Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
? * 159 ezer négyzetméterre kell növelni a fóliatelepek alapterületét Jó úton a kormányprogram megvalósítása — Óvni kell a gazdasági vezetőket a túlzott optimizmustól Á zöldségtermesztési operatív bizottság téli ülésének a Paksi Konzervgyár adott helyet. Itt vitatták meg tegnap délelőtt, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának előterjesztése alapján a zöldségtermesztés jelenlegi helyzetét, a feladatokat. Az osztály összegező jelentése többek között megállapította: A III. ötéves terv során közel 15—20 százalékkal csökkent tsz-eink zöldségtermesztő területe. A csökkenés nem Tolna megyei sajátosság volt, hanem országos tendencia, melynek fő előidézői az alábbiak: — A megváltozott közgazdasági környezet hatására csökken a zöldségtermesztés gazdaságossága. A termés gazdaságtalanságát döntő mértékben az a tény váltotta ki, hogy az üzemek többségében a termelőerők általános fejlesztése ellenére a zöldségtermesztés kisüzemi módszerekkel folyt. Megyénkben is erőteljessé vált a munkaerő csökkenésének folyamata, melyet nem sikerült ellensúlyozni intenzív technológiák élterjeszté- sével, a zöldségtermelés gépesítésével. A korszerűtlen termelési eljárások miatti kiegyenlítetlen, ingadozó termésátlagok is a deficites tendenciát erősítették. — Annak ellenére, hogy a Zöldségtermő terület mintegy 50—60 százalékán kimondottan vízigényes növényeket termelünk, kihasználatlanok az öntözési lehetőségek. — Nem mondhatjuk optimálisnak a tápanyag-utánpótlást sem. Fenti okok miatt megyénkben elég nagy fokú koncentráció következett be: az 1971. évi 4000 hektár zöldségterület és 3400 vagon zöldségtermés 85 százalékkal a paksi és szekszárdi járás területén van, de ennek is mintegy hatvan százaléka 10—15 üzemben található. À közvetlen lakossági ellátást is szolgáló ablakos és fóliás termesztőberendezések alapterülete nőtt ugyan, de nem elég dinamikusan. 1971- ben 88 000 négyzetméter a fóliával borított terület, mely 1970-ben 76 000 négyzetméter volt. A feladatokat így határozza meg a jelentés, amelyet Farkas István, a megyei tanács osztályvezető-helyettese terjesztett elő: A fejlesztés irányának kell tekinteni azt, hogy azokon a területeken, ahol a komplex gépesítés feltételei nincsenek meg, átmeneti fejlesztést hajtsunk végre. Ez egyes munkafolyamatok gépesítését jelenti, kisebb területű fűthető és hideg fóliatelepek létesítésével és e területek fokozottabb öntözésével. Az ilyen típusú fejlesztéssel megoldható az adott község ellátása azoknál az üzemeknél is, ahol nagyobb területi felfutás nem várható. Igen lényeges a lakosság primőr- és frisszöldség-ellátása. Ezért dinamikusabbá kell tenni a fóliával borított terület nagyságának növekedését. A közeljövőben legalább 150—180 ezer négyzetméterre kell emelni a fóliatelepek alapterületét, melyből legalább 60 000 négyzetmétert fűteni kelL A szokáshoz híven ezúttal is alkotó vita alakult ki az operatív bizottság ülésén. Szóba került: a program megvalósítását hátráltatja, hogy a fóliatelepek fejlesztése területkorlátozás alá esik. így számos szövetkezet nem is tud vállalkozni fedett zöldségkertészet üzemeltetésére. Néhány javaslat is elhangzott: a szak- szövetkezeteknek tegyék lehetővé, hogy hitelt kapjanak fó- liavásárlásra, avagy éppen gyümölcsfacsemete beszerzésére. A felvásárlás tökéletesítésre szorul. Jó néhány ÁFÉSZ megszüntette például a felvásárló és termeltető részlegét, ezért számos kisgazdaság, kertszövetkezet terményeinek értékesítése gondokat okoz. A termelésbiztonság növelése érdekében több javaslat volt. Egyik ilyen, hogy a tsz- ek számára szabják meg a zöldségfélék árát is bizonyos határok között, mint a cukorrépáét, kukoricáét stb., más javaslat szerint a felvásárló kereskedelem állandó árréssel dolgozzon, egy harmadik szerint a téli primőr árát is előre kellene megállapítani — bizonyos rátartással, hogy a gazdaságok számításokat tudjanak végezni: érdemes-e korai paprika, saláta, paradicsom, káposzta stb. termelésével foglalkozni. A felvásárlási árak meglehetősen széles skálán mozognak. A karfiol ára idén például volt már nyolcvan fillér és tíz forint is. A téli káposzta indult három forinttal, de néhány megyében olyan óriási mennyiség van, hogy már csak filléreket tudnak kilójáért adni. A TOLNAKER idén annyi zöldséget forgalmazott, mint amennyit a fogyasztók igényeltek — mondotta az igazgató. Zavarólag hat, hogy több társulás is foglalkozik zöldséggel, és a párhuzamosság miatt ellátatlanság keletkezik, vagy éppen hiány egy-egy városban. Szóba került az is,' hogy néhány gazdaság évről évre csökkenti kertészetét. Legutóbb Dombóvárról érkezett a hír. A termelők elsősorban a jól gépesíthető, kipróbált kultúrákkal foglalkoznak —javasolják viszont, hogy a munkaigényes termékeket szakcsoportokkal, háztáji gazdaságokkal termeltessék. A zöldségtermesztést ösztönző határozatok megjelenése óta kétségkívül jelentős előrelépés történt — állapították meg a bizottság tagjai. Ugyanakkor számításba kell venni azt, hogy az idén rendkívül kedvező» volt a zöldségtermesztésre az időjárás és ez kissé homályosítja a gondokat. Itt van például a megfelelő gépesítés hiányának ügye. A hazai mezőgazdasági gépgyártó ipar tizedrendű kérdésnek tekinti a zöldségbetakarító gépek fejlesztését. Történt ugyan egy kezdetinek mondható kísérlet: a Konzervipari Tröszt, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárnak több mint hatmillió forintot adott para- dicsombetakarító-gép szerkesztésére. A gép elkészült, csapnivalóan rossz, nem lehet semmire használni. Hosszú ideje kísérleteznek az uborkabetakarító géppel, ennek már az idén dolgozni kellett volnsc Egy másik terület, ahol előbbre kell lépni: a kemizálás. Sajnos a zöldségtermesztés növényvédelme sok kívánni valót hagy maga után. A zöldségtermesztő területekre akkor nem lehet ráhajtani védőszeres gépekkel, amikor arra legnagyobb szükség volna. A konzervipart és á termelőket a nem megfelelő védekezés miatt egy-egy növénynél néha harmincszázalékos károsodás is éri. Most folynak a tárgyalások arról, hogy a konzervipar helikoptereket vásároljon, de addig a repülőgépes növényvédő szolgálatot kellene jobban igénybe venni e fontos munka elvégzésére. Néhány növény magellátása is sok gonddal jár. Például a Magtermeltető legalább n?gy- venfajta cukorborsó-vetőmaggal foglalkozik, holott a konzervipar néhány koraival, közép- és késői érésűvel is beérné, mert e növényekhez alakította a betakarító és feldolgozó gépsorokat. A szövetkezeti kereskedelmi vállalatok most egy új kezdeményezéssel próbálkoznak: Zalában és Bácsban építenek fel. egy-egy „palánta-bankot”, ezekből látnák majd el a közös gazdaságokat, paprika-, paradicsom-, káposzta- stb. palán távaL Az operatív bizottság ülésén Perei Dániel a megyei bizottság osztályvezető-helyettese elmondotta, hogy az új közgazdasági ösztönzők hatására a zöldségtermesztés fellendülése megfigyelhető. A megyei vezetés elismeri a gazdaságok, a szervezetek erőfeszítésed, eredményeit. Ismerik a haladás fékezőit, a pénzügyi és egyéb nehézségeket; ezekről jelentést készítenek, és felterjesztik a MÉM-be, a Pénzügyminisztériumba. Várható^ hogy a zöldségtermesztés i a következő években fellendül, hisz a kormányprogram egy év alatt már bebizonyította, hogy különösebb anyagi befektetés nélkül, de az erők jó összpontosításával a lakosságot elegendő és friss, és nem is magas áron értékesített zöldséggel, főzelékkel lássák el. A zöldségtermesztési operatív bizottság téli ülésén Farkas István mondott zárszót. PÄLKOVÄCS JENŐ Válaszol az illetékes A Tolna megyei Népújság) 1972. augusztus 23-án megjelent számában, „Egy_ panaszos levél nyomában" című cikkel kapcso® latos kivizsgálásról és az ezt kö» vető fegyelmi eljárásról olvasói» kát az alábbiakban tájékoztatom. A kivizsgálás során a levélben leírt eseményeket pontosa» rekonstruálni nem tudtuk. A történtektől függetlenül azonban mélyen el kell ítélnünk azon elveket és nevelési módszereket, melyekkel a bölcskeí bölcsőde gondozónői igyekeztek a reájuk bízott kisgyermekekre hatni. Egészségügyi nevelési eh veinkkel nem egyeztethető össze az ijesztgetéssel és fenyegetéssel történő megfélemlítés és fegyelmezés. A bölcskeí bölcsődében sajnálatosan ilyen eljárásokat is alkalmaztak. Mindezen cselekedetükkel súlyosan vétettek a bölcsődei rendtartás ellen, megrendítve a szülőknek a bölcsődébe helyezett bizalmát. Hibáztatjuk elsősorban a bölcskei bölcsődében kialakult nevelési szellemet, melyért elsősorban a bölcsőde vezetője és az ott dolgozó egyes gondozónők tehetők felelőssé. Fegyelmi vizsgálatok alapjait egy képesítés nélküli gondozónős aki nem tanúsított semmi megbánást, elbocsátás fegyelmi büntetésben részesült Egy szakkép* zett gondozónő szigorú megrovást, egy másik bölcsődei dolgozó pedig megrovás fegyelmi büntetést kapott. A bölcsőde vezetőnője, íőtvdi vezetési stílusának súlyos hiányosságait és következményeit« önként mondott le funkciójáról. A községi tanács vezetői az egészségügyi szervek javaslatára a bölcsőde élére új vezetőnőt állítottak. Az új vezetéstől reméljük, hogf a bölcskei bölcsődében a munkafegyelem és a jó munkahelyi légkör megszilárdul, s az ott dolgozó gondozónők lelkiismeretes munkával igyekeznek a szülők bizalmát Ismét megszerezni. Remélhetőleg Bölcske község lakossága megnyugvással veszi tu. domásul eddigi intézkedéseinket. Szeretnénk feledtetni a történteket, melyek nem lehetnek, de nem is jellemzők a Tolna megyei bölcsődei hálózatra. .{ Dr. Horváth Jenő megyei főorvos, ’ J’ a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője A Belkereskedelmi Minisztérium ígéri: Lesz hús, hal, narancs Nemcsak az ajándékboltokban, az áruházakban, hanem az élelmiszerkereskedelemben is érződik már az ünnepi felkészülés. Az előrelátóbb háziasszonyok megkezdték a karácsonyi, szilveszteri bevásárlásokat. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályá megnyugtató tájékoztatást adott az ünnepi élelmiszerellátásról. Akárcsak évközben, az év végi hajrában is minden igényt kielégítenek az alapvető élelmiszerekből. A jövő héten a szükségleteknek megfelelően kerül friss tőkehús az üzletekbe. Vágott csirkéből, pecsenyekacsából a tavalyinál 25—30 százalékkal több áll a vásárlók rendelkezésére. Hízott liba és pulyka viszont csak a múlt évihez hasonló mennyiségben kerül forgalomba, s ez várhatóan nem lesz elég. A jövő héten kezdődik az ünnepi halvásár. Vidéken 60 vagon hal kerül piacra, meny; ny iség ben elegendő. A választék már nem ilyen jó, mert a ponty mellett igen kevés fogas és süllő lesz a standokon. Bőséges viszont a kínálat halfiléből, különféle tengeri halaikból, halkonzervekből. Az ünnepek előtt országszerte jó narancsellátásról, 10 000 tonnás készletről gondoskodott a kereskedelem. A tavalyinál 100 tonnával több banán került forgalomba, s az ünnepi kínálatban, ha nem is az, igények szerint lesz füge, datolya is. A karácsony „sztárja” a fenyőfa nem lesz hiánycikk, amennyiben kell, utolsó napon is szállítanak az árusítóhelyekre. Bőséges, választékos az ünnepi italkínálat. A már jól is4- mert és megszokott hazai és külföldi italok mellett akad jó néhány újdonság, például ’5— 10 esztendős örmény konyak, barna Radeberger sör, s egyliteres palackokba töltött 17 forintos spanyol bor. A lépés is árulkodik, nem olyan ruganyos, friss már, mint évekkel ezelőtt. A megyei művelődési központ portása ismeri őket, s még mielőtt kérdeznék tőle. mondja: — Az emelet nyolcasban lesz a foglalkozás. Az eligazítás heti egy alkalommal hangzik el, szerdán délután. Akkor tartják foglalkozásukat a szekszárdi nyugdíjasok klubjának tagjai. Kérdések: — Előadás lesz? — Mit csinálunk ma? Idős emberek. A kényelmes székeken egy sorban ül a nyugdíjas gimnáziumi tanár, a nyugdíjas kazánfűtő, az ápolónő, a vasutas. Mindnyájan egy-egy szakma képviselői. — Heti két alkalommal jövünk össze — mondja dr. Kiss Sándomé, nyugalmazott pedagógus, a klub vezetője. — Kezdetben hetente egyszer találkoztunk, de ahogy nőtt a tagság, az érdeklődés, elhatároztuk, hogy péntek délelőttönként kötetlen beszélgetést tartunk a klubpresz- szóban. — Beszélgetnek? — Igen. És közben megiszunk egy kivét. Ennyi az egész. Nyugdíjasok klubja — Hány taggal indult a klub? — Talán ötvennet •— És most? — Száznégyen vagyunk. A kérdésre, hogy milyen a klub. a tagok — nem beszélték meg — egyszerre mondták: — Nagyon jó dolog, okos volt, aki kitalálta. — Közös élmények? — Vannak. Kirándultunk már sokfelé. Jártunk a Du- na-kanyarbart, Visegrádon, Esztergomban. — A pénz? — Nem a nyugdíjból fizetjük az önköltséget — mondja Halmai Tivadarné. — A művelődési központ volt olyan kedves, és évente két nagyobb kirándulásra ingyen biztosítja az autóbuszt. Kedvezmények. Nyugdíjasmozibérlet, kedvezményes színházi jegy. Most, szerda délután dr. Papp Tihamér nyugalmazott jogtanácsos Velencéről tart diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót Csodálatoe, színe* képeit.’ árkádok, gondolák, egy hadihajó. autók, lagúnák, gondolasok. Beszökik egy ismeretien ország a nyugdíjasok közé, Ismerkedni. Megjegyzéseks — Sosem jutunk oda. — Még lehet. Brunner Lászlóné, nyugdíjas egészségügyi dolgozó súgja: — Én már jártam Jugoszláviában. így telnek a szerda délutánok. E sorok írója egy idős embertől hallotta, hogy számára a nyugdíjasok klubja második otthon. Klubtársnője úgy vélekedett, hogy jó lenne egy állandó helyiség a nyugdíjasoknak, ahova bármikor mehetnének... Az előadás után a művelődési központ egyik előadója hangversenyt ajánl: — Menjünk — mondják többen is. — Olcsóbb is lesz ígv a jegy, közösen. Vége a mai programnak. Az idős kazánfűtő karonfog- ja a nyugdíjas takarítónőt, s vezeti lefelé a lépcsőn. Visszaszólnak: — Csak jót írjon ám a klubunkról! Lehetne mást? —t'j—