Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
SO éves a Szovjetunió Olaj a tajgában Nyugat-Szibériának az Uraitól a Jenyiszejig, és Észak-. Kazahsztántól az Északi Jeges-tengerig húzódó tágas alföldjén feltárt mesés olaj- és gázkészleteket méltán nevezhetjük az „évszázad felfedezésének”. Nyugat-Szibériának ezen az elmocsarasadott, tajgai térségein sok milliárd tonna olajat és sok trillió köbméter földgázt tartalmazó 130 lelőhelyet táftak fel. És ez csak az első láncszeme az óriási arányú feltáró munkának. Nemrég a tyumenyi kutatók Urengoj hatalmas gáz- lelőhelye alatt, mintegy három kilométeres mélységben újabb könnyűolajat és gázt tartalmazó rétegre bukkantak. A geofizikai kutatások és a kutatófúrások tették lehetővé, hogy a Szovjetunió Uralon túli területein új olajipari bázis létesüljön. A nyugat-szibériai föld mélyének geológiai szerkezetéről alkotott, tudományosan megalapozott elképzelés beigazolódott. A gondolatot, hogy Nyugat- Szibériában olajat és gázt keressenek, negyven évvel ezelőtt a neves szovjet geológus, Iván Gubkin akadémikus vetette fel. A kutatáshoz geofizikai módszereket javasolt, mert az üledékes kőzetek és a növényi takaró a geológiai megfigyelést lehetetlenné teszi. A kutatómunka akkor bontakozott ki, amikor a próbafúrás a berezovkai gázkészletet feltárta. Az évszázad felfedezése A geofiziai csoportok mérnökei, technikusai, munkásai behatoltak a kihalt, csendes tajgába. A kutatómunka több mint tizenöt évig tartott. Különösen az első tíz év volt nehéz, amikor nem bukkantak nagyobb gáz- és olajlelőhelyre, és gyakran hangzott el a szkeptikus megjegyzés: „Nem hiábavaló-e a fáradságos munka?” A földkéreg szerkezeiét szeizmikus kutatással, a visszaverődő hullámok segítségével vizsgálták. Télen és tavasszal, amikor a fagy jégpáncélt vont a folyókra és a mocsarakra, robbantások hangja verte fel a táj gát. A négy-öt kilométeres mélységű kőzetrétegekről visszaverődő visszhangot érzékeny szeizmográfok fogták fel és mágneses szalagra rögzítették. A kutatási eredményeket feldolgozó központban a szalagot többször lejátszották, speciális gépek elkészítették a földtani metszetet. A felfedező útra induló geofizikusok élete és munkája tele van romantikával, a szeizmikus kutatók ipari módszerrel végzik a kutatásokat. Fúrógépek, tekercselőgépek, robbantási pontok, lánctalpas, vagy egyszerű vontatótraktorokra szerelt szeizmikus állomások szerepelnek modern „fegyvertárukban”. A szántalpakra, szerelt, hőszigetelt lakókocsikban, az úgynevezett „balkákban” 50— 60 ember él és dolgozik egy- egy csoportban. Karácsonyra, jó recepttel Kis üzem a cukrászoké, de ha a finomságok mértékegységet jelentenének, óriási lenne. Többtucatféle krémes süteményt visznek minden reggel nemcsak Tamási, hanem a fél megye mintegy 43 boltjába, vendéglátó egységébe. Naponta 30 ezer forintot érnek a linzerek, csokoládé-bombák, torták ■— el is fogy mind a cukrászdákban, boltokban. Az üzem vezetője Horváth Ferenc cukrászmester, régi szakember. — A téli fagylaltunk különlegesség — mondja. — Koestlin recept szerint készítjük. Tényleg jó lehet, mert egyedül a pécsi FÜSZÉRT 22 mázsát rendelt belőle. Az üzemnek tizenhét dolgozója van, többségük asszony. Jó munkájukat mi sem mutatja jobban, minthogy négy éve 600 ezer forint értéket állítottak elő. Idénre már 3 millió kétszázezer forintot terveztek. Most a karácsonyi csúcsforgalomban már látják — lesz négymillió forint is. A geofizikai kutatás első tíz évében Nyugat-Szibériában körülbelül százezer négyzetkilométernyi területet jártak be a kutatók és négyezer négyzetkilométeres területen végeztek próbafúrásokat a talaj- szerkezet felderítésére. 1970- ben viszont — csupán Tyu- meny megyében — hatvanezer négyzetkilométernyi területet tanulmányoztak és több mint hétezer négyzetkilométeres területet készítettek elő a próbafúrásra, ahol a talajszerkezet nyersolajgáz-lelőhellyel kecsegtet. Nyugat-Szibériában a kutató- és a feltáró fúrólyukak óriási területekre terjednek ki. Ez arra késztette a tyumenyi geofizikusokat, hogy a Szovjetunióban elsőként létrehozzák és sikeresen kipróbálják a számítóközponttal rádió útján közölt információ-rendszert. A kapott adatokat a számítógépek haladéktalanul feldolgozzák és az eredményt közlik a fúrásnál dolgozó szakemberek- k ’. Az olaj és a gáz kutatásában széleskörűen felhasználják a tudomány és a technika legújabb eredményeit. A Szovjetunió földtani minisztériumának tyumenyi és novoszibirsz- ki tudományos kutatóintézetei, valamint a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlege aktívan segítik a geofizikusok munkáját. Figyelemmel kísérik Nyugat-Szibé- ria jövőjét, ahol új nehéz, bonyolult feladatok várnak rájuk. Vszevolod Feclinszkij a Szovjetunió^ Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a földtani minisztérium geofizikai osztályának vezetője (APN—KS) A szénbányászat idei eredményei Az Egyesült Magyar Szénbányák vezetősége gyorsjelentésben értékelte az idei esztendő eredményeit és elemezte a következő év feladatait. Ezek szerint 1972. nem kedvezett a szénbányászatnak, hiszen a rendkívül enyhe tél óriási készleteket takarított meg — az 1971-es zárókészlet meghaladta a 2,7 millió tonnát — és így több vállalat, valamint a Tüzép csökkentette megrendeléseit. Az előzetes program szerint az ez évi termelés 27,3 millió tonna lett volna, a módosított tervek következtében azonban csak 25,9 millió tonnát hoznak felszínre. Az idén tovább nőtt a bányák műszaki színvonala. Tizenhárommal csökkent a föld alatti munkahelyek száma, a már évek óta tartó racionalizálási folyamat részeként. így lehetőség volt arra, hogy a nagyobb készlettel, jobb adottságokkal rendelkező aknák termelését növeljék. Az egy aknára eső termelés ebben az évben meghaladta az 1180 tonnát, s 120 tonnával több, mint tavaly volt. Nőtt a gépesítés aránya is. Különösen a komplex berendezések munkába állítására fordítottak nagy gondot, ezek a „mindent tudó1* gépsorok valóságos föld alatti ipari üzemekké alakították a bányákat, ezeken a munkahelyeken teljesen kiszorították a fizikai munkát. A komplex berendezések a széntermelés 20 százalékát adták az idén. A széntermelés zökkenőivel magyarázható, hogy ebben az évben a vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkaerő- létszám: több mint 6 százalékkal kevesebb bányász dolgozott az év végén, mint tavaly. Az 1973-as év tervei az ideinél több mint egymillió tonnával több szén termelését írják elő. A Tüzép, a Magyar Villamosművek, valamint a MÁV és a vaskohászat, tehát a legnagyobb fogyasztók igényei szerint 1973-ban 27 millió tonna szenet hoznak felszínre. Tovább javítják a műszaki színvonalat is, elsősorban a komplex frontfejtés arányát a jelenlegi 20 százalékról 35 százalékra emelik. Várhatóan nő majd az egy aknára eső szén- termelés, előreláthatóan 100 tonnával. Az előző évekhez hasonló ütemben fejlődik a munkahely-gépesítés is. (MTI) Újdonságok a húsiparban Az Áüatforgalmi és Húsipari Tröszt kísérleti üzemeiben, laboratóriumaiban már az 1973- as esztendő újdonságait készítik. Műszaki fejlesztéssel elsősorban a csomagolást korszerűsítik, de egyes áruféleségeknél új ízekkel is bővítik a választékot. Jövőre már forgalomba kerülő összes zsírt csomagolva szállítják az üzletekbe, s ezzel nemcsak a kereskedelmet kímélik meg a többletmunkától, hanem a fogyasztó is hiAz első gépnek hat utasa volt... ötven év telt el a Szovjetunió első személyszállító légi- útjának megnyitása óta, ez a légiút a szovjet fővárost Nyizsnyij-Novgoroddal (ma Gorkij) kötötte össze. Az első gépnek hat utasa volt. A háború előtt, 1940-ben, a légitársaság 400 000 embert szállított; most a repülőknek egyetlen nap alatt van ennyi utasa. Ma légikikötők vannak városok, ipari centrumok és egyéb települési helyek ezreiben; az ország légiútjainak hossza 650 000 kilométer. Az Aeroflot légitársaság jóval több utast szállít, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Finnország, Japán és Kanada együttvéve. Hatvankét ország fővárosában szállnak le a szovjet gépek. giénikusabb árut kap. A zsír- csomagolás korszerűsítésének eíső lépéseként az eddiginél erősebb papírt használnak, de megkezdték már a tárgyalásokat a Tiszai Vegyikombináttal_, ahol polietilén papírfóliát gyártanak, előreláthatóan a húsipar szükségleteire. Újdonságként megjelenik az üzletekben az ikrás házizsír, amelyet a most forgalomban levő zsírtól eltérő technológiával állítanak elő. Különösen utazáskor, kiránduláskor hasznosak a légmentesen előrecsomagolt húsáruk, amelyek előállításához az OMFB támogatásával importgépet vásárolt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. Az automatikus gépsor adagolja a szalámit és sonkát, s zárja a zsugorfóliát. Ennek az újszerű csomagolásnak igen sok előnye van: hetekig frissen tartja az árut, és megakadályozza^ hogy bármilyen biológiai folyamat kezdődjön benne. Eaészen kicsiny, körülbelül 2,4 centiméter átmérőjű egyszerű ezüst babérkoszorú. Csatként felfűzve hordották vízszintes vörös szalagon. Sok más között, egy ilyen kitüntetés is látható a „Válogatott katonai kitüntetések" elnevezésű kiállításon a budapesti Országos Hadtörténeti Múzeumban. Az említett kitüntetés a Magyar Katonai Érdemrend harmadik fokozata. A Magyar Katonai Érdemrendet, az 1848—49-es szabadságharc kitüntetését 1848. március 2-án alapította az Országos Honvédelmi Bizottmány, „az olly any- nyira szorongatott haza érdekében szerzett érdemek" elismerésére és ösztönzésére. Első osztályát Bem altábornagy Erdély felszabadításáért, Görgey tábornok Budavár visszavételéért kapta meg. Petőfi Sándornak Szászsebesen 1849. április 11-én keltezett levele, — amely 1849, április 26-án a Hivatalos Közlönyben napvilágot látott és beEgy babérkoszorú rejtélye került később a költő összes művei kiadásába is — beszámol arról, hogyan kapta meg ő maga e kitüntetés harmadik fokozatát: „így meg vagyok végre jutalmazva is, pedig túlságosan. Nem azáltal, hogy érdemjeleket kaptam, hanem azon mód által, mely- lyel azt nekem átadta Bem. Legyen gyönge- ség tőlem vagy akármi, én meg nem állhatom, hogy e jelenetet ki ne írjam. Saját kezeivel tűzte mellemre az érdemjelet Bem, balkezével, mert jobbja még föl volt kötve, s ezt mondá: .Balkézzel tűzöm föl, szívem felöli kezemmel !' S mikor el- végzé, megölelt, hosz- szan és melegen ölelt! — az egész világ tudja, hogy én nem vagyok szerény ember, de istenemre mondom, enynyit nem érdemeltem". A kiállítást — Makai Agnes muzeológus rendezte, a kivitelezés megtervezése Gyimesi Lajos alezredes, festőművész munkája — bepillantást nyújt a numizmatika kevésbé ismert ága, a katonai kitüntetések világába. A numizmatikai tárgyak— ezen belül a kitüntetések gyűjtése világszerte, nálunk is fölfelé ível. Múzeumok és magángyűjtők szinte versenyeznek egy-egy ritkaság megszerzéséért, tájékoztat bennünket a kiállítás rendezője. A magyarországi múzeumok közül a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum rendelkezik komoly ki- tüntetés-gyűj teménnyel. Gyűjteményeinknek azonban eddig csak kis része szerepelt kiállításokon. A hazánkban első ízben megrendezett e katonai kitüntetés-kiállításnak az a célja, hogy a múzeá- lis, anyagot megismertesse, egyszersmind történeti ismereteket terjesszen. A kiállításon rövid történeti bevezető szemléltetés után, amely az újkori kitüntetési rendszerek kialakulását mutatja be, az érdeklődők a XVIII., XIX. és XX. század mintegy 600 magyar, osztrák—magyar és külföldi katonai érdemrendjével, érdem- és emlékkeresztjével, ér. dem- és emlékérmével, többek között az említett egyszerű ezüst babérkoszorúval ismerkedhetnek meg. Arra a kérdésre, vajon hol lehet az egyszerű ezüst babérkoszo? rú eredetije, a következő választ kaptuk: — Petőfi eltűnésének, halála körülményeinek kutatói megállapították, hogy számos kitüntetés őrzését bízta Bem a költőre, tehát minden bizonynyal nála lehetett a sajátja is a végső napokban. Hogy korábban tűnt-e el, vagy a költővel tömegsírba szállt az egyszerű babérkoszorú, — egyike marad a Petőfi-rejté- lyeknek.
