Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
Visszhang Jelki András a földgftmböt tapossa. többet, mint azt, hogy Bajáról indul telente közös magyar—jugoszláv bevetésre a jégtörő flotta számos egysége, híres az itteni halászlé és az ipart a posztógyár képviseli. Egyedül képviselte valamikor. A felszabadulás előtt Baján alig ezren dolgoztak az iparban. Most több, mint tizenötezren, ami egy harmincötezres lélekszámú városnál igazán nem elhanyagolandó arány. Ottjártunk idején a városi tanács vezetői a közelmúlt sajtónap alkalmából éppen a bajai kollégáink tiszteletére rendezett fogadáson voltak, így 'Pető Józsefet,_ a városi pártbizottság titkárát kértük fel rövid tájékoztatásra. A következőket mondotta: — A . Finomposztó Vállalat kétezerkétszáz személyt foglalkoztat. Fejlesztésére, gépi beruházásokra legújabban kapott kétszázhúszmillió forintot. Itt épp úgy, mint az ezerszázas munkásszámú Kismotor- és Gépgyár 5. számú üzemében, a Férfifehérnemű Gyár részlegénél, a Ganz Villamosságiban, az Épületasztalosiparinál, a Bútor- és Faiparinál-, a vasiparban nagyon sokan dolgoznak a Duna túlsó oldalán, az önök megyéjében élők. Bajának fejlett az éleliniszertároló kapacitása is. Hűtőházunk ezervagonos, amihez még az állami gazda-. Bátaszékről minden reggel fél hattól este fél tízig naponta tizenöt autóbusz érkezik Bajára. Szekszárdról három, Bonyhádról kettő és Tolna megyét is érintve Pécsről fél tucat. Ez aprócska adalék a régi megyeszékhely, a jelenlegi járási székhely állandó és intenzív kapcsolataihoz megyénknek. Baján született Türr István, aki nemcsak magyar, hanem olasz szabadsághős is lett. Ugyanitt Mészáros Lázár honvéd tábornok, az első magyar hadügyminiszter (és akadémiai tag, növénynemesítő), valamint Tóth Kálmán költő és a világcsavargó kalandor szabólegény, Jelky András. Ennyit a múltról. A jelenről olvasóink többsége aligha tud Meddig tart nyitva a postahivatal ? J A ság hűtőtárolója csatlakozik. A tervekben szerepel egy évi százezer sertés átbocsátó képességű húskombinát építése és emellett a vízhez kapcsolódó iparágak gyarapítása. Utóbbinak még csak a tervezése folyik, de úgy számítunk, hogy a távolabbi jövőben — nagyjából tizenöt év múlva — Bajának hatvanezer lakosa lesz. A vízi élet persze enél- kül is fejlett, de egyelőre más jellegű. Érzékeltetésül: — ötezer motorcsónak van £ város lakói birtokában, a ladikok számát pedig talán senki sem tudja. Az egy főre jutó halfogyasztási átlag tízszerese az országosnak, huszonhárom kiló! A túlsó parton megkezdtük üdülőtelepünk létesítését, ahol szívesen látnánk Tolna megyei vállalatok, üzemek bekapcsolódását is. A harmincötezer lakosú Baja iskoláiban nyolcezren tanulnak. Ha az általános iskolákról nem beszélünk (nem is érdemes, mert többségük elhelyezése rossz, technikai adottságaik gyatrák), még mindig sok helyet foglal el a különböző tanintézetek puszta felsorolása. A III. Béla Gimnázium és a hozzá csatlakozó német nyelvű gimnázium. A Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola. A Türr Istvánról elnevezett közgazdasági, a Bányai Júlia nevét viselő kereskedelmi szakközépiskola. A kertészeti szakközépiskola, a Vízügyi Műszaki Főiskola, mely egyúttal a Budapesti Műszaki Egyetem kara. Az általános iskolai tanítóképzőt rövidesen átszervezik tanárképző főiskolává. Baja több nyelvű város. A középületeken mindenhol ott van a délszláv és német nyelvű felírás, híven a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartásához. Kultúrélete eleven; Sok képzőművész él itt, a művésztelep jó nevű. Működik a Tóth Kálmán irodalmi társaság, kitűnő a múzeum és minden szerdán megjelenik a Bajai Hírlap. Az utcák összképe városias, amit nemcsak a szép műemlékek biztosítanak, hanem az ügyesen, minden hivalkodást elkerülve létrehozott modern épületek is. A városiasságot azonban nem a lélekszám, még csak nem is az utcák száma adja meg, hanem a település légköre. A bajaiak erre szívesen hívják fel az ide látogató figyelmét és igazuk van. (ordas) Foto: Komáromi A Népújság november hó 28-i számában „Postai bosszúság” címmel megjelent újságcikkel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom önöket. A Posta Vezérigazgatóságának a Postaügyi Értesítő 1972. évi 44. számában megjelent utasítása alapján a Pécsi Igazgatóság területén —, így Tolna megyében is — a postahivataloknál és fiókpostáknál új nyitva tartási rend került bevezetésre, f. évi november hó 25-ével kezdődően. Erről — mint azt a cikk is kifogásolja — a szerkesztőséget előzetesen valóban nem értesítettem. Ennek ellenére azonban a lakosság előzetes tájékoztatásáról, hirdető feliratok kifüggesztése, valamint a helyi tanácsi és társadalmi szervek szóbeli tájékoztatása révén gondoskodtam. így azok a bevezetést megelőző két héttel, a nyitva tartások megváltoztatásáról teljes részletességgel értesülhettek. Ezért a szerkesztőséget külön, részletes tájékoztató le- közlésével már nem kívántam terhelni. Tekintve azonban, hogy ez önök részéről kívánalomként felmerült, az új nyitva tartási renddel kapcsolatosan a következőkről értesítem: A megye területén lévő postahivataloknál és fiókpostáknál a hétfőtől péntekig terjedő időszakban, Dombóvár L és 2. sz. postahivatalok kivételével a nyitva tartási időkben semmi változás nem történt. Az említett, név szerint kiemelt két hivatal a következőkben e napokon 18 óráig tart nyitva. Szombati napokon a kisközségekben lévő postaszervek 12 óráig (pénzfelvétel 11 óráig), a járási székhelyeken és városokban (Bátaszék, Bony- hád, Dombóvár, Dunaföld- vár, Paks, Tamási, Tolna) pedig 14 óráig tartanak nyitva. Utóbbi postahivataloknál pénzfelvételt is a teljes nyitva tartási idő alatt teljesítenek. A megyeszékhelyen lév3 hivatal 20 óráig tart nyitva, s ezen belül pénzfelvételt 14 óráig teljesít. Vasár- és munkaszünetes napokon a megyei hivatal 13 óráig, a név szerint felsorolt nagyobb forgalmú hivatalok közül Bátaszék és Dunaföld- vár 10, a többi 12 óráig tart nyitva, s áll a lakosság rendelkezésére. Szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy a nyitva tartások szombat délutáni korlátozására elsősorban azért kerülhetett sor, mert az elmúlt évek során végzett for- galomfelmérések azt igazolták, hogy e napokon a délután ni forgalom minimális. BAGARUS GYÖRGY igazgatóhelyettes, fejlesztési vezető Megjegyzés: Ha az új nyit* va tartási rendet összevetjük a régivel, egyszeriben kiderül, hogy november 25-től kevesebb ideig állnak a postahivatalok a lakosság rendelkezésére, mint azelőtt. A bosz- szúság gyökere — mint ezzel több laptársunk, s a Magyar Rádió is foglalkozott — itt keresendő, nem pedig ott, hogy a Posta értesítette-e a megyei napilapot, avagy sem. Természetesen nem mellékes az előzetes tájékoztatás sem. S a posta, a még jelenleg is folyó irányítószám bevezetése körüli tájékoztatással példamutatóan bizonyította be, hogy lehet Magyarországon olyan reklámot csapni jó ügynek, hogy arról mindenki értesüljön. Az új nyitva tartási rendszer azt eredményezi, hogy akinek nincs telefonja — még Tolna megye székhelyén Szekszárdim is csak kevés embernek van —, hétfő reggelig, bármilyen sürgős legyen, képtelen bárhová telefonálni, táviratozni. Nem beszélve arról, hogy a közü- letek pénzfeladási kötelezettsége így még nehezebben less megoldható, mint azelőtt. Forog ax idegen Az eredmény: 3,8 milliárd forint Gazdasági egység, a népgazdaság fontos része, terve van, amelyet teljesíteni kell, mérik hatékonyságát, korszerűsítik szervezetét, mint minden vállalatét, s devizát hoz az országnak. Gazdasági egység az IBUSZ RT, s idén a tavalyinál 20—22 százalékkal többet tesz a közös kasszába, forgalma meghaladja a ' 3,8 milliárd forintot. Vállalat, amely idén csaknem négyihilliárd forintot mutat fel mérlegén, munkát, szervezést, szolgáltatást, amely ennyit ér. Hogyan jön a forint, a dollár, a rubel, a márka? Közös munkával. Egyre többen érdeklődnek hazánk iránt — a szocialista és a kapitalista világ turistái szívesen látogatnak országunkba. Sokan érkeznek Ausztriából, az NSZK-ból, de egyre több svájci, francia, olasz, USA-, spanyol, svéd állampolgár előtt nyílik fel a határállomás sorompója. Forog az idegen, így szoktuk ezt mondani, azért mert országunkban van látnivaló bőven, s kényelmet, kulturált körülményt is tudunk teremteni. És mit ér nekünk a sok hazánkba érkező turista? Azt, hogy az IBUSZ konvertibilis deviza- bevétele idén várhatóan 11 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Sokan érkeznek a baráti országokból is, idén legtöbben Lengyelországból jöttek hozzánk, de a romániai érdeklődés is fokozódott. Szállodáink, éttermeink árai emelÍ kedtek, s ez valamelyest csökkentette a szocialista országokból induló turistaforgalmat; de minél több megfelelő magánszállással és diákotthoni szobával igyekeznek kulturált körülményeket teremteni a vendégeknek. Népszerűsíteni kell a magyar tájat, a magyaros vendéglátást, jövőre az IBUSZ- programokat milliós példány- számú prospektusokon népszerűsítik külföldön. Különösen a sajátosságok vonzzák az idegent, szívesebben megnyitja bukszáját, ha ilyen eseményekre hívják: mezőkövesdi matyó lakodalmas, kalocsai folklór, hortobágyi lovaebe- mutató. De nemcsak az idegen forog nálunk, mi is forgunk külföldön: az IBUSZ szervezésében idén több, mint 110 ezer magyar látogatott idegen országokba. Inkább az olcsóbb utak iránt érdeklődtek a hazai turisták, legtöbben Csehszlovákiát, Bulgáriát, Lengyelországot választották úticélul. Változatlanul az érdeklődés homlokterében áll a Szovjetunió. Igazolásul elegendő egyetlen adat: 1972ben 29 különvonatot indítottak és csak a szovjet államba 19 ezer magyar utazott. A nyugati országokba irányuló hazai turistaforgalom idén valamelyest csökkent, legnagyobb kereslet a spanyol és az olasz utak iránt volt. Az utazási szakemberek felfigyeltek arra, hogy a nemzetközi turistaforgalomban egyre nagyobb teret hódít az egyéni utazási forma a csoportossal szemben — erre már figyelemmel voltak a jövő évi programok összeállításánál. Sok magyar hamarabb ismeri meg távoli tájak szépségeit, mint a hazai értékeket. A belföldi turizmus problémái idén sem oldódtak meg: továbbra is gondot okoz a drága és kevés közlekedési eszköz:, valamint a szállodaárak emelése. Mégis néhány utazási formát megkedveltek az emberek, az olcsóbb elő- és utószezoni üdülések sokakat vonzottak. A „Randevú Budapesttel” akcióban a vidékiek ismerkedhetnek a centenáriumát ünneplő fővárossal, s az üdülést a kedvezményes, olcsóbb szállodai elhelyezés teheti vonzóbbá. A TIT-tel közösen meghirdetett „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretében 1972. november végéig 3497 túrát indítottak, amelyen 164 400-an vettek részt — jövőre továbbfejlesztik az IBUSZ—TIT országjárást. A következő évben, 1973- ban 123 útvonal között lehet választani, huszonnyolc országba juthatnak el a magyar turisták. Árában ugyan meghökkentő néhány útiprogram, például egy 17 napos kubai út 22 500 forintba kerül, egy japán végcélú kirándulás pedig 33 ezer forintba, de vékonypénzű turistákra is gondoltak, így egy ötnapos opa- tijai társasutazás 1690 forintba, hétnapos Zakopanéi üdülés 1800 forintba kerüL 1973-ban néhány évi szünet után ismét indítanak társas- utazást Indiába, megismétlik a görögországi utakat. Érdekesnek ígérkezik az a program is, amelyben hét európai országot — köztük Luxemburgot, Franciaországot, Olaszországot — ismerhetnek meg a turisták. Idén nagy sikere volt a szovjet Közép-Azsiába szervezett körutazásoknak, ezért jövőre a korábbi hafi helyett kilenc csoportot indítanak. Leírtuk már, hogy az egyé-J ni utazási forma nagyobb teret hódít a csoportossal szemben, e felismeréstől sarkallva jövőre 19 országba — köztük Csehszlovákiába, Görögországba, Spanyolországba — hatvan útvonalon ajánlanak programot, az egyéni utazóknak szervezik a szállást, az étkezést. De kedvében akarnak járni a csoportosan utazóknak is: 1973. január 1-től a szocialista országokba indítót* társasutakat kollektív útlevél helyett egyénivel bonyolítják le — kivéve a Szovjetunióba, Jugoszláviába és a Jugoszlávián át szocialista országokba induló társasutakat. A változtatás az utasok kényelmét, a mozgás könnyebbségét eredményezi. Az IBUSZ RT gazdasági vállalat, eredményei a népgazdaságot gazdagítják, jövőre az idei 3,8 milliárd forintos forgalom növelésére törekednek az utazási szakemberek. (KS)
