Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
< l / A legkényelmesebb hónap elé Termelőszövetkezeti nobizottságok elnökeinek tanfolyama Tamásiban A legkényelmesebb hónap a legszorgosabb után következik, így alakították ki ezt a szokások, s néhány szükséges pénzügyi szabály is. A legkényelmesebb hónap a január, csak úgy „teddide-teddoda” kell dolgozni; a legszorgosabb a december, amikor is nemritka a majdnem dupla .műszak. Igaztalan lenne nem leszögezni tüstént a cikk elején, hogy azért az utóbbi két évben már nem mutatkozott akkora különbség a decemberi és a januári ipari teljesítmények között, mint tíz évvel ezelőtt; és az is a teljes valósághoz tartozik, hogy az egyenetlen termelés — amiből ezek a különbségek adódnak — nem jellemző az egész iparra. A bányászat, a kohászat, a vegyipar egész éven át egyenletes ritmusban dolgozik. Persze vannak ingadozások ezekben az ágazatokban is, de nem lehet az éves termelést négy egyenlő részre elosztani. Ilyen megoldás kialakítása egyszerűen elképzelhetetlen. Az ingadozásoknak tehát létezik elfogadható, és létezik, kivált hosszú távon, kifejezetten káros aránya. Az ipar értékesítése 1971. januárjában több, mint 20 milliárd forinttal volt kisebb az 1971. decemberinél. Ez 100 ezer munkás egy hónapi termelési értékének felel meg. Tehát ugyanaz a technikai és emberi kapacitás adott 20 milliárddal többet decemberben. ,— Mit „csinált” ez a kapacitás januárban? Aztán mit „csinált” ugyanez a kapacitás 1972. júliusában? Ugyanis az idén júniusról júliusra az ipari termelés 108 százalékról 94- re csúszott vissza. A gépipari termelés pedig még ennél is nagyobbat zökkent: 120-ról 87 százalékra. A belső tartalékok feltárásáért folyik a munka. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása — a többi közt — a munka meggyorsítását is kívánatosnak tartja, hogy a X. kongresszus határozatai a gazdasági építőmunkáról, a megjelölt időre teljesíthetőek legyenek. Nos, ha van belső tartalék,' akkor ebben, a termelés hullámhegye és hullámvölgye közötti különbség csökkentésében óriási lehetőségek rejlenek. Az ipar a tervet az idén is teljesíti. Úgy tűnhet tehát, hogy a januári és júliusi hullámvölgyet sikerült ellensúlyozni. Hol itt akkor a veszteség? Hiszen a negyedévi, év végi hajrákkal azt „hozták vissza”, ami elveszett! Csakhogy nem így van ez. Nem azt a 10—20 milliárdot, hanem egy másik 10—20 milliárdot, erővel, plusz idővel. Ez ugyan tényleges termelés, egy most már többé fel nem használható, kihasználatlanul maradt kapacitás mellett. Ha egy perc a maga hasznát nem hozza meg, úgy szalad el, hogy áll a gép, az ember, akkor az a perc haszontalan marad már véglegesen. Ez a lényege a dolognak! A többi közt ezért nem lehet kibékülni a túlórával sem. Tehát — elsősorban — nem azért rossz a túlóra, mert nem vesz részt benne mindenki — csak a szűk kapacitású helyeken dolgozók — viszont az egész kollektíva béralapját érinti. Még csak azért sem olyan nagy baj a túlóra, mert elfárasztja az embert, hanem sokkal inkább azért, mert — a termelés ilyen egyenetlensége mellett — a legtöbb helyen és esetben nem is hoz új értéket. Egyszerűen január helyett decemberben készül el a munka, egy műszak helyett másfélben. Ha egész évben ütemes a termékkibocsátás és decemberben — túlórával — még pluszt adnak valamelyik gyárban, mert kiderül, hogy arra szükség van a fogyasztásban — akkor az még jó is. Csak a januári, júliusi leállások helyettesítésére nem jó. Az külön megfontolandó, hogy az időszakos hajrák milyen egyéb veszteségek okozói. A kapkodás rontja a minőséget, a fegyelmet, növeli az anyag- és segédanyag-felhasiz- nálást és így tovább. Ezek elkerülése újabb lehetőséget* kínál a gazdálkodás eredményének növelésére.Nem könnyű úrrá lenni ezen az egyenetlenségen. Van ebben megszokás is, így a főkönyvek zárásához való igazodás: december 31-ig ki kell „seperni” a gyárat, aztán januárban erőt gyűjtünk, az már nem látszik a mérlegben. A számvitel valóban megkívánja a munka szakaszos ösz- szegezését, de ettől még nem kellene kifosztani a nyersanyag- és félkészáru-raktárt. Azaz, ugyanúgy lehetne gondoskodni a feltöltésükről decemberben is, mint októberben. Akkor januárban simán kezdődhetne a munira. A kereskedelemtől érkező megrendeléseket nem januárban kellene összegezni, hanem már ősszel, a következő év* első negyedére. (Ebben persze a 1933-ban született Tolnán. Szekszárdon járt gimnáziumba, majd, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát. A megyei tanács tervosztályán dolgozott tíz évig, 1966 óta pedig _ a Tervező Vállalat igazgatója. — Fontosnak tartotta, hogy az egyetem elvégzése után visszajöjjön? __ A legtöbb , fiatal álma, h ogy Pesten márádjón. Én vidékre kívánkoztam. Pesten nehéz színvonalas munkához jutni nagy a konkurrencia. Azért kívánkoztam vidékbe, mert úgy éreztem, hogy szakmai szempontból nagyobbak a lehetőségek. Nem tudtam a pesti rohanó, futkosó életbe beilleszkedni. Nem szerettem a tömeget, Pest levegőjét. A távolságok egyébként könnyen áthidalhatók. Szeretem Pestet és örömmel megyek fel, de legfeljebb egy hétre. — Milyennek látja Szelç- szárdot? — 1952-ben érettségiztem. Az akkori város nem sokban különbözött " a nagyközségektől, talán némelyiktől még elmaradottabb volt. Tengelyig érő sár, nádfedeles házak. Az egyetem elvégzése után a megyei tanács tervosztályára kerültem és személyesen közelebbről megismerhettem a várost. Az ötvenhétes ' állapot annyiban különbözött az öt- venkettestől, hogy a vasúti fasorban felépült egy lakótömb, Dunaföldváron harminc kilométer hosszú fővezetékes vízmű épült az elmúlt években. mintegy huszonhatmillió forint beruházásból. A tizenegyezer lakosú nagyközség lakói, üzemei jelentős társadalmi erővel is támogatták a vízvezeték-hálózat kiépítését. A vállalatok közreműködésével nemrégiben megalakult a csatornamű-társulat kereskedelemnek is lenne tennivalója.) Azután az is igaz, hogy sok múlik a kooperáción: az anyag- és alkatrészszállítókon. Ha tartalékokat képezhetnénk! — sóhajtotta a gazdasági igazgató, amikor a témáról beszélgettünk, arról, mi múlik a gyáron, és mi nem, az ütemesebb munka megszervezésében'. A készletek azonban az indokoltak, a jogosak is terhelik a gyárakat. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása ezért nem véletlenül írja elő az eszközlekötési járulék rendszerének felülvizsgálatát... Az eszközlekötési járulék megszüntetéséig, vagy módosításáig azonban még egy-két év eltelik. Ez természetes is. Viszont itt van a nyakunkon 1973. január. A legkényelmesebb hónap. Ha nem figyelünk oda, most is kényelmes lesz, s ezzel elindul a lavina, végig az éven: dagad a hátralék, míg decemberben majd, erőfeszítéssel, túlórákkal, újból mindent rendezünk... GERENCSÉR FERENC és akkori kezdték építeni a Toldi utcai lakótelepet. Kritikusan el kell mondani, hogy a megye és a város akkori vezetői nem eléggé aktivizálták magukat a város fejlesztéséért. Ebből a passzív állapotból akkor kezdtünk kilábalni, mikor a jelenlegi párt- és tanácsi vezetők igyekeztek mindent elkövetni azért, hogy a falusias, de városnak nevezett településből kedves kis város- ; ka legyen. Ennek a nyomai a városon látszanak : befejezés előtt Vari a városközpont építése, — amilyennel még a Szekszárdnál nagyobb városok sem dicsekedhetnek, főleg, ha majd a bőrdíszmű helyén is park lesz. — A város melyik részét szereti legjobban? — A közoontot. Lehet, hogy azért, mert a központ kialakításának szervezője, előkészítője voltam annakidején. Ez hogy úgy mondjam, személyes kapcsolat a városközponttal. És szeretem még a Gemenc Szállót, -amit mi terveztünk és országos elismerést aratott. És ez "nem közömbös. — Sa város másik arca? — Városi, megyei tanácstag vagyok, s közelről ismerem a város rosszabbik oldalát is. A sok pozitívum mellett negatívumok is vannak, de ezek nem mai bűnök. Itt-ott a perifériás részeken, Kisbödőben, Csatáron, az újvárosi templomtól északkeletre eső régi városrésznél van tennivaló. — Mint mérnöknek, mint értelmiségi, szellemi foglalkois, amely versenytárgyalást hirdetett a Tolna megyei nagyközség szükségessé vált csatornahálózatának a kiépítésére. A tervek szerint tizenkétmillió forint költséggel körülbelül kétezer méter hosszú fővezetékkel ellátott csatornaművet építenek a jövő évben. A derítőn átszűrt szennyvizet a tisztítás után a folyóba vezetik majd, az elgondolás szerint. l-só) A Kapos—Koppány Völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nőbizottsága, a termelőszövetkezeti nőbizottságok elnökei részére kétnapos tanfolyamot rendezett Tamásiban december 14—15-én. A tanfolyam tematikájában az alábbi témák szerepeltek: Az 1972. évi zárszámadás és az 1973-as tervtárgyaló közgyűlések előkészítése. Előadó Kolozs István, a tsz-szövetség titkára. Az MSZMP KB 1970. február 18—19-i határozata végrehajtásának megyei tapasztalatai és feladatok címmel dr. PánCzél Gázáné, a A megyében működő ipari szövetkezetek politikai és gazzású embernek, mit jelent Szekszárdon élni? — Olyan szerencsés helyen lakom, ahol munka után lenni üdülés. Tehát az az üdülés, ha otthon vagyok. Földszintes, kertes házban . lakom, az új Berzsenyi utcában. így hát hét végén nem kívánkozom Domboriba, mint azok, akik például bérházban laknak. Bérházban az ember igényli, hogy kimozduljon. .Nekem, amit'a város jelenleg biztosíta. ni tud, elég. Színházbérletem van, gyakran járunk moziba és esetenként ellátogatunk Pécsre, Budapestre. Egyéb szórakozási igényeimet tökéletesen kielégíti a Gemenc Szálló. — Sokan hajlamosak arra, hogy Szekszárd és a vidék, a vidélciésség fogalmát összekapcsolják. . — Ha a várost nézzük, ez a megfogalmazás téves. De. Ha a város. lakóinak összetételét nézzük, reális. Szőlőműveléssel foglalkozó város volt, ami a lakók szemléletét és műveltségi színvonalát meghatározta. A lakosság jelentős része most is közülük kerül ki. Az új munkás- és értelmiségiréteget, amely a városban kialakulóban van, most még nagyon tudják ellensúlyözni, és ezzel gátolják a fejlődést. Hogy'pontosan fogalmazzak, gyakran kerül az egyéni érdek a társadalmi érdek elé. Hogy mit értek ezen? Azt a történelmi tényt, hogy a szőlőművelés védelme mindig is a város fejlődésének gátja volt. V. M. Nagyüzemi- -gyakorlattal rendelkező FAIPARI TECHNIKUST ■felveszünk műszaki és gyártáselőkészítői munkakörbe. Felsőfokú képzettségűek előnyben. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a Bátaszéki Kádár és Faipari Szövetkezetnél, Bátaszék, Bonyhádi u. 7. (205) megyei pártbizottság munkatársa tartott előadást. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzete és a tsz-nőbizott- ságok feladatai (Nők helye, szerepe a nőbizottságok munkájának tapasztalatai, munlta- módszerei) előadója Setényi Jánosné, a TOT munkatársa volt. A résztvevők az előadásokat nagy figyelemmel hallgatták, a vitában aktívan részt vettek. Beszéltek a szövetkezet és a nőbizottság munkájáról, elért eredményeikről, a gondokról, problémákról, valamint jövő évi terveikről. dasági vezetői tanácskoztak tegnap Szekszárdon. Az idei év várható gazdasági eredményeinek ismeretében számba vették a jövő évi tennivalókat, s véleményt cseréltek az egyes szövetkezetekben alkalmazott módszerekről. Az aktívaértekezleten Gyerő András a KISZÖV elnöke tarr tott vitabevezetőt. Részletesen szólt aktuális gazdasági és politikai feladatqkról, sokoldalúan elemezte a megye ktsz-ei- nek gazdasági helyzetét. Beszélt a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalásáról, valamint az országgyűlés legutóbbi ülésén hozott határozatából fakadó feladatokról. A gazdálkodási fegyelem megszilárdítását, a jól megalapozott, előrelátó tervezést, valamint a vezetői magatartást határozta meg egyik központi feladatnak. Ezen belül a hazai árualapok’ bővítéséhez való nagyobb hozzájárulást, valamint a lakossági javítás-szolgáltatás bővítését, s a IV. ötéves terv időszakára tervezett lakásszám megépítését hangsúlyozta. A népgazdasági feladatokkal összhangban a megye ipari szövetkezetei a jövő évi célkitűzések között tervezik a termelés mintegy 13 százalékos emelését. Ezen belül az ipari jellegű szövetkezetek 14, az építőipari jellegű szövetkezetek mintegy 4 százalékkal tervezik növelni 1973-ban termelésüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szákál László- a megyei pártbizottság munkatársa is. A Központi Bizottság november 14—15-1 állásfoglalásából adódó konkrét politikai és gazdasági jellegű tennivalókra hívta fel a jelen levő pártszervezeti titkárok, szövetkezeti elnökök, műszaki vezetők és főkönyvelők figyelmét. R. S. ÉRTESÍTÉS! A Tolna megyei Viz- és Csatornamű Vállalat értesíti Szekszárd város lakosságát, hogy 1972. DECEMBER 17-ÉN 9—14 ÓRÁIG NYOMASCSÜKKENÉS és vízhiány várható A VAROSBAN a lőtéren végzendő elektro- moshálózat-épííés miatt. __________=_______ (245) 1978. december 16. Ilyennek látja, mondja Szekszárdot Paszler József, a Tervező Vállalat igazgatója ■■ 1 —1 — 1 Csatornaművet építenek Dunaföldváron Ipari szövetkezeti vezetők ak ti vaértekezlete a KlSZÖV-nél
