Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

* * Vagyonvédelmi ankét Szekszárdon Eredményes gazdálkodás — hatékony ellenőrzés Szigorúbb ellenőrzést a szövetkezetekben < Téli felkészülés a közutakon Tegnap délelőtt a Babits Mihály művelődési házban va­gyonvédelmi ankétot tartott a Szekszárd és Vidéke Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­sége. A szövetség létrejötte óta első ízben találkoztak tsz-el- nökök, főkönyvelők és ellen­őrző bizottsági elnökök, hogy a szövetkezetek egyik fontos témájáról, a vagyonvédelem­ről tanácskozzanak. Vitaindító beszámolót dr. Szabó Piroska, a TESZÖV titkára tartott. El­mondotta, hogy erre a találko­zóra nem a szövetség területén- levő kirívó hiányosságok, vagy büntető ügyek miatt került sor, hanem a figyelem felkel­tése a cél s az, hogy a még né­hol fellelhető negatív jelensé­geket megelőzzék. A társadalmi tulajdon foko­zott védelmét az állam a bün­tetőjog eszközével biztosítja, s mindenki, aki károsításáról bármilyen módon tudomást szerez, köteles azt az illetékes hatóságoknál jelenteni. A szo­cialista tulajdon a termelőesz­közök közösségi tulajdont, a társadalmi termelés, elosztás kielégítését szolgáló oszthatat­lan állami, vagy szövetkezét esetében csoporttulajdont je­lent. A közvéleményben a szö­vetkezetek növekvő megbecsü­lése, elismerése mellett időn­ként szövetkezetellenes, néha szélsőséges hangulat és néze­tek is lábra kapnak. Hogy ez megtörténhet, olyan kirívó — szerencsére elszigetelt — egye­di példák szolgáltatnak okot, mint az utóbbi években né­hány termelőszövetkezetben huzamosabb időn át folytatott törvénysértő gyakorlat, amely a társadalmi tulajdon, a tag­ság és a népgazdaság súlyos megkárosításához, nagy össze­gű mérleghiányokhoz vezetett és súlyos büntetőügyeket pro­dukált. A TESZÖV területén súlyosabb esetek még elszige­telten sem tapasztalhatók, de voltak olyan események, jelek, amelyek mintegy határeset­ként súrolták a társadalmi tu­lajdont sértő- herdáló magatar­tás, azaz a bűncselekmény fo­galmát. Ezek velejárói: a szö­vetkezeti önkormányzat sem­mibevétele, az, hogy a testü­leti szervek nem a törvényben és alapszabályban előírt mó­don működnek, s a tagság nem áll hivatása magaslatán. Ilyen légkörben alakulhatnak ki olyan megalapozatlan vállalko­zások, amelyek előbb kudarc­hoz, majd mérleghiányhoz, korrupcióhoz vezetnek, és sem­mi esetre sem a közösség ér­dekeit szolgálják. Néha sze­münk láttára, sőt olykor az il­letékes szervek jóindulatú szemhunyásával történtek, tör­ténhetnek meg a szabálysérté­sek. Az egyes szövetkezetekben a szövetkezeti vagyon több mil­liós nagyságrendű. A TESZÖV területén a tsz-ek közös va­gyona az 1968. évi egymilliárd 722 millió forintról 1971-ben kétmilliárd 275 millió forintra növekedett. A tekintélyes kö­zös vagyon kezelése, óvása, gyarapítása nem lehet közöm­bös a tulajdonosoknak; köte­lesek a rájuk bízott vagyonnal a jó gazda gondosságával gaz­dálkodni. A pénzeszközök, az épületek, gépek, a tenyész. és haszonállatok, a termékek, ter­mények és egyéb anyagok ke­zelése, megóvása szinte min­den dolgozó munkájához kap­Népújság 3 1972. december 2. csolódik. Éppen ezért ott, ahol nem kielégítő a vagyonvédel­mi morál, vagy egyes dönté­sek, intézkedések nem kellően megalapozottak, vagy nem ki­elégítő az ellenőrzés — óhatat­lanul a szövetkezeti vagyon kisebb vagy nagyobb mérték­ben károsodik. A vagyonvéde­lem legfőbb biztosítéka a meg­alapozott gazdálkodás és a ha­tékony ellenőrzés, a törvényes keretek betartása, a szövetke­zetek működésében, gazdálko­dásában. A korszerű szövetkezetpoli­tikai elvek a szövetkezetek el­lenőrzési rendszerét is meg­változtatták, más alapokra he­lyezték a külső és a belső el­lenőrzést. A külső ellenőrzés a törvényességi felügyeletre terjed ki, arra, hogy a szövet­kezetek megtartják-e a jogsza­bályok és saját belső szabá­lyaik előírásait. A belső- el­lenőrzés a szövetkezeti demok­rácia, az önigazgatás fejlesz­tésének, a vezetés, az irányí­tás korszerűsítésének legfonto­sabb területe, a gazdasági ve­zetés nélkülözhetetlen eszkö­ze. Célja: a mindenkori tény­leges helyzet megállapítása, az elemzés, a hibák feltárása a vezetés és a tagság számára. A szövetkezetek nagy erőfe­szítéseket tesznek az ellenőr­zés tervszerűsége, rendszeres­sége és realizálása érdekében, de a kívánalmaknak még min­dig nem felelnek meg teljes mértékben. Ha elmarad az el­lenőrzés, vagy alkalomszerű, lehetőséget ad a nemtörődöm­ségre, a munkafegyelem lazu­Schiffer József dalmand! tanácselnök a felszabadulás előtt gazdasági cseléd, csi­kós volt. Az első kérdést a szokástól eltérően, nem az újságíró tette fel, hanem ő. — Pénzt hoztak? — Sok kellene? :— Nincs ugyan messze az év vége, mégis január 1-ig egymillió forintot könnyűszer­rel el tudnánk költeni köz­ségfejlesztésre. Tudják, ez az a terület, ahol soha nincs ele­gendő forint, de mi most csak­ugyan nagyon nehéz helyzet­ben vagyunk. Az óvoda építé­se félben van. Az állami gaz­dasággal kötöttünk szerződést, sajnos különböző más elfog­laltságra hivatkozva a mun­kálatokkal késtek. Ez a leg­nagyobb gondunk, mivel je­lenleg az óvodáskorú gyere­kek nagy része otthon kény­telen maradni. A másik: ez­zel az óvodaépítéssel három- százezerrel indultunk és nyolc- százezer forintnál tartunk. Tá­lán érthető, hogy amikor Dal- mandról beszélek, először és elsősorban ilyennek látom a község helyzetét, s érthető, hogy ezek a dolgok foglalkoz­tatnak legjobban. Nemcsak en­gem, a község vezetőit, és la­kosait is. Mit mondjak? Pe­dagóguslakás kellene, nyolc­tíz pedagógus naponta Dom­bóvárról jár Dalmandra. Sok pénzre volna szükség ahhoz is, hogy az utakat megfele­lően rendbehozzuk. Az utakat, a hidakat, az átjárókat... — Elnök elvtárs, beszéljen a dalmandiakról. — Szívesen teszem. Itt élek 1941 óta, ismerek mindenkit és mindenki ismer. A lakosság összetétele megváltozott. Kö­zel sem olyan, mint tizenöt­húsz esztendővel ezelőtt. Ta­lán ez a legfontosabb, ha azt akarjuk tudni, hogy milyen is most a dombóvári járásnak ez lására, amely végső soron a szövetkezeti vagyon károsodá­sához vezet. A termelőszövetkezetek mű­ködését, gazdálkodását, va­gyonvédelmét közvetlenül a szövetkezetek tagsága hivatott ellenőrizni: egyrészt a közgyű­léseken érvényesíthetik jogu­kat, másrészt az általuk vá­lasztott ellenőrző bizottságok útján. Az ellenőrző bizottság kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, így független a termelőszövetkezet elnökétől és minden más vezetőjétől. A bizottság feladata a termelő- szövetkezet egész gazdálkodá­sára kiterjedő, átfogó és rend­szeres ellenőrzés. Sajnos gyak­ran előfordul, hogy az ellen­őrző bizottság olyan ellenőr­zést végez, amely az adott te­rület gazdaságvezetőjének a kötelessége. Ha a termelőszö­vetkezeti tagok, vezetők, az el­lenőrző bizottság tagjai a szük­séges intézkedésekét nem a megelőzés szakaszában teszik meg, könnyen csorba eshet a társadalmi tulajdon védelmén, az egyes vezetők, dolgozók be­csületén is. A beszámoló elhangzása után többek között felszólalt Jándi József, a teveli Kossuth Tsz elnöke, Domonkos László, a nagydorogi tsz ellenőrző bi­zottságának elnöke, Vohl Ist­ván, a megyei rendőr-főkapi­tányság vagyonvédelmi osz­tályvezetője, dr. Paiger Vince, a megyei főügyész helyettese, és Tóth Bálintba megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. a községe. Az állami gazda­ságnak nagyon sokat köszön­hetünk. — Az emberekről talán. — Pontosan oda akarok ki­lyukadni. Dalmand, ide számít­va az állami gazdaság terüle­teit, 2043 lelket számláló köz­ség. Eltérően más települések­től a lélekszám nem fogyat­kozik, ellenkezőleg, gyarap­szik. Sokan költöznek ide, mi­vel az állami gazdaság rendes megélhetést, állandó munkát biztosít. A változások? Hm..; Képzelje, ebben a kis község­ben nyolcvan értelmiségi fog­lalkozású ember él és dolgo­zik. Tanult ember, "’ diplomás ember. Pedagógusok, gépész­mérnökök, állatorvosok, agrár­mérnökök, közgazdászok, számviteli szakemberek, épí­tészmérnök és nagy számú technikus, szaktechnikus. Ré­gebben, tehát a múltban, mindössze két tanító és né­hány katonatiszt jelentette Dalmandon az értelmiséget. Mondom tovább. Tulajdon­képpen paraszt a régi értelem­ben nincs. A dolgozók nvolc- van százalékának az állami gazdaság ad munkát és a dol­gozók többsége szakmunkás. Erre nagy gondot fordítanak az állami gazdaságban, hiszen tavaly is, az idén is harminc- valahány fővel megszervezték a levelező oktatást, a hiányzó hetedik, nyolcadik osztály pót­lására. Magasabb szinten fo­lyik a termelés, s ehhez iga­zodnak az itteni, hogyan mondjam ... szocialista kar­rierek. — Szocialista karrier? — Jól értette. Teszler Jó­zsef valamikor gazdasági cse­léd volt, most technikus, az újdalmandi kerületben vezető ember. De még sorolhatnám a neveket a végtelenségig. Ehelyett inkább azt mondom, a lakosság szakmai és politi­Tegnap délelőtt a KPM Tol­na megyei Közúti Igazgatósá- ■ gának tanácstermében a tél okozta közlekedési gondok enyhítéséről tanácskoztak a megye közlekedési szakembe­rei, valamint az érintett vál­lalatok és intézmények kép­viselői. Az értekezleten Szeg­letit Ferenc, a közúti igazga­tóság főmérnöke ismertette -azokat az intézkedéseket, ame­lyekkel az elkövetkező hóna­pok mostoha közlekedési kö­rülményein javítanak. Beszámolója során elmon­dotta, hogy a közúti igazgató­ság feladatai kétrétűek. A sí­kos utakat kell járhatóbbá tenni, ezenkívül havazás ese­tén a hóakadályok megszün­tetését kell megoldaniuk. 1428 TONNA SÔ Ezt a munkát nagy géppark segítségével fogják elvégezni. A 6-os, 63-as, 65-ös, 55-ös, 52-es és a hőgyész—dombó­vári utakon sószóró ' kocsik járnak majd. A KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság ke­zelésében lévő töbhi közúton pedig rayonos kocsikról ho­mokot szórnak a síkos útsza­kaszokra. A homokszórást csak a kritikus szakaszokon, emelkedőkön, útkereszteződé­seknél, vasúti átjáróknál és buszmegállóknál végzik. A fő­mérnök felhívta a figyelmet, hogy gyakran keletkezhet csu­pán az utak rövid szakaszain jégpáncél, amit csak a jelzés után — tehát nem azonnal — tudnak megszüntetni, és ezért a járművezetőknek is fokozot­tabb óvatossággal kell közle­kedniük. r A téli felkészülés során ki- sebb-nagyobb depókban 1428 tonna sót és több ezer tonna homokot raktároznak. Ennek kai műveltsége nőtt. Rendkí­vül gyorsan, jó érzékkel meg­tanulják az új gépek, beren­dezések kezelését, irányítását. Darukezelés, gépi fejés, trak­torvezetés, ez úgy természetes. — Szépek a házak, a por­ták. — Tudja úgy van ez, hogy az itteni emberek jellemző vonása: nagyon szeretik a há­zuk táját. Gondozzák, rendben tartják, szépítik, csinosítják. Megnézheti a gyönyörű vas­kerítéseket, a virágoskerte­ket. Itt járt egyszer Tömpe elvtárs, a rádió és a televízió elnöke, s elmondta, sok köz­ségben megfordult, de ilyen szépen rendben tartott portá­kat keveset látott. — Most a hetvenes években kik a község vezető emberei? Felírom, maradjon meg ada­léknak Dalmand későbbi kró­nikaírójának. — Vass István, az állami gazdaság igazgatója, Balogh Sándorné párttitikár, Takács István iskolaigazgató, Dalos István a gazdaság párttitkára, Dabi József szb-titkár, Právics József boltvezető, Schiszler György a gazdaság személyze­tise. Elismert, és tekintélyes közéleti emberünk Nagy Ist­ván traktoros, Szili József sertésgondozó. Németh Zoltán iskolaigazgató-helyettes. — Melyek a leggyakrabban előforduló utónevek? — József és János, Mária. Az idősebbek körében. Aztán nincs tovább. A fiatalok: Beáta, Csaba, Orsolya, Beat­rix, Krisztina, Mónika, Haj­nalka. — Mennyi az italbolt for­galma? — Nem tudom megmondani. Elég sokat költenek italra és például annyit költenek a bolt­ban kávéra, mint zsírra és lisztre együttvéve. — Sl P. ­elhintésére 13 sószóró és fő homokszóró gépkocsi áll az igazgatóság rendelkezésére. A lehullott havat négy hómarój három gräder és 41 lánctal­pas, illetve gumikerekű trak­torral vontatott hóeke és nyolc rakodógép fogja eltávolítani; Abban az esetben, ha a hó­esés nem párosul széllel, nem lesz gond a közlekedés zavar­talanságának biztosítása. Aka­dályok keletkezésére akkor kell számítani, ha a szél hord­ja a havat. Ilyenkor ugyanis a hóeltakarító járművek — a 6-os út kivételével, ahol min-i den körülmények között jár­nak majd a hóekék, hómarók! — csak a hófúvás megszünte­tése után látnak hozzá az el­takarításhoz. Sok éves tapasz­talat ugyanis azt bizonyít jaj hogy erős szélben a megtisz­tított út perceken belül újra járhatatlanná válik. ÜZLET A TSZ-EKNEK? Szóba kerültek a téli mun­kákat akadályozó nehézségek! is. Elsősorban az út menti fá­sítás leállításáról beszélt a fő­mérnök. Az elmúlt években a közúti igazgatóság a megyé­ben 52 kilométer hosszban ül­tetett az utak mentén 10 mé­ter széles hófogó erdősávot. A közelmúltban a földhivatal ezt a munkát leállította. Pedig tu­dományos kutatások igazol­ják, hogy a fasorok a mellet­tük lévő mezőgazdasági terü­letek terméseredményeit a csa­padék megőrzésével és a szél megfékezésével is olyan mér- . fékben növelik, hogy az be­hozza az elfoglalt földterüle­tek miatt keletkezett termés- kiesést. Nem beszélve arról; hogy ezek az erdősávok biz­tonságosabbá tették a közle­kedést. Szóltak arról is, hogy a me­gyében a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok többsé­ge készségesen felajánlotta se­gítségét a téli hóeltakarításra,' néhány helyen ebben kimon­dottan üzletet láttak. így a paksi és a németkéri tsz csak a megyében már általános bérleti díj kétszereséért lett volna hajlandó vontatót bizto­sítani a hóekékhez. így aztán még megoldatlan a havas té­li hónapokban a paks-ceceí úton a zavartalan közlekedés. Hasonló a helyzet Tengelicen is, ahol a hó esetleg pont a termelőszövetkezetet és a köz­ség több ezer lakosát is el­zárja a külvilágtól. A gvöre —izményi úton is valószínű, hogy a hóban fog elakadni a forgalom. Ugyanis a nagymá- nyoki tsz eleve elzárkózott a közúti igazgatóság kérésének teljesítése előL PAKSON LESZNEK GONDOK t Szintén nem megoldott Pak­son a nagyközség utcáin a hó­eltakarítás. Ugyanis, mint az értekezleten kiderült, a ta­nácsnak erre a célra semmi­féle eszköze nincs, pedig ezek­nek az utaknak a fenntartása az ő feladatuk. De ha rendel­keznének hóekével, a télen is folyó csatornázás miatt kelet­kezett gödrök és útszéli föld­hányások amúgy is majdnem lehetetlenné tennék a hó el­takarítását. A tél valószínű keményebb lesz, mint az elmúlt évben, de remélhetőleg az utakon ez nem okoz különösebb akadá­lyokat. Persze ebben a gép- járművezetőknek is kell segí­teni. Az elmúlt években ugyan­is gyakran előfordult, hogy nem is a nagy hó, hanem az egy­mást előző és az út szélére' tolt hóban megrekedt jármű­vek okoztak több órás forgal­mi dugókat. Az idén a KPM Közúti Igazgatósága ezt előzni tilos táblák kihelyezésével szándékozik megakadályozni. — szepesi — Ilyennek látja, mondja Dalmandot a tanácselnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents