Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

í 1 50 éves a Szovjetunió Boldog házasságok városa (Foto: APN—KS) Kell a jó könyv Szekszárdon ünnepi irodalmi esttel zárult az olvasópályázat Nemrégiben a 100 ezer la­kosú Rudnij városban jártam, ahol zömmel fiatalok élnek és természetesen igen sok a há­zasságkötés. Rudnijban egy év alatt 1233 házasságot kötöttek, ezek kö­zül 519-ben különböző nem­zetiségűek voltak az egybeke­lő párok. Az orosz—tatár há­zasságok száma például a harmadik helyen áll, csak az orosz—ukrán és az orosz—be­lorusz párok száma előzi meg. Tavaly 6 orosz—kazah, 2 orosz—koreai, 3 orosz—baskír és 8 orosz—mordoviai pár es­küdött hűséget egymásnak. Két orosz lány udmurt fiúhoz ment feleségül, egy tadzsik párt választott magának, 8 orosz—zsidó, 1 orosz—litván, 3 orosz—lengyel pár mondta ki a boldogító igent. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség budapesti bi­zottsága, a Magyar Úttörők Szövetségének budapesti el­nöksége és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa december 25- én és 26-án ismét megren­dezi a budapesti kisdobosok és úttörők hagyományos par­lamenti fenyőfaünnepségét. A négy gyermekrendezvény­re összesen mintegy hatezer pajtás kap meghívót. 25-én és 26- án délután a megyék kül­döttei is együtt ünnepelnek fővárosi pajtásaikkal. A par­lamenti fenyőfaünnepségre az úttörőcsapatokban végzett leoiolil) hírverés a rajzos hirdetés Hármas esküvő Rudnijban. Az a tény, hogy a vegyes nemzetiségű házasságokban az orosz—ukrán párválasztás áll az első helyen (267) nem az ifjú házasok valamiféle nem­zetiségi „orientációjának” a jele, csupán a helyi lakosság nemzetiségi megoszlásának fe­lel meg: a város lakóinak többsége ugyanis orosz és uk­rán. A nemzetiségi összetétel pedig a város történetével függ össze. 1949-ben egy geológiai ex­pedíció pilótája a sztyeppe fölött elrepülve felfigyelt ar­ra, hogy az iránytű erősen ki­leng. így kezdődött meg egy hatalmas érctelep felfedezése. A pusztaságban megjelent a bányászok és az építők lakó­telepe. Ebből nőtt ki a mai város. Az egész Szovjetunióból jöt­tek fiatalok az építkezésre, s a nemzetiségi megoszlás lé­munka alapján hívják meg a pajtásokat, a részvételre az úttörőcsapat-vezetőségek és a kerületi úttörőelnökségek tesz­nek javaslatot. Az óriás fenyőt ez évben a soproni tanulmányi erdőgaz­daság ajándékozza az úttö­rőknek és az elmúlt évek hagyományai szerint a 22-es számú Volán Vállalat szocia­lista brigádja szállítja ismét a fővárosba. A fenyőfa 300 dí­szét is Sopronból küldik, a 200 színes világítókörtét pe­dig az Egyesült Izzó adja az ünnepségre. Minden rendezvényen a ku­polacsarnokban színes műsor lesz, amelynek középpontjá­ban a 100. születésnapjára ké­szülő főváros áll. A keretjá­ték budapesti sétára Invitálja a pajtásokat. A séta elvezet a felszabadulási emlékműhöz, az Állami Operaházhoz, a Nép­stadionba, a budai várba_ és megismertet a közlekedés fej­lődésével, a huszonkét kerü­let érdekességeivel és meg­emlékezik Petőfi Sándorról. A műsorban fellépnek & KISZ Központi Művészegyüt­tes úttörőcsoportjának tagjai* a Rajkó zenekar, az Állami Artistaképző Iskola növendé­kei, a 3877-es számú Kun Bé­la úttörőcsapat színjátszó­csoportja, a 2687as Vörösmarty Mihály úttörőcsapat kamara­kórusa. A Télapó ezúttal is Hadics László lesz. (MTI) nyegében visszatükrözi az or­szágos képet. Ma Rudnijban 52 nemzetiség él. Ott voltam a városi műve­lődési házban, ahol több fia­tal pár együtt tartotta eskü­vőjét. Eljöttek gratulálni sze­retteik, barátaik, a város ve­zetői, elhalmozták őket aján­dékokkal. Rudnijban megis­merkedtem egy 37 éves kazah géokocsivezetővel, Erbah Tu- lebajewel. Felesége — Lida — orosz, egv kislányuk van, a 10 éves Inga, aki apja ová­lis arcvonásait és mandulavá­gású szemeit örökölte. Erbah és Lida 1959-ben ér­kezett Rudnijba, itt ismer­kedtek meg, itt is házasodtak össze. Szüleik különbözőkép­pen reagáltak döntésükre. Li­da édesanyja így írt levelé­ben: „Kislányom, felnőttél, magad döntesz. Ha szereted azt a fiút, menj hozzá.” Erbah apja viszont éktelen haragra lobbant, mivel a szomszédos faluban már kinézte fiának a leendő hazah menvasszonyt. A eset tulajdonképoen azt is mutatja, milyen változások mentek végbe a mai nemze­dék szemléletében. Ők már másként ítélik meg a család- alapítást, s jó részük nem tartja szükségesnek, hogy szí­ve választottja ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozzon. Jártam Tuleba.ievéknál. Az egyik szobában hatalmas ka­zah szőnyeg —, így kívánja a nemzeti hagyomány —, mert ha kazah-módra fogad­nak vendégeket, azok a vas­tag szőnyegre telepszenek. A könyvszekrényben lévő kazah könyveket egyelőre csak Er­bah olvassa, de hamarosan Inga is olvassa majd, mert az iskolában kötelező tárgy a kazah nyelv. A postás min­den reggel két újságot dob be hozzájuk, egy orosz, meg egy kazah nyelvűt. Jártaim a rudni.ji internátus­bán, ahol a gyerekekről min­den hét öt napján javarészt az állam gondoskodik, itt lak­nak, ellátást, ruhát, könyve­ket és tanszereket kapnak. Az intemátusnak 824 növendéke van, közülük 451 orosz, 200 kazah, 46 ukrán, 17 belorusz, vannak tatárok, marik, mord- vák, litvánok, koreaiak. A pe­dagógusok, a nevelők is kü­lönböző nemzetiséghez tartoz­nak. A hétosztályos zenei álta­lános iskolában, csakúgy, mint az öt szakmunkásképző intézetben, soknemzetiségű a diáksereg. A műszaki egyete­men —, mert az is van a vá­rosban, mint kihelyezett ta­gozat — 26 nemzetiség fiai szereznek oklevelet, s közü­lük minden tizedik —» ka­zah. Hétfőn este, a régi megye­háza nagytermében ünnepi iro­dalmi műsorral zárult me­gyénkben a Kell a jó könyv országos olvasópályázat. Az irodalmi est, — melyet az olvasópályázat megyei ope­ratív bizottsága szervezett — egy kicsit ünneplés volt, a győztesek ünneplése. Amint azt már lapunkban megírtuk, megyénk könyvtárai, mind a szakszervezeti, mind a tanácsi hálózatban országosan első he­lyezést értek el. A régi megyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget Vadócz Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója köszöntöt­te, s röviden méltatta az olva­sómozgalom jelentőségét. — Köszönettel tartozunk — mondatta — mind a tanácsi, mind a szakszervezeti könyv­tárak dolgozóinak, hogy mun­kájuk eredményeként megyénk országosan is első helyezett lett. Ezt követően a megyei könyvtár igazgatója köszönetét fejezte ki a megye üzemeinek, intézményeinek, hogy megér­tésükkel, jószándékukkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy az or­December 31-ig sok, érdekes, színes képekkel illusztrált ki­adványt és könyvet bocsát ki az MSZBT a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Például a Kossuth Könyvkiadóval közösen a na­pokban minikönyvet jelentetett meg. Az „ötvenéves a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége” című kiskönyvből a jövő héten 5000 kerül a könyvboltok polcaira. Ugyan­csak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg dr. Berecz Jánosnak, az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjének a „Baráti szövet­ségben” című könyve. A 20 000 példányban kibocsátott, eredeti képekkel illusztrált mű átte­kintést nyújt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság poli­Pályázatot hirdet szek­szárdi középvállalat pénzügyi osztály­vezetői munkakör betöltésére, megfelelő szakmai gyakorlattal, egyetemi vagy főiskolai végzettséggeL Fizetés megegyezés sze­rint. „Középvállalat” jeligére a kiadóba. (289) szagos sorsoláson túl megyénk pályázóit szűkebb hazájuk is jutalmazhatta. Vadócz Kálmán végezetül bejelentette, hogy az est egyik vendége, Fábián Zoltán író, az írószövetség szervező titkára betegsége miatt nem tehetett eleget a szekszárdiak meghí­vásának. Ezután Szemes Mari JászaU díjas színművész élvezetes, szép műsort adott a klasszi­kus és mai magyar irodalom legjelesebbjeinek alkotásaiból. Végül az olvasópályázat ope­ratív bizottságának már koráb­ban megtartott sorsolása alap­ján Csajbók Kálmán, a Haza­fias Népfront Tolna megyei Bi­zottságának titkára adta át a jutalmakat a nyerteseknek. A sorsolás főnyereményét, 2 egyszemélyes lengyelországi társasutazást Papp Mátyás bonyhádi és Bősze Mária für- gedi lakos nyerte. A főnyereményeket a KISZ Tolna megyei Bizottsága ado­mányozta, de ezen túl a megye nagyon sok vállalata, gyára, üzeme, intézménye adományo­zott értékes, szép tárgyjutaI-, makat. tikai, állami, gazdasági és kul­turális kapcsolatainak több év­tizedes fejlődéséről, alakulásá­ról. A jelentős mű kiadásának külön aktualitást ad 1973. feb­ruár 28-a, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között 25 évvel ezelőtt létrejött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés dátuma. Ezenkívül ötkötetes repre­zentatív sorozat készül a Szov­jetunió 15 köztársaságának megismertetésére. Az első kö­tet a legnagyobb szovjet köz­társaság, az OSZSZSZK föld­rajzát, gazdasági életét, törté­netét és művészetét mutatja be. A második Ukrajnáról, Be­lorussziáról és Moldaváról szól. A további három kötet 1973- ban készül el. (MTI) j Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ AZONNALI BELÉPÉSSEL a kajdacsi III. o. presszó­falatozójába vezetői és felszolgálói állás betöltésére PÁLYÁZATOT hirdet. Jelentkezni lehet szemé­lyesen, vagy írásban a központi irodában, Nagy- dorog, Mező Imre u. 4. sz. alatt. Telefon: 4-es. . (301) Fenyőfaünnepély a Parlamentben Színes kiadványok, könyvek a Szovjetunióról J. DVORNYIKOV (APN — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents