Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
\ ï I ■ Egy év o leilrozaî végrehajtásában Tizenöt éves a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Dr. Ossíroraski György nyilat&toxata EGY ÉVVEL EZELŐTT, 1971. december 1-én vitatta meg a párt Központi Bizottsága „a vállalati üzem- és munkaszervezés és a szocialista munkaverseny” helyzetét és hozott határozatot a korszerűsítéssel, a továbbfejlesztéssel kapcsolatban. A határozat megjelenése óta több kormányszintű intézkedés született a végrehajtás megszervezése, a végrehajtás biztosítása érdekében. A határozatot, valamint az azzal kapcsolatos rendelkezéseket az illetékes párt- és gazdasági vezetés megismerte. A tömegkommunikációs eszközökön és egyéb nyílt fórumokon keresztül a dolgozók igen jelentős része ismeri a határozatot. Az egy év jelentős eredményeket hozott a szemlélet alakításánál, a témához való közelebb- kerülésnél, de a végrehaitást biztosító konkrét intézkedések és módszerek az üzemek területén lassan bontakoznak ki. A szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló határozat végrehajtásánál az üzemek szintjén is több konkrét intézkedéssel találkozunk, előbbre tartunk, mint az üzem. és : munkaszervezés korszerűsítése terén. így a következőkben az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének helyzetével. e területen jelentkező feladatokkal kívánok foglalkozni. A határozat megjelenése óta eltelt idő lehetővé tette, hogy az illetékes párt- és gazdasági vezetők megismerkedjenek a határozat lényegével, a végrehajtást szolgáló tennivalókkal, a saját üzemük üzem- és munkaszervezésének helyzetével. A tapasztalat az, hogy az üzemek többsége elvégezte a tennivalókat, egvrészük ezen túl a konkrét feladatokhoz is hozzáfogott. Vannak azonban olyan gazdaság; egységeink i.s. hol a vezetők a várakozás álláspontjára helyezkedtek, várták a felsőbb szervek intézkedéseit, saját portájukon nem néztek szét. A várakozás álláspontja a megye több üzemében érződött még ott is, ahol némi öntevékenységgel találkozunk. Van olyan tapasztalat is, hogy egyes gazdasági egységeknél nem sikerült megteremteni az üzemi intézkedésekhez az egységes hozzállást. Ezeken a helyeken elfeledkeztek arról, hogy minden megszokottat nehezen adnak fel a dolgozók, ha nem értik az újnak a lényegét, viszont bármilyen nehéz feladatot tizedannyi erővel végre lehet hajtani, ha mindenki látja és érti az intézkedések lényegét és célját. Egyes helyeken olyan intézkedések megtételével foglalkoznak, melyek az üzemük méretének, gazdálkodási szerkezetének nem felel meg és bírálják azokat az üzemeket, melyek intézkedésük során nem legkorszerűbb szervezési elvet valósítanak meg. Például ügyvitel gépesítése. Nem lehet helyeselni az olyan korszerűsítést, mely a legkorszerűbb szervezési elveket akarja érvényesíteni, személyi és technikai feltételek hiányában. Ugyancsak vitatkozni kell azzal a nézettel is, hogy mivel a feltételek a korszerű szervezési elvekhez nincsenek meg, így nem tesznek semmit. Ezek a szélsőséges nézetek, esetenként intézkedések ritkák, de mivel legtöbb helyen a határozat végrehajtását szolgáló több intézkedéssel kancsolatos döntések ezután születnek, szükséges a figvelmet e helytelen szemléletekre felhívni. A LEGEREDMÉNYESEBB AZ ELŐREHALADÁS azokon a helyeken, ahol a saját gazdaságukra ültették át a tennivalókat és nem markoltak egyszerre sokat és. nem törekedtek látványosságra. A határozat egy hosszú távú, úgymond állandóan jelentkező tennivalóra hívja fel a párt- és gazdasági vezetés figyelmét, mégis az 1973-as év elöntő a határozat végrehajtása terén. Milyen feladatok jelentkeznek jelenleg? A tennivalók eléggé differenciáltak, mivel az egy év alatt az üzemek különböző mértékben léntek előre és az üzemeli sajátosságai tennivalókban , és módszerekben más-más feladatot adnak. Egyformán jelentkezik azonban minden űzőmben olyan vezetési módszer, szemlélet kialakítása, melyben az üzem- és munkaszervezés minden vezető állandó jellegű föladatává válik. A gazdasági egység minden vezetői posztján konkrét tennivaló van az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében. A tennivalókról azonban kevés általánosságban beszélni, szükséges minden terület konkrét feladatát meghatározni. A FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁHOZ és vezetői szintek, valamint vezetők közötti elhatároláshoz elengedhetetlen az üzemi helyzetkép feltárása. Áz üzemi párt- és gazdasági vezetőinek a korszerűsítésnél a saját helyzetükből kell kiindulni és a tennivalók milyenségét és módszerét az alapján meghatározni. Meg kell vízsgá'ni, hogy a vezetési módszer (önállóság, hatáskörök elhatárolása stb.) mennyire felel meg az üzem adottságának. a termelés szerkezete hogvan biztosítja a termelő- eszközök, valamint az élőmunkaerő hatékonyságát, az anyagi ösztönzés rendszere megfelelő irányban hat-e: —- a termeié^ folyamatokban hol van a szűk keresztmetszet, — a gyártásprogramozás megfelel-e, vagy mely területeken lehet à programozott gyártást bevezetni, — az anyagmozgatást, annak gépesítési lehetőségét, — az ügyvitel korszerűsítésének lehetőségeit, — a munkaszervezetek mennyire felelnek meg az időközben korszerűsödő technikának stb. Mindezekből látszik, hogy a tennivalókat nem lehet a felső szintű rendelkezésekkel megoldani, azok csak lehetőséget tudnak biztosítani, a feladatok üzemszinten határozhatók meg és végrehajtásuk vezetői szinteken — területeken jelentkezik. A pártszervezeteknek szorgalmazni kell, hogy a gazdasági vezetés az elemzést minél előbb elvégezze és minden terület feladatát konkrétan meghatározza. Túl kell lépni az általános problémákon, minden üzemnek a sajátosságait figyelembe véve a konkrét szervező tevékenységre kell rátérni. A szervező tevékenység mellett jelentkezik egy másik ugyancsak lényeges tennivaló, a dolgozók felkészítése, felvilágosítása. Bármely terü'eten a legkisebb szervezeti változás embereket érint, megszokott munkarendtől, vagv munkától, munkatárstól kell megválni, mely nem megy könnyen. A gazdasági és pártvezetés számoljon azzal, hogy bármilyen jó elképzelés végrehajtása megbukhat azon, ha a végrehajtásban érdekelt dolgozók nem értik a célját, lényegét. Ezért szükséges, hogy az intézkedésele, ,.döfések” a dolgozók bevonásával történjenek és még az új munka-, vagy ügvrend bevezetése előtt győzzük meg őket a több műszak, a gépesített ügyvitel, a több gép kezelésének, a több állat gondozásának, az anyagmozgatás gépesítésének stb. szükségességéről, céljáról, helyességéről. Helyes, ha a párt- és -gazdasági vezetés tanulmányozza azoknak az üzemeknek eredményeit, hol a határozat végrehajtásában előbbre vannak, a felsőbb gazdasági, párt-, állami és tömegszervezetek pedig segítik a tapasztalatok átvételét Bucsi Elek M-C?MP MR ga^d. pol. oszt. vez. Tizenöt évvel ezelőtt, 1957. december 20-án alakult meg a nemzetközi atomenergia-ügynökség, az ENSZ szervezeteként, azzal a céllal, hogy meggyorsítsa és szélesebb körűvé tegye az atomenergia felhasználását a béke, az egészségügy és a jólét érdekében. A 15 éves szervezet magyar partnere az Országos Atomenergia Bizottság. Az ügynökség másfél évtizedes munkájáról dr. Osztrovszki Györgytől, az atomenergia-bizottság elnökétől kért tájékoztatást az MTI munkatársa. Dr. Osztrovszki György elmondotta, hogy a nemzetközi szervezet létrehozása iránti politikai, társadalmi igény már jóval korábban jelentkezett. A nukleáris energia felhasználásának veszélye és békés célú alkalmazásának óriási jelentősége már közvetlenül a második világháború után nyilvánvalóvá vált. Az ügynökség elődje, mint az ENSZ atomenergia-bizottsága 1946-tól 1952-ig működött, többnyire útkereső jelleggel. Ezt követte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökcég, amelynek megalakulásakor 80, jelenleg bedig már , 103 állam a tagja. Eddigi tevékenysége során támogatást nyújtott különböző kutatásokhoz, és ellenőrizte, hogy ezt a támogatást ne használhassák fel katonai célokra. Munkájában mind döntőbb szerepet kaptak a szocialista országok, és egyre inkább erősödik a fejlődő országok hangja is. . — Magyarország a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megalakulása óta részt vesz annak munkájában, a kölcsönösség alapján sokat adtunk és kantunk is. Magyar küldött eddig két alkalommal két-két éven át volt a kormányzótanács tagja, sőt egy éven át a tanács alelnöki tisztét is ellátta. Az újonnan megválasztott tudományos tanácsadó testületnek először lett tagja magyar tudós, Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke, az Országos Atomenergia Bizottság elnök- helyettese. Magyarország ösztöndíjat és szakértőket bocsátott e nemzetközi szervezet rendelkezésére, s számos tudományos rendezvényt látott vendégül országunk. Viszonzásul az elmúlt 15 év alatt 600 000 dollár értékben kaptunk műszereket, ösztöndíjakat, ugyanakkor jól képzett szakemberek is segítették munkánkat. Jelenleg tudományos intézeteinkben 14 olyan kutatási témával foglalkoznak, amelyhez jelentős anyagi segítséget ad a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ezek a tudományos témák elsősorban a nukleáris technika gyógyászati alkalmazását segítik; kísérleteznek az atomenergiával, mint gyógyító sugárral és mint diagnosztizáló eszközzel egyaránt. Számos kutatás foglalkozik a nukleáris technika mezőgazdasági és élelmiszer- ipari felhasználásával. A kutatások harmadik csoportja alapkutatás jellegű. A közeljövőben a Magyar Atomenergia Bizottság mind fokozottabban igénybe kívánja venni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szolgáltatásait a paksi atomerőmű műszaki és tudományos előkészítésében. A jelenlegi adatok szerint a következő hat évben a világ atomerőmüveinek összes kapacitása hétszeresére, a század- fordulóig pedig mintegy százszorosára nő. Ebben jelentős szerepe van és lesz ennek a nemzetközi szervezetnek is. — Jelentős munkát fejt ki az atomenergia-ügynökség a környezetvédelemben is. Foglalkozik a nukleáris technika alkalmazásával a szennyezettség kimutatásában. A jövő évben már teljes kapacitással dolgozik a nemzetközi nukleáris információs rendszer, amely számítógépes módszerekkel dolgozza fel, tárolja és visszaadja a nukleáris tudományok területén megjelent szak- közleményeket. — Mint ismeretes, az atom- sorompó-szerződés megvalósításának gyakorlati feladata is erre a szervezetre hárul. Ezzel kapcsolatosan már megkötötték az egyes tagállamokkal az úgynevezett biztosítéki egyezményt, ebben a munkában a magyar szakértők is jelentős szerepet vállaltak — mondotta befejezésül dr. Osztrovszki György. (MTI) Eredményes as öt futöház szocialista bri"ódiainak együttműködése Jelentős üzemanyag-megtakarítás — Jobb mozdonykibasználás Augusztus derekán a vasút történetében egyedülállói meg- á'lapodásra került sor a Dombóvári Fűtőházban. Akkor öt MAV-fűtőház — a dombóvári, pusztaszabolcsi, dunaújvárosi, pécsi és nagykanizsai — szó- cial’sta brigád vezetői szerző, dést kötöttek a jobb együttműködés érdekében. A nagy teljesítményű Diesel-mozdo- nvokat ugyanis egy-egy út során nem egy fűtőház személyzete szolgál ki, — használ — hanem több is. így például, ha egv tolatós vonat elindul Pécsről budapesti végcéllal, akkor pécsi, dombóvári, sőt pusztaszabolcsi mozdonyvezető js dolgozik a gépen. Ebből több konfliktus akadt. Az üzem- anvag-megtakarítás tulaidon- képoen nem volt elszámolható egyik vezetőnek sem, mert nem lehetett elkülöníteni egy- egy részúton elért megtakarítást. Gondot okozott a megfelelő karbantartás is. A szocialista brigádvezetők a"gvsztusi megállapodása arra irányult, hogy az együttműködés fokozásával — és ne csak szolgálati útón, hanem elvtársi kapcsolatok révén is — eredményesebbé váljon a mozdonyok, kihasználása. A napokban tartották a dunaújvárosi fűtőházban a szocialista szerződés teljesítésének első negyedévi tapasztalatait, értékelő-tanácskozást. A Diesel- mozdonyok vezetői itt már arról számolhattak be, hogy a negyedév eredményes volt. Az együttműködési szerződés tanulságairól Mérésé László dunaújvárosi mozdonyvezető, a Rudolf Diesel szocialista brigád vezetője tartott előadást. A szerződés hét pontjában foglalt kötelességeknek minden fűtőházi mozdonyvezető brigád eleget tett. A dombóváriak teljesítményéről Farkas IV. József mozdonyvezető tartott előadást. A szerződésről, a negyedévi munka tapasztalatairól beszélgettünk Farkas IV. József mozdonyvezetővel. — Mindenekelőtt az értékelés módjáról szeretnénk hallani. — Az igazgatóság segítsége révén sikerült olyan értékelési módot találni, amely minden fűtőház kollektívájának tetszik. A szerződés értelmében mindenütt nyilvántartást vezetnek a szocialista brigádok, az egyes mozdonyvezetők munkájáról, teljesítményéről. Ennek rendszeres megküldése, azonkívül a személyes találkozások, az igazgatóság koordináló munkája elevenné, világossá teszi a szocialista munkaverseny e formáját. — Milyen konkrét eredményekről tudott a dunaújvárosi tanácskozáson beszámolni ? — Az öt fűtőház párttitkáraival, és szolgálati főnökeivel kibővített szocialistabrigád- vezető-értekezleten a dombóvári mozdonyvezetők szép eredményeiről számolhattam be. A mostani negyedévben például jelentősen több üzemanyagot takarítottunk meg, mint a megelőző év azonos id'szakában. Pontosan 99 993 kiló üzemanyagot takarított meg — a normához viszonyítva — az öt fűtőház kollektívája. — Sző volt az augusztusi értekezleten arról is, hogy a mozdonyokat jobban kihasználják. — Igen. Kevesebb a várakozási idő, nagyobb a kilométerteljesítmény és az elvontatott súly is, mint a megelőző negyedévben. De, ha csak annyi tonnát vittünk volna el, és annyi kilométert tettünk volna meg, mint 1971. szeptember, október, november hónapjaiban, a teljesítményünk akkor is figyelemre méltó volna. — Konkrétabban? — A tolatási műveleteket is elismerik teljesítménynek, korábban ezt a szakszolgálat nem értékelte külön. Holott egy-egy szolgálat idején négy-öt órát is tolatunk, amíg a vonatokat, a kocsikat rendezzük. — Szó volt a szerződésben a fáradt olaj összegyűjtéséről is. — Igen. Azt vállaltuk, hogy ezentúl nem folyatjuk el az olajat a vasúti töltésen. Korábban ugyanis, amikor a mozdony fáradtolaj-gyűjtő tartálya megtelt, kinyitottuk a csapot, aztán folyt az olaj a töltésre. Most összegyűjtjük. A dombóvári mozdonyvezetők a negyedév során több mint tízezer kiló olajat gyűjtöttek össze. Csak a novemberi hónapban 3700 kilót! Pedig ekkor már fokozottabban vannak a gépek igénybe véve, kedvezőtlenebb az időjárás. — Hogyan értékelték a többi fűtőház brigádvezetői az együttműködést? — Egyetértés van abban, hogy az együttműködés jó. Ezért is került sor a szerződés megújítására, tehát 1973- ban is az öt fűtőház szocialista brigádjai, mozdonyvezetői a hét pont értelmében dolgoznak. Továbbra is célunk a gazdaságos mozdonykihasználás, az üzemanyag-takarékosság, a tolatási munkák rövidítése, a fáradt olaj összegyűjtése és a baráti, elvtársi kapcsolatok mélyítése... PÁLKOVÁCS JENŐ
