Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

*

y

r

Sarokasztal, jó kezekben

Legfőbb a hatékonyság

Sarokasztal. A többi közül ez esik a legmesszebb a bejárattól.

— Ez az egész?

— Ez. Amire kell, elég.

Satu, fogók, reszelők, selejt

konzervdobozban pirosíó zsír, a falon oklevél a brigádnak,, mellette bikini ruhás nő. Az asztal egyik ajtajára — amely mögött a szerszámok vannak — ákom-bákom betűkkel, krétával írta valaki: Kuner József.

— Hányadik gazdája?

— Sokadik.

Kuner József lakatos elmeséli, hogy ettől az asztaltól né- hányan megszöktek már, és a rideg, fémlappal borított tárgy a szökevényeket a megbecsüléstől fosztotta meg, de Kuner Józsefnek, aki akart és tudott is mellette maradni, rangot adott.

— Számolta a köszönéseket a bejárattól? Mond ez magának valamit, Kuner elvtárs?

— Nem számoltam. Ismernek, köszönnek. Jólesik.

Előkerül a cigaretta, kínálom Kunért is, de nem kér, nevetve mondja:

— Tiltja a vallásom.

Lám, milyenek ezek az öreg szakik! Tumpek József nyugdíjas, a sarokasztal egykori birtokosa itt tesz-vesz körülöttünk, s csodák-csodája, mindig a közelben, hallótávolságon belül akad dolga. Dolgozik, de közben figyel, s mikor ismét az asztalra terelődik a szó, nem állja tovább:

— Jó kezekben van az az asztal, én mondom magának. Különben a Józsi édesapjával kollégák voltunk, itt a gyárban.

Kuner József lakatos 1934-ben született, első gyermekként. Tizenöten követték őt. A legkisebb Kuner fiú Kuner József huszonegyedik születésnapján látta meg a napvilágot.

— Én vittem be édesanyámat a szülőotthonba.

Élete nem bővelkedik izgalmas fordulatokban, ha csak az nem számít ilyesminek, hogy apró termete miatt egy évet vesztett az iskolából.

Édesapja akkoriban maszek bognár volt. Egyedül keresett tizenhat gyerekre. Az apró Kuner fiú, ahogy kitűnővel elvégezte az általános iskolát, a BESZKÄRT-hoz került egy hónapra, próbaidős inasnak.

— Motorszerelő akartam lenni, de a hónap letelte után elküldték. Nagyon szeretett az oktatóm, de azt hajtogatta mindig, hogy kitűnő tanulónak a középiskolában a helye. Reménytelen dolog volt ez.

Érthető. Bár a tizenhat testvér közül kettő meghalt, Kuner Józsefen kívül tizenhármán várták a mindennapi kenyeret.

— így lettem szakmunkás! Csak szakmunkás.

, — így?

Kuner József izzadt tényé-' rét zsíros-olajos kabátjába törli.

— Az az igazság, hogy nem kisebbségi érzésből mondom a csákót. Emberek vagyunk. Én tovább akartam tanulni. Emlékszem, azt hajtogattam, hogy okos gépész, gépészmérnök szeretnék lenni. Ez gyerekkori vágy volt, de dolgoznom kellett a sok testvér miatt...’

— Kuner elvtárs, nyitva áll maga előtt az igazgatói szoba?

— Nyitva.

Persze-persze,' a néptánc bemutatói Tanakodtam eddig, hogy honnan olyan ismerős Kuner József?

— Nem téved, tényleg van egv néptánccsoportunk. Én oktatom a tizenkét lányt. Különben örömhírem van. Nemrégiben vadonat új kalocsai népviseletet kaptak a lányaim a gyártól.

— Elismerésként? ,5^1? j ' — Igen.

Kuner József lakatos gyerekkora óta szereti a néptáncot.

— Én voltam az egyetlen újonc a tiszthelyettes együttesben. A katonasághoz a Betonútépítő Vállalattól vonultam be. De a konzervgyár akkori igazgatója még katona koromban hívott, hogy ide jöjjek. Azt mondta, Jóska, hozzánk gyere, rád van itt szükség, néptáncosra.

Jóska 1955-ben jött és szervezte a néptáncegyüttest. Társadalmi munkában.

— Tíz év után azt mondták, hogy minek fizessen a gyár külön oktatót, menj, tanulj, Jóska. Persze, ez alatt az idő alatt nemcsak a néptánc volt. Itt tanultam ki a kádármesterséget, hogy karbantartó legyek. Később estin letettem a konzervipari szakmunkás- vizsgát, végig kitűnővel.

Kuner József még most is élénken emlékszik arra, hogy harmincöt jelentkező közül hatan kapták meg a Népművelési Intézettől a néptáncoktatói oklevelet.

— Én voltaim közöttük egyedül melós.

Ennyi év után lehetetlen kiszámítani, hogy Kuner József a munkaidőn felül menynyit töltött el társadalmi munkában.

De nemcsak a néptánc, az önkéntes tűzoltótestület — aminek titkára — ugyancsak sok munkát igényelt.

— Idő kell mindenhez, meg energia. A feleségem mostanában kérdezgeti, hogy bírom-e még. Miért ne bírnám?

— Megéri?

— Örömöm van benne. A régi táncosaim szeretnek. Emlegetik a próbáinkat. Az ötödik generációt tanítom jelenleg. Véleményem szerint nem elég csak annyit tenni, mint amennyire elszegődött az ember.

Kuner József majd elfelejtette, hogy a gyár szakszervezeti bizottságának kultúrfele- lőse, s e feladatának ellátása is sok időt kér.

Elgondolkodom. Ha ebben a Paksi Konzervgyárban száz

À Tolna megyei Tanács VB. és a Marx Károly Közgazdaságig Egyetem pécsi tagozata folyó év második negyedévében szocialista együttműködési szerződést kötött A szerződés előirányozta az egyes tanévekre vonatkozó éves munkaterv kialakítását. A napokban az éves munkatervet az egyetem és a tanács képviselői aláírták.

Az éves munkaterv a következőket irányozza elő:

1973 elején az egyetem oktatói és KISZ-szervezete a közgazdászpálya felé történő orientálás céljából a megye középiskoláiban előadásokat tartanak. Az egyetem segítséget

À MÁV Pécsi Igazgatóságának üzemeiben december végén és január első napjaiban a szocialista brigádvezetők részére értekezleteket tartanak; az 1972. évi munkáról és a jövő évi feladatokról tanácskoznak majd. A szekszárdi pálya- fenntartási főnökség brigádvezetői részére december 20-án, a dombóvári pályafenntartási főnökség brigádvezetői részére december 28-án tartanak értekezletet. A dombóvári építési főnökségen december 22-én. a

ilyen Kuner József lenne, saz ország valamennyi konzervgyárában megint csak százszáz ... És hangosan számolok. Rám szól:

— Nem kell számolgatni. Sokan vagyunk, akik így gondolkodunk.

Később az üzemi demokráciáról ejtünk szót, így beszél róla:

— Meghallgatják az embert, de ez nem elég. Volt egy öreg üzemvezető, mindig azt mondta, hogy azt a problémát, amelyik a munkást érinti, ő tudja megoldani a legjobban. Ez így igaz, és ha tanácsot is kérnének, szívesen segítenénk bármiben.

Kuner József nem volt egyedül a sok munkában.

— 1962-ben nősültem, paksi lányt, Wolf Katalint vettem el, 1964-ben kislányunk, hat- vankilencben pedig kisfiúnk született

— Mire vitte eddig?

— Úgy mondhatom, pénz nélkül vettem egy fél házat, ötvenezerért. Ötven hónapig fizettem havonta ezer forintot. Ezenkívül persze megvettünk mindent, ami kell. Televíziót, rádiót, bútorokat, mosógépet...

Kuner Józsefet többször hívták máshova többért. Nem ment. Idén november 7-én ezer forintot kapott, mivel több mint tizenöt éve a gyár dolgozója. Tavasszal megkapta a belügyminisztertől a Tűz- rendészeti Érdemérem ezüst fokozatát, és nemrégiben pedig jó társadalmi aktívaként a szakszervezettől kapott jutalmat

A tervek? A tavasz folyamán megtakarított pénzükből berendezi a fürdőszobát. Az átépített házból csak ez hiányzik. Ahhoz, ami az egész emberséghez kell, semmi.

VARGA JÓZSEF

nyújt egyetemi felvételi előkészítő tanfolyam szervezéséhez. 1973 elején a megyei szervek tájékoztatni fogják az egyetemet, hogy ipari, agrár- és belkereskedelmi szakágazatnak megfelelően milyen vállalatok, intézmények tudnak fogadni nyári gyakorlatra olyan egyetemi hallgatókat, akik — az egyetem felkészítése alapján — Tolna megyei orientációjú szakmai gyakorlatot fognak végezni.

Az egyetem a „szocialista vállalat” kutatási főirányon belül felmérést végez, ehhez a megyei szervek és a Központi Statisztikai Hivatal megyei

dombóvári forgalmi szolgálatnál január 8-án, a vontatásnál 10-én, a bétaszéki forgalmi szogálatnál január 11-én, a bá- tasééki fűtőházban január 5-én tartják a brigádvezetők részére a tanácskozást. Mint Halmai János, a MÁV Pécsi Igazgatóságának főtanácsosa közölte szerkesztőségünkkel, ezeken a brigádértekezleteken döntenek arról is, hogy miként ismerjék el, anyagi és erkölcsi vonatkozásban az egyes élenjáró brigádokat.

Tudatos felkészülés a jövőre-— ez immár napok óta újságaink vezető anyagainak gondolata. A minap befejeződött országgyűlési ülésszak megvitatta és elfogadta az 1973. évi állami költségvetést, majd értékelte, elemezte és törvényben összegezte tervgazdálkodásunk negyedszázados tapasztalatait. A vasárnapi lapok pedig részletesen ismertették a népgazdaság jövő évi tervét. így az óesztendő utolsó munkanapjain érthető módon a közfigyelem egyre inkább az új év feladataira terelődik. A távlatok, az országos összefüggések megtermékenyítik a köznapi munkát, az évzárás finisét.

Eredményekben gazdag esztendő zárására készül az ország. A népgazdaság a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően fejlődött 1972-ben. Amíg a nemzeti jövedelem várhatóan 5—6 százalékkal nő az idén, addig felhalmozásra — beruházásokra és a készletek növelésére együttesen — kevesebbet költöttünk, mint az előző évben. Vagyis sikerült a beruházások aránytalanul gyors növekedését radikálisan lefékezni. Ezzel lényegében helyreállt a felhalmozás és a fogyasztás között 1970—1971-ben felbomlott kellő arány. A beruházási piac feszültsége végre enyhült. A beruházási kereslet mérséklődése egyben hozzájárult az exportkínálat növeléséhez, a költségvetési hiány csökkenéséhez és általában a gazdaság egyensúlyi helyzetének javulásához. Jellemző például, hogy az idei export mintegy 20 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, miközben a behozatal lényegében az előző évi szinten marad.

A kormány által megvitatott és jóváhagyott 1973. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelemnek a szokásosnál mérsékeltebb, 4—5 százalékos növekedését irányozza elő. A lehetőségek e mérigazgatósága információkat nyújt.

1972. november 20—december 2-a között lezajlott a tanácsi ipari vállalatok igazgatóinak, igazgatóhelyetteseinek és további fontos beosztásban dolgozó vezetőinek továbbképzése „A vállalati szervezésfejlesztés” és „A gazdaságos termékszerkezet kérdései” témakörökben. Az előadásokat az egyetem tanszékvezetői és oktatói tartották. Hasonló továbbképzést az egyetem vállal, külön megbízás alapján a továbbképző tanfolyam tananyagát meg is írják.

Előirányozza az éves munkaterv, hogy az egyetem — külön megbízás keretében — elvégez iparfejlesztési, munkaerőforrás-kutatásokat.

1973 tavaszán az egyetem KISZ-szervezete és a tanács, illetve az érdekelt szervek baráti találkozót rendeznek, ahol az egyetemen tanuló fiatalság részére Tolna megyéről tájékoztatást is adnak, illetve megyénkre orientálják a hallgatókat.

A munkatervről részletesebb felvilágosítást a Tolna megyei Tanács VB. ágazatilag illetékes szakigazgatási szervei, illetve a személyzeti és oktatási osztály adnak.

Dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb. ipari osztályvezetője

Együttműködés a megyei tanács vb és a közgazdasági egyetem között

Aláírták az 1973. évi munkatervet

Szocialista brigádvezetők értekezlete

téktartó számbavétele a túlköltés kezés megakadályozását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítását célozza. A beruházások például mindössze 3 százalékkal növekednek az új évben, összesen öt új egyedi nagyberuházás elkezdését engedélyezték és 23 nagyberuházás befejezését tervezik 1973-ban. Az építő- és szerelőtevékenység viszonylag szerény, 4 százalékos emelésével számolnak, hogy meggyorsuljon a beruházások munkaigényes befejezése, s javuljon a minőség. ,

Az 1973. évi mérsékelt gazda« sági növekedést az időjárási viszonyoktól erősen függő és éppen ezért biztonságosan tervezett mezőgazdasági termelés is indokolja. Nem építhetünk kiemelkedően jó mezőgazdasági évre, s nem tervezhetjük meg újra 1972-ben és az előző évben is elért 4—5 százalékos termelésnövekedést. A jövő évi terv a növénytermelés és a sertéstenyésztés idei, viszonylag magas szintjének megszilárdítását és a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését tűzte ki célul. Jó munka és nem utolsósorban kedvező időjárás esetén természetesen a mezőgazdaság termelése a tervezett 1—2 százaléknál nagyobb mértékben is növekedhet.

Az idei 6—6,5 százalékos növekedést alapul véve az ipari termelés 1973-ra tervezett 5,5—6 százalékos emelkedése reálisnak tűnik. A többlettermelés teljes egészét jövőre is •— immár hagyományosan a munkaerőgondok miatt — a termelékenység emelésével érik el. Az elmondottakból persze egyáltalán nem következik, hogy az ipar —- és bármely más népgazdasági ágat is említhetnénk — nem járulhat hozzá a tervezettnél nagyobb arányban a nemzeti jövedelem növeléséhez. Tegyük mindjárt hozzá: nem annyira a mennyiségi, mint inkábbra minőségi elő-, irányzatok túlteljesítéséveL

Az 1973. évi népgazdasági terv a hatékonyság erőteljes növelését irányozza elő mint fő feladatot. De a központi terv jellegénél, helyzeténél fogva nem számolhat, valamennyi vállalati tartalékkal. Ezek feltárása és hasznosítása a helyi vezetők és a dolgozó kollektívák feladata. A vállalati tartalékok között megemlíthetjük a korszerű üzem- és munkaszervezésben rejlő sokrétű lehetőségeket, a termelés szerkezetének, a gyártmányok összetételének szüntelen javítását, az állóeszközök jobb kihasználását, o termelési költségek csökkentését, a minőség javítását. A vállalati tervezés fő feladata e tartalékok feltárása és mozgósítása, s a dolgozó kollektívák, a szocialista brigádok szintén sokat tehetnék őzért, hogy felszínre hozzák és hasznosítsák mindazt, ami kiesik a tervezők látószögéből.

A hatékonyság növelésének, a tartalékok mozgósításának feltételei a szokásosnál kedvezőbbek. Az 1973. évi népgazdasági terv keretében ugyanis az MSZMP Központi Bizottsága november! állásfoglalásának megfelelően március 1-től központilag emelik az allami ipar és építőipar munkásainak, művezetőinek bérét. Mindez a helyi bérfejlesztéssel együtt 8—12 százalék, tehát szép summa. Ha nem mechanikusan, az egyenlősdi jegyében osztják szét, hanem a legfontosabb feladatok végrehajtására, a hatékonyság fokozására ösztönöznek vele, akkor jól megalapozzák a jövő évi terv sikeres teljesítését és túlteljesítését, a következő esztendők magasabb jövedelmét, emberibb életét.

K. j.

1972. december 20,