Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
Eredményhirdetés a „Kell a jó könyv" pályázaton Tolna megye az első helyen Kölcsönös támogatási alap Mint azt az országos lapok, a rádió, televízió hírül adták, a SZOT székházában — kedden — ünnepélyes keretek között tartották meg a Kell a jó könyv olvasómozgalom 1972. évre meghirdetett pályázatának eredményhirdetését. Tartották meg ezt követően 35 000 eredményes versenyző közül annak a 145 pályázónak a kisorsolását, akik a legsikeresebb — egyben szerencsésebb — versenyzők részére a kitűzött tárgy- és egyéb nyeremények tulajdonosai lehetnek. Olvasóink már tudják, hogy a Kell a jó könyv mozgalomnak erre a pályázatára az egész országból 75 000 pályázat érkezett. Tudják továbbá azt is, hogy 35 000 helyes választ adó neve került kedden a sorsolás szerencsekerekébe. Azt vizsont már kevesebben tudják, hogy megyénk^ amit az ország hazánk második legkisebb megyéjeként emleget — még tán becéz is ilyenként — megszerezte az országos első helyezést a közel százezer olvasót mozgósító versenyben. Azt már itt mondjuk el, hogv a kedden megtartott ünnepélyes eredményhirdetésen a Tolna megyét képviselők csoportja volt úgyszólván a legnépesebb csoport. Tanácsi és szakszervezeti könyvtárhálózatunknak azok a dolgozói, vezetői ugyanis, akik rengeteget tettek annak érdekében, hogy a több, mint ezer Tolna megyei versenyző megállja a helyét a szovjet irodalom ismeretéből országos szinten versenyző pályázóknak, ez alkalommal vehették át kimagasló szervezői tanácsadói tevékenységükért a A korábbi évekhez képest elég későn, de lényegében befejeződött a megyében a rendkívüli erőfeszítéseket igénylő őszi betakarítás. Az óriási erőfeszítés nem túlzás: nagyon kedvezőtlen időjárás mellett, igen jó termést kellett fel- és leszedni, kézi és gépi erő maximális igénybevételével. Most azt mondhatjuk: sikerült, lényegében veszteség nélkül. Ha voltak is itt-ott zökkenők, ha késtek is a munkák, mindettől függetlenül munkaszervezésből jól vizsgáztak a mezőgazdasági üzemek. Másként — ha csak a kukoricatermesztést vesszük — ilyen mennyiséget nem lehetett volna így betakarítani. — Hogyan, és miként ment tulajdonképpen az őszi betakarítás, a terményfel vásárlás? — ezt kérdezzük Farkas Lászlótól, a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállár lat igazgatójától. — A gabonafelvásárlással kell kezdeni... A korábbi évekhez képest elhúzódott, kevesebb időnk volt felkészülni az őszi termények átvételére. Amíg korábban soknak számított 200—300 vagon gabona szárítása, ez a mennyiség az idén 3000 vagon volt, alaposan igénybe véve gépeinket, berendezéseinket. Komoly szervezést, munkát kívánt a gépek gyors kijavítása — de sikerült elvégezni a napraforgó, a kukorica átvételének kezdetéig. — Másik gondunk volt, hogy tele voltak gabonával a raktáraink, 120 százalékos volt a kihasználtság, annak ellenére is, hogy 1200 vggon szükségtárolót létesítettünk — jórészt a mezőgazdasági üzemekben — pályázatot kiíró szervek kitüntetéseit, jutalmait. Büszkék lehetünk rájuk, mint ahogyan büszkék vagyunk azokra is, akik a Kell a jó könyv olvasómozgalom hívó szavára beneveztek ebbe a szellemet gyarapító, játékos versengésbe. Bár arról, legföljebb megközelítő fogalmakat alkothatunk így hirtelenjében, hogy szakszervezeti és tanácsi könyvtárhálózatunk munkásai a pályázókat segítve, biztatva, mennyi energiát szenteltek azért a sikerért, amit a megye lakossági lélekszámához viszonyítva a pályázók maroknyi csapata szerzett. A siker Így is a miénk, s mint közös tulajdon méltó arra, hogy ma ünnepeljük meg, nem várva be a piros betűs vasárnapot. Koloszár Andomé, a megyei könyvtár csoportvezetője a mozgalom sikeréért kifejtett munkája elismeréséül moszkva—leningrádi társas- utazáson vesz részt, Zvirzina Mária, aki ugyancsak a megyei könyvtár munkatársa, elnyerte az MSZBT aranykoszorús jelvényét, továbbá ezer- forintos vásárlási utalványt kapott. Szederkényi Lászlóné, a Paksi járási Könyvtár igazgatója a legjobb vidéki könyvtár eredményéért 2000 forintos vásárlási utalványt vehetett át, Czank Józsefné könyvtáros pedig 1000 forintos utalványt. Hosszú lenne fölsorolni még, ki, milyen jutalmat kapott az elismerés kifejezőjeként. Vadócz Kálmánt, a Tolna megyei Könyvtárigazgatóját szintén az MSZBT aranykoszorús jelvényével tüntették ki. Dr, Dán Mi- hályné pedig — az SZMT megyei könyvtárának a vezetője — ez alkalommal részea megtermett mennyiség befogadására. — Milyen volt az idei napraforgótermés, hogyan alakult a felvásárlás? — Rosszabbul, mint a korábbi években, de ennek az időjárás volt az oka. Amilyen szépen mutatott a nyár elején, legalább úgy tönkretette a sok eső. így ezer vagonnal vásároltunk, négyszáz vagonnal kevesebbet a tervezettnél. A felvásárlással párhuzamosan sikerült a szállítást is intézni, kivéve az exportot, amely több munkát, tisztítást kívánt meg. Egyébként, a gyengébb termés sem csökkentette a termelési kedvet, ez ideig már 1400 vagonra kötöttek szerződést a jövő évre a mezőgazdasági üzemek. Valószínű, év végéig elérjük az 1500 vagonos szerződéskötést — A legnagyobb gond a kukoricával volt ezen az őszön. — Igen. A mezőgazdasági üzemek az eddig elért, legnagyobb termést takarították be. Előrebocsátom, három-négy évvel ezelőtt Ilyen termés — és ilyen körülmények között — katasztrofális lett volna, mert legalább fele elpusztul, tönkremegy. Vállalatunk tavaly december 31-ig 7500 vagon kukoricát vásárolt fel, az idén eddig már megvettünk 11 300 vagonnal. Év végéig élérjük a 12 000 vagont. De milyen körülmények között? A betakarítás kezdetekor — nem értek be időre a kukoricák — közel 40 százalékos volt a víztartalom, jelenleg sincs 30 százalék alatt. Tessék ilyen körülmények között megőrizni a minőséget, raktározni veszteség nélkül. j, .. , ,.-i„ sült a Szocialista Kultúráért kitüntetésben Hogy a 35 ezer eredményes pályázó közül sorsolással megnevezett 145 nyertes között hány Tolna megyei, versenyző van, ma még nem tudjuk, lévén, hogy ezek névsorát az Ország Világ következő száma közli. Viszont, december 18- án, hétfőn rendezi meg Szekszárdim a Kell a jó könyv mozgalom megyei operatív bizottsága a régi megyeháza dísztermében az olvasóoályá- zat ünnepélyes, helyi, zárását. Itt Fábián Zoltán, a Magyar írószövetségének szervezőtitkára méltatja az olvasópályázatot, majd Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára nyújtja át a pénz-, tárgy-, könyvjutalmakat legeredményesebben versenyzőinknek. Ha tehát a szerencse- kerék a Kell a jó könyv olvasópályázat országos eredményhirdetése napján annak ellenére, hogy megyénk országos első lett, nem bánt kegyesen kimagasló versenyzőinkkel, itthon, körünkben még helyrehozható, amit Fortuna elhibázott. Helyrehozható — mondjuk — noha a nagyobb értékű erkölcsi győzelem nem' azonosítható a legvonzóbb tárgynyeremény értékével sem. Mindannyian büszkék vagyunk versenyzőinkre, könyvtárosainkra, mindazokra, akik a Kell a jó könyv mozgalom 1972. évi ol- vasópályázatát segítették. És éz a több, ez az igazibb biztatás a jövőre szólóan is. — Szerencsére a gabonaaratás tapasztalatain okultak a mezőgazdasági üzemek, és gyorsan megvásárolták, üzembe helyezték a szárítókat. így a vállalat által megszárított háromezer vagon mellett tízezer vagonnyit szárítottak meg, tettek alkalmassá a tárolásra. További előnyt jelentett a nyers, szemes állapotban, fólia alatti tárolás. Például a faddi tsz-ben e módszerek nélkül lehetetlen lett volna napi ötven vagon kukorica betakarítása. A szárítók kapacitása, teljesítménye egyébként a paksi járásban a legjobb, viszont a bonyhádiban a legkisebb. A tamási járásban sem kielégítő a termésmennyiséghez képest. Miután a mi anyagi lehetőségeink is végesek, a közös szárítóépítést ajánljuk — mint ahogyan az udvari, a varsádi szövetkezetek közösen m-"-'’Évekkel ezelőtt, némi iróniával, így nyilatkozott a hitelről egy tekintélyes termelőszövetkezeti elnök: hitelt kapni jó, visszafizetni kellemetlen. A gazdálkodásnak szinte természetes velejárója a nemzeti banktól hosszabb-rövidebb időre felvett pénzösszeg. Hitel nélkül lehetetlen felépíteni egy szakosított állattenyésztési telepet, de — mint ahogyan az idei őszön is történt — a munkák gyorsabb elvégzéséhez szükséges gépek terven felüli vasalásához, szárítók építéséhez is gyprsan, Kedvező feltételek között juthattak a szükséges pénzhez a mezőgazdasági üzemek. No, de ezeket a pénzösszegeket vissza kell fizetni. Mint az utóbbi évek gyakorlata igazolja, a mezőgazdasági üzemek igyekeznek pontosan törleszteni tartozásaikat — mint ahogyan a bank is rugalmasabb hitelpolitikát folytat. De mindez nem zárja ki azt a törekvést, hogv a termelőszövetkezetek bizonyos tekintetben függetleníteni akarják magukat a banktól. Már a termelőszövetkezeti szövetségek megalakításának, az új termelőszövetkezeti törvény kidolgozásának időszakában is voltak ilven megnyilvánulások, vélemények, elképzelések, valamiféle kölcsönös támogatásról, az esetleges pénz- tartalékok felhasználásáról. A legvérmesebb bankellenesek valamiféle külön tsz-bankról beszéltek, a mérsékeltebbek viszont szőkébb körű, csak meghatározott célokat szolgáló közös alap képzéséről. Ezek a törekvések végül megfogalmazódtak a tsz-tör- vény 50/A paragrafusában: A termelőszövetkezetek egymás kölcsönös anyagi támogatása és segítése céljából — a jogszabályok keretei között — önkéntes elhatározás alapján külön-külön hozott közgyűlési határozattal kölcsönös támogatási alapot létesíthetnek. dották — azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél kevés az ilyen beruházásra fordítható összeg. — Mint ahogyan a mostani őszön gondot okozott a raktározás, ezzel a jövőben is számolnunk kell. Jelenleg kompromisszumra szorulunk, a megvásárolt termés nagyobb részét az üzemek tárolják. De miután az egyre jobban terjedő zárt kukorica termesztési rendszerek további termésnövelést ígérnek, nálunk is, az üzemekben is szükséges lesz a szárítók és a tárolóterek további építése. Mindenesetre megnyugtató az, hogy ami megtermett — még ha többlet- munkával és többletköltséggel is — úgyszólván, veszteség nélkül tárolni tudjuk. A közelmúlt napokban a Minisztertanács rendeletet adott ki a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapjáról, amely részletesen szabályozza a tsz- törvényben foglaltakat. A rendelet szerint a részvételről hozott közgyűlési határozatban meg kell jelölni az évi rendszeres hozzájárulás mértékét, és megválasztani azt a tagot, aki a termelőszövetkezetet az alap küldöttgyűlésében képviseli. Az alap megalakulását küldöttgyűlés mondja ki — a legfőbb szerv — amely a részt vevő termelőszövetkezetek egy- egy küldöttéből áll. A küldöttgyűlés intézőbizottságot választ, amely az ügyvitellel kapcsolatos feladatokat, és mindazokat az ügyeket ellátja, amelyekkel a küldöttgyűlés megbízza. (Szervezetére és működésére a TOT az illetékes miniszterekkel egyetértésben ajánlást ad.) Az alap forrása a termelőszövetkezetnek a jövedelembiztonsági alap terhére átutalt hozzájárulása. A hozzájárulást a tsz csak az előző évi zárszámadásban kimutatott jövedelembiztonsági alapja terhére, pénzben helvezheti az alaoba. Annak eszközei a részt vevő szövetkezetek közös tulajdonában állnak. Az alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál vezetett bankszámlán kell tartani. Azokat fel lehet használni: végleges juttatásként; bankhitelek biztosítékaként készfizető kezesség, illetve óvadék formájában: a bank útján az alao rendelkezései szerint nyújtott kölcsön formájában. Az alapot más területi szövetség mellett létesített alaphoz átcsoportosítani, más, oda nem tartozó szövetkezet részére juttatást, támogatást, kölcsönt adni nem szabad. (Ebből tehát következik, hogy Kölcsönös Támogatási Alapot csak egyazon területi szövetség tsz- szövetkezetei alakíthatnak.) A tagok részére nyújtott kölcsön után legfeljebb a törvényes kamatot lehet kikötni, annak bankjutalékkal csökkentett összegét az alap növelésére kell fordítani. Nem nyújtható kölcsön olyan célra, amelyre a hitelezést a Minisztertanács hitelpolitikai irányelvei tiltják. A termelőszövetkezet közgyűlési határozattal kiléphet, illetve az alapot az érdekelt termelőszövetkezetek közös megegyezéssel megszüntethetik. Az elkövetkező időszakban,’ a zárszámadások készítése során tehát azt is mérlegelhetik a termelőszövetkezetek, hogy közös, biztonsági tartalékként •— élve a törvény, a miniszter- tanácsi rendelet adta lehetőséggel — létrehozzák-e a Kölcsönös Támogatási Alapot. A szekszárdi tsz-szövetség korábban már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Akkor nem született állásfoglalás. Most, miután a minisztertanácsi rendelet megjelent, a jövő év elején egyik elnökségi ülésen ismét napirendre tűzi az alap létrehozásának lehetőségét. Megjelent a Pártélet decemberi sxúina A Pártéletnek. oi MSZMP Központ! Bizottsága folyóiratának ez évi utolsó száma tartalmazza Kádár János ás Nyers Rezső elvtársiknak a Központi Bizottság december 14—15-1 ülésén elhangzott előadói beszédét, valamint Kádár elvtárs zárszavát. A folyóirat cikkírói közt két Tolna megyei szerző Is szerepel. Somi Benjámin és Horváth József, a megyei pártbizottság titkároi. Somi elvtárs „A tsz-ek mérlegzáró közgyűlése előtt" címmel irt cikket. Horváth elvtárs „Ideiében felfigyelni" című cikke a partfegyelml vétségek megelőzésével kapcsolatos tevékenységről szál. — óa Az eddigi legjobb kukoricatermés Tavaly 7500 vagon volt, az idén 12000 vagon lesz a felvásárlás Szemeskukorica-hcgy a ga jonaíelvásárló vállalat tamási telepén.
