezetők stb.). Az előkészítés során sajnos ettől több esetben eltérjek. és külső előadó közreműködését tervezik.

Ez nem helves. Egvrészt a kiképzés hatékonysága nem éri el külső előadóval azt a szintet, mint saját közvetlen vezető esetén, másrészt nem engedhető meg, hogy a háborús viszonyok közötti Tevékenységeket, rendszabályokat az adott üzemre vonatkozóan a dolgozók ismerjék, a közvetlen munkahelyi vezetők pedig azt ne sajátítsák el.

A kiképzés tartalmi kérdéseivel kapcsolatban szükséges néhány fontosabb tényezőt figyelembe venni:

Míg a korábbi, önkéntes jellegű polgári védelmi kiképzés az ön- és kölcsönös segély- nyújtásra korlátozódott, addig az újredszerű polgári védelmi oktatás — megtartva az előbbi elemeit is, — differenciáltan olyan tartalmú polgári védelmi ismereteket kell, hogy nyúlt- son, amelyekre a dolgozónak háborús körülmények között munkakörénél fogva előreláthatóan szüksége lehet. Az ön- és kölcsönös segélynyújtási ismeretanyag is természetesen korszerűbb, átdolgozott váltóKiváló munkáért

Dr. Penczel Dániel, a szekszárdi mentőállomás főorvosa 1962 óta vesz részt az egészségügy polgári védelmi feladatainak ellátásában.

Megszervezte és vezette a megye mentőállomásain dolgozók polgári védelmi oktatását. Ezen túlmenően megszervezte a sebesültszállító szakaszokat, és azok beosztottait úgy készítette fel, hogy ezek az egységek a különböző gyakorlatokon és bemutatókon szakszerűségről és lelkes odaadásról tettek tanúbizonyságot.

»

Klézll Ferenc, Szekszárd város műszaki-mentő szakszolgálata törzsének tagjaként tíz év óta végez kiemelkedő pol- g ári védelmi munkát. Szakmai gyakorlatát jól hasznosítja a törzs munkájában. Hivatali munkájáért „Kiváló dolgozó” kitüntetést, a polgári védelem szervezésében végzett, tízéves

zatban kerül oktatásra, nem a korábbi mechanikus megismétléséről van szó.

A munkaviszonyban állók számára szervezett kiképzés keretében ismertetésre kerülnek:

— A munkakörrel kapcsolatos véio’mi rendszabályok, továbbá a ha* Sági intézkedésekből adódó tudnivalók és magatartási szabályok;

— az üzem, szerv dolgozóinak és anv"gl javainak védel- me különösen a megelőző intézkedések végrehajtására és a védekezés módszereire;

— a légitámadás után kialakult helyzeten a mentési

I és mentesítési feladatok, valamint az üzem, szerv t-gribum— í-m f-’v*atásának módja és lehetőségei.

paiainq a

munkahelyi sajátosságuk alánján — fi t"rületet különböztetünk meg:

1. Az á'lamiggggatási és más állami szervek.

2. Ipar.

9. Élelmfszergazda«é,g (élel— miszer'par, mezőgazdaság, erdőgazdaság stb.).

4. Szolgáltatások (áram-, víz-, hő-, és gázszolgáltatás, kVlekedés, .egészségügy, keresltedéi em, hírközlés, szállítás stb,).

Az államigazgatás területén és más á*jami szervek dolgozóival meg kell ismertetni:

— a megelőző védelmi intéz-, kedéseket, és rendszabályokat;

— az igazgatás háborús körülmények közötti tevékenységével összefüggő védelmi feladatokat és különleges rendszabályokat ;

— a lakosság, az anvagi javak, a nemzeti értékek és a műkincsek védelmével, valamint a termelésnek és az elosztásnak háborús viszonyokra történő átállításával összefüggő megelőző polgári védelmi intézkedéseket és rendszabályokat.

Az ipar területén:

— tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetében a munkahelyen várható káros következmények hatásának csökkentésével kapcsolatos feladatokat, a termelés biz' tonsága érdekében foganatosítandó megelőző oolgári védelmi intézkedéseket, rendszabályokat, illetőleg azok megszervezését, előkészítését és végrehajtását;

•t

munkája elismeréseként 1972. szeptember 29-én „Honvédelmi érdemérem” kitüntetést kapott.

Dr. Bertha Béla, Szekszárd főállatorvosa, a városi állategészségügyi és növényvédelmi szakszolgálat parancsnoki törzsének állatvédelmi felelőse. Mint főállatorvos, kiemelkedő munkát végez, amelyért „Kiváló dolgozó” kitüntetést kapott. Tíz éven át végzett polgári védelmi munkájáért 1972. szeptember 29-én Honvédelmi érdemérem kitüntetést kapott.

Fodor Károly, mint a járási törzs hírvivője, polgári védelmi feladatát beosztása óta szorgalommal és lelkiismeretesen végezte, munkája révén a parancsok és utasítások pontosan eljutnak a végrehajtókhoz. Tízéves, példás munkája követésre méltó.

— a háborús termelés során a védelemmel összefüggő különleges technológiai előírások alkalmazását;

— az üzem védelmével, a mentéssel és a mentesítéssel, valamint a termelés újbóli megindításával kap- cso’atos ideiglenes helyre- állítási feladatokat.

Az élelmiszergazdaság területéin:

— a külöhfé’e termékeknek a vegvi, radiológiai és biológiai szennyezettsége elleni védelemmel kapcsolatos tárolási, szállítási feladatokat,

— az élelmiszerek, a víz-, takarmány- és az állatállomány vegyi, biológiai és radiológiai hatások elleni védetnének előkészítését, és biztosítását, a támadás utáni helyzetben a szeov- nvezettség megállapítását és a mentesítést, továbbá az em+!ag°s me^pmmií^’s- sel kapcsolatos feladatokat.

Szolgáltatás területén:

— a szolgálgatási feladatok végrehajtását olyan körülmények között, amikor az orszúgus vegyi, radio1 ógiai- és biológiai harcanyagok érik.

A fe'sorolt fontosabb töma- körö'rből is látható, hosv a személyi, anvagi védelemre való felkészülés mellett a ki-. kép-és sűlvt helyez a megvál- tnz-ut körülményekhez igazodó termelés-szervezési feladatokra ;s és az üzem- tevékeny-, ség érdekeit szolgálja.

A lakosság 1979. évtől kezdődő polgári védelmi kiképzésének indítéka nem a háborús veszélv fokozódúsa. A Szovjetunió és a szocialista országok’ követvezetes hékeoolifikája, gazdasági megerősödése a háborús veszélv állandó csökkenésének az iránvába hat. A SALT-tárgvalások eredménye az európai biztonsági értekezlet reális, közelsége mind az enyhülés jelei. Szocialista építőmunkánk során elért eredményeink védelme megköveteli a felkészülést arra, hogy egy esetleges rendkívüli helyzet esetében a leghatékonyabb szervezett védekezést tudjuk biztosítani.

Biztosak vagyunk abban, hogy a tervezett polgári védelmi kiképzésben érintett vállalati, üzemi, szövetkezeti, intézményi dolgozók és vezetők, s a megye’ lakossága megértőén, s kellő aktivitással fog eleget tenni hazafias kötelességének, -j