Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
XXII. évfolyam, 295. szám ARA: 80 FILLÉR TwwriWTtnrawni Péntek, 1972. december 15. to«*«a MSQVii: VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I tervezés: tudatos felkészülés a jövifre Párdi Imre expozéja az országgyűlés harmadik napján Csütörtökön délelőtt a népgazdasági tervezésről szóló törvény javaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal. Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizo ttság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá mos vezetője és tagja. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg. A népg azdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot. A törvény megalkotásával magasszintű szabályozást kap alkotmányunknak &z a rendelkezése, amely szerint: „A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg”. A szocialista tervgazdálkodás több mint negyed százada alapvető tényezője országunk társadalmi, gazdasági fejlődésének. népünk életében bekövetkezett mélyreható átalakulásnak. A tervgazdálkodás fontos ' szerepet játszott a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A tervgazdálkodás útján haladva, támaszkodva a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához, és tűzhettük magunk elé a szocialista társadalom felépítését. Fejlődésünk a tervgazdálkodás rendszerében valósult meg Gazdasági fejlődésünk az 1947. óta alkalmazott és állandóan tökéletesített szocialista tervgazdálkodás rendszerében valósult meg. Az eltelt két és fél évtizedben végbement nagyarányú fejlődés. és az elért jelentős eredmények igazolják a terveknek, és azok megvalósításának társadalmunkban betöltött alapvető szerepét. A népgazdasági tervezés történelmi jelentőségét bizonyítja gazdasági fejlődésünk gyors üteme. A nemzeti jövedelem 1970-ben az 1938. évinek több mint háromszorosa volt. A lakosság egy főre jutó fogyasztása a termelékenység emelkedéséhez hasonlóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszorosára, a mezőgazda- sági termelés mintegy más- félszeresére nőtt. Hazánk agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Gazdaságunk dinamikus fejlődését tükrözik a foglalkoztatottságban bekövetkezett , jelentős változások. A két világháború között a foglalkozási szerkezet alig változott. 1960-ban viszont az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya az 1930. évi 20—21 százalékról már 44 százalékra emelkedett, egyidejűleg a mezőgazdaságban dolgozók aránya a foglalkoztatottak több mint 50 százalékáról 25 százalékra csökkent. Széles bázison nyugvó nehézipart teremtettünk, amelyen belül a vegyipar és a gépipar játssza a legnagyobb szerepet; együttes részesedésük az összes ipari termelésből eléri a 38 százalékot. Gazdasági fejlődésünk eredményei tükröződnek a lakosság jövedelmének, fogyasztásának emelkedésében; a szociális, kulturális ellátás, és az életmódot érintő egyéb szolgáltatások fejlődésében. A fogyasztás növekedését a fogyasztás szerkezetének kedvező irányú változása kísértet Élelmiszer-fogyasztásunk egészségesebbé vált: az egy főre jutó gabonából készült termékek fogyasztása a háború előttihez képest 10 százalékkal csökkent, a húsfogyasztás viszont 70 százalékkal emelkedett, a cukorfogyasztás pedig a háromszorosa az akkorinak, A fogyasztás szerkezetében az elmúlt évtizedben a legfontosabb változás a tartós fogyasztási eikkek arányának gyors előretörése. Fejlődtek a lakásviszonyok; 1951. és 1970. között 1 millió 50 ezer új lakás épült az országban, ennek nagyobb része abszolút többletet jelent, kisebb része pedig a megszűnt, korszerűtlen, egészségtelen lakások pótlását szolgálja. Gazdasági fejlődésünk jelentős tényezője a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése. A két világháború között az aktív keresők 90 százaléka még az általános iskola jelenlegi 8 osztályának niegPárdi Imre expozéját tartja. felelő képzettséggel sem rendelkezett. 1970-ben már az aktív keresők több mint 60 százalékának van 8 osztályos általános . iskolai végzettsége. Nagymértékben emelkedett az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya is. 1930- ban a két kategória együttes aránya még csak 5 százalék volt, 1970-re viszont elérte a 20 százalékot. A szocializmus világméretű előretörésében és fejlődésében fontos politikai szerepe van a népgazdasági tervezésnek. A szocialista országok nemzetközi tapasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizonyítja. Méltán mondhatjuk tehát, hogy a tervgazdálkodás, a tervezés a szocializmus építésének nemzetközileg is bizonyított általános törvényszerűsége, amely a szocializmus útjára lépett nemzetek és országok sajátos viszonyai között nyer konkrét megvalósítási formát. A szocializmus sikerének könyvelhető el, hogy ma már a tervezés a kapitalista világban is elismert fogalom. A tervezés tőkés változata a két társadalmi és gazdasági rendszer versenyének körülményei között alakult ki, amikór a kapitalizmus kénytelen a realitásokat figyelembe venni, a szocializmussal együttélni, átvéve attól a gazdaságirányításegyes módszereit. Amikor a népgazdasági tervezés politikai tartalmát hangsúlyozzuk, tesszük ezt azért, mert napjainkban a burzsoá propaganda világszerte azt terjeszti, hogy a tervezés független a társadalmi rendszerektől, politikailag semleges jelenség, csupán technika, módszer, nem pedig társadalmigazdasági kategória. Ezzel az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet a népgazdasági méretű tervezés valóságos lehetőségének legfontosabb előfeltételéről, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételének szükségességéről. Márpedig a termelési eszközök társadalmasítása elengedhetetlen feltétele az egész társadalom érdekeit szolgáló átfogó népgazdasági tervezésnek. A szocialista gazdaságban a tervezésnek fontos feladata javaslatok kidolgozása a gazdaságpolitikai elgondolások, célkitűzések továbbfejlesztésére. Á központi irányítás a népgazdasági terven alapszik A szocialista társadalom építésének mostani időszakában a társadalmi követelmények újabb és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatokat adnak. Nemcsak konkrét feladatokról van szó. hanem arról a tapasztalaton alapuló felismerésről js, hogy a gazdasági célok csak akkor oldhatók meg sikeresen, ha a kijelölt célok és eszközök a haladó társadalmi megítéléssel is összhangban vannak. Szocialista államunk gazdaságpolitikáját a gazdaságirányítás egységes rendszere útján valósítja meg. E rendszerben a központi irányítás a nép- gazdasági terven alapszik. A tervezéstudatos felkészülés a jövőre. A jövőre való tudatos felkészülés megköveteli a különböző társadalmi, gazdasági és a műszaki tudományos folyamatok előrejelzését. A prognózis azonban még nem terv. A A terv ennél több: a terv a jövő tudatos formálásának eszköze. a gazdaság befolyásolásának, az állam gazdaságszervező tevékenységének alapja, amely megszabja az állami szervek, vállalatok és szövetkezetek munkáját A népgazdasági terv tehát a gazdasági célok megvalósítását szolgáló eszközök és módszerek összehangolt rendszerének megteremtésére is kiterjed. ty. A népgazdasági terv célkitűzéseit alapvetően gazdasági módszerekkel valósítjuk meg, ezért nagy fontosságú a gazdasági szabályozóknak, terelő és befolyásoló eszközöknek a fejlesztési célokkal összehangolt tervezése. A népgazdasági terv döntően közgazdasági módszerekkel történő megvalósítása új feladat; de nem kevésbé új gazdasági és politikai feladat a terv megvalósítását szolgáló gazdasági szabályozók: elsősorban az árpolitika, a pénzügyi politika — ennek keretében a költségvetési és a vállalati jövedelemszabályozási politika; a hitelpolitika, valamint a külkereskedelmi politika szabályozói hatásainak előrejelzése és tervezése. Gazdaságpolitikánk lehetővé teszi, hogy a gazdasági szabályozás eszközei és módszerei hosszabb távra érvényesek le- . gyenek és ezzel a tervszerű munkát minden szinten elősegítsék. Ez nem jelentheti azt, hogy valamiféle idealizált és fetisizált stabilitás érdekében figyelmen kívül hagyjuk azokat a folyamatos változásokat, amelyek a világban vagy országunkban évről évre végbemennek és amelyek befolyásolják gazdasági céljaink megvalósítását. Ezért folyamatosan vizsgáljuk a gazdasági szabályozás eszközeinek hatását és ha úgy találjuk, hogy egyik-másik szabályozás már nem szolgálja valamely fontos gazdasági folyamat tervszerű alakulását, akkor az ilyen szabályozót módosítjuk. A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlődését érzékenyen érintő és a társadalmi-politikai hatás szempontjából elsősorban fontos gazdaságfejlesztési programokat, a központi állami beruházásokat, a vállalati beruházások és a műszaki fejlesztés állami támogatásának, irányának és mértékének megállapítását, a lakosság élet- színvonalát érintő központi intézkedéseket, az állami tartalékok mértékének és összetételének megállapítását és más hasonlóan fontos kérdéseket. Ezek a döntések elsősorban országos jelentőségű gazdasági feladatokra vonatkoznak, amelyeknek nagyságrendje, erőforrása. fedezetük megteremtése, belső és külső gazdasági kapcsolódásaik jelentősége miatt mind a tervezésben, mind a megvalósításban kormányzati szintű elhatározást igényelnek. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy « terv — mind a középtávúmind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a minisztériumok és az országot hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát és felelősségét a megvalósításban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. . (Folytatás a 2. oldalon^ JS
