Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
4 > % (Folytatás az 1. oldalról) Ennek érdekében kötelesek rendszeresen olyan terveket készíteni, hogy azokkal a népgazdaság! terv és a szabályozó eszközök útján kifejezett céloknak és követelményeknek a megvalósulását biztosítsák területükön. A fejlődés tervszerűségét a gazdasági élet azon fő folyamatain mérjük, amelyek a népgazdaság növekedésének ütemét, egyensúlyát, a társadalompolitikai célok megvalósulását meghatározzák. Fő figyelmünket a nemzeti jövedelemnek a hatékonyságon alapuló növekedési ütemére, a nemzeti jövedelem elosztásának a tervben előirányzott megvalósítására, a műszaki haladás fő tendenciájának érvényesülésére, egész népünk és ezen belül az egyes osztályok és rétegek életviszonyának alakulására, nemzetközi gazdasági kapcsolataink, s az ország nemzetközi fizetési mérlegének alakulására összpontosítjuk. Vagyis, nem egyedül a növekedés ütemére, hanem az arányos növekedésre. Az össz-egészet nézve, gazdaságunk tervszerűen fejlődik, a negyedik ötéves terv fő céljait és arányait — hároméves időszakaszt alapul véve — megvalósulónak tekinthetjük. A gazdasági folyamatok tervszerű befolyásolására hatékonyan alkalmazzuk a gazdasági szabályozás eszközeit. Szükség esetén nem riadtunk vissza — a rendelkezésre álló szabályozó rendszer alkalmazása mellett — erőteljes központi intézkedésektől sem. Gondolok itt elsősorban a beruházási kereslet mérséklése és az erőforrások koncentrálása érdekében hozott intézkedésekre. Gazdaságirányítási módszereink fejlesztésében a tervgazdálkodás valamiféle feladását kereső és kutató burzsoá propagandisták vágyálmaira, aligha válaszolhatunk megfelelőbben, mint szocialista gazdaságunk eredményeivel. Most hazánkban törvényszintű megerősítést nyer az a követelmény, hogy a népgazdasági tervezésnek elő kell mozdítania a szocialista országok gazdasági integrációs céljainak megvalósulását, s a tervek megalapozásánál figyelembe kell venni az érvényes megállapodásokat és egyezményeket, — sőt, a lehetséges, a potenciális együttműködés kihasználásával is számolni kell. Ez hozzájárul a komplex program megvalósításához, az integráció elmélyítéséhez. A szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folyó konzultációk és tervegyeztető tárgyalások lehetővé teszik fejlesztési céljaink jobb megalapozását, erőforrásaink összpontosítását a hatékonyabb területek és tevékenységek fejlesztésére. Részletesen beszélt Párdi elvtárs arról, hogy a tervszerűség érvényesítéséhez különböző jellegű és különböző időtávra ható döntéseket kell ösz- szehangolnl. E követelmények egyetlen tervben nem elégíthetők ki, hanem megfelelő módon összekapcsolt különböző időtávra szóló (hosszú távú, középtávú, rövid távú) tervek rendszerére van szükség. E tervek részletes elemzése után egy következő témára tért át. Tudományosság és demokratizmus Az előterjesztett törvényjavaslat a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek — vállalatok és szövetkezetek — tervezési kötelezettségét is szabályozza. Ez azért indokolt, mert a különböző szintű tervek készítésének kötelezettsége és a nép- gazdasági terv elsőbbsége alapvető jelentőségű elvi kérdés szocialista társadalmunkban. A gazdaságirányítás. reformja nyomán az egyik jelentős új dolog a vállalatok ötéves terveinek készítése. A vállalatok és szövetkezetek tervének biztosítania kell egyrészt a nép gazdasági tervek tevékenységűkre vonatkozó döntésének — például az államközi szerződések — megvalósítását, másrészt a szabályozórendszer által kifejezett hatékonysági követelmények érvényesülését. A követelményeket csak úgy lehet érvényesíteni, ha a vállalatok és szövetkezetek terveik elkészítéséhez számottevő segítséget kapnak az irányító és felügyeleti szervektől. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervező szervek kötelesek rendszeresen tájékoztatni a vállalatokat és szövetkezeteket a népgazdaság fejlődéséről, a gazdasági fejlődés előrelátható feltételeiről és segítséget nyújtani tervező munkájukhoz. Ez a szocialista társadalom feltételei között természetes követelmény. Népgazdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei tanácsoknak. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a népgazdasági és a tanácsi terveknek és tervezésnek szoros kapcsolatban kell lenniök. Az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a tanácsokra, nemcsak saját tervük kialakításában és megvalósításában, hanem a népgazdasági terv megalapozásában is. Szeretnék röviden szólni a tervezési munkát érintő két, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdésről: a tervezés tudományos megalapozottságának javításáról és a tervezés demokratizmusának elmélyítéséről. E két követelmény közötti kapcsolat lényege, úgy vélem, az, hogy a tervezésben kerülni kell a voluntarizmust, a szubjektivizmust, a valóságtól elrugaszkodott célok kitűzését. Ebben segítségünkre lehet és van a tudomány, a közgazdaság-tudomány, a szociológia, a demográfia, a műszaki tudományok, a statisztika, <r számítástechnika. Az elmúlt években a tervezés előrelépett a tudományos eredmények szervezett alkalmazásában. A hosszú távú és a középtávú tervező munka különböző szakaszaiba bevontuk a kutatóintézeteket, az egyetemi tanszékeket, a nagyvállalatokat és nem kis számban kértünk fel közéleti személyiségeket is elgondolásuk kifejtésére. A tervezés demokratizmusának biztosítása érdekében a törvényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés során hasznosítani kell a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. A tervezés demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése természetesen csak abban az esetben lehet gyümölcsöző, ha világosan meghatározzuk a terv kidolgozásáért és ellenőrzéséért felelős szerveket és azok feladatait. A népgazdasági tervek kidolgozása és ellenőrzése ugyanis megfelelően felkészült állami szervekre hárul. A törvényjavaslat e tekintetben néhány alapvető megállapítást tesz. Legjelentősebb ebből a szempontból az, hogy a népgazdasági tervezés állami szervezete nem különül el az államigazgatási szerveken belül, annak részeként kell minden szervezetnek a nép- gazdasági tervezés feladatait ellátni. Szükséges hangsúlyozni a minisztériumoknak és az országos főhatóságoknak a tervezésben betöltött fontos szerepét, hatáskörét és felelősségét. Ugyanakkor a tervező folyamat sokrétűsége, az egység és összhang követelménye nélkülözhetetlenné teszi, hogy legyen olyan központi tervező szerv, amely e szétágazó munkát irányítja, összefogja és a népgazdaság-fejlesztési kérdésekben az egységes népgazdasági érdek alapján a tervjavaslatot kidolgozza. Ezt a szerepet tölti be megalakulása óta hazánkban az Országos Tervhivatal. A tervszerű központi irányítás szempontjából fontos lépés lesz az Állami Tervbizottság létrehozása, amely a Miniszter- tanács szerveként fog működni. A termelés és elosztás összekapcsolása Pártunk Központi Bizottságának novemberi határozata tartalmazza a népgazdasági tervezés további tökéletesítése terén előttünk álló feladatokat is. Mindenekelőtt terveink megalapozottságát kell javítani. Terveink megalapozottságának javításában fontos eszköz a műszaki és gazdasági előrejelzés. Törekednünk kell arra, hogy a tervezéshez szükséges előrejelzéseket egyidejűleg több helyen is elvégezzék, a különböző prognózisokat ütköztessük és így a lehető legkisebb teret engedjük a szub- j ekti vizmusnak. Terveinkben a jelenleginél magasabb színvonalon kell biztosítanunk a termelés és elHozzászólások, vita Dr. Szabó Kálmán (Bp. 37. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója beszédében hangsúlyozta: — Gazdasági rendszerünk egyik legsajátosabb szocialista ismérve a népgazdasági tervezés és az arra támaszkodó központi irányítás. — A beterjesztett javaslat arra irányul, hogy a maga sajátos módszereivel, törvényileg támogassa azt az elindult, határozottan kedvező, de még ki nem teljesedett magatartás- változást, amelynek során a Darvas Józsefet, az ismert írót az Elnöki Tanács tagjává választották. Képünkön: Darvas József és Aczéi György a Parlament folyosóján. osztás tervezésének szorosabb összekapcsolását a jövedelmek keletkezésének és elosztásának tervezésével. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával gazdasági jogalkotásunk jelentős állomásához érkeztünk. A törvényjavaslat előterjesztésére abban az évben kerül sor, amikor megemlékeztünk a tervgazdálkodás hazánkban történő bevezetésének 25. évfordulójáról. Bízva abban, hogy a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvény- javaslatot vitassa meg és fogadja el. hangsúly áttevődik egymás kölcsönös segítésére, informálására és a lehetséges megoldások közös keresésére, egyre kisebb térre szorítva az úgynevezett „tervalku” módszerét, annak minden negatív következményét. Természetesen hiba volna nem látni, hogy a folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk, a tennivaló még több, mint amit már elvégeztünk. Nagypataki Imre (Fejér megye 10. vk.) vállalati igazgató hangsúlyozta: a tervgazdálkodás módszereivel rövid történelmi időszak alatt sokszoroztuk meg az ország termelőerőit, gyökeresen megjavítottuk az életviszonyokat, és a dolgozó osztályok szakképzettségének, műveltségének színvonalát, A fejlődés nem állhat meg: a szükségletek növekedése és a rendelésre váró feladatok arra kényszerítenek válameny- nyiünlcet, hogy fölözzük a fejlődést, növeljük a társadalom teljesítőképességét. Ezt a célt jól szolgálja a népgazdasági tervezésről szóló jelenlegi törvényjavaslat. Mocsári Sándor (Hajdu-Bi- har megye, 13. vk.) az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai alapján azt fejtegette, hogy a gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta a népgazdaság valamennyi ágában a termelés tervszerűsége a korábbihoz képest számottevően fejlődött. Ez azt igazolja, hogy ha a jó tervező munka a gazdaságirányítás hatékony eszközeivel párosul, ez lényegesen növeli a termelés biztonságát, fokozza a munka hatékonyságát. Ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő Apró Antal dr. Radnóti Istvánnak adta meg a szót: Dr. Radnóti István (Veszprém megye 2. vk.), a Veszprém megyei Tunács elnöke hangsúlyozta : tervezési rendszerünk lényeges vonása — amit a törvényjavaslat is hangsúlyoz —, hogy a tanácsok önálló tervhatósággá váltak, tervük pedig saját gazdasági programjuk. Dr. Szép Zoltán (Budapest 6. vk), tudományos segédmunkatárs rámutatott: a gazdaság- irányítás reformja fokozta a vállalatok, intézmények önállóságát és felelősségét. Mindez magasabb követelményeket támaszt az információk gyűjtésével, feldolgozásával, értékelésével szemben is. Az információk azonban ma még formájukban és tartalmukban egyaránt túlméretezettek, jelenleg a mennyiség uralkodik, nem a minőség. Jazbinsek Vilmos (Baranya megye 14. vk.), a komlói Zabák akna főmérnöke egyebek között arról beszélt, hogy a törvényjavaslat előírja: a gazdálkodó szervezetek tervét a dolgozók véleményének meghallgatása után állapítja meg a vállalatoknál az igazgató, a szövetkezeteknél pedig a közgyűlés. A tanácsi terveknél azonban a törvényjavaslat nem tesz egyértelmű előírást e meghallgatásra vonatkozóan. A képviselő véleménye szerint a különböző véleményeket, javaslatokat egyes döntő kérdéseknél itt is jó lenne figyelembe venni. Az elnöklő Apró Antal ezután — mivel több hozzászóló ■ ■'•iji'k;. - . nem jelentkezett, — bezárta a vitát és megadta a szót az Országos Tervhivatal elnökének. Párdi Imre leszögezte, hogy a vitában a törvényjavaslat, szükségességének hangsúlyozása és egyértelmű támogatása nyilvánult meg. Értékes és hasznos ismeretek hangzottak el a tervezői és a gyakorlati munka tapasztalatai alapján. A Minisztertanács nevében köszönetét mondott a törvény- javaslat előkészítése során valamennyi képviselő részéről ki. fejtett aktív közreműködésért és igen hasznos, alkotó segítségért. Ezután kiemelte: a felszólalók által kifejezésre juttatott egyetértés bízvást találkozik az országgyűlés egyetértő véleményével. Ismételten kérte a törvényjavaslat elfogadásét a beterjesztett módosításokkal együtt. Határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési bizottság szétosztott jelentésében a törvény- javaslathoz beterjesztett öt módosító — az indokolás szövegére is vonatkozó — javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Apró Antal bejelentette: az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett áz Elnöki Tanácsban megüresedett hely, betöltésére. Az átiratot, amelyet Kádár János és Kállai Gyula írt alá, dr. Pesta László jegyző ismertette. A javaslat alapján az országgyűlés Darvas József képviselőt egyhangúlag a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagjává választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javaslatot terjesztett elő az új építési és közlekedési bizottság megválasztására, valamint a Szociális és egészségügyi bi- . zottságban, illetve a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságban elhalálozás folytán megüresedett tagsági hely betöltésére. Az előterjesztést — amelyet a képviselők előzetesen kézhez kaptak — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az új építési és közlekedési bizottság tagja lett Daradics Ferenc Tolna megyei képviselő is. Ezzel befejeződött a napirendi témák megtárgyalása. Apró Antal elnök berekesztette az országgyűlés téli ülésszakát, kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt, ^ ■Y -U*,. .
