Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
I í Requiem a tigris felett Hossza elérheti a 3 méter 10 centit, súlya a 320 kilót, megél mindenféle éghajlat alatt, Mandzsúria és Szibéria jégborította sztyeppéin, vagy Nepal 4000 méter magas hegységeiben. De ugyanígy megtaláljuk nyomát a Gangesz deltájában és Ceylon szigetén is. A tigrisnek — a zoológusok véleménye szerint — minden adottsága megvan ahhoz, hogy az egyik legellenállóbb állafajtá- nak tartsuk ezen a Földön. És Íme, a tigris kihalófélben van. Ma már az egész világon mindössze alig 5000 példány él, holott 50 évvel ezelőtt csak Indiában 40 000 tigrist tartottak nyilván. Mi lehet az oka, ennek a gyors pusztulásnak? „Mindenekelőtt — válaszol Guy Mountford, a Természetvédelmi Világszervezet tanácsosa — az állatok körryreze- tének fokozatos lerombolása. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy minden egyes tigrisnek 65—S0 km= vadászterületre van szüksége. Egy másik tényező pedig, hogy a meggondolatlan vadászatok során teljes egészében kiirtották a tigris megszokott zsákmányát, a szarvast, az antilopot, a vadbivalyt, stb. És végül valamennyi tényező legsúlyosabbi- ka: az ember vadászpuskája.” Mountford megemlíti például, hogy 1912-ben V. György angol király és kísérete il nap alatt 39 indiai tigrist lőtt le. Az egyik indiai maharadzsa azzal dicsekedett, hogy 1150 tigrist pusztított el. A tigris e hagyományos ellenségeihez az utóbbi időben csatlakoztak ' a különféle rovarirtók, amelyeket, nagy mennyiségben használnak vidélten. Előfordul, hogy ezzel a rovarirtóval beszórják a háziállatokat, és a kiéhezett tigrisek olykor-oíykor ráfanyalodnak az elhullott állatok tetemére is. Az egyik indiai államban 18 nap alatt 32 tigris esett áldozatul a különféle rovarirtóknak. Az utóbbi időben egyre inkább megdől a hagyományos nézet, hogy a tigris emberevő állat. A Szovjetszkaja Rosszi- ja november 20-i számában a tigrisről, mint hasznos és gyakorlatilag békés természetű állatról beszélnek, és ennek bizonyítására felhozzák, hogy az Amur és az Usszuri partján élő tigrisek az elmúlt 50 év alatt egyetlen egyszer sem támadtak emberre, ha csak ezek nem provokálták őket. Egyébként az Amur és az Usszuri környékén élő tigriseket törvény védi. Tilos a vadászatuk, és csupán á különböző áUatkertek részére fognak be egy-két példányt. öt évvel ezelőtt Indira Gandhi is betiltotta a tigris- vadászatot. Ugyancsak törvény tiltja Indiában a tigrisbőrök és a trófeák kivitelét. A soron következő feladat az, hogy népszámlálást végezzenek a tigrisek körében, és megvalósítsák a tígrislakta területek olyan állatokkal benépesítését, amelyekkel a kikipusztulásban lévő nagyvad — amelynek napi hét kiló húsra van szüksége — táplálkozik. Az ökológusok véleménye szerint öt éven belül kiderül, vajon a Természetvédelmi Világszervezet intézkedései hathatósak-e, valóban van-e remény a pompás állat továbbélésére. A rózsaszín flamingók elveszett paradicsoma Yolt-e és van-e élet a Marson ? A Mars geológiai szempontból az egyik legaktívabb bolygó. Vulkanikus hegyvonulatai és kráterei sokkal nagyobbak, mint a Földé. Ez derült ki a Mariner—9 expedíciója során készített gyorsmérlegből. A Mariner—9 szonda műszerei közel egy éven át elemezték a Mars területének minden négyzetkilométerét, naponta továbbították az információkat a Földre. Több mint hétezer felvétel került így a Jet Propulsion Laboratory kütatóinak kezébe. A Mariner—9 küldetéséről Thomas Vrebalovich nyilatkozott: „A Mariner—9 vizsgálataiból arra következtethetünk, hogy valaha éltek mikrobák a Marson. Jelenlegi életre utaló nyomokkal viszont nem találkoztunk. A Mars egyébként sokkal inkább emlékeztet a Földre, mintsem azt az előzetes megfigyelések alapján hittük.” A tudósok négy nagy részt különböztettek meg a Marson : egv vulkanikus eredetű területet; egy repedezett talajú, hegygerincekkel áttört egyenlítői övezetet, egv kráterekkel zsúfolt övezetet, továbbá két sarki jégtakarót. Arra a meggyőződésre jutottak, hogy ha nagy mennyiségű víz létezett is a Marson, ez a víztömeg a sarki jégtakaró formájában jelentkezett. A Mariner—9 megfigyelt feltehetőleg jeget és vizet tartalmazó felhőket is a Mars felszínét borító hatalmas vulkánok felett. Az egyik ilyen hatalmas vulkán több mint 480 km széles és közel 17 km magas; vagyis kétszer olyan nagy, mint a legnagyobb földi vulkán. A NASA beszámolójában a következőképpen foglalja ösz- sze a Mariner—9 megfigyeléseit: 1. Az egyenlítői zónában van egy hatalmas, négyezer kilométer hosszú repedés, amelynek hossza a bolygó kerületének közel egynegyede. Ennek a repedésnek ibolyántúli sugarakkal működő spektrométer segítségével mért mélysége több mint hatezer méter; 2. A Mars felületi hőmérséklete az Egyenlítő körül 4 foktól a sarkvidéki —37 fokig terjed ; 3. 1971 őszén több héten át hatalmas homokvihar dúlt a Marson. A homokfelhők magassága elérte az 50—60 km-t. is. A szél 185 km-es óránkénti sebességgel száguldott. Akkoriban azt hitték, hogy ez a vihar erősen korlátozza a Mariner—9 küldetését. A rengeteg vizsgálati adat ellenére a szakemberek még most sem tudnak választ adni arra a kérdésre, van-e élet a Marson? Vajon a Viking-expedíció is hasonló eredménnyel jár majd? Több mint szarvashiba A Cortina d’Ampezzo felé vezető úton különös baleset történt. Az út menti erdőből váratlanul kiugrott egy szarvas és nekirohant egy arra haladó gépkocsinak. Valósággal felnyársalta az autót. A tulajdonos még csak kártérítést sem követelhet, tekintettel arra, hogy a kötelező biztosítás nem terjedt ki a szarvas okozta károkra. Tejet adó keeskebak a főiskolán Nem mindennapi hír kelt szárnyra a hohenheimi mező- gazdasági egyetem falai közül: rövid idő óta egy olyan kecskebak él itt, ami tejet ad. A Balingen járáshoz tartozó Winterlingen község pár évvel ezelőtt vásárolta a bakot tenyészállatként. A kecskebak a kezdetbén be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, míg egyszercsak a nyár folyamán különös elváltozásokat vettek észre rajta. Egy nap aztán az egykori „férfiasságáról” híres bakot meg lehetett fejni! A köz. ság Hohenheimbe küldte a szokatlan „átalakuláson” átment állatot, ahol az egyetem kutatói tüzetes kivizsgálásnak vetették alá. A vizsgálat még folyamatban van. Kozmetika jő humorú hölgyek szamára Az ornitológusok, a költők és a gyermekek számára ez a világ nyolcadik csodája. Felejthetetlen látvány a Kenyában levő Nakuru-tó fölött a kétmillió rózsaszín flamingó repülése: az ég hatalmas rózsaszín felhőnél nem egyéb. A szépség és költészet e csodáját, a rózsaszín flamingót — pusztulás fenyegeti. A szépséget és az életet romboló technikai szennyezés a Nakuru-tó- nál is megjelent: a flamingók ezrével pusztulnak. A katasztrófa előidézője Kenya iparosítása. A Nakuru-tó partján 70 000 lakosú új várost építettek, amelynek szennyezett vizei a tóba ömlenek. Márpedig a rózsaszín flamingó éppen a sós és sekély vizekben képes csak élni. A Nakuru-tó álló, mocsaras víz, amelybe a szennyezett vizek beömlése — tekintettel arra, hogy csak egy nem kielégítő tisztítóállomás működik — felborította a rózsaszín flamingók életterének törékeny egyensúlyát. A katasztrófa annál jóvátehetetlenebb, mivel Afrika 3 millió rózsaszín flamingója közül 2 millió a Nakuru-tónál él. A flamingót minden ornitológus és madárbarát ismeri. Szárnya halvány rózsaszín, lába és nyaka hosszú, s bár a kacsa és a liba távoli leszármazottja, olyan törékeny és karcsú, mint a gázlómadarak. A Nakuru-tó mellett élő két flamingófajtát eddig maga a természet védte. A tó vize és iszapja olyan maró, hogy sem állat, sem ember nem tud behatolni. Nakuru legjelentősebb üzeme ma a szódát vonja ki a tóból, de melléktermékeinek visszafolva- tásával naradox módon növeli a terta1mát. A szóda kérget von flamingók lába köré és megakadályozza őket a járásban vagy a repülésben. Az így mozdulatlanná dermedt madarak ezrével pusztulnak éhen. A rómaiak óta, akik ínyencségnek tekintett nyelve miatt vadásztak a madárra, az ember békében hagyja a rózsaszín flamingókat. Afrikában a bennszülöttek csak tojásaikat keresik. Egyes törzsek nem hiszik el, hogy a flamingó tojásból kelhet ki; meggyőződésük szerint csak úgy felbukkan a tó vizéből. Ez a tó azonban már nem ugyanaz. Víziló-vendég Az egyesült államokbeli Meredith egyik lakója nem •nerte felhívni a rendőrséget azzal a hírrel, hogy házának kapujában egy víziló áll. Gondolta, úgysem hinnének neki. Amikor végül Eélelmében mégis telefonált a rendőrségre, nagyon is elhitték bejelentését. A rendőrség ugyanis jó ideje kutatott már az állatkertből megszökött víziló után. Egy hrüsszeli kozmetikai in,, tézet az autójavítók stílusában, fogalmazta meg árlistáját, amelyben ilyeneket olvashatunk : „Karosszériamosás”, „Kisebb karosszéria-meghibásodások kiigazítása”, „Motorházfényezés”, „Generáljavítás”. Az üzlet virágzik. Amint a kozmetikai szalon tulajdonosa elmondotta: „Ügyfeleink szíves-örömest belementek ebbe a kis tréfába”. Hús... szójából Az egyik legnagyobb japán élelmiszergyártó cég mesterséges húst vitt a piacra. Ez szójafehérjéből készül, és ízre nem különbözik a hústól. A mesterséges hús gyártási technológiája elvben a következő: a szójarostokat külsőleg izomszövetként képezik ki, hosszúPszichológia a ragadozók ketrecében Nyugat-Berlin (DAD) — A „korlátozott konfliktus stratégiáját*' szemlélteti nap mint nap a nemzetközi hírnévnek örvendő ál- latszelidítő, Dieter Farell. Ragadozó állatokból álló csoportja legnagyobb az egész világon. A lü- becki születésű artista mutatványai alkalmával a viselkedés pszichológiájának felismeréseire támaszkodik. Farell, akit állatai egy meghatározott hierarchiában „főragadozó- fcént” kénytelenek akceptálni, pontosan ismeri azokat a határokat, amiket az egyes állataival való foglalkozás során nem léphet át. Ezt kiválóan érzékelteti a felvételünkön látható helyzet. A feszültségig pattanó légkörben fogait csikorgatva hátrál a tigris a domptőr elől, aki botját és a korbácsot akarattal hátra fel tartja. Ságban és vastagságban megfelelően elrendezik, azután pedig aminosavat, némi húst, vagy egy kevés húskivonatot adnak hozzá, hogy az ily módon előállított „bifsztek” hús- ízü legyen. A mesterséges hús 25 százalék fehérjét tartalmaz, többet, mint a marhahús (18,8 százalék), vagy a disznóhús (13,4 százalék). Kanáriexport — Lengyelországból Lengyelország exportját tekintve a 16. helyen áll a világon. Óceánjáró hajókat, precíziós szerszámgépeket, textilárukat és mezőgazdasági eredetű termékeket szállít a világpiacra. A lengyel exportcikkek között azonban nem mindennapi áruk is akadnak, amelyek nagy keresletnek örvendenek a külföldi vásárlók körében. A világ importőrjei körében általánosan ismert Lengyel Szövetkezet nevű cég például „egzotikus” árucikkek kivitelére specializálta magát. Nemrég mintegy 3000 kanárit indított külföldre. E madarak iránt, amelyek a XV. században, a Kanári-szigetekről kerültek Európába, igen nagy a kérésiét. A nagybani vásárlók körülbelül 6 dollárt fizetnek egy kanáriért. A hozzáértők nem csupán a madár ;han g j á thanepn sek-y-ínű. élénk tollazatát is becsülik.T r.:..:. i ;
