Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

V

I

I

Az Országos Béketanács ünnepi ülése

(Folytatás az 1. oldalról)

Básti Lajos színművész szavalatával kezdődött az ünnepség, majd az elnöklő Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja,, az OBT alelnöke mondott megnyitó beszédet.

Dr. Ortutay Gyula akadémikus, az. Országos Béketanács elnökségének tagja volt az ünnepség szónoka. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Világhétté lehetőségét a Szovjetunió és a vele tartó szocialista országok ereje, politikai munkája teremti meg és biztosítja. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió megszületése vérben, vasban, az első világháború egyre kegyetlenebb évei után következett be, maid áz intervenciós háborúk alattomos támadásai közepette is szerveződött. A születő szovjet állam első szava a világhoz: béke — volt. Békét akart saját népének is, békét kínált egyben az egész világnak. Ha az eltelt fél évszázadnak csupán néhány vonását emeljük is ki, akkor is az első tanulságot a Szovjetunió következetes, állhatatos békepolitikája kínálja.

Szólt arról is dr. Ortutay Gyula, hogy a békés egymás mellett élés elvéből fakadp békepqlltika a nemzetközi diplomáciában kezdi meghozni gyümölcseit. Mi, magyarok —* mondta — csak örvendhetünk, hogy a lenini dekrétum szellemében épp hazánk fővárosában hangzott el az úgynevezett budapesti felhívás, amelynek nyomán Helsinkiben hosz- szú-‘hosszú előzetes tárgyalások, viták után megkezdődött az európai biztonságért való munka első szakasza. Kontinensünk békés, nyugodt holnapja. eeyben az egész világ, a jövendő évtizedek biztonsága a tét ezeken a tárgyalásokon.

Valljuk — hangsúlyozta a szónok — hogy ezeken a nemzetközi tárgyalásokon is — akár elismerik ezt a nyugati hatalmak, akár nem — a lenini dekrétum, a lenini eszmék fénye világol, a szovjet állam nemzetközi politikájának alapelvei hatnak.

Felszólalt az ünnepségen Tatjana Nyikolajeta is. Örömmel szólt arról, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói országszerte megemlékeznek az évfordulón a Szovjetunió 50 esztendejéről, mint a szocializmus, a marxizmus— lenlnizmus történetének nagyszerű fejezetéről.

Részletesen foglalkozott azzal, hogy a testvéri szocialista országok a világ küzdőterén vállt vállnak vetve lépnek fel, együttes akcióik megfelelnek a munkásosztály, minden dolgozó, a föld valamennyi népe alapvető érdekeinek.

Végül hangsúlyozta, hogv a szovjet béketanács nagy felelősségtudattal fogadta a Békevilágtanács elnökségének kérését, hogy a következő béke- világkongressziKt 1973 őszén Moszkvában tartsák meg. Felszólalása végén a szovjet béketanács megbízásából átnyújtotta az ünnppi ülés elnökségének Lenin mellszobrát.

Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács főtitkára szólalt fel ezután.

Az OBT elnökségének megbízásából bejelentette az ünnepi ülésen, hogy a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a magyar békemozgalom kitüntetését adományozzák 20 olyan szovjet békeharcosnak, aki kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a Szovjetunió és Magyar- ország, a két nép megbonthatatlan barátságának elmélyítéséért, békemozgalmairvk céljainak sikeres megvalósításáért.

À kitüntetéseket sz OBT képviselői a közeljövőben ünnepélyes külsőségek között fogják átadni Moszkvában. A most Budapesten tartózkodó szovjet delegáció két tagjának Tatjana Nyikolajevának és Georgij Kosztrubnak — aki a 20 kitüntetett közé tartozik — személyesen nyújtotta át az OBT főtitkára békemozgalmunk kitüntető jelvényét. A kitüntetésekért G. Kosztrub meleg szavakkal mondott köszönetét.

Az ünnepi ülést megelőzően koszorúzási ünnepség volt a budapesti Felvonulási téren álló Lenin-szobornál: az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándomé főtitkár, valamint három alelnök, Darvasi István, Kiss Károly és Vass Istvánné helyezett el koszorút. Ugyancsak megkoszorúzták a szobrot a fővárosunkban tartózkodó szovjet békedelegáció tagjai. A koszorúzásnál jelen volt A. M. Szorokin kSvetta- nácsos, budapesti szovjet ideiglenes ügyvivő.

Népek Barátsága Érdemrend

À Szovjetunió. Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendeletet adott ki a Népek Barátsága Érdemrend megalapításáról.

A kitüntetést azoknak a szovjet állampolgároknak és közösségeknek, továbbá azoknak a külföldi személyeknek ítélik oda, akik kimagasló érdemeket szereznek a szocialista nemzetek és nemzetiségek barátságának és együttműködésének megszilárdításában.

Befejexödött as FKP kongresszusa

Georges Marchais az új főtitkár

Az FKP XX. kongresszusa vasárnap délelőtti záróüléséa megválasztotta a párt új központi bizottságának tagjait. A választás előtt a delegátusok egyhangúan elfogadták a kongresszus elé terjesztett határozat-tervezeteket : a kongresszus általános határozatát, a párt szervezeti szabályzatának módosítását, a francia néphez intézett felhívást és a Vietnamról szóló nyilatkozat szövegét.

Az új központi bizottság nyomban megválasztása után megtartotta első ülését. Az ülés után Gaston Plissonnier közölte a delegátusokkal, hogy a központi bizottság megválasztotta a politikai bizottság és a titkárság tagjait, és több

fontos döntést hozott. Ismeretes — mondotta Gaston Plissonnier —, hogy Waldeck Rochet, a párt főtitkára 1969. novembere óta súlyos beteg. Kezdetben még volt remény teljes felépülésére, állapota azonban sajnálatos módon súlyosbodott, betegágyához van kötve, és semmiféle fizikai vagy szellemi tevékenységet nem képes kifejteni. Ilyen körülmények között a központi bizottság nem újíthatta meg politikai bizottsági tagságát, de közel ötven éven át a párt érdekében kifejtett fáradhatatlan munkássága elismeréséül a párt tiszteletbeli elnökévé választotta.

A központi bizottság továbbá elhatározta, hogy Georges

59. születésnapja alkalmából Willy Brandt kancellárnak, akinek hobbyja a numizmatika, a kormány nevében Walter Scheel XVII. századbeli érméket ajándékozott.

Marchais-t a párt főtitkárává választja.

A kongresszusi küldöttek perceken át tartó lelkes tapssal üdvözölték Georges Mar- chais-t, majd a párt új fótit- : kára megtartotta záróbeszédét

i.i A párt XX. kongresszusa — hangsúlyozta Marchais az egész francia közvélemény figyelmének központjában állt, Egyes kommentátorok azt állí tották: „semmi sem változott a kommunistáknál”, mások vi szont azt mondották, hogy „a kommunista párt megváltozott”. Az igazság az, hogy pártunk mindig hű marad elveihez, céljaihoz, Maurice Thorez és Waldeck Rochet tanításaihoz. Ugyanakkor egyik alapelvünk, hogy állandóan figyeljük az élet mozgását, az ország és a világ helyzetének fejlődését. Pártunk épp ezért képes egyre hatékonyabban hozzájárulni népünk küzdelmeihez, előrehaladásához.

Marchais ezután rámutatott arra, hogy ez a kongresszus egyúttal annak a csatának előkészítését is szolgálta, amelyet a kommunisták most a baloldal közös kormányprogramjának a győzelméért vívnak. A baloldali egység elindult útjára, s ez az egység a baloldal győzelméhez vezethet, a közös programban előirányzott társadalmi és demokratikus reformok megvalósításához.

A kongresszusi küldöttek perceken át tartó lelkes tapsviharral fogadták Marchais záyószavait, majd a kongresz- szus az Internacionálé és a Marseillaise hangjaival ért véget. . .

Fock Jenő vietnami dinlomatákat fogadott

Föck Jenő, a Minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Hoang Cuong-ot a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetét és Huyunh Van Thant, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, akik tájékoztatást adtak a vietnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott harcában elért eredményeiről, a VDK kormányának a béke helyre- állítása érdekében kifejtett tevékenységéről, az Egyesült Államok képviselőivel folytatott párizsi tárgyalások legutolsó szakaszár 1.

A kormány elnöké kiemelte, hogy a magyar kormány és a magyar nép — mint eddig — a jövőben is minden lehető módon segíti a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Délvietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány és a vietnami nép erőfeszítéseit függetlenségének, nemzeti jogainak biztosításáért.

Az amerikaiak kiterjesztik a VDK bombázását

l^aird amerikai hadügyminiszter hétfőn Washingtonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok feloldotta a VDK bombázásával kapcsolatos korlátozásokat és harci repülőgépei folyamatosan bombázzák a 20. szélességi foktól északra fekvő területeket is. A miniszter nem volt hajlandó részleteket közölni a légierő akcióiról, mondván; „nem akarja veszélyeztetni a VDK-ban elfogott amerikai pilóták életét”.

Nem sokkal Laird sajtóértekezlete előtt Saigonban az amerikai katonai körökből kiszivárgott, hogy Nixon személyes utasítására kéthónapos szünet után hétfőtől tovább folyik Haiphongnak, a VDK legnagyobb kikötőjének aknásí- tása. Fenti források elismerték azt is, hogy Nixon ezekkel a lépésekkel az amerikai feltételek elfogadására akarja kényszeríteni a VDK-t.

Hétfőn este röviddel nyolc óra előtt ismét a légiriadót jelző szirénák hangja hallatszott Hanoiban, a vietnami fővárosban. A riadó után néhány perccel hosszú sorozatokban kezdtek hullani a bombák a főváros közvetlen körzetére.

Az újabb kalóztámadás arányaira jellemző, hogy az egyes hullámok támadása idején perceken keresztül hosszú kilométereken bíborvörös színt öltött az égbolt a bombák robbanása nyomán. A légitámadás néhány perces kihagyásokkal négy egymást követő sorozatban, két órán át tartott.

A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma hétfőn közzétett nyilatkozatában azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a vietnami felségvizekbe további aknákat telepít, barbár léHouston (MTI) Vasárnap este űrsétát tett Ronald Evans, az Apollo—17 pilótája, aki nem járt a Holdon, s így ez volt az egyetlen „űrhajón kívüli” feladata.

A Föld felé tartó parancsnoki kabin ajtaja 21 óra 35 perckor nyílt ki, s Evans nyomáskiegyenlítő öltözékben, körülbelül hét és fél méter hosz- szú biztosító kötéllel a hátán elindult a kiszolgáló egység beszögellése, az Apollo—17 hátsó részén levő „kámeratár” felé.

Csaknem egyórás munkával leszerelte a háromezer-kétszáz méter filmet tartalmazó két kazettát és 22 óra 25 perckor visszatért társaihoz. A felvételek részben a Hold felszínéről készültek, részben pedig az úgynevezett „holdszondázás” eredményeiről adnak számot. A „holdszondázás” lényege az. hogy egy speciális szerkezet radarjelzések segítségével röntgenfelvételszerű képeket készít a holdtalaj alatti rétegekről,

gitámadásokat intéz tartományai, valamint legnagyobb ki kötője Haiphong ellen.

A nyilatkozatból kitűni}:, hogy az amerikai imperialisták 1972. december 17-én nagy számban küldtek repülőgépeket Long Chau, Cat Ba-szjge- tek és Haiphong kikötő elővárosainak légiterébe. A repülőgépek aknákat telepítettek B. demokratikus Vietnam felségvizeibe, és rakétákkal lőtték Haiphong elővárosainak több körzetét.

Az amerikai légierő és a haditengerészet ugyanaznap

kegyetlen támadásokat intézet-, a Nghe An tartománytól Vinh Linh körzetig terjedő több sűrűn lakott terület ellen. Más repülőgéprajok tucatjai, így pilóta nélküli gépek, is, felderítő tevékenységet végezte!: Észak-Vietnam több helysége fölött, hogy előkészítsék az. újabb amerikai katonai kalandokat.

A Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya a nép óhajának eleget, téve, a múlthoz hasonlóan, szüneteltetni fogja a támadásokat a karácsonyi és az újévi ünnepek, valamint más hagyományos ünnepek alkalmából — írja hétfői cikkében a. Nhan Dán.

A lap hozzáfűzi, hogy igazi tűzszünetre, valamint a Saigon: kormánnyal való tárgyalásokra csal: akkor fog sor kerülni, ha az Egyesült Államok már aláírta a Vietnami Demokratikus Köztársasággal kötött békemegállapodást. A fogságban lévő amerikai katonákat is csak a megállapodás aláírása és korrekt végrehajtása után fogják szabadon bocsátani — hangoztatja a VDK lapja.

Ronald Evans sétája után az Apollo—17 utasai parancsot kaptak Houstonból, hogy keressék meg eltűnt ollóikat, amelyek a leszállás előtt veszedelmessé válhatnak. Az ollók, míg az Apollo súlytalan környezetben van, ártalmatlanak. Később azonban, mihelyt az űrhajó a földi gravitáció tartományába érkezik, visszanyerik eredeti súlyukat (egyenként 200 gramm), s amikor az Apollo 17 a gravitációnál hat- szorta nagyobb erővel fékez, ha történetesen valahol az űrhajósok feje fölött bújnak meg, baltaként csaphatnak le. Cérnán. Schmitt és Evans ezért mindenekelőtt arról akar megbizonyosodni, hogy az ollók nem a fejük fölött vannak-e az élethez és a kutatáshoz szükséges berendezésekkel, a Földről hozott zsákokkal telezsúfolt parancsnoki kabinban. Fölmerült az a lehetőség, hogy ha az ollókat nem találnák meg, az űrhajósak a Föld gravitációs terébe lépve védőöl' tözetet húznak« \

Az Apollo—17 útban hazafelé