Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
I 7 \ t £ gyrnSs után berregned ** fel a fehércsíkos kék "Moszkvicsok. A megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának járőrei és a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságának szakemberei közös ellenőrzésre indulnak. A kocsisor rövid ideig halad együtt. Az első elágazásnál elkanyarodik egy kocsi, odább a .másik, a harmadik és így sorba. A feladat: ellenőrizni a .megye útjait. Hol van veszélyes sárfelhordás. És közben természetesen figyelni a forgalmat. Figyelmeztetni, vagy ha kell büntetni a szabálytalankodókat. A delta felé sűrűsödik a köd. Gépkocsik, motorok jönnek szembe velünk. Néhányan szabályosan, tompított reflektorral, mások csak városi világítással. Pedig milyen veszélyes az ilyen takarékoskodás. Pár hete busszal mentem Siófokra, s csak a pilóta ügyességén múlott, hogy nem Rohantunk bele a ködben egy világítás nélkül szembe jövő, előző autóba. Mikor erre gondolok, egy busz tűnik fel. Nem égnek a lámpái. Megfordulni a köd miatt kockázatos lenne. Nem megyünk utána. De a rendszámát feljegyzem: GC 13—28. A hatos út nemrég újra megnyitott szakasza tiszta. Nem soká megyünk rajta, pár kilométerrel később elfordulunk Szedres felé. Itt már hosszú sáros sávok festik barnára az utat. — Majd visszafelé bemegyünk a tsz-ekhez. Szedresen egy teherautót érünk utol. Lassítunk. A ködben veszélyes lenne az előzés. Am az FE 48—73-as vezetője nem így vélekedik. Pont a kanyarban egészen áthúz a bal oldalra, úgy hagy maga mögé egy kerékpárost Mikor megállítjuk, Pausch Márton, a gépkocsivezető írni kezd. Mert a menetlevelet is elfelejtette indulás előtt kitölteni. Másodpercek telnek el, s feltűnik egy Trabant. RendKözei negyven esztendei nevelői működés utón vonult nyugdíjba Kurcz Henrikné Pártái Ilona, a kölesdi óvoda vezetője, a szekszárdi járás óvodai felügyelője. A pályakezdés első napjától a nyugdíjba vonulás napjáig ugyanabban a kis községben, ugyanabban az óvodában dolgozott mindvégig. A régi, nádfedeles gyermek- otthon, — amelyben született, amelyben az édesanyja is óvónőként működött, — már csak emlék. Helyén megszépült, korszerű óvoda áll. A régi ház emlékét csak néhány kisebb csoportkép őrzi még. A hosszú idő alatt kissé már megfakult képről — a félszáznál jóval magasabb létszámú kisgyermekcsoportból két óvó néni tekint rám. Anya és lánya. Akkor, 1935-ben az édesanya búcsúzott, most őt búcsúztatták. A felszabadulásig teljesen egyedül nevelte, gondozta a sok kis csöppséget egy évtizeden át Fiatalos lendülettel vállalta az óvónői munkával járó munka minden nehézségét. Nem ismert fáradtságot soha. Kiemelkedő munkájának elismeréseképpen előbb a gyönki, majd a szekszárdi járás óvodai felügyeletével bízták meg. Nagy hozzáértéssel vezette az óvónők pedagógiai továbbképzését, fáradhatatlanul szervezte a tapasztalatcseréket, szenvedélyesen keresve az eredményesebb, célravezetőbb nevelési módszereket. Részt vett ' az óvodai nevelési terv előkészítő munkálataiban is. De nemcsak szakmai téren Razzia ködben, sárban száma: CM 17—78. Csak © városi lámpája ég. A tárcsa fellendül. A vezető szó nélkül fizet. Ugyanúgy a sárszentlőrinci Orsós Ferenc is, aki az SA 10 —38-as rendszámú teherautóval jött, városi világítással. Mennénk tovább. De sorba jönnek az „ügyfelek”. A következő Fatér János Medináról, egv piros Jawával. — Nem fizetek! Szerintem elég ennyi fény is. Hányszor írtuk le, nemcsak látni, láttatni kell. A pár wattos városi lámpa fénye ködben alig látszik. Biztonságosan csak a reflektor fénye figyelmezteti az esetleg éppen előzni szándékozó jármű vezetőjét a szembe jövőről. És pont egy motoros nem képes azt megérteni. Az, aki védtelenebb a járművén, mint a gépkocs.ban ülők. A feljelentés biztos többe kerül neki, mint a ki nem fizetett helyszíni bírság. De talán tanul belőle. Még el sem indul, mikor egy kis segédmotor tűnik fel; Lámpa nélkül. A rendőrnek elég egy pillantást vetni a vezetőre, s már megy is a szondáért. Több ellenőrzésen vettem részt, jó pár tucatnyi szondát fújtak előttem. De ilyen gyönyörű kékeszöldre színező- dőt még nem láttam. A helybeli Ivanicz József — így mondja — ‘ "t fél kevert, meg egy konyakos kávé után ült motorra. Még jön egy Wartburg, egy traktor, aztán rövid időre elfogynak a renitenskedő járművek. Mi is kocsiba ülünk. Másfél kilométert megyünk csak; Idáig terjed az útvonalunk. De itt már újra intézkedni kell. Ez esetben azonban dr. Takács Ambrus, a KPM közúti igazgatáság jogásza képviseli a hatóságot. Szedres túlsó végén, a tsz földjéről jövő járművek volt fáradhototlan. Ott volt mindenütt, ahol tenni kellett a közösségért. Dolgozott pedagógusszakszervezetünk járás! bizottságában, lelkes aktívája volt a nőmozgalomnak, az ifjúsági Vöröskeresztnek. Minden tevékenységébe a szívét-lelkét adta. Tudott lelkesedni és lelkesíteni. Őszinte gyermekszeretete, igazi pedagógus hivatástudata, példás munkafegyelme és páratlan munkabírása magával ragadta munkatársait is. Most befejezte a pályát, elköltözött a kis faluból. Megvált az otthonától, a kedves szülőháztól, amelyben egy életen át hűségesen, becsülettel szolgálta az óvodai nevelés ügyét. Ritka pálya az övé. Édesanya és leánya ugyanabban a kis faluban, ugyanabban az óvodában több mint hat évtizeden át. Egykori neveltjei, (ma már magas beosztású dolgozók), volt munkatársai, a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők bensőséges ünnepség keretében búcsúztatták a ma is fiatalos, jókedé- lyű, kedves óvó nénit. Meghatódva hallgatta a köszöntő szavakat és vette át a kedves kis ajándékokat. A szemében köny- nyek gyűltek, az öröm és bánat könnyei. Boldog volt. Köszöntjük őt mi is, őszinte tisztelettel és szeretettel. A nyugalom éveire jó egészet és boldogságot kívánunk neki. De mi mem búcsúzunk tőle, mert lelkes munkájára a mozgalomban továbbra is számítunk. Kedves Henrik, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára vastag sárréteggel borították, pont a kanyarban, az utat. Ha eső, vagy a lecsapódó pára nedvessé teszi, valóságos csúszkapályává válik az aszfalt. S csak a szerencse mentheti meg az ideérő gépkocsikat az árokba csúszástól. A tsz-irodában Rózsa László főagronómust találjuk. — Meg fogom nézni, hogy a mi gépeink járnak-e arra. A határozatot ettől függetlenül megkapja, amelyben a közúti igazgatóság élve jogával elrendeli, hogy három napon belül tökéletesen tisztítássá meg a sártól az útpályát. Ellenkező esetben ezer forintig terjedő pénzbírságot rónak ki. Ugyanilyen szövegű papírt kan Nagy Tibor, a tsz gépműhelyének főmérnöke is. Neki a gépműhely előtt húzódó szedres—medinai utat kell rendbetetetni. / Megyünk vissza a hatos felé. A szembe jövő járművek mind tompított reflektorral jönnek. — Elterjedt a hír, hogy megbüntettünk pár embert, szól a pilótánk. De cseppet sem mérges, sőt. Hisz a szándék a bírságolásnál is a nevelés. ‘ A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületének irodájánál állunk meg újra. A hatvanhármas útra kijövő járműveik alaposan besározták a szürke betont. Palásthy Árpád helyettes kerületvezető azonnal intézkedik. Kiérünk a hatosra. Duna- szentgyörgy határában idős bácsika áll az út szélén, a lapát nyelére támaszkodva. Azért van itt, hogy a traktorok kerekéről lehullott sarat letakarítsa. De sajnos csak áll. Az út pedig sáros; — Tegnapelőtt itt voltak az útigazgatóságtól és azt mondták, jól van. Igaz, akkor nem hordták a trágyát. Paks előtt a 11-es Volán YC 63—14 rendszámú gépkocsija fordul előttünk a műútra. Kerekéről ívben hullik a sár. Megállítjuk. Fél perc alatt jókora árpakupac nőtt mellette a földön. Az árpáért kár. Szólunk, be is tömik a ZIL oldalán a rést. De a felhordott sár miatt büntetés jár; A paksi téglagyárnál kellemesen csalódunk. Ide azért jöttünk, mert az egyik legkritikusabb pontja volt korábban a megye úthálózatának. Host teljesen tiszta az út. És ugyanez a helyzet a vasútállomásnál is. A két eset bizonyít. A föld- útról felhajtó járművek nagy forgalma ellenére is tisztán lehet tartani a szilárd burkolatú úttestet. Visszafordulunk Szekszárd felé. De csak néhány kilométert megyünk a hatoson, aztán lekanyarodunk Dunaszentgyörgy irányába. Az Tereli visszhang Ezüstkalász Tsz gépműhelyének kapujától hosszú sávban sárcsík húzódik a betonon. A figyelmeztetést Fodor Nándor, a gépműhely vezetője kapja. Szerepel benne a hatos út megtisztítása is. Ott, ahol az idős bácsi, Bitera József őrizte a sarat. Csak zárójelben: A tsz vezetőit azért is terheli felelősség, mert ilyen veszélyes posztra egy fáradt, idős nyugdíjast állítottak. De nemcsak a dsnaszentgyörgyi Ezüstkalász gépei szennyezik, rongálják az idén sok millió forintért újjáépített titat. Hordják rá a sarat a faddi Lenin Tsz géptelepéről is. Itt Péter György, a szerviz vezetője kap felszólítást Tolnán friss sárgöröngyök nyomán haladunk. Györköny Ferenc, a tanács nemrég vásárolt U—28-as traktorával szórta az útra. „Akciójáért” a helyszínen fizet. A mözsi Uj Élet Tsz Irodaházában Kovács Gyula főagro- nómus joggal mérges. A hatos út északi oldalán húzódó földjeiken régóta nem dolgoznak. A MÉK szállít onnan szalmái De hivatalosan a tsz az úte.n- gedélyes. Ezért nekik kötelességük vigyázni, hogy ne hordják a sarat a hatosra. A kapott határozatban a főagronómust kötelezik, hogy három napon belül tisztíttassa meg a betont. Gyorsan múlik az idő. Fél óra múlva a járőrgépkocsinák vissza kell érni Szekszárdra. Az utolsó pénzbírságot Hero- nványi János fizeti ki, aki az SB 48—00 rendszámú teherautóval a táblával jelzett haladási iránnyal szemben jött ki a mözsi malom sáros udvaráról. Az utolsó felszólítás címzettje pedig Réhm Ferenc, a maiam üzemvezetője. Valószínű ő volt a legnehezebb helyzetben. A malom udvarán ugyanis, számos tsz, vállalat kocsija halad keresztül, fity- tvet hányva a kötelező haladási irányt jelző táblára. így aztán a meg nem engedett oldalon, a betomútra hordják a sarat. Itt a Tolna megyei Ga- bonafelvásárló Vállalat vezetőinek hatékony segítsége kellene. Az első ilyen razzia végén rövid összegzés. A megye útjairól visszatérő járőrök és a közúti igazgatóság szakemberei 28 esetben figyel mextettó le az illetékes vezetőket a sárral szennyezett utak megtisztítására. Ezen a razzián még csak figyelmeztették a tsz-ek, vállalatok vezetődt. De néhány nap múlva újra elindul a gépkocsisor. Ekkor már nem figyelmeztetni, hanem ha sárosak az utak, büntetni fognak, — szepesi — Mit mond o f az albérleti díjról ? Albérlők gyakran sérelmed zik a néha csakugyan fantasztikusan magas albérleti díjat, azok pedig, akik lakásuk egy részét albérletbe adják, úgy vélik, hogy az albérletért tetszés szerinti díjat köthetnek ki. Az albérleti díj lényegében a lakbér mértékének a függvénye, a lakbér mértékét pedig a jogszabály a lakás komfortfokozatának megfelelően állapítja meg éspedig összkomfortos lakás esetében négyzetméterenként 6 Ft-ban, komfortos lakás esetében négyzet- méterenként 5,40 Ft-ban, és félkomfortos lakás esetében négyzetméterenként 3,60 Ft- ban, valamennyi esetben természetesen egy hónapra vonatkozóan. (A lakásügyi jogszabályok részletesen mégha- -, tározzák, hogy mikor tekintendő a lakás összkomfortosnak^ komfortosnak vagy félkomfortosnak.) Albérleti jogviszony alapján az albérlő a lakás valamely helyiségét kizárólagos jelleggel, míg a lakás egyéb helyiségeit (előszoba, fürdőszoba! \ WC. stb.) a lakásban lakó más, személyekkel együtt, közöseit jogosult hasznaink A főbérlő a fentieken túlmenően természetesen egyéb szolgáltatásokat (pl. bútorhasználat, ágyneműhasználat) A nyújthat az albérlő részére. Ennek megfelelően az albérleti díj két részből áll: 1. alap- díjból, ezt az albérlő a kizárólagosan és közösen használ* helyiségekért fizeti, és % egyéb díjból, melyet az albérlő a főbérlő által nyújtott! fentebb említett szolgáltatásokért fizet. Az alapdíj legfeljebb ad albérlő által kizárólagosan használt helyiségekre eső lakbérhányad háromszorosa lehet! Pl. ha az albérlő által kizáró-! lagosan használt szoba alapterülete 12 négyzetméter, sí lakbér mértéke — mert a lakás összkomfortos — négyzetméterenként 6 Ft, úgy az albérleti díj legfeljebb: 12x6x3=1 216 forint Kihangsúlyozandónak tart; juk, hogy ha az albérleti szobát többen közösen bérlik, az alapdljat az albérlőtársale között fel kell osztani, ha pedig az albérlő a főbérlő valamely családtagjával lakja közösen az albérleti szobát, az alapdíj megállapításánál ezt a családtagot is úgy kell tekinteni, mintha albérlő lenne. Ami mármost az ún.' „egyéb” díjat, a főbérlő által nyújtott szolgáltatások díját illeti, ki keli hangsúlyozni, hogy bútor és ágynemű használatáért a főbérlő 100 Ft-ot kérhet, ágynemű nélkül a bútorhasználati díj 75 forint Központi fűtés, gáz, meleg víz és egyéb díjakat a ténylegesen felmerült költségek alapján kell megfizetni. Nem vonatkoznak a fenő korlátozó rendelkezések arra az esetre, ha a főbérlő idegen- forgalmi szerv részére fizetővendéglátás céljára adja albérletbe valamely helyiségét, ebben az esetben ugyanis az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg. A fenti rendelkezéseket sí lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott 3/1973. (II. 8.) ÉVM. számú rendelet írja elő, e jogszabályok a Magyar Közlöny 1971. évi 8-as számában jelentek meg, s a Közlöny — esetleges további részletes tájékozódás vegeit — bármely tanácsnál betekinthető. Dr. Deák Konrád csop, vez ügyész Á főagronómus nyilatkozata Lapunk december 9-i számában megjelent Decemberben Tevelen című riport félreérthető kijelentéseket tartalmaz. Bár a gépállomás felszámolásának módszere emberiességi szempontok alapján kétségkívül vitatható, Streicher Mátyás a következőképpen módosította a cikkben foglaltakat: — A gépállomással mindig jó volt a kapcsolatunk. Sokat segítettek, gépekkel, szaktudással, hogy a legnagyobb dologidőben ne legyen fennakadás a földeken. Részben nekik ii köszönhető, hogy tavaly már 60 forintot fizethettünk munkaegységenként. őszintén sajnáljuk, hogy a gépállomás működése véget ér. Az a tény, hogy a szövetkezet igy erőgépeket vásárolhatott, gyenge vigasz. Az intézkedés azonban nép- gazdasági érdekből vált szükségessé, melyet kifogásolni sem hatásköröm, sem meggyőződésen nem tesz lehetővé. Pályakezdéstől nyugdíjazásig kölesdi óvodában a