Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

r / i A téli szünetben országszerte hozzáfognak az idei iskoláztatási munka előkészítéséhez. Az álta­lános iskola nappali tagozatai­nak nyolcadik osztályait ebben az esztendőben várhatóan 130—132 ezer diák fejezi be. A középisko­lák nappali tagozatain csaknem 55 ezren érettségiznek, közöttük 29 ezren a gimnáziumokban, 2á ezren pedig szakközépiskolákban. Országosan tehát mintegy 185—• 187 ezer diák továbbtanulásáról, munkába állításáról kell gondos­kodni. A demográfiai helyzetnek megfelelően mintegy hét-nyolc­ezerrel kevesebben fejezik be a nyolcadik osztályt, mint egy esz­tendővel korábban. Az iskolázta­tási propaganda szerencsére év­ről évre korszerűbb, és hatására várhatóan tovább emelkedik az általános iskolát befejezők kö­zépiskolai továbbtanulásának igé­nye. Lehetőség lesz arra, hogy a nyolcadikot befejező diákok 42— 43 százaléka középiskolában ta­nulhasson tovább. A szakemberek már most fel­hívják a diákok, szüleik és a pedagógusod figyelmét arra, hogy a gimnáziumokba elsősorban azok a gyerekek jelentkezzenek, akik feltételezhetően alkalmasak felsőfokú tanulmányokra a ké­sőbbiek során. A gimnáziumba felvételüket kérők között a kívánt­nál magasabb a lányok aránya. Ez részben a leánytanulók szor­galmas munkájának gyümölcse, de jórészt abból is adódik, hogy sem ők, sem szüleik nem isme­rik eléggé a szakmunkásképzés lehetőségeit. A szakközépiskolai oktatási forma a jövőben megfelel annak a kettős céljának, hogy egyrészt szakmunkás-képesítést adjon, másrészt szakirányú továbbtanu­lásra készítsen fel. Szeptember­ben 28 900 diák kezdheti meg középiskolai tanulmányait a szak- középiskolákban, 26 100-an pedig a gimnáziumokban. A következő tanévben több új szakközépisko­la, illetve szakközépiskolai típus is megkezdi működését. Óvónői szakközépiskolák nyílnak például Tokajban, Csongrádon, Székes­fehérvárott, Egerben, Dorogon, Balassagyarmaton, Nagykőrösön, Kaposvárott, Nagykállón, Tisza- földváron, Szekszárdon, Szombat­helyen, Zalaegerszegen, Buda­pesten, Győrött, Miskolcon és Pécsett. A gimnáziumokban évek óta csökken a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya. Fontos feladat tehát a munkás- és paraszt­szülők felvilágosítása: tehetséges ^gyermekeiket ösztönözzék a to­vábbtanulásra, hiszen a követke­ző tanévtől kezdődően a közép­iskolai ösztöndíjak adományozá­sa is segíthet a hátrányos hely­zet ellensúlyozásában. Az idén végző mintegy 130—• 132 ezer általános iskolás vá­lasztásának körültekintő előké­szítésére az általános iskolákban januárban országszerte rendkí­vüli szülői értekezletet tartanak. A továbbtanulni szándékozó fiatalok ezután kitöltik jelentke­zési • lapjukat. Ezen két iskolát tüntethetnek fel, függetlenül azok típusától. Akik gimnáziumi sza­kosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a választott szak­tárgyak megjelölésén kívül art is írják be, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általá­nos tantervű osztályba. Fontos, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkezők a taninté­zet címén kívül a választott szak­mát, illetve szakot is tüntessék fel. A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiatalokat ve­szik föl, a szakosított tantervű osztályokba azonban körzethatár­ra való tekintet nélkül lehet je­lentkezni. A tanulók felvételéről az igaz­gatok döntenek. Elsősorban az általános iskolák véleményét, to­vábbá a felvételi beszélgetések, illetve felvételi vizsgák, valamint a szakmai alkalmassági vizsgá­latok tapasztalatait veszik figye­lembe. A tanulmányi eredmény és a magatartás mérlegelésén kívül figyelemmel kísérik azokat a körülményeket is, amelyek a jobb tanulmányi átlag elérését esetleg gátolták. Ez elsősorban a fizikai dolgozók, a sokgyermekes szülők, az egyedülálló anyák to­vábbtanulásra érdemes, tehetsé­ges gyermekeire vonatkozik. A januári szülői értekezleteket követően — február 20-ig — to­vábbítják az általános iskolákból a Jelentkezési lapokat a közép­iskolákba, a szakmunkásképzők­be, valamint a gép- és gyorsíró iskolákba. A felvételi beszélgeté­seket április 15-ig bonyolítják le. A szakközépiskolákba pályázó fiatalok felvételének elbírálását egészségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimnáziu­mok szakosított tantervű osztá­lyaiba, illetőleg szakközépiskolá­ba első helyen jelentkezett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik el a máso­dik helyen megjelölt iskolához. A gimnáziumokba, valamint a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett tanulók jelentkezési lap­ját május 8-ig (a fővárosban má­jus 15-lg) juttatják el a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a kérelmezőt a második he­lyen is elutasítják, a jelentkezési lapot május 15-ig továbbítják az illetékes megyei, városi tanács művelődésügyi, Budapesten má­jus 31-ig a kerületi tanács mű­velődésügyi osztályához. Az em­lítettek június 15-ig válaszolnak a felvételi kérelemre. A középiskolák nappali tago­zatain érettségiző 55 000 fiatal közül a következő esztendőben a felsőoktatási intézmények nappa­li tagozatain mintegy 15 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat. Az ideihez képest tehát az 1973—74. tanév felvételi létszá­mát nem növelik. A pedagógusképző intézmé­nyek, a műszaki fői: kólák, illet­Mint arról a la; a közel­múltban hírt adott, két KISZ- szervezet fiataljai alálkoztak nemrégen Simontorr yán. A Si­mon tornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalat ís a Szek­szárdi Műszergyár KISZ-esei. Az összejövetel célja az volt, hogy a két szervezet között minél közvetlenebb, kulturális és baráti kapcsolat jöjjön létre. Mindért túlzás nélki 1 állíthat­juk, hogy az összejövetel elér­te célját. A műszergvári fiata­lok „MMG-kabaré brigád”-ja közel másfél órás vidám mű­sorral érkezett Simontomyára, mely láthatóan talá kozott az ottani fiatalok ízlésével. Kü­lön köszönet a siniontornyai fiataloknak a rendkí /ül kultu­rált megjelenésért és viselke­désért. A műszergyári fiatalokat el­kísérte a gyár új felállásban — igen jól — játszó Calvados- zenekara, jelentősen hozzájá­rulva a műsor és az ist sikeré­hez. A műszergyári fiatalok nevében csali a lej jobbakat ve a gazdasági-ügyviteli jellegű főiskolák az ideihez hasonlóan je'entős számban várnak jelent­kezőket. A tudományegyetemeken pedig folytatódik a hároméves programozó-matematikus képzés, tehát újabb elsősökre számíta­nak. A következő tanév elején lehetőség nyílik a két fokozatú villamosmérnök-képzés megkez­désére: vagyis a villamosmérnök­jelöltek közül is képeznek majd üzemmérnököket és okleveles mérnököket egyaránt. Az elmúlt esztendőkben szervezték meg az agrárkémikus-képzést, valamint a a több fokozatú vegyészmérnök­képzést. A tervek szerint ezt is továbbfejlesztik. A nappali, esti és levelező ta­gozatokon való felsőfokú tovóbb- tonulásról, a felvételek menet­rendjéről, feltételeiről ebben a tanévben is megjelenik a „Tájé­koztató a magyar felsőoktatási intézményekről” című hivatalos kiadvány, amely a könyvesboltok­ban is kapható lesz. (MTI) Három beszélgetőtársam lát­szólag semmiben, sem külön­bözik- a többi huszonévestől. Látszólag, mert mindhármó­juk hite, hogy „csillagot vi­sel a homlokán”, azaz, hogy tehetséggel van megáldva. Jankó Zita, Jászkun Virág és György János, a Déryné Színház fiatal színészei. A mes­terség örömeiből még kevés jut nekik, — az igazi szerepek még messzi vannak —, de a vándorló színészek életének minden fáradtsága az övék is. Ha van „romantikus” hivatás, hát a Déryné Színház színé­szeié az: csak az utazás mód­jában különbözik jelentősen az echós-szekeres hőskortól. Mindössze néhány napot töl­tenek havonként otthon, a többin esténként más-más fa­luban lépnek feL — Jancsi és én a Déryné Színház stúdiójának voltunk tudom mondani a fogadtatás­ról és a vendégszeretetről, ami irányunkban megnyilvánult. Általában megfigyelhető, hogy ilyen rendezvényen mindig van úgynevezett „be­szivárgó létszám”. Itt is volt, de érdekes, hogy ezek a fia­talok viselkedésükkel példát adhatnának sok fiatalnak, hogy hogyan kell kulturáltan visel­kedni. Az összejövetel egyébként késő éji órákban, jó hangulat­ban ért véget, ami részben köszönhető annak, hogy a ze­nekar a modem tánczenén kí­vül a hagyományos társasági táncok zenéjét is biztonsággal játssza. Ezzel sikerült egyéb­ként a jelenlévő idősebb ven­dégeket is „meghódítani”. Bú­csúzáskor mindkét szervezet fiataljai biztosították egymást kapcsolataik fenntartásáról, annak reményében, hogy mi­előbb ismét találkoznak —■ Szekszárdon. VARGA ISTVÁN 361 sikerült találkozás Simontornyán Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt Varjas Já­nosnak, a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkárának el­nökletével ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bi­zottsága. Napirendjén elsőként az 1972-es akcióprogram értéke­lése szerepelt, előadója Varjas János volt. A megyei bizottság első titkára beszámolójában el­mondotta, hogy a politikai ok­tatás 1972-ben tartalmasabb, színvonalasabb lett, ami első­sorban a KISZ-propagandisták jobb felkészültségének köszön­hető. Ugyanakkor szükséges az ateista propagandatevékenység és a járási, városi, megyei füg­getlenített apparátus ellenőrző tevékenységének javítása. Az ifjúsági törvény szellemében szervezett üzemi, járási és me­gyei ifjúsági fórumok haszno­sak voltak. A beszámolóból ki­tűnt, hogy tovább erősödött az ifjúsági szövetség kulturális tevékenysége, javult az ifjúsá­gi klubok munkája, de javíta­ni kall a falusi művelődési há­zak és a fiatalok kapcsolatát. A szervezeti életről szólva Varjas János elmondotta, hogy ezen a téren javulás tapasz­talható, 1972-ben lényegesen kevesebb volt a gyengén mű­ködő alapszervezetek száma, mint korábban. A végrehajtó bizottság ezt követően megvitatta Keresztes Jánosnak, a Szekszárd városi KISZ-bizottság titkárának je­lentését a város munkásifjúsá­ga körében végzett nevelési tevékenység tapasztalatairól. A KISZ-szervek iratkezelési és ügyviteli rendjéről szóló — a KISZ KB titkársága által ho­zott — határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól Kiss Jó- zsefné tájékoztatta a végrehaj­tó bizottságot. Utolsó napirendi pontként Benizs Sándor az MB titkára ismertette a KISZ KB határo­zatát, amely a jövő évi vezető­ségválasztásokról szól. A kö­zépfokú tanintézetekben ápri­lis 15 és május 20, a dolgozó fiatalok szervezeteiben szep­tember 15 és november 5 kö­zött lesznek vezetőségválasztá­sok. A járási, városi küldött- értekezletekre november 5 és 20 között kerül sor. Ezt követően a KISZ Tolna megyei Végre­hajtó Bizottsága személyi kér-; désekben döntött. tagjai, mielőtt szerződést kap­tunk. Jól tudtuk, hogy mi vár ránk a vándorélettel. Nincs olyan hideg, annyi uta­zás, amit ne lehetne vállal­ni, ha az ember el akar vala­mit érni! — mondja a vé­kony Jászkun Virág. — Hirtelen szántam rá magam, hogy megpróbálkoz­zam bejutni a színházhoz. Szerencsém volt, szerződtet­tek. Hogy mit jelent vándor- színésznek lenni, az közben derült ki. Mielőtt idekerül­tem, a szüleimnél laktam, könyvtárban dolgoztam és fő­iskolára jártam. A nyugodt és módszeres életnek vége, de természetesen vállalom ! A legnehezebben nem a „fizikai megpróbáltatásokat" viselem, hanem a „lelkieket”. Azt, ha olyan vidéki városban van szállásunk, ahol színház van, el kell kerülnünk az ottani kollégákat, ha nem akarjuk érezni lenézésüket, amit egyál­talán nem titkolnak. Azt, ha valahol a munkahelyünkre és a mesterségünkre terelődik a szó, az is jogot érez lekicsiny­lésre, aki életében sem látott Dérynés előadást — mondja Jankó Zita. — Egy gyermekmusicalban szerepelünk, amely a hangsze­rek világában kalauzolja vé­gig a kicsiket. A játék pri- mér öröme mellett van min­dig egy olyan jó érzésünk is, hogy a gyermekközönség oko­sabb is lett a műsor után. A gyerekeknek egyébként is öröm játszani, nekik egyér­telműen ünnep az előadás — hallom Zitától. — Mit jelent szakmailag a vándorszínészség? —- fagga­tom tovább őket. — Mindhármunkban évek­kel ezelőtt született meg a vágy, hogy színészek le­gyünk, és mindhármunkat bíztattak is rá. János a har­madik vizsgán esett ki a Színművészetiről, Zita számos versenyen győzött versmon­dásával, én annak idején csa­ládi körülményeim miatt nem mehettem a főiskolára. Mind­hárman próbálkoztunk a veszprémi színházban — Veszprém megyeiek vagyunkj csak Zita született Tolnában, Tamásiban — nem volt hely. A Déryné Színháztól bizalmat kaptunk, vagyis szerződést. És a pályakezdőnek nem rossz iskola ez : nagyon segítőké­szek az idősebb kollégák és lehetőség van rá, hogy né­hány éven belül jelentősebb szerepet kapjunk — válaszol Virág. — Milyen terveitek vannak? — kérdezem, de nehezen ka­pok választ. Mindhárman hangsúlyozzák, hogy egyelőre nem akarnak megválni a Dé­rynétől. Inkább vágyaikról beszélnek. János —, aki most éppen sikeres beugrás után van, ami a színháznál a ki­ugrás lehetősége — táncos komikusi adottságokkal bír. Ezt szeretné fejleszteni, le­het, hogy újra próbálkozik a főiskolán is. Jászkun Virág drámai színésznek készül, re­ménye van, hogy új szerző­dése prózai szerepre szól majd. „A színház netovábbja számomra ma is a veszprémi Petőfi Színház, amihez első színházi emlékeim fűződnek. No, és a Nemzeti! — teszi hozzá és nevet azon, ami eb­ből következtethető. Zita so­ros terve előadóművészi enge­dély szerzése. Igazán hasznosítható sza­bad idejük most kezd lenni, ahogy megszokták az új élet­formát. Szerepet és nyelvet tanulnak, olvasnak, Virág raj­zolhat és ha Pesten vannak, esténként színházba járnak, tanulni. Fix fizetésük nincs, legtöbbször az étkezésen spó­rolják le a színpadi smink árát. Szerényebben öltözöttele kortársaiknál. Egy dolog érdekli őket —, amiért mindezt vállalják — a választott hivatás. * v. F. Ê. Népújság 7 lfnz, december 21. Vándorszínésznek szegődtek Tájékoztató a továbbtanulási lehetőségekről

Next

/
Thumbnails
Contents