Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

f * V I Százszázalékos kontaktlencse r Boldog nap köszöntött a 16 esztendős Guillaume-ra; mostantól fogva jól lát. Vas­tag üvegű, régi szemüvege csak 50 százalékos látást tett lehetővé, most azonban olyan kontaktlencsével cserélte ezt fel, amely százszázalékos lá­tást nyújt. Guillaume két francia tudós — Paul Cocher oftalmológus és Jacques le Prévost kémikus kutatásai eredményének köszönheti e boldogságot A kontaktlencsék iránti ér­deklődés a második világhá­ború után kezdődött. 15 mil­lió amerikai és mintegy 300 ezer francia próbálta hordani őket. De senki sem volt tel­jesen elégedett velük. Ezek­hez a lencsékhez nehezen le­hetett hozzászokni; viselő­jük nem snortolhatott. nehéz testi munkát sem végezhe­tett. a lencsék könnyen el­vesztek és eltörtek; kemény felületüknek a szemgolyóhoz való súrlódása pedig izgató hatást váltott ki. Szinte min­denki, aki használta őket, pa­naszkodott tökéletlen voltuk miatt. 1964-ben Csehszolvákiában látszólak megoldást találtak a kontaktlencsék problémá­jára: hajlékony műanyagból, hidronból készítettek lencsé­ket. Ezek nem okoztak kelle­metlen fizikai érzést, a sze­met sem ingerelték. Aki csak kipróbálta, mind úgy nyilat­kozott, hogy többé nem kíván közönséges szemüveget visel­ni. Az egyik amerikai cég azonnal megvásárolta a sza­badalmat. és megkezdte a sorozatgyártást. Kiderült, hogy az újszerű anyag, amelyből a lencsék készültek, kémiailag nem tartós. Jacques le Prévost, francia kémikus egy másik műanya­got, az úgynevezett optamolt ajánlotta, amelyet vinilgyan- tából álb'toftak elő. Le Pré­vost szavatolja ennek az anyagnak a „kitűnő stabili­tását”, Kutatótársa, Paul Co­cher orvos, a maga részéről pedig kijelentette, hogy az optamolt 150 páciensen pró­bálta ki, és egyetlen negatív esetet sem észlelt. A tudósoknak az a szándé­ka, hogy ebből az anyagból még napvédő lencséket is készítenek, amelyek a fény­hatás erősségétől függően változnak. Az új kontaktlencse - széles körű elterjedésének egyelőre van egy komoly akadálya: a túlságosan magas ár. „öt év múlva azonban — ígéri le Prévost —, ez a lencse nem lesz drágább a közönsé­ges szemüvegnél.” A gyáro­sok is érdeklődtek az új ta­lálmány iránt. Dr. Cocher azonban szigorú feltételt szab: a lencséket csak a szemorvosok állandó ellenőr­zése mellett /szabad felhasz­nálni. „Ideje, hogy véget ves­sünk a kisipari módszerek­nek — jelentette ki —, mind­azt. ami a szemet érinti, fel­tétlenül orvosilag ellenőrizni kell!” Rákóczi Ferenc a francia ty-ben À francia televízió egyik adása, a magyar történelemből vett témával foglalkozott. Egy tv-film II. Rákóczi Ferenc tör­ténetét dolgozta fel. A feldolgozás különösen ki­domborítja Rákóczi francia- országi kapcsolatait, kiemeli, hogy Rákóczi személye ihlette Berliozt a híres Rákóczi- induló megkómponálására. Komoly károsodás Az ausztráliai Sidney köze­lében élő 34 éves Paul Horn, ötgyermekes családapának több mint 60 millió lírának megfelelő kártérítést ítélt meg a bíróság egy közúti baleset során elszenvedett agysérülése miatt. Az agysérülés következ­tében a felesége és általában a nők iránt érzett vágya un­dorrá vált. Hulladék-csendélet „Hozza el törött ócskaságait, Arman műalkotást készít belő­le." Ez a jelszó kelt szárnyra azzal a párizsi kiállítással kap­csolatban, amelynek cime: „Hulladék-csendélet". A mű­vész, Arman, olyan műveket állít ki, amelyeket törött por­celánokból, pipadarabokból, káposztatorzsákból, régi újsá­gokból, különböző cserepekből, rongyos női fehérneműkből és üres konzervdobozokból állított össze. Dohányos történet A chicagói bíróság az ügy valamennyi részletének gondos mérlegelése után helyt adott annak a válási Keresetnek, amelyet bizo­nyos Mr. Loriston nyújtott be a felesége ellen azzal az indoklással, hogy az asz- szony kegyetlenül bánt vele. Mrs. Loriston kegyetlen­sége abban nyilvánul meg, hogy hosszú időn át csak abban az esetben engedte meg férjének, hogy pipáz­zék, ha az pipázás közben a kandalló füstelvezető nyí­lásában tartotta fejét. A szövegkönyvet és a pár­beszédeket Henri Noguéres, francia történész állította ösz- sze. Maria Maurizi, 22 éves aqui- lai egyetemi hallgató legendás cselekedetével bevonult a vá­ros történetébe. Amikor észre­vette, hogy néhány' munkás fűrésszel kivágni készül a Vil­la Gioia egyik évszázados tölgyfáját, lerohant az utcára, hátát nekitámasztotta a fa tör­zsének és így szólt: „Ha ki akarjátok vágni a fát, vele együtt engem is el kell pusztí­tanotok!” Az ügybe beleszólt a polgármester is: a fának megkegyelmeztek. A megtalált kép A Tours-i szépművészeti, múzeum egy éve eltűnt fel­becsülhetetlen értékű képét, kedden váratlanul visszasze­rezte a nyugat-berlim rend­őrség. Rembrandt alkotását, a „Szent család menekülése Egyiptomba” című képet egy 23 éves diák lopta el a francia város múzeumából és -Nyugat- Berlinben akarta, értékesíteni. A rendőrség azonban kelep­cét állítot neki, mert egyik ügynöke ajánlott százezer márkát a festményért. 1 . Múlt századi szövőszékek, régi írások, fényképek mutat­ják be a magyar textilipar fejlődését az Óbudán nyílt textil­műszaki múzeumban. Az érdekes kiállítás a.műemléki Óbu­dai Zsinagógában kapott helyet. Karórába épített logarléc A svájci Heurer-cég Calcu­lator néven forgalomba hozott egy olyan karórát, amely nem­csak az időt mutatja, hanem logarlécként is használható. Segítségével szorzási, osztási Paprikás ruhák, fejkendők, díszpárnák A maga nemáben egyedül­álló kézimunka-kollekcióval dicsekedhet a szentesi Kerté­szeti Kutató Állomás. A zöld­ségnemesítés dél-alföldi köz­pontjában tucatnyi olyan zöldségfajta született már, amely állami elismerést kapott. Ezek népszerűsítésére, megis­mertetésére ötletes elgondolást valósítottak meg. A kutatóállo­más öt szocialista brigádjának asszonyai, leányai olyan kézi­munkákat készítettek, amelyek valamilyen formában kapcso­latban állnak mindennapi te­vékenységükkel. Zöldségkerté­szeti motívumokkal' ékesített asztalterítőket, díszpárnákat, faliképeket horgoltak, kötöt­tek, hímeztek. Paprikaszürete­lő, kapáló leányok, paprika- bokrok, terméssel megrakott „bőségkosarak” láthatók , a szebbnél szebb kézimunkákon. Még paprikás ruhák és fej­kendők is találhatók a nem mindennapos gyűjteményben, Világító térkép A lengyel katonai kartográ­fiai intézet munkatársai erede­ti térképet készítettek, amely sötétben is használható. Az újfajta térkép látszólag sem­miben sem különbözik a kö­zönségestől, nyomtatásánál azonban világító vegyületet használnak. amelyet több városban kiállí­táson mutatnak majd be. A szentesi Kertészeti Kutató Ál­lomás 1972-ben elnyerte . a szocialista munkahely címet. Legújabb kezdeményezésük, is bizonyítja; hogy szorgalmas, munkájukat szívvel-lélekkel végző kollektíva kovácsolódott össze náluk, akiknél a művészi hajlam sem hiányzik. és hárnias-szabály. ;megoldási műveletek végctzhetők. Az üz­letemberek. pillanatok alatt elvégezhetik vele az' átváltási árfolyamok, kamatlábak, és vámilletékek kiszámítását, a diákok az egyéb súly- és mér­tékegységeket decimális rend-' szerre számítják át, a sporto­lók pedig egyetlen szempillan- • tás alatt leolvashatják róla az átlagsebességet. Költöztethető kifutópálya A nedves és süppedékeny tala­jon való gyors repülőtérépítés céljából egy angol cég hordozható kifutópálya-burkolatot dolgozott ki, arriely; 24 óra* ala£t - lefektet­hető. À burkolat. hajlékony nylon­alapból áll, amelyet kétfelől ne- oprénmassza takar» Hidegvér ;Cannes-ban egy angol :férfi gépkocsija megcsúszott a rák­parton és a tengerbe esett. Az időben érkezett mentők'sértet­lenül tették partra. Első kér­dése az volt, hol a legközeleb­bi telefonfülke? Óda sietett, felhívta az egyik cannes-i ga­rázst és így szólt: — Holnap reggelre bejelen­tettem a kocsit mosásra, ké­rem töröljék. a , jelentkezést. A kocsim épp mást lett lemos­va. \ öngyilkosságba- kergetett egy M éves angol fiatalembert a kopa­szodás. Mikor a tragikus tettre fény derült} dr. Roger Kent psztc-. hiáter elmondotta, hogy egykori páciense sokat panaszkodott ne­ki a fejebúbján megindult kopa­szodás miatt és úgy vélte, hogy az, élete ezután nem ér egy ha­jítófát sem. „Ismét megmutatjuk a lábunkat” Ez a vágy hirtelen, fogott él minket, nőket, akik három, vagy négy év óta nadrágban élünk, dolgozónk, víkende- zünk. Ismét meg akarjuk mu­tatni a lábunkat, s azt akar­juk, hogy ismét felfedezzék! •A nők, akik már teljesen elfeledkeztek erről. az ütőkár­tyáról, meglepődve * tapasztal­ják, hogy sokkal gyakrabban nézik meg őket szoknyában,- j Ez természetesen’ nem aka­dályozza meg a nadrág fana­tikus híveit, hogy csökönyö­sen ragaszkodjanak nézetük­höz és nadrágjukhoz, legalább­is azokban az órákban, ami­kor amúgy sincs különösebb alkalmuk vonzóerőt gyakorol-' niuk. ' I Este azonban már szoknyád, ban járnak eszpresszóba, vágy moziba. A nagy üzletek, szpk- nyapolcai, amelyek már hosz-. szp 'íd,aj$’ rhegelégednek a ha­gy am anyós : vevőkörrel, • ismét megism tájik a nagy napok lá­zát, %^%óbafülkék előtt, új-, ra hosszt sorok állnak.- Buti- ltok' rtjihj&j szoknyákkal zsú­folták,' taté > kirakataikat. ", !| Azj ; ^;|á,vasoljuk ■ -azonban, !n.ö'gy'■•oviátősan. válassza meg- ’ jszóknKÍíjáf- - Kétségtelen, hogy »atá^^pp>áhr. .a lábát fogják ; lá^ní. Ö'hhek azonban tudnia . » ’*<#; ’ . . i A legtwajbb modellek ferdén- ipabottair, gloknisak,. ’ többé- !keVés:bá:>J8gelesedőek,- közepes hosSgúáágÓak, és csipkés szé- géíyűak .'áfennek divatja már vadul. 'hódít Angliában). ’ Eze­ket a szoknyákat tartsuk fenn- azi •estél^-lszámára. A pliKSZ-írozás ismét divatba jöfti. 'Megkísérlik i’smét .divat-.; bá" hozni- az egyenes, megle­hetősen Szűk szoknyát (az egé­szen fiatalok rövidet horda­nak, igen vastag talpú szan­dállal kompenzálva) és a ra­kott szoknyát. Az inget vagy blúzt betűrik a szoknyába,-a pulóver^ azon­ban kívül hordják. Egészen plisszírozott szok­nyát igen finom gyapjúszövet­ből érdemes választani, és ala­csonyan, a csípő tájékán tű­zéssel díszíteni, hogy elrejtse gömbölyűségeinket. A sportos (kockás vagy pi- ed-de-poule mintás) modelle­ken a kockák sokaságát a hajtások számának csökken­tésével kell kompenzálni, amelyek lehetőleg ne oldalt legyenek. A legjobb- hosszúság, hogy a híres-nevezetes lábak érvény­re jussanak, mégis csak az, amely éppen takarja a térdet. (Le figaró) TexÉlMszali muzettm' nyílt Óbudán

Next

/
Thumbnails
Contents