Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

y F * Lanyhul-e az osztályharc a tőkés országokban ? Amikor 1968. április 4-én az amerikai Memphis város­ban gyilkos golyó érte Martin Luther Kinget, az amerikai négermozgalom vezetőjét, az amerikai sajtó azt kürtölte világgá, hogy ez egy magá­nyos fanatikus gyilkos tette volt, hogy ez a faji türelmet­lenség tragikus következmé­nye, semmi esetre sincs kö­ze az országban tapasztalható növekvő osztályfeszültséghez. Felmerül a kérdés, hogy a sajtónak ez az állásfoglalása paradox vagy átgondolt takti­ka? Az osztályharc, amelynek alapja a munkásosztály és a burzsoázia közötti feloldhatat­lan ellentét, a tőkés társada­lom politikai életének egyik alapvető tényezője. Az osz­tályharc az utóbbi időben ki­éleződött és jelentős mérete­ket öltött. Lássunk néhány összehasonlító adatot: 1919. és 1939. között 74 millió dol­gozó sztrájkolt, 1945. és 1959. között 150 millió, s az utóbbi tíz évben, vagyis 1960-tól 1970-ig már 360 millióra te­hető a sztrájkoló dolgozók száma. 1971-ben több, mint 70 millió ember sztrájkolt a tőkés világban. Ennek ellenére a burzsoá propaganda bizonygatni igyek­szik, hogy a tőkés országok­ban az osztályharc jelenleg gyengülőben van, sőt egyálta­lán nem is létezik. Az elmúlt évek során a nyugati szociológusok és köz­gazdászok számos elméletet gyártottak a modem tőkés társadalomban tapasztalható konfliktusok szociális struktú­rájára és jellegére vonatko­zólag. Ez lényegében az úgy­nevezett menedzserizmus és technokratizmus — azzal a tétellel kiegészítve, hogy a hatalom a képzett szakembe­rek kezébe kerül, s ez állító­lag kiküszöböli a nagybur­zsoázia egyeduralmát, átszer­vezi a tulajdonviszonyokat és létrehozza az új típusú társa­dalmat, amely se nem szocia­lista, se nem kapitalista. Állításaik szerint a különbö­ző osztálycsoportok közötti fo­kozódó összeolvadás teljesen kiküszöböl minden osztály­különbséget. Ennek a teóriá­nak az a célja, hogy a mo­dern burzsoá világot a tár­sadalmi stabilitás, vagy más szóval a szociális stabilitás társadalmává kiáltsák ki, olyan társadalommá, ahol a politikai realitás már nem a dolgozók harca a felszabadu­lásért, hanem az úgynevezett osztályegyüttműködés, vagyis a társadalom forradalmi át­alakításáról való lemondás. De milyen társadalmi együttműködésről lehet szó, amikor csupán az Egyesült Államokban több, mint öt­millió munkanélküli van és — az Egyesült Államok hiva­talos szerveinek adatai szerint — ezer és ezer dolgozó él nyomorban, a létminimum határa alatt, a monopolisták profitja pedig évről évre nö­vekszik. Hogyan beszélhet­nénk arról, hogy a kapitaliz­mus önmagától megszűnik, amikor az utóbbi években a legnagyobb vagyonnal rendel­kezők száma nemhogy csök­kent volna, hanem éppen nö­vekedett? Lássunk egy sta­tisztikai példát: 1929-ben az Egyesült Államok lakosságá­nak 1 százaléka a részvény- tőke 65.6 százalékával rendel­kezett, 1953-ban már a rész­vények, 76 százaléka volt a kezükben. Ma viszont — ame­rikai források szerint — a leggazdagabb családok a rész­vények legalább 77,5 százalé­kát tartják kezükben. Hogyan fest tehát az osz­tályharc az Egyesült Álla­mokban és Nyugat-Európá- ban? A burzsoá propaganda mindent elkövet, hogy a poli­tikai életben járatlan em­bert ezekben a kérdésekben félrevezesse. Hogyan értékeljük például azt a tényt, hogy 1972-ben 300 ezer angol bányász a leg­nagyobb kitartásról, összefor- rottságról és munkásszolidari­tásról tanúskodva, megérde­melten győzelmet aratott? Hogyan magyarázzuk azt, hogy Svédországban a sztrájk­harc olyan fokot ért el, hogy a szociáldemokrata kormány a múlt évben kénytelen volt különleges törvényt hozni a sztrájkjog ideiglenes felfüg­gesztéséről? Miért történhetett az, hogy az egyetemi hallga­tók, akik harcukat az oktatási reform jelszavával kezdték, végül is radikális szociális vál­tozásokat követelték a nyu­gati világban? A válasz egyértelmű: mind­ez azt jelenti, hogy fokozódott a szociális feszültség, fokozó­dott az osztályharc a tőkés or­szágokban. A kapitalizmus objektív rea­litása abban foglalható össze, hogy kizárólag a maga javára kívánja kamatoztatni a tech­nika fejlődését, amelynek pe­dig az összemberiség javát kellene szolgálnia. Á tudo­mány és a technika az embe­reknek az anyagi függőség és a kulturális korlátozottság bi­lincseitől való felszabadulásá­nak hathatós eszközéből egy­re inkább a gazdasági és a szociális leigázás eszközévé változik. A bűnös nyilvánvaló: a bűnös a kapitalista terme­lési és elosztási rendszer. A monopolisták természete­sen nagy jövedelemre törek­szenek. tehát növelik a mun­ka intenzitását, fokozódik a szakmai megbetegedések és sérülések aránya. A munkás szellemi és fizikai sérülések­nek van kitéve. A kapitalis­ták, hogy még többet keresse­nek, az integráció útiát vá­lasztják és a monopóliumok hidegvérűen számolnak a mun­kanélküliség növekedésével. Az Európai Gazdasági Közös­ség nemrégen adatokat tett közzé, amely szerint a Közös Piac országaiban több, mint kétmillió munkanélküli van. A munkanélküliség mellett a megélhetési költségek szün­telen növekedése is súlyos problémát jelent a dolgozók számára a tőkés országok többségében. Ez felemészti a munkabémövekedés jelentős részét, amelyet a dolgozó töme­gek szívós küzdelemben vív­nak ki. Nagv-Britanniában például az elmúlt év alatt tíz százalékkal. Spanyolországban hét százalékkal, Argentínában pedig majdnem egyharmadá- val növekedtek a megélhetési költségek. Az Egyesült Államok indo­kínai háborúja nemcsak Ame­rikát, hanem az egész dollár- övezetet valutaválságba ker­Az építőipar az idén a ko­rábbinál nagyobb erőket kon­centrált a népgazdaságnak fon­tos egyedi beruházásokra és a fejlesztési kölcsönnel támoga­tott építési feladatokra. A koncentrálást segítették a ki­vitelezők, a tervezők és a be­ruházók munkájának össze­hangolására kötött együttmű­ködési szerződések, amelyek a kiterjedtebb és gyorsabb mun­ka feltételeinek megteremtését célozták. Az ÉVM-vállalatok általában 10—15 százalékkal több gépet és munkaerőt össz­pontosítottak e fontos munka­helyeken. Egy hónappal az év befeje­zése előtt — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­tól kapott tájékoztatás sze­rint — megállapítható, hogy az ÉVM-vállalatok az egyedi és fejlesztési kölcsönös beru­házások építésénél érték gette. Nixon, amint 1971. au­gusztus 15-én bejelentette a rendkívüli intézkedések prog­ramját, nyomban rendkívüli megszorító intézkedéseket fo­ganatosított a munkásokkal szemben, míg a monopóliumok tovább gyarapodnak a háború­ból. Ez a véres üzlet növelte a felháborodást országszerte. A felháborodás és a szem- behelyezkedés háborúellenes megnyilvánulásokhoz vezetett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozók szemben állnak a jo­gaikat tipró monopóliumokkal, hanem azt is, hogy egyben ak­tíván támogatják a népek ön­rendelkezési jogát. Ez is osz­tályharc tehát: küzdelem az imperializmus embertelen ag­resszív politikája ellen. Tizenöt évvel ezelőtt, a kom­munista és munkáspártok ta­nácskozásán megállapították, hogy nemcsak a burzsoázia és a munkásosztály, hanem a mo- nopolisztikus burzsoázia és a széles néprétegek között is éleződnek az ellentmondások. Az utóbbi 2 évben 23 szá­zalékkal nőtt a társadalombiz­tosítási juttatások összege — tűnik ki a SZOT legújabb ada­taiból. A juttatások összeté­telének alakulása arra is utal, hogy a szociálpolitika elvei a X. pártkongresszus határoza­tának megfelelően valósulnak meg. A kongresszus állásfoglalá­sa szerint a munka szerinti elosztás elveinek érvényesü­lése mellett szociálpolitikai in­tézkedésekkel csökkenteni kell a családi jövedelmek közötti különbségeket. A kongresszus óta eltelt két évben egész sor új társadalombiztosítási jog­szabály jelent meg, lépett ér­vénybe, amely körülbelül az ország hárommillió lakosának helyzetét javítja. A legnagyobb tömegeket az a hét új rendel­kezés érinti, amely a nyugdí­jasokat juttatja az eddiginél kedvezőbb helyzetbe. 1971. január 1. óta minden naptári évben két százalékkal emelik a nyugdíjasok, bal­eseti járadékosok, hadigondo­zottak szociális segélyben ré­szesülők ellátását, ami 1,6 millió embert érint, s csupán az idén 320 millió forint több­letbevételt jelent számukra. Ugyancsak 1971. január 1-én lépett életbe 50 000 mezőgaz­dasági szakszövetkezeti tag nyugdíjbiztosítása. el a legnagyobb arányú fejlődést. Az előzetes szá­mítások alapján ugyanis az év végére az összes építési feladat teljesítése várhatóan 2,5—3 százalékkal, s ezen be­lül a kiemelt beruházásoknál mintegy tíz százalékkal ha­ladja meg majd a múlt évi eredményt. Különösen sokat tettek a munka meggyorsítá­sáért a Beremendi Cement­mű, a Tiszai Hőerőmű, a Péti Műtrágyagyár, a borsodi sör­gyár, a százhalombattai olaj- finomító, Leninváros és a bu­dapesti metró építői. Az idei átadásra előírt nagyberuházások legtöbbjénél már megkezdődött a próba- termelés vagy az üzemszerű munka. Egyebek között dol­goznak már a békéscsabai hűtőházban, a szegedi ház­gyárban, a borsodi sörgyár­ban, a lábatlani vékonypapír­gyárban, a győri pamutszövő­Ezt a megállapítást a társa­dalmi fejlődés gyakorlata tö­kéletesen igazolta. Ma már a monopóliumok népellenes politikája elleni harchoz a munkásosztály mel­lé csatlakozik a parasztság, az értelmiség, az ifjúság, vala­mint a burzsoá társadalom számos egyéb rétege és cso­portja. Ez pedig azért lehetsé­ges, mert a munkásosztály a legnagyobb, a legerősebb és a legkövetkezetesebb forradalmi osztály. Létszáma már eléri a félmilliárd főt. (A századfor­dulón 30 millió munkást tar­tottak nyilván.) Korunk objektív történelmi folyamatai egyre jobban iga­zolják a kommunista és mun­káspártok képviselői 1957-es tanácskozása következtetései­nek helyességét. A dolgozók mo­nopóliumellenes küzdelme nö­vekvőben van, s addig folyta­tódik, amíg létre nem jön az új társadalmi viszony: a szo­cializmus győzelme. Valerij Kovalenko Igen népszerűnek bizonyul­tak az 1972. január elseje óta érvényes új lehetőségek, ame­lyek a nyugdíjas korúak, il­letve nyudíjasok számára az eddiginél több módot nyújta­nak a továbbdolgozásra. Ar­ról nincsenek pontos adatok, hogy a továbbdolgozásra ösz­tönző nyugdíjpótlék a nyug­díjkorhatáron túl hány embert ösztönzött továbbdolgozásra, arról azonban már készült becslés, hogy 1972-ben várha­tóan 13 000 nyugdíjas részesül az ösztönző nyugdíjpótlékban, amelynek összege eléri a 15 millió forintot. Ugvanakkor több százezer nyugdíjas szo­ciális helyzetét javítja az a rendelkezés, amely az eddigi évi hatezer forintos kereseti határösszeg helyett lehetővé teszi, hogy a nyugdíj korláto­zása nélkül általában 840, sőt egves kategóriákban 1260 órát dolgozhassanak egy évben, a 700 forintnál nem nagyobb nyugdíjak esetén pedig még időbeli korlátozást sem alkal­maznak. À nyugdíjasokat érintő né­hány rendelkezés 1973. január 1-én lép életbe. Ettől az idő­ponttól fejlesztik a mezőgaz­dasági tsz-tagok nyugdíjrend­szerét. A tsz-tagok öregségi, munkaképtelenségi járadéka havi 100, az özvegyi járadék és háztartási pótlék havi 60 és műbőrgyár új üzemében. A jövő évi határidő helyett ez év végén megkezdődhet a ter­melés a budafoki papírgyár kartongépüzemében is. Az ÉVM-vállalatok az egye­di és a fejlesztési kölcsönös nagyberuházásoknál a jövő évben is az ideihez hasonló, tehát gyorsított ütemű terme­lésnövelésre készülnek. Kü­lönösen nagy erőket vonnak össze Borsodban, ahol az or­szág összes egyedi beruházá­sainak mintegy 25 százalékát kell megvalósítani. Növelik az építők erőit Péten és Százha­lombattán is. A jövő évi gyors ütemű munka feltételei­nek megteremtését segítik a téli munkahelyek jó előkészí­tésével, hiszen az 1973. évi előirányzat túlteljesítésében alapvető feladat, hogy az el­ső negyedévben az éves elő­irányzatnak legalább húsz százalékát teljesítsék. (MTI) Növekvő magyar — szovjet turistaforgalom 172 000 látogató érkezett hazánkba idén novemberig a Szovjetunióból. 25 000-rel több mint az elmúlt évben. Ugyanakkor a tavalyinál 10 000-rel több, összesen 69 000 magyar turista keres­te föl a Szovjetuniót. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai a két ország közötti élénkülő idegenforgalmat jel­zik. A magyar turisták jó ré­sze különvonatokon utazik a Szovjetunióba. Különösen a testvérvárosokba tartó barát­ság-vonatok népesek. Az Ex­press Ifjúsági és Diák Utazá­si Iroda 9000 fiatalt indított útnak idén a Szovjetunió „fel­fedezésére”, 1 Az IBUSZ szervezésében eb­ben az évben Kijevet, Lenin- grádot, Moszkvát és más vá­rosokat 17 000 hazai turista kereste fel, és december vé­géig még 1500-an utaznak. Sokan Moszkvában vagy Le- ningrádban szilvesztereznek. forinttal emelkedik. Csupán ez az egy intézkedés mintegy 300 000 embert érint, s 360 millió forint többletkiadással jár, amit a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti társadalom- biztosítási járulék emelése fe­dez. Az 1973. január 1-én életbe­lépő rendelkezések közé tar­tozik az az intézkedés is, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjba vonulók az utolsó négy évben elért jövedelmük helyett az utolsó öt éven be­lül a három legkedvezőbb esz­tendőben elért jövedelmük alapján kapják nyugdíjukat.- Ez a nyugdíjasok számára kö­rülbelül 27 millió forint több­letbevételt jelent egy év alatt. Az elmúlt két évben intéz­kedések láttak napvilágot a társadalombiztosítás bővítésé­ről, s nem utolsó sorban a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozott tá­mogatásáról. 1972. január 1. óta gyermekenként 100 forint­tal nagyobb családi pótlékot kapnak a három és többgyer­mekes családok, valamint az egyedülállók. Családi pótlékot kapnak a három és többgyer- sek is, ahol már csak egy kis­korú gyermek van. E rendel­kezés 280 000 családot, 700 000 gyermeket érint, s évente 860 millió forint többletbevételt jelent számukra. 1972. április elsején a köte­lező betegségi biztosítást — a táppénzes és terhességi-gyer­mekágyi segély kivételével — újabb háromszázezer emberre, s ezzel az ország csaknem tel­jes lakosságára kiterjesztették. Az említett intézkedések, ezenkívül a magasabb bérek­kel járó táppénz- és nyugdíj- emelkedések lemérhetők a tár­sadalombiztosítási juttatások alakulásán. 1970-ben 24,7, 1971- ben 27,3 milliárdot fizettek ki társadalombiztosítási célokra, ez az összeg az idén várhatóan 30,4, jövőre pedig 35,6 milliárd forintra emelkedik. (MTI) Népújság 4 1972. december 2. Egy hónappal az év vége előtt Jelentés az egyedi nagyberuházások építéséről Hárommillió lakost érintenek az utóbbi két éy társadalombiztosítási intézkedései

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents