Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
A Szovjetunió lakossága a XXI. század első negyedére várhatólag megkétszereződik. Élelmiszer-ellátását és a szovjet népgazdaság szükségleteinek fedezését csak az biztosíthatja majd, ha a mezőgazdaság termelését a jelenlegi színvonal háromszorosára emelik. Ezt pusztán a meglévő szántó- terület intenzívebb művelésével nem lehet elérni; szükséges az ország déli részén, a csapadékszegény övezetben lévő földek mezőgazdasági hasznosítása is. Az öntözhető — és öntözésre váró — földterület . a Szovjetunióban 140 millió hektár. Ebből 80 millió Kazahsztánban, az Aral-tó medencéjében és Közép- Azsiában terül el: itt vannak az öntözhető földek legnagyobb tartalékai. A legfontosabb közép-ázsiai folyók a Szir-Darja és az Amu- Darja medencéjében 25 millió hektár öntözésre alkalmas föld van. A folyók saját vízhozama 10 millió hektár öntözésére elegendő; a természet nyújtotta víz- mennyiségnek ma alig több mint felét hasznosítják. TERVSZERŰ VIZSZABALYOZAS Az ezredfordulóra az itteni öntözhető földek legjaván már megvalósul az öntözés. Ehhez több éven át tartó tervszerű vízszabályozás szükséges. Víztárolókat építenek majd a Szir-Darián, az Amu-Darján, a Vahs és Pjandzs folyókon, valamint magában a csatornahálózatban. Jelenleg öt nagy víztároló épül, összesen 32 köbkilométernyi hasznos térfogattal. A legközelebbi 15—20 évben további tíz tároló készül el, mintegy 55 köbkilométemyi térfogattal. Az elkövetkező évek legfonto- sabbfeladata új öntözőrendszerek építése, a vízveszteség csökkentése a csatornákban, valamint a gyűjtés és elosztás rendszeresebbé tétele. , A meglévő öntözőrendszerek gyökeres rekonstrukciója elkerülhetetlen. Az öntözőrendszerek tökéletesítése és az öntözés automatizálása az öntözött terület jelentős kiterjesztését és a kezelő- személyzet csökkentését teszi lehetővé. Kazahsztánban az öntözhető föld körülbelül 50 millió hektár. Ezek összetétele igen különböző: megtalálható itt a fekete földtől kezdve a sötét és világos gesztenyebarna talajon át az enyhén sós és a barnásszürke szikes talajig minden talajféleség. A széles kazah sztyeppék éghajlata kontinentális és száraz. Az évi csapadék mennyisége 150—300 milliméter között ingadozik. Nyáron a levegő erősen átforrósodik, a vízpára nagy magasságokba emelkedik, csökken a felhőzet, kevesebb a csapadék. A párolgás ötszörösen-nyolcszo- rosan meghaladja a csapadékot, emiatt nagy kiterjedésű száraz sztyeppék és félsivatagok keletkeznek. A föld itt sok napfényt kap, s így a sztyepoék mesterséges öntözése gazdag termést ígér. A GLECCSEREK HASZNOSÍTÁSA Az öntözőrendszerek tökéletesítése, a folyók vízhozamának több éves munkával való szabályozása, a föld alatt rejtőző édes és enyhén sós vizek, valamint a Pamir és a Tien-San gleccsereiben felhalmozódott vízkészletek hasznosítása Közép-Ázsióban az öntözött terület megkettőzését, Kazahsztánban megháromszoro- zását teszi lehetővé. Népújság 1972. november 12. A szibériai folyók „átcsoportosítása” Párbeszéd a piros paprika füzérek tulajdonosával — Egy fényképet szeretnénk csinálni. Ha megengedi. — A paprikáról? Azt bizony lehet. Mert szép. Több is volt, csak most már lefogy. — Egy pillanat az egész! — Nem kell azt elkapkodni. Ráérnek, csinálják meg nyugodtan, jól. Én is odaállhatok? — Akkor rajta lesz a képen. — Annyi baj legyen. Az én paprikám. Meg az én házam. — Ö, de hát ne úgy tessék feszíteni az eresz előtt, mint egy lakodalomban! — Miért? Én — meg a paprika. Mi kettőnkről készül a kép, nem? — Háztájiban termett? — Ott bizony. A nevem pedig Hahota István. Hátha tudni akarja valaki. A lustaság — a fejlődés motorja A Kaspi-tenger, az Arai- és a Balhas-tó hatása az éghajlatra csak keskeny parti sávon mutatkozik meg: itt télen magasabb a hőmérséklet, nyáron több a nedvesség. Milyen úton fejlődjék az öntözéses földművelés? — ez a legfőbb kérdés. A legközelebbi olyan nagy kiterjedésű terület, amelynek vízkészletei kimeríthe- tetlenek, Nyugat-Szibéria. Az Kazahsztántól észpkra esik és évmilliókkal ezelőtt a Turgaj- völgyön keresztül összeköttetésben állt az Arai-tóval. Itt folyik a hatalmas Ob, amelynek roppant víztartalékai kimeríthetetle- nek. A tervek szerint a jövőben öntözni kell az altáji határterületet, a kulungyini sztyeppe és az Irtis folyó vidékének földjeit: ennek bázisa az Ob, amelynek alsó szakaszán az évi átlagos vízhozam négyszáz köbkilométer. mit ígér az ob folyó... A folyam alsó szakaszán hatalmas víztárolót kell építeni az Ob másfél éves vízhozamának megfelelő térfogattal. Ez a víztároló legnaavobb részben a tundra és erdős tundra területére esik majd, ahol a talajt egész évben fagy járja át és a levegő évi átlagos hőmérséklete mínusz 3—6 Celsius fok. A víztároló révén módosítható az Ob vízhozama.'amelynek egy részét Közép- Ázsiának és Kazahsztánnak adhatják ót a földek öntözésére. Ezenkívül a víztároló gátjához kapcsolódólag 5—6 millió kilo- wattos vízierőmű épülhet, amely évente 20 milliárd kilowattóra olcsó áramot termel. A tervek szerint az Ob alsó szakaszánál létesülő víztárolónak az Irtis folyó felé eső kiszögellé- sénél szivattyúállomással felszerelt vízelvezető épül a víz déli irányba történő térítésére. A víz útja az Irtis és a Tobol alsó szakasza mentén, majd ennek jobb partján és a Turgaj-völgyön át a Szir-Darjához és az Amu-Dar- jához vezet Tudom, már a cím is meghökkentő. Hogyan lehet a lustaság a fejlődés motorja, amikor eddig mindenki csak arról beszélt: a szorgalmas, áldozatkész emberek vitték előre a fejlődést. Én most azt mondom: a lustaság az a motor, amely az emberiség fejlődését előreviszi. Be is bizonyítom. A lusta emberről köztudott, hogy nem szeret gyalogolni. A lusta ember tehát feltalálta a kereket Először egy farönkből vágta ki. Tengelyre erősítette, a tengelyre kocsit szerkesztett, a kocsihoz lovat szelídített — és usgyi. Igen ám, de nem minden embernek volt kocsija, lova. Az a lusta, aki nem szeretett gyalog menni, de kocsija, lova nem volt. feltalálta az egy nagy kereket és az egy kis kereket. Fából fabrikált magának egy nevetséges alkotmányt amelyen úgy ült mint majom a köszörükövön. Később elmaradt a kiskerék, lett helyette két nagy kerék, amelynek abroncsaira gumit szereltek; egyrészt azért, hogy ne rázza annyira az utast, másrészt azért, hogy könnyebb legyen hajtani. Igen ám, de a lusta lusta volta hajtani ezt a két kereket. Lovat nem foghatott eléje, mert ez egyrészt nevetséges lett volna, másrészt pedig nem volt lova. Szerkesztett hát egy motort, amit beépített a kétkerekű alkotmány vázába. Most már nem kellett hajtani. A csatornán elágazások épülnek majd az Ural és Emba folyók felé, hogy ezek vízhozamát növeljék. Ugyanilyen elágazások létesülnek délkelet felé a Csu folyó völgyébe és Közép-Kazah- sztán széles sztyeppéi felé is. A főcsatornák hossza 2500 kilométer; 5-6 szivattyúállomás megépítésére van szükség, hogy a vizet átemelhessék a Turgaj-ka- punak nevezett vízválasztó 90— 100 méternyi emelkedőjén. Az Ob folyóból és a Jenyiszijból így szerzett víz mennyisége együttvéve évi 500 milliárd köbméter lesz. MEGVÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT A nyugaton a Volgáig, keleten az Obig terjedő roppant területek vízellátása és öntözése, víztárolók építése nagy kiterjedésű erdőségek felújítása és er- dővédősávok létesítése jelentékeny mértékben megváltoztatja majd az éghajlatot. A nappali hőmérséklet a talaj közelében 4—8 fokkal lesz alacsonyabb, a levegő nedvességtartalma két- háromszorosára emelkedik. A környező légrétegek hasonló lehűlése és nedvességtartalmuk növekedése nagy területeken kizárja majd a pusztító hatású forró, aszályos szelek keletkezésének lehetőségét. Ezek a szélek ma gyakoriak itt és erősen csökkentik a gabonafélék és egyéb kultúrák hozamát A talajmenti légrétegek nagyobb nedvességtartalma megakadályozza majd a korai — a nyárvégi és az őszelejei — éjszakai fagyokat A kazah sztyeppék és a közép-ázsiai területek öntözése a mezőgazdasági termelés számára kedvező, minőségileg új feltételeket teremt Nemcsak a gabonafélék, hanem a rizs, a szőlő, a cukorrépa és az ipari növények hozamát is növeli. * (BUDAPRESS - APN) De a lusta lusta volt sokáig ülni ezen a motoros kétkerekűn. Gyorsabban akart célhoz érni. Újabb motort szerkesztett. Most már gyorsabban ment, de még mindig nem elég gyorsan. Újabb motorokat szerkesztett a lusta. És szerkeszti még ma is az újabb motorokat, a kényelmes üléseket, hogy minél kényelmesebben, minél rövi- debb ideig kelljen ülnie, mert még ülni is lusta. A motoron megázott, ruhája alá bújt a szél. Ezért a lusta bebújt az autóba. Itt már eső sem verte, szél, hideg sem kínozta. Az autót is állandóan tökéletesítette. Ma már eljutott odáig az autófejlesztésben : éppen csak nem repül. Néha ugyan erre is képes, különösen, ha a lusta rosszul veszi vele a kanyart. A lusta éppen hűsölt, bámulta az eget és nézte a madarakat. ő is szeretett volna repülni. Csapott is egyet-kettőt a karjával, de hamar elfáradt. Később szárnyakat szerelt a karjára, de ez sem tetszett neki, mert csaokodnia kellett, amely műveletre a lusta feletébb lusta volt. Épített hát egy .madarat, beleszerelte a motort és a nyakát törte. De szerencsére voltak más lusták is, akik repülni szerettek volna. És így sok nyaktörés, sok lusta élete árán, ma már gyorsabban repülnek a repülőgépek és egyszerre több ember fér el bennük, mint annak idején a trójai falóban. A lusta ember inge, gatyája piszkos lett. Azt mondta neki a felesége, hogy mossa ki. A lusta hozzá is fogott, de hamar abba is hagyta. Leült és gondolkodott. Feltalálta a mosógépet. Hogy söpörni se kelljen feltalálta a porszívó gépet. Igaz, ez még nem tökéletes, mert fogni keli és ha hosszabb ideig porszívózik az ember, akkor fájni kezd a dereka. Ezt a derékfájást pedig, mint köztudott, a lusta ember nagyon nehezen viseli el. Ebből pedig az következik: nincs messze az idő. amikor a lusta ember ezt a derékfájást is megszünteti. Olyan porszívó gépet szerkeszt, amely önmaga szedi össze a szemetet, önmaga üríti ki a szemetet, önmaga megy a helyére, mint a kutya a kis házikójába. A lusta embereknek még sok a tennivalójuk. Mert ki meri azt állítani, hogv manapság már nem kell gvalogolni? Kell bizony. Például az utcán. Még nincsenek mozgójárdák. De, ahogy a lusták eddigi tevékenységét ismerem belátható időn belül lesznek ilyen járdák is. És a liftek sem lesznek mindig olyan rosszak, mint most. A lusta ember ugyanis nem szeret az emeletekre járni, a jövőben pedig egyre több emeletet kell megmászni, mert a házak egyre magasabbak az ember pedig egyre lustább. Sorolhatnám a példákat. De minek? Akit e néhány példa nem győzött meg arról hogy a lustaság a fejlődés motorja, az úgy sem fog több példát elolvasni, mert lusta tovább olvasni. Mert ma már olvasni is lusták vagyunk. Meglátják még feltalálják az olvasógépet is. Beszélő gép már van, de ezt még tovább kell fejleszteni. Ugyanis a beszélő gépnek lassan szótagolva kell mondani a szavakat, mert csak így tudja elraktározni emlékezetében. Az ember pedig lusta arra, hogy lassan, tagoltan beszéljen, órákat töltsön el egy gép mellett. Lesz olyan gép, amely megérti majd a gyors beszédet is. Aztán lesz olyan is, amely... Nem folytatom tovább. Úgy érzem: mindenki előtt világossá vált, hogy a lustaság a jövőt formáló erő. Csak még egy nagy hibája van. I A lustáknak még nem sikerült kiküszöbölniök egy dolgot — a munkát. Mert, amíg megtervezik, legyártják az ember helyett dolgozó gépeket, addig nagyon sokat kell dol- gozniok. Hogy ezt a kis hibát mikor tudják megszüntetni — arra csak a távoli jövő lustái tudják megadni a feleletet. SZALAIJANOS
