Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

I 7 \ t £ gyrnSs után berregned ** fel a fehércsíkos kék "Moszkvicsok. A megyei rend­őr-főkapitányság közlekedési osztályának járőrei és a KPM Tolna megyei Közúti Igazga­tóságának szakemberei közös ellenőrzésre indulnak. A kocsisor rövid ideig halad együtt. Az első elágazásnál el­kanyarodik egy kocsi, odább a .másik, a harmadik és így sor­ba. A feladat: ellenőrizni a .megye útjait. Hol van veszé­lyes sárfelhordás. És közben természetesen figyelni a for­galmat. Figyelmeztetni, vagy ha kell büntetni a szabályta­lankodókat. A delta felé sűrűsödik a köd. Gépkocsik, motorok jönnek szembe velünk. Néhányan sza­bályosan, tompított reflektor­ral, mások csak városi vilá­gítással. Pedig milyen veszélyes az ilyen takarékoskodás. Pár hete busszal mentem Siófokra, s csak a pilóta ügyességén múlott, hogy nem Rohantunk bele a ködben egy világítás nélkül szembe jövő, előző autóba. Mikor erre gondolok, egy busz tűnik fel. Nem égnek a lámpái. Megfordulni a köd miatt kockázatos lenne. Nem me­gyünk utána. De a rendszámát feljegyzem: GC 13—28. A hatos út nemrég újra megnyitott szakasza tiszta. Nem soká megyünk rajta, pár kilométerrel később elfordu­lunk Szedres felé. Itt már hosszú sáros sávok festik bar­nára az utat. — Majd visszafelé beme­gyünk a tsz-ekhez. Szedresen egy teherautót érünk utol. Lassítunk. A köd­ben veszélyes lenne az előzés. Am az FE 48—73-as vezetője nem így vélekedik. Pont a kanyarban egészen áthúz a bal oldalra, úgy hagy maga mögé egy kerékpárost Mikor megállítjuk, Pausch Márton, a gépkocsivezető írni kezd. Mert a menetlevelet is elfelejtette indulás előtt kitöl­teni. Másodpercek telnek el, s feltűnik egy Trabant. Rend­Közei negyven esztendei ne­velői működés utón vonult nyug­díjba Kurcz Henrikné Pár­tái Ilona, a kölesdi óvoda veze­tője, a szekszárdi járás óvodai felügyelője. A pályakezdés első napjától a nyugdíjba vonulás napjáig ugyan­abban a kis községben, ugyan­abban az óvodában dolgozott mindvégig. A régi, nádfedeles gyermek- otthon, — amelyben született, amelyben az édesanyja is óvónő­ként működött, — már csak em­lék. Helyén megszépült, korsze­rű óvoda áll. A régi ház emlé­két csak néhány kisebb csoport­kép őrzi még. A hosszú idő alatt kissé már megfakult képről — a félszáznál jóval magasabb lét­számú kisgyermekcsoportból két óvó néni tekint rám. Anya és lá­nya. Akkor, 1935-ben az édes­anya búcsúzott, most őt búcsúz­tatták. A felszabadulásig teljesen egyedül nevelte, gondozta a sok kis csöppséget egy évtizeden át Fiatalos lendülettel vállalta az óvónői munkával járó munka minden nehézségét. Nem ismert fáradtságot soha. Kiemelkedő munkájának elismeréseképpen előbb a gyönki, majd a szek­szárdi járás óvodai felügyeleté­vel bízták meg. Nagy hozzáértés­sel vezette az óvónők pedagógiai továbbképzését, fáradhatatlanul szervezte a tapasztalatcseréket, szenvedélyesen keresve az ered­ményesebb, célravezetőbb neve­lési módszereket. Részt vett ' az óvodai nevelési terv előkészítő munkálataiban is. De nemcsak szakmai téren Razzia ködben, sárban száma: CM 17—78. Csak © városi lámpája ég. A tárcsa fellendül. A vezető szó nélkül fizet. Ugyanúgy a sárszentlőrinci Orsós Ferenc is, aki az SA 10 —38-as rendszámú teherautó­val jött, városi világítással. Mennénk tovább. De sorba jönnek az „ügyfelek”. A kö­vetkező Fatér János Mediná­ról, egv piros Jawával. — Nem fizetek! Szerintem elég ennyi fény is. Hányszor írtuk le, nemcsak látni, láttatni kell. A pár wat­tos városi lámpa fénye ködben alig látszik. Biztonságosan csak a reflektor fénye figyel­mezteti az esetleg éppen előzni szándékozó jármű vezetőjét a szembe jövőről. És pont egy motoros nem képes azt meg­érteni. Az, aki védtelenebb a járművén, mint a gépkocs.ban ülők. A feljelentés biztos többe kerül neki, mint a ki nem fi­zetett helyszíni bírság. De ta­lán tanul belőle. Még el sem indul, mikor egy kis segédmotor tűnik fel; Lámpa nélkül. A rendőrnek elég egy pillantást vetni a vezetőre, s már megy is a szondáért. Több ellenőrzésen vettem részt, jó pár tucatnyi szon­dát fújtak előttem. De ilyen gyönyörű kékeszöldre színező- dőt még nem láttam. A helybeli Ivanicz József — így mondja — ‘ "t fél ke­vert, meg egy konyakos kávé után ült motorra. Még jön egy Wartburg, egy traktor, aztán rövid időre el­fogynak a renitenskedő jár­művek. Mi is kocsiba ülünk. Másfél kilométert megyünk csak; Idáig terjed az útvonalunk. De itt már újra intézkedni kell. Ez esetben azonban dr. Ta­kács Ambrus, a KPM közúti igazgatáság jogásza képviseli a hatóságot. Szedres túlsó végén, a tsz földjéről jövő járművek volt fáradhototlan. Ott volt min­denütt, ahol tenni kellett a kö­zösségért. Dolgozott pedagógus­szakszervezetünk járás! bizottsá­gában, lelkes aktívája volt a nőmozgalomnak, az ifjúsági Vö­röskeresztnek. Minden tevékeny­ségébe a szívét-lelkét adta. Tu­dott lelkesedni és lelkesíteni. Őszinte gyermekszeretete, iga­zi pedagógus hivatástudata, pél­dás munkafegyelme és páratlan munkabírása magával ragadta munkatársait is. Most befejezte a pályát, el­költözött a kis faluból. Megvált az otthonától, a kedves szülő­háztól, amelyben egy életen át hűségesen, becsülettel szolgálta az óvodai nevelés ügyét. Ritka pálya az övé. Édesanya és leánya ugyanabban a kis fa­luban, ugyanabban az óvodá­ban több mint hat évtizeden át. Egykori neveltjei, (ma már ma­gas beosztású dolgozók), volt munkatársai, a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők bensősé­ges ünnepség keretében búcsúz­tatták a ma is fiatalos, jókedé- lyű, kedves óvó nénit. Meghatód­va hallgatta a köszöntő szava­kat és vette át a kedves kis ajándékokat. A szemében köny- nyek gyűltek, az öröm és bánat könnyei. Boldog volt. Köszöntjük őt mi is, őszinte tisztelettel és szeretettel. A nyu­galom éveire jó egészet és bol­dogságot kívánunk neki. De mi mem búcsúzunk tőle, mert lelkes munkájára a mozgalomban to­vábbra is számítunk. Kedves Henrik, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára vastag sárréteggel borították, pont a kanyarban, az utat. Ha eső, vagy a lecsapódó pára nedvessé teszi, valóságos csúsz­kapályává válik az aszfalt. S csak a szerencse mentheti meg az ideérő gépkocsikat az árokba csúszástól. A tsz-irodában Rózsa László főagronómust találjuk. — Meg fogom nézni, hogy a mi gépeink járnak-e arra. A határozatot ettől függet­lenül megkapja, amelyben a közúti igazgatóság élve jogá­val elrendeli, hogy három na­pon belül tökéletesen tisztí­tássá meg a sártól az útpá­lyát. Ellenkező esetben ezer forintig terjedő pénzbírságot rónak ki. Ugyanilyen szövegű papírt kan Nagy Tibor, a tsz gép­műhelyének főmérnöke is. Ne­ki a gépműhely előtt húzódó szedres—medinai utat kell rendbetetetni. / Megyünk vissza a hatos fe­lé. A szembe jövő járművek mind tompított reflektorral jönnek. — Elterjedt a hír, hogy megbüntettünk pár embert, szól a pilótánk. De cseppet sem mérges, sőt. Hisz a szán­dék a bírságolásnál is a neve­lés. ‘ A Szekszárdi Állami Gazda­ság kajmádi kerületének iro­dájánál állunk meg újra. A hatvanhármas útra kijövő jár­műveik alaposan besározták a szürke betont. Palásthy Árpád helyettes kerületvezető azonnal intéz­kedik. Kiérünk a hatosra. Duna- szentgyörgy határában idős bá­csika áll az út szélén, a lapát nyelére támaszkodva. Azért van itt, hogy a traktorok ke­rekéről lehullott sarat letaka­rítsa. De sajnos csak áll. Az út pedig sáros; — Tegnapelőtt itt voltak az útigazgatóságtól és azt mond­ták, jól van. Igaz, akkor nem hordták a trágyát. Paks előtt a 11-es Volán YC 63—14 rendszámú gépko­csija fordul előttünk a műút­ra. Kerekéről ívben hullik a sár. Megállítjuk. Fél perc alatt jókora árpakupac nőtt mellet­te a földön. Az árpáért kár. Szólunk, be is tömik a ZIL oldalán a rést. De a felhor­dott sár miatt büntetés jár; A paksi téglagyárnál kelle­mesen csalódunk. Ide azért jöttünk, mert az egyik legkri­tikusabb pontja volt korábban a megye úthálózatának. Host teljesen tiszta az út. És ugyanez a helyzet a vasút­állomásnál is. A két eset bizonyít. A föld- útról felhajtó járművek nagy forgalma ellenére is tisztán le­het tartani a szilárd burkola­tú úttestet. Visszafordulunk Szekszárd felé. De csak né­hány kilométert megyünk a hatoson, aztán lekanyarodunk Dunaszentgyörgy irányába. Az Tereli visszhang Ezüstkalász Tsz gépműhelyé­nek kapujától hosszú sávban sárcsík húzódik a betonon. A figyelmeztetést Fodor Nándor, a gépműhely vezetője kapja. Szerepel benne a hatos út megtisztítása is. Ott, ahol az idős bácsi, Bitera József őrizte a sarat. Csak zárójel­ben: A tsz vezetőit azért is terheli felelősség, mert ilyen veszélyes posztra egy fáradt, idős nyugdíjast állítottak. De nemcsak a dsnaszent­györgyi Ezüstkalász gépei szennyezik, rongálják az idén sok millió forintért újjáépített titat. Hordják rá a sarat a faddi Lenin Tsz géptelepéről is. Itt Péter György, a szer­viz vezetője kap felszólítást Tolnán friss sárgöröngyök nyomán haladunk. Györköny Ferenc, a tanács nemrég vásá­rolt U—28-as traktorával szór­ta az útra. „Akciójáért” a helyszínen fizet. A mözsi Uj Élet Tsz Iroda­házában Kovács Gyula főagro- nómus joggal mérges. A hatos út északi oldalán húzódó föld­jeiken régóta nem dolgoznak. A MÉK szállít onnan szalmái De hivatalosan a tsz az úte.n- gedélyes. Ezért nekik köteles­ségük vigyázni, hogy ne hord­ják a sarat a hatosra. A ka­pott határozatban a főagronó­must kötelezik, hogy három napon belül tisztíttassa meg a betont. Gyorsan múlik az idő. Fél óra múlva a járőrgépkocsinák vissza kell érni Szekszárdra. Az utolsó pénzbírságot Hero- nványi János fizeti ki, aki az SB 48—00 rendszámú teher­autóval a táblával jelzett ha­ladási iránnyal szemben jött ki a mözsi malom sáros udva­ráról. Az utolsó felszólítás címzett­je pedig Réhm Ferenc, a ma­iam üzemvezetője. Valószínű ő volt a legnehezebb helyzet­ben. A malom udvarán ugyanis, számos tsz, vállalat kocsija halad keresztül, fity- tvet hányva a kötelező hala­dási irányt jelző táblára. így aztán a meg nem engedett ol­dalon, a betomútra hordják a sarat. Itt a Tolna megyei Ga- bonafelvásárló Vállalat veze­tőinek hatékony segítsége kellene. Az első ilyen razzia végén rövid összegzés. A megye út­jairól visszatérő járőrök és a közúti igazgatóság szakembe­rei 28 esetben figyel mextettó le az illetékes vezetőket a sárral szennyezett utak megtisztítá­sára. Ezen a razzián még csak fi­gyelmeztették a tsz-ek, válla­latok vezetődt. De néhány nap múlva újra elindul a gépko­csisor. Ekkor már nem figyel­meztetni, hanem ha sárosak az utak, büntetni fognak, — szepesi — Mit mond o f az albérleti díjról ? Albérlők gyakran sérelmed zik a néha csakugyan fantasz­tikusan magas albérleti díjat, azok pedig, akik lakásuk egy részét albérletbe adják, úgy vélik, hogy az albérletért tet­szés szerinti díjat köthetnek ki. Az albérleti díj lényegében a lakbér mértékének a függ­vénye, a lakbér mértékét pe­dig a jogszabály a lakás kom­fortfokozatának megfelelően állapítja meg éspedig össz­komfortos lakás esetében négy­zetméterenként 6 Ft-ban, kom­fortos lakás esetében négyzet- méterenként 5,40 Ft-ban, és félkomfortos lakás esetében négyzetméterenként 3,60 Ft- ban, valamennyi esetben ter­mészetesen egy hónapra vo­natkozóan. (A lakásügyi jog­szabályok részletesen mégha- -, tározzák, hogy mikor tekinten­dő a lakás összkomfortosnak^ komfortosnak vagy félkomfor­tosnak.) Albérleti jogviszony alapján az albérlő a lakás valamely helyiségét kizárólagos jelleg­gel, míg a lakás egyéb helyi­ségeit (előszoba, fürdőszoba! \ WC. stb.) a lakásban lakó más, személyekkel együtt, közöseit jogosult hasznaink A főbérlő a fentieken túl­menően természetesen egyéb szolgáltatásokat (pl. bútorhasz­nálat, ágyneműhasználat) A nyújthat az albérlő részére. Ennek megfelelően az albér­leti díj két részből áll: 1. alap- díjból, ezt az albérlő a kizáró­lagosan és közösen használ* helyiségekért fizeti, és % egyéb díjból, melyet az albér­lő a főbérlő által nyújtott! fentebb említett szolgáltatáso­kért fizet. Az alapdíj legfeljebb ad albérlő által kizárólagosan használt helyiségekre eső lak­bérhányad háromszorosa lehet! Pl. ha az albérlő által kizáró-! lagosan használt szoba alap­területe 12 négyzetméter, sí lakbér mértéke — mert a la­kás összkomfortos — négyzet­méterenként 6 Ft, úgy az al­bérleti díj legfeljebb: 12x6x3=1 216 forint Kihangsúlyozandónak tart; juk, hogy ha az albérleti szo­bát többen közösen bérlik, az alapdljat az albérlőtársale között fel kell osztani, ha pe­dig az albérlő a főbérlő vala­mely családtagjával lakja kö­zösen az albérleti szobát, az alapdíj megállapításánál ezt a családtagot is úgy kell tekin­teni, mintha albérlő lenne. Ami mármost az ún.' „egyéb” díjat, a főbérlő által nyújtott szolgáltatások díját illeti, ki keli hangsúlyozni, hogy bútor és ágynemű hasz­nálatáért a főbérlő 100 Ft-ot kérhet, ágynemű nélkül a bú­torhasználati díj 75 forint Központi fűtés, gáz, meleg víz és egyéb díjakat a ténylegesen felmerült költségek alapján kell megfizetni. Nem vonatkoznak a fenő korlátozó rendelkezések arra az esetre, ha a főbérlő idegen- forgalmi szerv részére fizető­vendéglátás céljára adja al­bérletbe valamely helyiségét, ebben az esetben ugyanis az albérleti díjban a felek szaba­don állapodnak meg. A fenti rendelkezéseket sí lakbérekről, továbbá az albér­leti és ágybérleti díjakról szó­ló 3/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet valamint ennek vég­rehajtása tárgyában kiadott 3/1973. (II. 8.) ÉVM. számú rendelet írja elő, e jogszabá­lyok a Magyar Közlöny 1971. évi 8-as számában jelentek meg, s a Közlöny — esetleges további részletes tájékozódás vegeit — bármely tanácsnál betekinthető. Dr. Deák Konrád csop, vez ügyész Á főagronómus nyilatkozata Lapunk december 9-i számában megjelent December­ben Tevelen című riport félreérthető kijelentéseket tartal­maz. Bár a gépállomás felszámolásának módszere emberies­ségi szempontok alapján kétségkívül vitatható, Streicher Má­tyás a következőképpen módosította a cikkben foglaltakat: — A gépállomással mindig jó volt a kapcsolatunk. Sokat segítettek, gépekkel, szaktudással, hogy a legnagyobb dolog­időben ne legyen fennakadás a földeken. Részben nekik ii köszönhető, hogy tavaly már 60 forintot fizethettünk mun­kaegységenként. őszintén sajnáljuk, hogy a gépállomás mű­ködése véget ér. Az a tény, hogy a szövetkezet igy erőgépe­ket vásárolhatott, gyenge vigasz. Az intézkedés azonban nép- gazdasági érdekből vált szükségessé, melyet kifogásolni sem hatásköröm, sem meggyőződésen nem tesz lehetővé. Pályakezdéstől nyugdíjazásig kölesdi óvodában a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents