Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-10 / 265. szám
November 10-től december 8-igt Fogászati hónap Kis és nagy formátumú plakátok jelentek meg nagy forgalmú üzleteinkben jóval az 1972. évi fogászati hónap kezdete előtt, viszonylag kis számban és mégis úgy, hogy észre kellett venni őket. Mint ahogyan azt is észre kellett venni, bármily figyelmetlenül is haladunk el néha az érdekünkben történő dolgok mellett, hogy az egészségügyi föl- világosítás nem adja föl a harcot amit évek óta folytat az elterjedtsége miatt hazánkban is népbetegségként ismert fogszuvasodás és fogágybeteg- ség ellen, A fogászati hónap — hivatalosan — ma kezdődik és november 10-től tart december 8-ig. Ez alatt az idő alatt kellene ismét lépnünk egyet előre, méghozzá két igen nagy fontosságú fronton. Elsősorban az ifjúság körében, másodsorjában falvainkban, ahol sorra emelkednek a korszerűség minden igényét kielégítő családi házak és népesednek be a technika vívmányaival, de mindössze ezrelékekben határozható meg azoknak a száma, akik spontán kezelésre, ellenőrző vizsgálatra, fogtömésre, vagy gyökérkezelésre jelentkezi>ek. A tények tények. Elhallgatás nem változtat rajtuk. Ne röstelljük hát kimondani, hogy növekvő életszínvonalú falvainkban a fogorvosi kezelés — bár elég kiterjedt a falusi körzeti fogorvosi hálózat! — ma még azonosul a foghúzás, majd a kivehető fogsor fogalmával. Hogy hol tart a város? Elbizakodottságra semmi okunk, mert az eredmények itt is csak kezdetiek. A fogászati egészségnevelés feladatai tehát még feladatok lesznek jó ideig, amíg csak el nem jut mindenki az általános egészségügyi kultúrának arra a fokára, hogy egyrészt Népújság 3 1912. november 10. rendszerességet igényel a fogápolásban, — másrészt — évente kétszer akkor is felkeresi a fogászati szakrendelést, ha nincs panasza, „csak” ellenőriztetni kívánja a fogazatának állapotát. Két évvel ezelőtt késhegyig menő vitám volt valakivel, aki azt állította, hogy teljesen hatástalan dolog kampányszerűen ráirányítani az emberek figyelmét a fog- és fogágybe- tegségekre. „Olyasmit találjatok már ki — mondotta volt vitapartnerem — amitől folyamatossá válik az, amit az emberek ilyenkor készségesen megtesznek.” Nos, ahogy elnézegetem az 1972. évi fogászati hónap irányelveit, a fogászati egészségnevelésben most kezdődik el az a nagy offenzíVa, amely társadalmunknak a nevelésre legérzékenyebb rétegébe kíván behatolni. A jövő felnőttéinek nemzedékéi kívánja megnyerni a fogszuvasodás és fogágybetegségek ellen megelőzéssel is folyó harcához. Mi, felnőttek úgy látszik javíthatatlanul hanyagok, nemtörődömök vagyunk, holott nekünk már kötelező lenne tudnunk azt, amit az óvodás, kisiskolás és felserdültebb ifjúságnak még nem kötelező. Azt tudniillik, hogy a szép fogazat nem egyszerűen csak az emberi arc fő ékessége, hanem az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen eszköze is. Mi felnőttek, sajnos kissé elrontottuk a hagyományossá lett fogászati hónapokat is. Félreértve és -magyarázva ezt a hónapot úgy véltük — sőt véljük nem kevesen még ma is —, hogy arra jó az ősznek ez az időszaka, hogy könnyítsünk lelkiismeretünkön. Legalább évente egyszer szánjuk rá magunkat arra, hogy megszabaduljunk rossz fogainktól. Téved, aki azt hiszi, hogy indokolatlan ez a fajta önvád, egyáltalán nem az! Hiszen mi-- óta csak hagyománya van nálunk az eredetileg egészségnevelő célzatú fogászati hónap megrendezésének, országosan és ugrásszerűen szokott megnövekedni a szakrendelések forgalma. Ugyanakkor pedig nem sokkal nőtt az évi átlagforgalom, ami rendszerességet bizonyítana, és nem sokkal tekintélyesebb nagyságára nézve a fogápolási cikkek forgalmazása sem. Nem sokkal ezelőtt hallottam azt a meghökkentő országos statisztikát, hogy hazánkban évi 14 millió helyett mindössze 3 millió fogkefe fogy el. Ha összevetem ezt azzal, hogy élvezeti cikkekből, s különösen alkoholból dicstelenül'több az egy főre jutó átlag, mint fogkeféből, fogápolási és egyéb cikkekből, nem is tudom, van-e erkölcsi alapunk a gyerekektől, ifjalctól számon kérni a tartósan kulturált egészségügyi magatartást, a szájhigiénével való rendszeres törődés szokásának kialakítását?! Egyszóval, örülök, hogy az idei fogászati hónap a 3 éves korűaktól a 20—25 éves korú- aknak szól elsősorban, s mellettük azoknak, akik fejlődő falvainkban az egészségnevelés számára fehér foltot testesítenek meg. Örülök, mert ez a fajta célzottság egyben azt is jelenti, hogy megkezdhettük a differenciálást, aminek eredménye, ha nem is egycsapásra, de végül csak az lesz, hogy mind többen ismerik föl a szájhigiéne általános egészség- védő jelentőségét. A bevezetőben említett plakátok bohókásnak tűnő, a játékra mindig kész fiataloknak szánt rigmusain, ha lehet, ne mosolyogjunk! De ne méltatlankodjunk azon sem, ha a ma kezdődő egy hónap során többször esik majd szó a korszerű fogápolásról, a fog és a fogágy betegségeiről. Talán nem hat szentségtörésnek, ha azt mondom — kissé önkényesen bánva századunk egyik nagy írójának regényeimével — : értünk szól a harang és nem ellenünk! — lászló i — Légihíd teheneknek Légi úton érkezett hazánkba az a 430 Holstein Friz te- nyészüsző, melyet a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat vásárol az Enyingi Állami Gazdaság törzsállományának kiegészítésére. Az állatok szállítására létesített „légihíd” utolsó gépén érkező 119 törzskönyvezett üszőt egyenesen Kanadából, e kitűnően tejelő fajta hazájából szállították Magyarországra. En gingen 1970 óta 270 ilyen szarvasmarhát neveltek, és az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A két évvel ezelőtt érkezett állatok átlagban több, mint 5000 liter tejet adnak évente, ami kétezerrel több az országos átlagnál. Növekvő érdeklődés a politikai irodalom iránt Béréi Andor nyilatkozata November 11-én Győrött tartják a politikai könyvnapok kiállítással egybekötött országos megnyitóját. Az akció jellegéről, célkitűzéséről, a megjelenő új kiadványokról Béréi Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója nyilatkozott. — Tizenegyedszer rendezzük meg a politikai könyvnapokat. 1962-ben még falusi politikai könyvnapok címmel indult a kiadó vállalkozása, elsősorban a falusi, községi párt- szervezetekre épülve. Alapvető célja volt — s ma is ez — a legszélesebb közönség figyelmét felhívni a marxista—leninista tartalmú politikai, és társadalomtudományi művekre. Érdekes áttekinteni a 11 év alatt megtett utat: első ízben 445 faluban és községben kaptak külön teret a politikai kiadványok, akkor félmillió forint értékű könyvet vásároltak. Mára ez a könyvesemény elvesztette kizárólagosan falusi jellegét, városokban és Budapesten is rendeznek vásárlásokkal egybekötött kiállításokat. Tavaly már 2462 vidéki és 567 budapesti pártszervezet rendezte meg a politikai könyvnapokat, hárommillió forintos vásárlással. — Ez a számadat igazolja, hogy országosan megnőtt az érdeklődés a politikai irodalom iránt. Az idei könyvnapok jellegét főként három tényező határozza meg, A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére hat művet jelentettünk meg összesen százezer példányban. Kiadjuk Anasztasz Mikojannak, a fél évszázados szovjet államról szóló írását, valamint egy kézikönyvet, amely arról szól, hogyan épül a Szovjetunióban a kommunizmus. Elkészül Be- recz János Baráti szövetségben című munkája, s új kiadásban kerül az olvasókhoz a Kiss Csaba—Nemes János szerző- pár műve: Mit kell tudni a Szovjetunióról? Újra megjelenik — 1964 után — A Szovjetunió Kommunista Pártjának története című munka, amelynek utolsó két fejezete gyakorlatilag teljesen új. Ezek alaposan tárgyalják az SZKP 1966. évi XXIII. és 1971. évi XXIV. kongresszusát. — A politikai könyvnapok másik jellemzője Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának megünneplése, öt müvet adunk ki, összesen 127 000 példányban. Hangsúlyos feladatunknak érezzük a párt vezetői írásainak közreadását. Ebben az évben Kádár János, Fock Jenő, Aczél György és Biszku Béla kötete után megjelenik Komócsin Zoltán könyve is: „Nemzeti érdekek, internacionalista célok” címmel. — 1972. nemzetközi könyvév. Ez arra készteti a kiadót, hogy még több emberrel szerettesse meg a könyvet. — Határozottan megnövekedett az érdeklődés lexikális kiadványaink iránt. A Filozófiai, az Esztétikai, a Közgazda- sági Lexikon, a Ki, Kicsoda? című kiadvány második, illetve harmadik kiadásban jelenik meg, s újdonságként adjuk közre — a Párttörténeti Intézettel közös gondozásban — a Munkásmozgalom-történeti Lexikont, amelyről mondhatjuk, hogy világszerte úgyszólván egyedülálló vállalkozás. A munkásmozgalom pártjairól, szervezeteiről, személyiségeiről ad felvilágosítást és ismereteket. A politikai könyvnapok keretében 25 író—olvasó találkozó lesz. Az idei akció új vonása. hogy bekapcsolódnak a könyvtárak és a könyvértékesítő vállalatok is. Kirakatok rendezésével, az ismeretterjesztés javításával igyekeznek hozzájárulni a könyvnapok si. keréhez. Új kenyérgyár A Szekszárd Körzeti Sütőipari Vállalat új kenyérgyárat építtet Mözsön, a malom mellett. Az üzem még a tél beállta előtt tető *alá kerül. Jövő ősszel pedig megindulnak a gépek és az új gyárban 16 óránként 63 mázsa kenyeret és finomsüteményt készítenek. Az Élelmiszeripari Gépgyártól ez- ideig megvásároltak egy gyorsdagasztó gépet és egy félautomata kemencét. További gépek beszerzéséről most folynak a tárgyalások. A kenyérgyár építése a szociális létesítményekkel, garázsokkal, karbantartó műhelyekkel és egyéb kapcsolódó létesítményekkel együtt hatmillió forintba kerül. A termelés megindítása után innen fogják ellátni finomsütemény- nyel a mözsi és nyolc Mözs környéki élelmiszerboltokat. Váskerámia-ankét Az épülő Bátaszéki Vázkerámia- és Cserépgyárnak, az építőipart forradalmasító új termékeit ismertetik november 15-én Pécsett a METESZ székházában megtartandó an- kéton. A Szilikátipari Tudományos Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportjainak, az építőipari vállalatok patronálásúval megrendezésre kerülő szakmai bemutatón a Műszaki Egyetem és a Tégla- és Cserépipari Egyesülés által kidolgozott programmal ismertetik meg a Tolna, Baranya, Somogy, Fejér és Bács-Kiskun megyei tervezőket, építőipari szakembereket. Az ankét célja: piacot keresni az új típusú építőanyagot készítő bátaszéki gyár termékeinek. Export A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyárát hónapokkal ezelőtt hagyta el idén az utolsó, hazai üzletbe kerülő táska. A magyar kereskedelem igényének kielégítése után külföldi piacra termelnek a gyárban. A hátralévő másfél hónapban a női és aktatáskákat, bőröndöket Moszkvába, Kijevbe, Minszkbe és más szovjet városokba szállítják. A szovjet kereskedelmi I partnerek kérésére az év hátralévő részében a szekszárdi gyárban fokozzák a termelést. Szeretnék elérni, hogy december 31-re a 162 millió forintos tervet 169 millióra teljesítsék.
