Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
I t H i v at á $ líl- öi unkás 1 ■ ¥7 zerkilencszázharmincöt' J augusztus 26-án vették fel a Fried Bern és Fiai céghez. Fiatal lány volt Szőke és persze szép. : A'bőrgyár külön világ. A bőrgyáriakat messziről . megismerték Simontornyám Nem volt nehéz, miként azokat, akik egy halasboltban dolgoznak... A bőrnek, a kikészítő vegyszereknek erős, átható szaguk van. Lehet szeretni a bőrgyárat? Király Lászlóné csak bólint. Minek bizonygatná: az elmúlt évtizedek jobban bizonyítanak . _íTW>?S »/fkAÁ . ; ^ ■ugyanolyan - szívvel-lélekkel' a "' munkát,« mint ő. Ismét érkezik egy parti bőr. Király Lászlóné kezei egy rhű- ■ szér érzékelőiként mozognak. — Akartak engem irodába is vinni. De nem mentem. . Nemrégiben -három hónapig mégis a diszpécseri - irodában dolgozott. A vezető küllőidre ment látogatóba, a helyettese megbetegedett. Király Lászlóné fennakadás- nélkül - végezte -.új feladatát — Bevallom -— - mondja 7— nagyon . jólesett, ' rpikor . Csapó ’ Jánosné- osztályvezető, 'köszönetét-'mondott’ a segítségemért, örültem a cficséfétnék. 5(y-%- zé's, ha az ember megállja 'a helyét 1 Sokan jöttek a. gyárba, s mentek el innen az elmúlt évtizedekben. — Egy gyárraivalóan már máshova kerültek, mióta innen kapom a kenyerem, —■ mondja — köztük olyanok, Király Lászlóné munka közben. — örültem amikor felvettek. Még álltak a gyárkapukban, de az ország gazdasági pangása már a végét járta. Óriási megrendelésekről beszéltek. Fel kellett szerelni azokat a hadseregeket, melyek néhány év múlva a világháború tengernyi szomorúságát okozták. Kezdődtek- a nagy munkásfelvételek. Ahogy múltak az évek, úgy szigorodott a világ. Embertelenül nehézzé vált az élet. Hadi- termelés volt. A gyár vezetői félve torolták meg a munkásöntudat minden megnyilvánulását. — Azért kibírtuk — mondja Király Lászlóné. — A bombák szerencsére elkerülték a gyárat. Sajnos én éppen 1945-ben léotem ki'. Volt egy afférom az egyik mérnökkel... hadd ne meséljem el. — Akkor mentem újra visz- sza, amikor államosítottunk. Az államosítok közé — természetesen — besorolja önmagát is. Végigsimít az előtte fekvő bőrdarabon. — Nagyon kell ismerni ezt a munkát — mondja. — Meg is szoktam, de egyedül a megszokással nem sokra mennék. Minden bőr más. Amikor válogatok, már előre látom, hogy, na ebből lesz egy szép retikül, ebből egy táska vagy csizma. — Gyönyörű összeg jönne ki, ha megszámolnám mekkora értéket válogattam itt át életemben. Ha valami a hulladékba jön, s látom, hogy még használható, én bizony megmentem. Négyzetméterenként ‘ötven-hatvan forintról —, egy műszakban több ezer forintról van szó. Ha a válogatóasztalnál valaki lelkiismeretlen, több kárt okozhat egymaga. mint másutt egy egész brigád. Két év múlva nyugdíjba megy. Sajnálja. Arra gondol, hogy esetleg olyan ember kérői a helyére, aki nem végzi akik ma már vezető állásban dolgoznak. De engem eddig még mindenki megismert, aki visszalátogatott. — Tudja, talán olyan vagyok már itt, mint egyik-másik gépi arrfelyik akkor is működött, amikor először beléptem a gyárkapun, s még ma is.használjuk. Ha majd feleslegesek lesznek, jobbak, korszerűbbek foglalják el a helyüket. De azért egy kicsit fájni fog a szívünk a régi után. Nagy úr a megszokás. — Egynek örülök. Ha nyugdíjba is megyek, a családunk' továbbra is képviselve. lesz itt. Nagylánya’ már gimnazista korában be-bejárt' a gyárba dolgozni nvarahtá. Idén, érett- "ségi után, kiváltotta a munkakönyvét és jelentkezett a munkaügyi osztályon. — kp — .Foto: Gottvald Érdi Judit rajza Egy fölmérés tanulságai FÖLMÉRÉS KÉSZÜL a tamási gimnáziumban. A munka 1969-ben kezdődött és arra keres választ, hogyan állnak helyt a középiskolában a járás különböző általános iskoláiból érkezett tanulók. Szabó Józseffel, a gimnázium igazgatójával beszélgetünk a fölmérésről, arról, hogy mire lehet következtetni a statisztikai adatokból, — Miért vállalkoztak erre a munkára? — Tapasztaltuk, hogy a különböző általáiios iskolákból érkező tanulóink tanulmányi eredménye különbözőképpen alakult. 1969-től félévenként összehasonlítjuk a nyolcadikos év végi átlagot az itt elért eredménnyel; Ez az összehasonlítás igazolta, hogy a viszonylag jól felszerelt, jó szakos elátottsá- gú tamási általános iskolából kikerülő gyerekek jobban tartják azt az eredményt, . amit magúkkal hoztak. Azok, viszont, akik a járás más településein „működő kis Iskolákból jönnek, onnan, ahol rosz- ~szák "ä "tárgyi, személyi félté*«! JEGYZET Hátrányos helyseiben Mostanában egyre többször és egyre több ember érezheti hátrányos helyzetét. Akkor jutott az eszembe, mikor a rádió legutóbbi kabaréműsorát hallgatva ahhoz, hogy jóízűt nevethessek, tudnom kellett, hogy például a Nemzeti Színház igazgatója Both Béla. és hogy Major Tamás a színház tagja, aki a legutóbbi képviselőválasztáson megbukott. Van aki ezt tudja, mert érdekli, mert fél füllel hallotta a rádióban, van aki nem tudja, mert nem érdekli, vagy mert nincs ideje újságot olvasni és rádiót hallgatni rendszeresen. Így aztán hátrányos helyzete miatt a kabarén nyilván nem nevet. Más eset, szintén a rádióból. Dupla vagy semmi komoly-, zenei vetélkedő, amelyen ha az illető megválaszol a kérdésekre, 12 ezer forintot nyerhet. Sebtében feljegyeztem az egyik kérdést. Felolvassák egy udvari titkár jelentését és a versenyzőnek meg kell fejtenie, hogy ez a jelentés milyen kapcsolatban van a felhangzó korálrészlettel. A korálrészlet felcsendül. És a versenyző, aki egyébként nem hivatásos muzsikus, tudja. És tudja a kis, meg a nagy szeptim ugrásokat és felismeri a turbót a János-passióból. És megnyeri a 12 ezer forintot. Igazán irigylem, hozzá képest igen sokan hátrányos helyzetben vagyunk. Hátrányos helyzetünk legtöbbször nem abból ered, hogy direkt, csakazértis hátrányos helyzetben akarunk maradni. Sokkal inkább abból, hogy környezetünk nem keltette fel bennünk időben az igényeket, hogy olvasás, rádióhallgatás, helyett történetesen disznót kellett etetni. Vannak most már nagyon okos, előrelátó, átfogó országos intézkedések, amelyek a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetben levő iskolás- korúakat felkarolják. Vannak könyvtárak, egyetemi felvételire előkészítő bentlakásos kollégiumok, oktatáspolitikai határozatok és sokoldalúan képzett, lelkiismeretes tanárok. Egyszóval a fiatalokkal nem lehet baj. Tudják majd, hogy mi a boxerlázadás, a furcsa háború, az emégyzetszerpi, a dezoxi- ribonukleinsav és lehet hogy azt is, hogy ki a Nemzeti Színház igazgatója. Ha egyáltalán ebben az idegesítő információ- áradatban egy nevet meg tudnak jegyezni. És ha tudnak fontossági sorrendet tartani. Addig azonban sok víz lefolyik a Dunán és sok önhibáján kívül hátrányos helyzetű középkorú és idősebb ember dolgozik, él, szórakozik, hallgatja a rádiót. A dupla vagy semmi játék a komolyzene-kedvelőké. Jó hogy van, mert ez is nevel, igényeket kelt fel, mint ahogy más rádió- és tévéműsor is, amit bár pillanatnyilag nem ért pontosan az ember, de már az is valami, hogy egyáltalán hall róla. A könnyű műfáj műsorai — gondolom — azért könnyűek, mert minden különösebb előképzettség nélkül bárki megértheti. Illetve rgegérthetné. Ha nem feledkeznének meg olykor arról, hogy vannak még szép számmal hátrányos helyzetben levő felnőttek is. V. M. telek, sokat rontanak. A felmérés majd akkor lesz teljes, ha az idei tanév végi eredményeket is feldolgozzuk. NÉHÁNY.Adat. A jelenlegi gimnazisták (I—III-osok) közül Tamásiban végzettek nyolcadikos átlageredménye 4,i, a nem tamási gyerekeké 4,2 — léhát jobb. Ugyanakkor a gimnáziumban élért átlag- eredmények a . következőképpen alakúinak; 1969/70-bën 3,7, illetve 3,3, 1970/71-ben 3,6, illetve 3,1, Í9Vl/72-ben 3,5 illetve 3;, Üa tamási diákok javára. í Király László, a gimnázium tanára égy tantárgyon — a matematikán — bélül végzett hasonló felmérést, Erről írt tanulmányában foglalkozik a bejáró és a kollégista — tehát nem Tamásiban végzett ■ — .diákok. hátrányos helyzetével. A tanulmányból kiderül, hogy nyolcadik, osztályos ■ matematika érdemjegyét a tamási tanulók 41,3 százaléka tartotta meg algimnázium első osztályában, a nem tamási tanulóknak csak 15,9 százaléka. A nyolcadikos átlag, matematikából a vidékieknél 3,74, a tamásiaknál 3,5. A gimnázium első osztályában viszqnt már ezek a számok így alakulnak: 2,46, illetve 2,91. A Tamásiban végzett gyerekek 0,59 századot rontottak, a nem tamásiak viszont .1,28 századot. A tanulmány nem elégszik meg a tényfeltárással, az okokat is. keresi és azokat a következőkben látja: a részben osztott iskolákban, illetve a rossz szakos ellátottságban. A gimná?iumban végzett felmérés kapcsán — Szabó József igazgató tájékoztatása szerint — többek/között az is kiderült, hogy a kollégiumba felvett gimnazisták utolérik tamási társaikat, azok viszont, akik úgy járnak be, nemcsak hogy nem érik be a többieket, de fokozatosan még inkább lemaradnak. Az okok itt.is nyilvánvalóak: naponta több órát Utaznak, a tanárok is többnyire. csák az órákon tudnak ve- i lük foglalkozni, tehát a segítségadás feltételei hiányoznak. A buszok általában fél négv köriig indulnak, ugyanakkor a tanulószobai foglalkozások fél háromkor kezdődnek. A szülői beszélgetések eredményesek szoktak lenni. A régi gyakorlattól eltérően —■ amikor a tanár _ beirátta az ellenőrző könyvbe, 'hogy ■ mikor tartja fogadóóráját' '(rendszerint lyukas órát választott) — havonta egvszer, a hónap első csütörtökjén van az iskolában fogadónap. így aztán a szülőnek nem kell kétszer-háromszor bemennie, hogy a tanárokkal külön-külön beszélhessen. — A felmérés alapján milyen következtetésre jutottak — kérdeztük Szabó Józsefet — Szerintem meg kell oldani a szakos ellátást, letelepíteni a pedagógusokat, a kis iskolákat is el kell látni megfelelő felszereléssel. Mint ahogy a júniusi párthatározat is kimondja: Meg kell szüntetni az általános iskolák közötti különbségeket. Érezzük, hogy szükség van a jelenlegi helyzet megváltoztatására, mi úgy próbálunk segíteni, hogy odatesszük az illetékesek elé a fölmérést A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG is ismeri ezeket a tényeket. Módi János csoportvezető a járás településhálózati jellegében, a sok kisközségben, kis iskolában látja az alapvető problémákat. Ezeken a helyeken nem is lehet teljes egészében megoldani a szakos ellátást. Egyrészt azért, mert a kis iskolákban a pedagógusok létszáma sem teszi lehetővé, hogy minden tárgyat szaktanár tanítson, másrészt a főútvonalaktól., nagyobb településektől messzeeső helyekre 1 kevesen pályáznak. Sok gondot okoz a pedagóguslakáshiány is. Mindezzel magyaráz- ' ható, hogy az elmúlt három évben a képesítés nélküli nevelők száma a járásban 32-ről 40-re emelkedett. A LEGKÉZENFEKVŐBB MEGOLDÁST a körzetesítés jelenti. Ehhez viszont tantermekre, diákotthoni helyekre van szükség. A körzetesítés csak akkor járhat megfelelő eredménnyel. •— gy — Nagyüzemi gyakorlattal rendelkező FAIPARI TECHNIKUST V felveszünk műszaki és gyártáselőkészítői munkakörbe. Felsőfokú képzettségűek előnyben. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezetnél, Bátaszék, Bonyhádi u. 7. (205)
