Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
T V F r MEZOGEP Vállalat Egy év tapasztalatai az özem- és munkaszervezés területén Pártunk * Központi Bizottságának 1971. decemberi határozata — a MEZŐGÉP Vállalatnál — • megjelenésének időpontjában. is nagy érdeklődést kelteti. 'Amikor'azt — és a mélyéi pártbizottság ezzel; kap- •csöiatos. feladattervét .— különböző fórumokon megtárgyaltuk, egyebek között a következő y vélemények hangzottak el: „A célkitűzések világo- sak, van tennivaló a végrehajtásban”, „A megvalósítás sok és '•kitartó munkát igényel”, „A .rrmitkások. tudására és elejére számíthat a párt”. Most az egy évvel ezelőtt elhangzott vélemények és. intézi. ' kedések megvalósulásáról szeretnénk számot adni. Kiemeljük azokat az elemeket, amelyek megvalósítását a határozatok célkitűzései • sürgetik. A. •MÉZŐGÉP-ről tudni kell azt, ifiógy íobbtelepés vállalatként működik. Tevékenysége sokrétű ,.és „szerteágazó. Tipikusan iparvállalat. ’ így az üzem- és munkaszervezésben' bőven volt és’ Van 'tennivaló. Mindenekelőtt a gyáregységek' és a központ közötti kapcsolatokat, valamint a termelési folyatnátok ö&zefüggő szabályozását és annak optimális összhangját kellett kiálákítani és rögzíteni. , Ézék. aátán a végbemenő gazdasági eseményeket egységes keretbe fogtálták. E munka — säerirvtiirik — korszerű Vál- íáTati Ügyrend-ben össíegező- dőtt. ^Ekkör rájöttünk arra, ,b-ó^y. bizpnÿos területeken- de- ö&ntrál'izálnunk, más terüléte- këti centralizálnunk kell. ' >*X MŰVEZETŐK’ " JOGKÖRÉNEK _ NÖVELÉSE. '- Művezetői szihtre' decentrá- ifziteuk a' termelésirányítást, a fizetés és jutalmazás, ödaftélé- , séf , aZ éíőmúnkáválr való gazdálkodást és a munkatársak , ínegválasztásának lehetőséget. Nem kis mértékben á decentralizációnak tulajdonítjuk azt. hogy a termelékenység több mint 5 százalékkal emelkedett. A? munkaerő-fluktuáció a felére csökkent, a termelési és munkafegyelem érezhetően -•szilárd-ült. De centralizáltuk az álló-- és' f forgóalapokkal történő -gazdálkodást, a piackutatást, a kooperációt is. Hatásaként 25 . százalékkal nőtt az eszközkihasználás. .Lehetővé vált mintegy 30 millió forint értékben • daraboló- ' és szerszárnüzem létrehozása. Ezen időszakban a több mint'100 partnerünk igényeinek „piaci szellemben” történő kielégítését a központi irányítás alatt levő piackutató csoport valósította meg. A vállalaton belüli tartalékok feltárásának hatékony megvalósulását szolgálta a belső kooperáció kiszélesítése, amellyel •egyenletesebbé tettük a foglalkoztatást és mintegy 4 millió •forinttal emeltük eredményünket. A korszerűtlen és gazdaságtalan termelés szövevényes gondjaival is idén kellett szembenéznünk. Ezt a csöppet sem egyszerű munkát jó volt időben elkezdenünk! Ma már mindnyájan őrülünk eredményéinek! Évekig, komoly értékesítési gondot okozott — az egyik nagy volumenű termékünknél — az öntözőcső korszerűtlensége. A gyártásfolyamat és eszközei nem képviseltek“': magas műszaki szintet: A termék előállítása gazdaságtalan volt. XfJ CSÖPROGRAM A határozatok ’ bátorítottak bënnünket grra, hogy új alap- . ahÿàgû öntözőcsőgyártást valósítsunk meg. Az előállított termékek skálája' többszöröse a körabbinak. Azok megfelelnek a KGST és a kapitalista szabványok előírásainak. A gyártás eszközéi és .technológiája, olyan, hogy. azzal dicsekekini l.ehet. Szerintünk ez a korszerűsítés jó példája .annak, hogyan lehet egy terméket gazdaságossá tenni azáltal, fcpgjr. #?-. áJ6munkar ráfordítás csökkenése mellett a termélékenység. nagyrfiérték- bén emelkojjjeo. ‘I Elértük azt is, hogy a hazai szükségleten, kívül exportlehetőséget is teremtsünk azon a területen, ahol erről korábban szó sem lehetett. Az is igaz, hpgy a’, megtett'-intézkedések az indulásnál különösen nagy kockázatot rejtettek magukban. De véleményünk szerint ez a kockázatvállalás szükséges volt, mert enélkül ezt a termelési profilt fel kellett vol- ná adnunk. ■ ' Gazdaságpolitikánk alaptétele ' az alkotó; dolgozó' ember munkájának anyagi elismerése. Pártunk jjolitlkájával összhangban á’ vállalati * bérskint- növelést 4.Ï' százalékban .realizáltuk. Ügyeltünk arra, hogy a bérnövelés a szakértelem és a fhünkák nehézségi fókának fi- gyeterílbevétélével kerüljön szétosztásra, CSÖKKENT . .a, vándorlás A. gazdasági év folyámán rendszeresen, alkalmaztuk a. termelési célkitűzések megvalósítására mozgósító „mozgó- bérrendszert”. Hatása abban nyilvánult meg. hogy a dólgozó- hplíektívák állandóan figyelőmmel kisçrlék a termelési programok alakulását és ázon- ,pal élesen reagáltak az üzemszervezési hiányosságokra. • Ugyanakkor a fçgvelmezetlen- keclpket a munkahely^ kollektívák utasrtoWàlf'rénâre. A.fie- .lyes. .. bérpolitika .. dpjgqzóinlc . egyetértésével' találkozik. Valószínű. az ëlhelvezked'ni szándékozók is " felfigyelték ' erre, mert idén - már a munkaerő- mozgás vállalatunk felé irányult,, melynek mértékét korlátoznunk is kellett. f.* Tapasztalataink szerint a vállalat gazdasági és társadalmi vezetésének döntései meghozatalához gyorsan és időbén kell fontos információhoz jutnia. A középszintű vezetőknek pedig időben, hiánytalan és egyértelmű információkat kell kapni. Mi ennek figyelem- bevételével rendeztük vállalatunk belső információs rendszerét is. A nagy tömegű adathalmaz feldolgozását, értékelését, már csak gépi úton tudtuk megvalósítani. (Pl. az anyag- információ havonta 18 000 adat feldolgozását teszi szükségessé!) Ezért csak a folyó évben több mint egymillió forintot fordítottunk adatfeldolgozó gépparkunk kiegészítésére. A gépek segítségével tudtunk gyorsan információhoz jutni és ezek segítségével tudunk gyorsan információt adni. NEGYVENKÉT MÉRNÖK, 110 TECHNIKUS Régi tapasztalat, hogy a jól átgondolt termelésszervezési intézkedések is csak akkor lesznek hatékonyak, ha a vezetés láncolatában megfelelően felkészült munkatársak állnak rendelkezésre. A munkapadoknál pedig olyan munkások találhatók, akik teljes szívvel és tudásuk legjavát nyújtva vesznek részt az egyszerű és a bonyolult termékek előállításában. A MEZÖGÉP-nél jelenleg 42 mérnök, 110 technikus, több közgazdász és jogász összeforrott- munkája biztosítja napról napra a bővített újratermelés feltételeit. Tehetséges fiatal gárda kutatja a jövőt és olyan termékek kísérletein dolgozik, amelyekkel a hasonló profilú külföldi cégek még nem rendelkeznek. A saját erőt megsokszorozza ânnaïc a 12 tudományos intézetnek az aktív támogatása is, amelyekkel a vállalatnak gyümölcsöző munka- kapcsolata van. A megyei pártbizottság fel- adatterve — amely a munka- verseny-mozgalom * továbbfejlesztéséről szól — egy évvel ezelőtt kiemelte: .........a munkásos ztály, a dolgozók mindig készek átlagosnál többet adni a társadalom érdekében.” A megállapítás helyességét saját példánkkal is alá tudjuk támasztani. Az eltelt időszakban az egyéni és csoportos verseny- formák bontakoztak ki. Ezeknek nagy sikerük van. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a munkaversenyben való részvétel munkahelyi mozgalommá vált. Közel 1000 idős és fiatal vesz ebben részt. A szocialista brigádok száma 68. A résztvevők vállalásai konkrétak és jól értékelhetők. Döntően a termelési tervek túlteljesítését, az önköltség csökkentését, az eszközök hatékonyabb kihasználását és a selejtmentes termelést vállalták. Az értékeléseket negyedévenként egy bizottság rendszeresén elvégzi, és annak nyilvánosságát faliújságokon és vállalati .híradóban biztosítjuk. A vállalatvezetés évente egy alkalommal a szocialista brigádok vezetőivel külön tanácskozáson beszéli meg a tapasztalatokat és tennivalókat. Természetesen a munkaversenyben részt vevők anyagi érdekeltsége is biztosítva van. A vállalati nyereségrészesedésből évente 200 000 forintot használunk fel különböző versenyformák elismerésére. összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásainak helyes értelmezése, az annak szellemében folytatott céltudatos munka nálunk meghozta gyümölcsét. Zsigovits Ferenc igazgató Vörös Antal főkönyvelő MEZŐGÉP Vállalat Járási művelődési központ, Tamási Az asszonyok megmozdultak Balipap Ferenc ismeretterjesztési- előadó készülő szak- dolgozatából olvas fel részleteket. A dolgozat kritikusnak és önkritikusnak ígérkezik. Min- . denesetre . kiderül részleteiből is, hogy ; Tamás-i ban sincs minden rendjén a község és a művelődési ház kapcsolatában. Vagy hamarosan mindezt múltidőben mondhatjuk majd? ügy kezdődött, hogy november végén a községi nőbizottság és a művelődési ház megkezdte a szokásos szabó-varró tanfolyam szervezését. Mint minden évben. Csakhogy az idén nem tizenöt-húsz nő jelentkezett, mint eddig minden évben, hanem negyvenhárom. A tanfolyam január végén zárul majd,, jelenleg ötvennégy hallgatója van. Nem tévedés: tizeneggyél több, mint az első napon. Ilyen „fordított lemorzsolódással” ... sem találkoztak még Tamásiban! : — Gondolkodtam én is azon, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, hogyan lettek egyszeriben ilyen aktívak az asszonyok. Végül arra jutottam, hogy fellelkesítette őket, hogy ezen a tanfolyamon nem csupán „a szabással, varrással ismerkedhetnek meg! — mondja a tanfolyam szakmai vezetője, Nyíró Jánosné. — Amikor kiderült, hogy ilyen népes csoporttal indul a tanfolyam, közvéleménykutatást rendeztünk, van-e olyasmi, ami a varrni tanulás mellett közösen érdekli a nőket. Vagy harminc választ kaptunk, amiből kirajzolódott, hogy milyen témák foglalkoztatják az asszonyokat, — hallom az ismeretterjesztési előadótól. így aztán a tanfolyami órák előtt, hétfőnként ismeretterjesztő előadásokra került sor. Már az elsőn mindenki ott volt. Akkor a járási főorvosnő, dr. Dobrovich Mária — maga is a tanfolyam hallgatója — tartott előadást nőgyógyászati kérdésekről. A legutóbb a korszerű testápolásról volt szó, amelyen rögtönzött kiállítást is láthattak az érdeklődők. Nyolcvanan voltak. Kovács Imréné harminc- nyolc éves asszony. Nemigen szokott eljárni sehová, nem is volt hová. — Egészen felfrissíti az embert ez a kis kikapcsolódás, ami ráadásul igen hasznos is. Jól érzem magam azok között, akikkel a tanfolyamra járok. Tamásiban meglepő, hogy orvosnő, tanárnő, parasztasszony, irodista, és mint én, bedolgozó, így összetartson! Igaz, a gyermeknevelés, az egészségügy mindannyiunk közös gondja. De a tervezett előadások — útibeszámolók, jogi kérdések stb. — is mindenkit érdekelnek. Úgy vagyok vele, hogy sajnálnám, ha abbamaradna. Hétfőn tévé sincs, szívesen el járnék az asszonyklubba ! — Nem és nem sikerül tartósan a művelődési házhoz kötni a felnőtt korosztályt is. Talán ez az asszonyklub megtöri a jeget! A nőbizottság két agilis vezetője, dr. Újvári Istvánná és Somogyi Mártonné nagyon sokat segít a szervezésben, mi a következő évi munkatervünkben már számolunk az új klubbal, — mondja Balipap Ferenc. Somogyi Mártonné újabb ér. dekes dologról beszél: — A nők kérték, ha ez a tanfolyam befejeződik, Indítsunk kurzust német nyelvből. Meg lehet Oldani, máris sok jelentkező van rá. Kézimunkaszakkör indul, szintén a nők kezdeményezésére. A klub, a tanfolyam és a szakkör működésével messzemenően egyetértenek a többi társadalmi szervek, a munkahelyek is támogatják a kezdeményezést. Igen-igen, bízunk benne, hogy nem szalmaláng lesz a mostani lelkesedés! Tamásiban is jócskán vannak gondjai a művelődési központnak, és hogy az új év mégis biztatóan indul, abban a főszerepet a „mozgolódó” asz- szonyok játsszák. (Virág) Hová lett az aranyvasárnap Î Eltűnt, kiment a divatból. Tavaly még akart lenni, de az illetékesek szerint már akkor csődöt mondott nálunk a kereskedelemnek ez a hagyományos ünnepi különszolgálata. Ezért is határoztak az idén úgy, hogy 1972-ben nem aranyvasárnapoznak a boltok. „Van egy hét karácsonyig a bevásárlások lebonyolítására és a boltok nyugdíjas kisegítőkkel megerősítve várják a vevőközön- séget" — hallhattam az indoklást. Áru van. Csupán a Népbolt Vállalathoz tartozó üzletek árukészletének értéke kitesz 100 millió forintot. E százmillióból becslések szerint 20 milliót forgalmaz csak az állami kereskedelem 18- tól 23-ig bezáróan. Tehát karácsonyra. Nincs jogunk kételkedni a körültekintés, fölkészültség alaposságában, de mivel minden vásár, így még a karácsonyi ajándék- és élelmiszer- — no meg egyéb — vásár i$ kettőn áll, legyen szabad megjegyeznünk, hogy aggódunk a zavartalan siker sorsáért. Tartunk ugyanis attól, hogy kereskedelmünk hózatáján a most következő hét gyakorlata azt bi zonyítja majd, mennyire nagy kár volt lemondani az aranyvasáma pozósról és kifogni a kereskedelem munkájával összefüggő ünnepi készülődés vitorláiból azt az energiát, amit a fővárosban és az ország számos más városában az ezüst-, majd az aranyvasárnapok jelentettek. Mert jelentet tek és bizony sokat jelentettek. Mindenekelőtt azt, hogy csők kent a raktári és bolti árukészlet, ezzel arányosan nőtt a forgalom, ebből következően a kereskedelem bevétele. Ámbátor az sem mellékes, dolog, hogy az arany- vasárnap — már ahol megtartották — egynapi kemény munka árán megkönnyítette a kereslte dők előtt álló további egy hét munkáját. Némiképpen sikerült nekik az utolsó percekben való kapkodás jegyében folyó csúcs- forgalom „ártalmatlanná” tétele. Mi lemondtunk erről a lehetőségről. Elárulhatom, sokak csalódására, mert az előzetes publikációk ellenére voltak, számoson akik keresték a nyitva tartó boltokat. Az élelmiszerüzleteken kívül azonban csak a könyvesboltot találták nyitva. Es mert legalább ezt nyitva találták, egyéb híján lebonyolíthatták karácsonyi ojón- dékvásárlásaikat, Van-e értelme az aranyvasár nap eltűntén meditálni egy nappal az aranyvasárnap után? Úgy véljük, hogy van, mert előfordulhat, hogy az arra illetékesek jövőre másként döntenek és visszahelyezik jogaiba a kereske- delemnek ezt a karácsonyi külön- szolgálatát, időben a vásárlók figyelmébe ajánlva, hogy „nyitva lesznek a boltok. Most vásároljanak, kíméljék meg mind magukat, mind pedig a kereskedelem dolgozóit az ideges kapkodással elegy torlódásoktól.“ Hogy nem fog menni, mert az év közben vasárnap is nyitva tartó boltok hosszú gyakorlata azl igazolja, hogy nem sürgősségi alapú bevásárlásaikat. Intézik csak a vásárlók? Meggyőződésünk, hogy menni fog. Másutt is megy. S ennek titkát aligha őrzik hét lakat alatt, megszerezhetjük a receptet, ha valóban szeretnénk, hogy új vásárlói szokások honosodjanak meg nálunk, legalább egy hagyomány kapcsán...
