Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

r ■ >M A GYÁR'S ZOC Ul I STA M U N K A ST Á R T A Mf GYf.l: PI7QTTSÁG ÁNAK 1AP3A BENTALL KÉTNAPOS BEMUTATÓ PAKSON A paksi Dunamenti Egyesü­lés Termelőszövetkezetben csü­törtökön elkezdte az üzemsze­rű munkát a BENTALL típu­sú nagy teljesítményű ter­ményszárító berendezés. Az angol gyártmányú komplex gép jelenleg egyetlen az or­szágban. Ebből az alkalomból az AGROTRÖSZT a szövetkezet­tel közösen, kétnapos bemuta­tót rendezett, melyen részt va: tek a szárítók forgalmazásával gyártásával foglalkozó szak­emberek a Mezőgazdasági ér Élelmezésügyi Minisztériumból, az agrártudományi egyetem kutatóintézetéből, valamint az AGROKER képviselői, a szá­rítót gyártó cég pénzügyi, technikai igazgatója, s export- vezetője is. A kétmillió-kétszázezer fo­rintba kerülő berendezéshez tisztító, előtároló és magtár­szín is tartozik. Teljesítménye naponta körülbelül 15—20 va­gon. A szövetkezetben mint­egy 460 vagon kukorica szá­rítására van szükség a követ­kező hetekben. A bemutató két napján az angol cég szakemberei ismer­tették a nálunk még csaknem ismeretlen berendezést, s vá­laszoltak a résztvevők kérdé­seire. Mint elmondották, a nagy teljesítmény mellett, to­vábbi előny a rendkívül rövid szerelési idő. Október elsején kezdődött el a szövetkezetben a magtár, és csupán fél hó­napja a szárító építése. Kétségtelen, hogy kisebb te­rületen gazdálkodó tsz-nek a BENTALL megvásárlása nem Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Újszerű feladatok várnak a tsz-vezetőkre A magasabb terméshozamok elérése, a hatékonyabb gaz­dálkodás megteremtésé, a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek fokozottabb ki­bontakoztatása nem csupán azon múlik, hogy egy-egy ter­melőszövetkezetben mekkora summa jut üzemfejlesztésre, beruházásokra, mert pénzt nem igénylő, ma még java­részt kiaknázatlan tartalékok rejlenek a téeszeken belül is a gazdálkodás, a termelés ész- szerűsítésében, szervezésében, így foglalt állást pénteki ülé­sén az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága, megvitatva azt a munkaanyagot, amely a „Belső üzemi tartalékok ér­vényesítése a termelőszövetke­zetben” címet viseli. Szemléletes számok igazol­ják, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek közös vagyona 1967-ben még 49 milliárd forint körül volt — ma már eléri a 100 milliárd forintot. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme országos át­lagban elérte a bérből és fize­tésből élőkét, s fokozatosan javult a téeszek gazdálkodása. Javult, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság termőterülete jó félmillió hektárral csök­kent, más népgazdasági ágak­ban helyezkedett el 600 000 volt mezőgazdasági munka­vállaló. s a közös gazdaságok­ban a munka termelékenysé­gének emelkedése nem érte el a kívánatos mértéket. Teendők bőven akadnak.’ Nagyon sok lehetőséget nyújt még néldául az üzemek ter­melésinek szakosítása, egy­szerűsítése és műszaki fejlesz­tése. A hagyományos mezőgaz­dasági termelésen túl mind­inkább élelmiszergazdasági fel­adatokat is meg kell oldani, fokozottabban kell ügyelni a piaci igénvekre. alkalmazkod­ni kell a kereskedelemhez, a feldolgozóiparhoz, a fogyasz­tókhoz. Uj — termőkéoesebb — növény- és állatfajták je­lennek meg, a technika' gyors fejlődése szinte forradalmasít­ja a hagyományos termelési módot, esvre több helyen al­kalmazhatók komplex gépso­rok, teret hódítanak az új ké­miai anyagok. A mezőgazdasági üzemeik növekednek, nagyobb egysé­geket alakítanak ki, a fejlő­dés a termelés és a feldolgo­zás irányába halad — ez meg­állíthatatlan folyamat, nem kampánymunka. A nagyüzemi termelés feladatainak megha­tározása természetesen nagy­mértékben függ a rendelkezésre álló munkaerő létszámától : ahol kevesebb a munkaerő, ott a gabonafélék termelése, ahol több. ott a munkaigényesebb növények termelése jut na­gyobb szerephez. Nagyüzemi szakosított állattartó telepeik kiépítésére 'ma már üzemközi vállalkozások alakulnak, mert egv-egy gazdaság nem tudja vállalni ■ a korszerű kombinát felépítését fenntartását, ter­mékeinek értékesítését. E2 el­sősorban a sertéstartásra és a baromfira vonatkozik, de több figyelmet kell fordítani a’ üzemi szarvasmarhatartásra cs -tenyésztésre is. Arra kell tö­rekedni, hogy az összes terme­lési értéknek több mint 59 százaléka legyen állati ter­mék a jelenlegi 40 százalék helyett. Fel kell oldani a me­rev vetésforgóval való gazdál­kodást is. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a mos­toha termőhelyen gazdálkodó téeszek fejlesztésére, további munkájára. A kívánt fejlődés szakmai teendői, az azok ellátásához szükséges termeléstechnikai módszerek alkalmazása újsze­rű feladat elé állítja a téeszek vezetőit. Sajnos — kevés ki­vételtől eltekintve — erre az üzemek nincsenek felkészülve, a napi feladatokat meghatá­rozó és elsősorhan a munkára mozgósító tevékenységre össz­pontosító módszerrel ma már nem lehet eredményesen ve­zetni. A termelőszövetkezetek­ben dolgozókat — az anyagi érdekeltség 'mellett — nagy­mértékben érdekli, hogy mi­lyen munkakörülmények van­nak áz üzemben, milyen a légkör, megvan-e a politikai, munkatársi együttműködés, a megértés, az erkölcsi elisme­rés, milyenek a szociális jut­tatások. Mindezek befolyásoljak, hogy a téesz-tagok mennyire tekin­tik a gazdaságot valóban sa­játjuknak, az alkalmazottak pedig tartós munkahelynek. Nagy belső üzemi tartalék van a téesz-tagság tulajdonosi szemléletének növelésében. Fel kell figyelni arra. hogy a föld. del belépett alapítótagok nyug­díjba mennek, s az újonnan belépett fiatalok inkább ér­zik magukat munkavállaló­nak, mint tulajdonosnak. A téesz-törvény lehetőséget ad a tagság tulajdonosi jogának ér­vényesítésére, a demokratikus vezetésben való aktívabb rész­vételére. Sajnos a gyakorlat­ban sok helyütt a vezetők ezt nem igénylik, feleslegesnek tartják — az eredmény a tag­ság közömbössége, „vélemény­nélkülisége”. A helytelen gya­korlat megváltoztatása sürge­tő teendő. Ma a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemekben az egyik leglényegesebb vezetői feladat a vezetők és beosztottak „szö­vetségének” az együttműködő kollektíváknak a kialakítása. A vezetés eredményessége per­sze igényli és feltételezi azt a vezetési szervezetet is, amely a tervszerű irányítást lehető­vé teszi. Helytelen lenne ar­ra törekedni, hogy minden részkérdésben érvényesüljön kollektív vélemény és kollektív akarat. Ha a vezető az apróbb, közvetlen feladatok meghatá­rozásában is így akar eljárni, a gazdaság irányítása terv­szerűtlenné, kapkodóvá válik. Ugyanakkor — főleg a felada­tok meghatározásában, a dön­tések előkészítésében és az el­lenőrzésben — az eddigieknél Sokkal jobban, feladatuknak megfelelőbben kell működtetni a kollektív vezetés szerveit, a közgyűlést, a vezetőséget, a különféle bizottságokat. Szó esett a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek helyzetéről is. Felvetették: ezekbe a téeszekbe ritkán „ke­rül” magasan kvalifikált, jól képzett szakember. Szóvá tet­ték agrárszakember-képzésünk hiányosságait is, úgy vélték, hogy nagyobb figyelmet kelle­ne fordítani a gyakorlati ne­velésre. A vita során elhangzott, hogy meglehetősen nagy lét­számú az a réteg, amely nem kötődik szervezeti formában is a közös gazdaságokhoz, se­gítségükre, foglalkoztatásukra csak a nagyobb munkacsúcsok idején van szükség. Ezek jó­részt nők, a tagok hozzátarto­zói. Ha szükség van rájuk, dolgoznak, két kezük munká­ja ott van a téesz-vagyon gya­rapodásában, ám ha a munká­ból kiöregednék, nem tartoz­nak sehová, nincs nyugdijuk. ENSZ-határoxatt A műholdak a békét szolgálják Az ENSZ-közgyűlés határo­zatot fogadott el a műholdak közvetlen televízióközvetítésre való felhasználásának elveit leszögező nemzetközi konven­ció kidolgozásáról. A kérdést a Szovjetunió kezdeményezésére tűzték a közgyűlés idei ülésszakának napirendjére. A szovjet kor­mány azért terjesztette elő ja­vaslatát, hogy lehetővé váljék a műholdak felhasználásának a béke és a népek közötti ba­rátság megszilárdításának cél­jaival való összekapcsolása. A közgyűlés 1. számú bi­zottságában folytatott vita so­rán a felszólalók többsége ki­emelte, hogy nagyon fontos lenne nemzetközi jogilag ren­dezni az űrtechnika új eszkö­zeinek felhasználását és ki­dolgozni a megfelelő elveket. A műholdak közvetlen televí­zióadásra való felhasználásá­nak hozzá kell járulnia a né­pek közötti kölcsönös megér­tés megszilárdításához, a nemzetközi együttműködés bővítéséhez az államok szuve­renitásának bármilyen kívül­ről jövő beavatkozástól való megvédéséhez. Több küldött a vita során hangoztatta, hogy a szovjet kezdeményezés teljes mérték­ben összhangban van azoknak az államoknak érdekeivel, 'amelyek nem engedhetik meg, hogy bizonyos ellenséges erők a háború, a militarizmus, a nácizmus, a nacionalista és faji gyűlölet, az erőszak pro­pagálására használják fel a televíziós közvetítéseket. A közgyűlés által elfogadott határozat tükrözi az ENSZ- tagorszógok többségének véle­ményét, s megállapítja, hogy a műholdak segítségével foly­tatott televíziós közvetítések­nek kizárólag a béke és a né­pek közötti barátság céljait kell szolgálniuk. Magyar víztisztító — szovjet atomerőműben Sikerrel vizsgázott a szovjet atomerőművekben a magyar víztisztítási eljárás és az ehhez szükséges ioncserélő műgyanta. Az atomerőművekben is alkal­mazható tisztítási módszert és a gyantákat a Villamosener­giaipari Kutató Intézet és . a Nitrokémiá szakemberei kö­zösen dolgozták ki. A külön­leges gvantavariánsok alkal­masak a sugárzó hulladékok lekötésére és a rendkívül bo­nyolult, precíz víztisztításra is. A figyelemre méltó új eljá­rást a hagyományos erőmű­vekben alkalmazott és kidol­gozott szabadalom előzte meg, amely szintén a Villamosener­giaipari Kutató Intézet és a Nitrokémiá szakemb '.isinek érdeme. Ez az eljárás és az .ehhez tartozó gyanták nem­zetközi sikert arattak: a KGST-országok mellett meg­vásárolták és alkalmazzák Belgiumban, Hollandiában is. Ennek továbbfejlesztéséből született a legkorszerűbb erő­művekben alkalmazható víz- tisztítási módszer, amelynek alkalmazása előtt óriási lehe­tőségek állnak. A szocialista tábor országaiban ugyanis a következő években átlag tíz atomerőmű épül, s ezekben zömmel az úgynevezett vizes eljárást alkalmazzák. XXII. évfolyam, 266, szám. ARAj 90 FILLER Szombat 1972. november XI. He hiv • s S3 Srí E "'-etetni irány1 p(,-nerác" r El VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! lenne kifizetődő. A Duna- menti Egyesülés Szövetkezet­ben azonban úgy számolnak, hogy egy-két év alatt megté­ríti árát a viszonylag drága, komplex berendezés.

Next

/
Thumbnails
Contents