Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

\ ï I ■ Egy év o leilrozaî végrehajtásában Tizenöt éves a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Dr. Ossíroraski György nyilat&toxata EGY ÉVVEL EZELŐTT, 1971. december 1-én vitatta meg a párt Központi Bizott­sága „a vállalati üzem- és munkaszervezés és a szocia­lista munkaverseny” helyzetét és hozott határozatot a kor­szerűsítéssel, a továbbfejlesz­téssel kapcsolatban. A határozat megjelenése óta több kormányszintű intézkedés született a végrehajtás meg­szervezése, a végrehajtás biz­tosítása érdekében. A határo­zatot, valamint az azzal kap­csolatos rendelkezéseket az il­letékes párt- és gazdasági ve­zetés megismerte. A tömeg­kommunikációs eszközökön és egyéb nyílt fórumokon keresz­tül a dolgozók igen jelentős ré­sze ismeri a határozatot. Az egy év jelentős eredményeket hozott a szemlélet alakításá­nál, a témához való közelebb- kerülésnél, de a végrehaitást biztosító konkrét intézkedések és módszerek az üzemek terü­letén lassan bontakoznak ki. A szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló ha­tározat végrehajtásánál az üze­mek szintjén is több konkrét intézkedéssel találkozunk, előbbre tartunk, mint az üzem. és : munkaszervezés korszerű­sítése terén. így a következők­ben az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésének helyzeté­vel. e területen jelentkező fel­adatokkal kívánok foglalkozni. A határozat megjelenése óta eltelt idő lehetővé tette, hogy az illetékes párt- és gazda­sági vezetők megismerkedje­nek a határozat lényegével, a végrehajtást szolgáló tenniva­lókkal, a saját üzemük üzem- és munkaszervezésének helyze­tével. A tapasztalat az, hogy az üzemek többsége elvégezte a tennivalókat, egvrészük ezen túl a konkrét feladatokhoz is hozzáfogott. Vannak azonban olyan gazdaság; egységeink i.s. hol a vezetők a várakozás ál­láspontjára helyezkedtek, vár­ták a felsőbb szervek intéz­kedéseit, saját portájukon nem néztek szét. A várakozás álláspontja a megye több üzemében érződött még ott is, ahol némi öntevé­kenységgel találkozunk. Van olyan tapasztalat is, hogy egyes gazdasági egységeknél nem sikerült megteremteni az üzemi intézkedésekhez az egy­séges hozzállást. Ezeken a he­lyeken elfeledkeztek arról, hogy minden megszokottat ne­hezen adnak fel a dolgozók, ha nem értik az újnak a lé­nyegét, viszont bármilyen ne­héz feladatot tizedannyi erővel végre lehet hajtani, ha min­denki látja és érti az intéz­kedések lényegét és célját. Egyes helyeken olyan intéz­kedések megtételével foglal­koznak, melyek az üzemük méretének, gazdálkodási szer­kezetének nem felel meg és bírálják azokat az üzemeket, melyek intézkedésük során nem legkorszerűbb szervezési elvet valósítanak meg. Például ügyvitel gépesítése. Nem lehet helyeselni az olyan korszerűsí­tést, mely a legkorszerűbb szervezési elveket akarja ér­vényesíteni, személyi és tech­nikai feltételek hiányában. Ugyancsak vitatkozni kell az­zal a nézettel is, hogy mivel a feltételek a korszerű szerve­zési elvekhez nincsenek meg, így nem tesznek semmit. Ezek a szélsőséges nézetek, eseten­ként intézkedések ritkák, de mivel legtöbb helyen a hatá­rozat végrehajtását szolgáló több intézkedéssel kancsolatos döntések ezután születnek, szükséges a figvelmet e hely­telen szemléletekre felhívni. A LEGEREDMÉNYESEBB AZ ELŐREHALADÁS azokon a helyeken, ahol a saját gaz­daságukra ültették át a tenni­valókat és nem markoltak egy­szerre sokat és. nem töreked­tek látványosságra. A határo­zat egy hosszú távú, úgymond állandóan jelentkező tenniva­lóra hívja fel a párt- és gaz­dasági vezetés figyelmét, még­is az 1973-as év elöntő a hatá­rozat végrehajtása terén. Milyen feladatok jelentkez­nek jelenleg? A tennivalók eléggé differenciáltak, mivel az egy év alatt az üzemek kü­lönböző mértékben léntek elő­re és az üzemeli sajátosságai tennivalókban , és módszerek­ben más-más feladatot adnak. Egyformán jelentkezik azon­ban minden űzőmben olyan vezetési módszer, szemlélet ki­alakítása, melyben az üzem- és munkaszervezés minden ve­zető állandó jellegű föladatává válik. A gazdasági egység minden vezetői posztján konk­rét tennivaló van az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sében. A tennivalókról azon­ban kevés általánosságban be­szélni, szükséges minden te­rület konkrét feladatát megha­tározni. A FELADATOK MEGHA­TÁROZÁSÁHOZ és vezetői szintek, valamint vezetők kö­zötti elhatároláshoz elengedhe­tetlen az üzemi helyzetkép fel­tárása. Áz üzemi párt- és gaz­dasági vezetőinek a korszerű­sítésnél a saját helyzetükből kell kiindulni és a tennivalók milyenségét és módszerét az alapján meghatározni. Meg kell vízsgá'ni, hogy a vezetési módszer (önállóság, hatáskö­rök elhatárolása stb.) mennyi­re felel meg az üzem adottsá­gának. a termelés szerkezete hogvan biztosítja a termelő- eszközök, valamint az élő­munkaerő hatékonyságát, az anyagi ösztönzés rendszere megfelelő irányban hat-e: —- a termeié^ folyamatok­ban hol van a szűk ke­resztmetszet, — a gyártásprogramozás megfelel-e, vagy mely te­rületeken lehet à progra­mozott gyártást bevezetni, — az anyagmozgatást, annak gépesítési lehetőségét, — az ügyvitel korszerűsíté­sének lehetőségeit, — a munkaszervezetek mennyire felelnek meg az időközben korszerűsödő technikának stb. Mindezekből látszik, hogy a tennivalókat nem lehet a felső szintű rendelkezésekkel megol­dani, azok csak lehetőséget tudnak biztosítani, a feladatok üzemszinten határozhatók meg és végrehajtásuk vezetői szin­teken — területeken jelentke­zik. A pártszervezeteknek szor­galmazni kell, hogy a gazda­sági vezetés az elemzést mi­nél előbb elvégezze és minden terület feladatát konkrétan meghatározza. Túl kell lépni az általános problémákon, minden üzemnek a sajátossá­gait figyelembe véve a konk­rét szervező tevékenységre kell rátérni. A szervező tevékenység mel­lett jelentkezik egy másik ugyancsak lényeges tennivaló, a dolgozók felkészítése, felvi­lágosítása. Bármely terü'eten a legkisebb szervezeti változás embereket érint, megszokott munkarendtől, vagv munkától, munkatárstól kell megválni, mely nem megy könnyen. A gazdasági és pártvezetés szá­moljon azzal, hogy bármilyen jó elképzelés végrehajtása megbukhat azon, ha a végre­hajtásban érdekelt dolgozók nem értik a célját, lényegét. Ezért szükséges, hogy az in­tézkedésele, ,.döfések” a dol­gozók bevonásával történje­nek és még az új munka-, vagy ügvrend bevezetése előtt győz­zük meg őket a több műszak, a gépesített ügyvitel, a több gép kezelésének, a több állat gondozásának, az anyagmoz­gatás gépesítésének stb. szük­ségességéről, céljáról, helyessé­géről. Helyes, ha a párt- és -gazda­sági vezetés tanulmányozza azoknak az üzemeknek ered­ményeit, hol a határozat vég­rehajtásában előbbre vannak, a felsőbb gazdasági, párt-, ál­lami és tömegszervezetek pe­dig segítik a tapasztalatok át­vételét Bucsi Elek M-C?MP MR ga^d. pol. oszt. vez. Tizenöt évvel ezelőtt, 1957. december 20-án alakult meg a nemzetközi atomenergia-ügy­nökség, az ENSZ szervezete­ként, azzal a céllal, hogy meg­gyorsítsa és szélesebb körűvé tegye az atomenergia felhasz­nálását a béke, az egészségügy és a jólét érdekében. A 15 éves szervezet magyar partne­re az Országos Atomenergia Bizottság. Az ügynökség más­fél évtizedes munkájáról dr. Osztrovszki Györgytől, az atomenergia-bizottság elnöké­től kért tájékoztatást az MTI munkatársa. Dr. Osztrovszki György el­mondotta, hogy a nemzetközi szervezet létrehozása iránti politikai, társadalmi igény már jóval korábban jelentkezett. A nukleáris energia felhaszná­lásának veszélye és békés cé­lú alkalmazásának óriási je­lentősége már közvetlenül a második világháború után nyilvánvalóvá vált. Az ügy­nökség elődje, mint az ENSZ atomenergia-bizottsága 1946-tól 1952-ig működött, többnyire útkereső jelleggel. Ezt követte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökcég, amelynek megala­kulásakor 80, jelenleg bedig már , 103 állam a tagja. Eddigi tevékenysége során támogatást nyújtott különböző kutatások­hoz, és ellenőrizte, hogy ezt a támogatást ne használhassák fel katonai célokra. Munkájá­ban mind döntőbb szerepet kaptak a szocialista országok, és egyre inkább erősödik a fejlődő országok hangja is. . — Magyarország a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség megalakulása óta részt vesz annak munkájában, a kölcsö­nösség alapján sokat adtunk és kantunk is. Magyar küldött eddig két alkalommal két-két éven át volt a kormányzó­tanács tagja, sőt egy éven át a tanács alelnöki tisztét is el­látta. Az újonnan megválasz­tott tudományos tanácsadó tes­tületnek először lett tagja ma­gyar tudós, Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke, az Országos Atomenergia Bizottság elnök- helyettese. Magyarország ösz­töndíjat és szakértőket bo­csátott e nemzetközi szervezet rendelkezésére, s számos tu­dományos rendezvényt látott vendégül országunk. Viszonzásul az elmúlt 15 év alatt 600 000 dollár értékben kaptunk műszereket, ösztön­díjakat, ugyanakkor jól képzett szakemberek is segítették munkánkat. Jelenleg tudomá­nyos intézeteinkben 14 olyan kutatási témával foglalkoznak, amelyhez jelentős anyagi se­gítséget ad a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ezek a tudományos témák elsősor­ban a nukleáris technika gyó­gyászati alkalmazását segítik; kísérleteznek az atomenergiá­val, mint gyógyító sugárral és mint diagnosztizáló eszközzel egyaránt. Számos kutatás fog­lalkozik a nukleáris technika mezőgazdasági és élelmiszer- ipari felhasználásával. A ku­tatások harmadik csoportja alapkutatás jellegű. A közel­jövőben a Magyar Atomener­gia Bizottság mind fokozottab­ban igénybe kívánja venni a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség szolgáltatásait a paksi atomerőmű műszaki és tudo­mányos előkészítésében. A je­lenlegi adatok szerint a kö­vetkező hat évben a világ atomerőmüveinek összes kapa­citása hétszeresére, a század- fordulóig pedig mintegy száz­szorosára nő. Ebben jelentős szerepe van és lesz ennek a nemzetközi szervezetnek is. — Jelentős munkát fejt ki az atomenergia-ügynökség a környezetvédelemben is. Fog­lalkozik a nukleáris technika alkalmazásával a szennyezett­ség kimutatásában. A jövő év­ben már teljes kapacitással dolgozik a nemzetközi nukle­áris információs rendszer, amely számítógépes módsze­rekkel dolgozza fel, tárolja és visszaadja a nukleáris tudomá­nyok területén megjelent szak- közleményeket. — Mint ismeretes, az atom- sorompó-szerződés megvalósí­tásának gyakorlati feladata is erre a szervezetre hárul. Ez­zel kapcsolatosan már meg­kötötték az egyes tagállamok­kal az úgynevezett biztosítéki egyezményt, ebben a munká­ban a magyar szakértők is je­lentős szerepet vállaltak — mondotta befejezésül dr. Oszt­rovszki György. (MTI) Eredményes as öt futöház szocialista bri"ódiainak együttműködése Jelentős üzemanyag-megtakarítás — Jobb mozdonykibasználás Augusztus derekán a vasút történetében egyedülállói meg- á'lapodásra került sor a Dom­bóvári Fűtőházban. Akkor öt MAV-fűtőház — a dombóvári, pusztaszabolcsi, dunaújvárosi, pécsi és nagykanizsai — szó- cial’sta brigád vezetői szerző, dést kötöttek a jobb együtt­működés érdekében. A nagy teljesítményű Diesel-mozdo- nvokat ugyanis egy-egy út so­rán nem egy fűtőház személy­zete szolgál ki, — használ — hanem több is. így például, ha egv tolatós vonat elindul Pécs­ről budapesti végcéllal, akkor pécsi, dombóvári, sőt puszta­szabolcsi mozdonyvezető js dolgozik a gépen. Ebből több konfliktus akadt. Az üzem- anvag-megtakarítás tulaidon- képoen nem volt elszámolható egyik vezetőnek sem, mert nem lehetett elkülöníteni egy- egy részúton elért megtakarí­tást. Gondot okozott a megfe­lelő karbantartás is. A szocialista brigádvezetők a"gvsztusi megállapodása arra irányult, hogy az együttműkö­dés fokozásával — és ne csak szolgálati útón, hanem elvtár­si kapcsolatok révén is — ered­ményesebbé váljon a mozdo­nyok, kihasználása. A napok­ban tartották a dunaújvárosi fűtőházban a szocialista szer­ződés teljesítésének első ne­gyedévi tapasztalatait, értéke­lő-tanácskozást. A Diesel- mozdonyok vezetői itt már ar­ról számolhattak be, hogy a negyedév eredményes volt. Az együttműködési szerződés ta­nulságairól Mérésé László du­naújvárosi mozdonyvezető, a Rudolf Diesel szocialista bri­gád vezetője tartott előadást. A szerződés hét pontjában foglalt kötelességeknek min­den fűtőházi mozdonyvezető brigád eleget tett. A dombóvá­riak teljesítményéről Farkas IV. József mozdonyvezető tar­tott előadást. A szerződésről, a negyedévi munka tapasztalatairól beszél­gettünk Farkas IV. József mozdonyvezetővel. — Mindenekelőtt az értéke­lés módjáról szeretnénk halla­ni. — Az igazgatóság segítsége révén sikerült olyan értékelési módot találni, amely minden fűtőház kollektívájának tet­szik. A szerződés értelmében mindenütt nyilvántartást ve­zetnek a szocialista brigádok, az egyes mozdonyvezetők munkájáról, teljesítményéről. Ennek rendszeres megküldése, azonkívül a személyes találko­zások, az igazgatóság koordi­náló munkája elevenné, vilá­gossá teszi a szocialista mun­kaverseny e formáját. — Milyen konkrét eredmé­nyekről tudott a dunaújvárosi tanácskozáson beszámolni ? — Az öt fűtőház párttitká­raival, és szolgálati főnökeivel kibővített szocialistabrigád- vezető-értekezleten a dombó­vári mozdonyvezetők szép eredményeiről számolhattam be. A mostani negyedévben például jelentősen több üzem­anyagot takarítottunk meg, mint a megelőző év azonos id'szakában. Pontosan 99 993 kiló üzemanyagot takarított meg — a normához viszonyít­va — az öt fűtőház kollektívá­ja. — Sző volt az augusztusi értekezleten arról is, hogy a mozdonyokat jobban kihasz­nálják. — Igen. Kevesebb a várako­zási idő, nagyobb a kilométer­teljesítmény és az elvontatott súly is, mint a megelőző ne­gyedévben. De, ha csak annyi tonnát vittünk volna el, és annyi kilométert tettünk vol­na meg, mint 1971. szeptem­ber, október, november hó­napjaiban, a teljesítményünk akkor is figyelemre méltó vol­na. — Konkrétabban? — A tolatási műveleteket is elismerik teljesítménynek, korábban ezt a szakszolgálat nem értékelte külön. Holott egy-egy szolgálat idején négy-öt órát is tolatunk, amíg a vonatokat, a kocsikat ren­dezzük. — Szó volt a szerződésben a fáradt olaj összegyűjtéséről is. — Igen. Azt vállaltuk, hogy ezentúl nem folyatjuk el az olajat a vasúti töltésen. Ko­rábban ugyanis, amikor a mozdony fáradtolaj-gyűjtő tar­tálya megtelt, kinyitottuk a csapot, aztán folyt az olaj a töltésre. Most összegyűjtjük. A dombóvári mozdonyvezetők a negyedév során több mint tíz­ezer kiló olajat gyűjtöttek össze. Csak a novemberi hó­napban 3700 kilót! Pedig ek­kor már fokozottabban van­nak a gépek igénybe véve, kedvezőtlenebb az időjárás. — Hogyan értékelték a többi fűtőház brigádvezetői az együttműködést? — Egyetértés van abban, hogy az együttműködés jó. Ezért is került sor a szerző­dés megújítására, tehát 1973- ban is az öt fűtőház szocialis­ta brigádjai, mozdonyvezetői a hét pont értelmében dolgoz­nak. Továbbra is célunk a gazdaságos mozdonykihaszná­lás, az üzemanyag-takarékos­ság, a tolatási munkák rövidí­tése, a fáradt olaj összegyűjté­se és a baráti, elvtársi kap­csolatok mélyítése... PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents