Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

I V f r c Szabad utat adnak a külföldi tőkebefektetéseknek Egyiptomban Az egyiptomi kormány je­lentős törvényes garanciákkal és gazdasági kedvezményekkel ad ösztönzést arab és külföldi tőkebefektetésekre az ország­ban. Eszerint a külföldi beru­házásokat nem államosíthat­ják, nem sajátíthatják ki és nem kobozhatják el. Ezenkívül a beruházott kül­földi tőke adómentességet él­vez, az abból származó nyere­ség pedig az eredetileg befek­tetett devizában külföldre utalható, A következő napok­ban húsz előzetesen jóváha­gyott arab és külföldi ajánla­tot vizsgálnak meg az illeté­kes egyiptomi szervek. A húsz legelőnyösebbet több, mint hatvan ajánlat közül válasz­tották ki. Az arab és külföldi tőke- befektetéssel létesítendő ipari, kereskedelmi és turisztikai be­ruházások részére szabad zó­nákat jelöltek ki az ország kü­lönböző területén, mindenek­előtt Alexandria térségében. A legjelentősebb beruházások an­gol, japán, dán és svéd tőke- befektetéssel valósulnak meg. A japán Miko cég például petrokémiai üzemet épít Kai­róban 41 millió font költség­gel, a dán Jorgensen cég pe­dig a legnagyobb egyiptomi konzervgyár felépítésére vál­lalkozott. Anglia tíz korszerű szódavízgyárat épít. A következő öt évben to­vábbi jelentős külföldi beru­házásokat terveznek. Egyebek között építőanyagipari és pet­rokémiai üzemeket, cukorgyá­rakat, élelmiszer-üzemeket, autó_ és televíziógyárakat épí­tenek japán, francia és nyu­gatnémet finanszírozással. (MTI) A YDK és a DIFK küldötte sürgeti az aláírást Az USA légiereje folytatja a bombázásokat A Vietnamról folyó párizsi konferencia csütörtöki 166. ülésén mind Binh asszony, a DIFK külügyminisztere, mind Nguyen Minh Vy, a VDK kül­döttségének helyettes vezetője, felszólalásaikban nyomatéko­Cjabb államok támogatják a leszerelésre tett szovjet javaslatokat Marokkói, román, egyiptomi, finn, jugoszláv, török, brazil és számos más küldött gyara­pította az ENSZ-közgyűíés 1. számú bizottságában a leszere­lés kérdéseire vonatkozó állás- foglalásokat. A küldöttek helyeselték a leszerelési világkonferencia összehívását indítványozó szov­jet kezdeményezést. A szónokok több ízben hang­súlyozzák, hogy minél hama­rabb meg kell egyezni a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyár­tásának és felhalmozásának tilalmában, valamint megsem­misítésük elrendelésében. A felszólalók többször utalnak a szocialista országok által ez ügyben kidolgozott és a köz­gyűlés 1. számú bizottsága elé terjesztett konvenciótervezetre. A nukleáris kísérletek ma­radéktalan beszüntetésének szükségességéről szólott a ma­rokkói, a jugoszláv, a török küldött. Marokkó képviselője felszólította a nukleáris hatal­makat, hogy szüntessék meg mindenfajta atomkísérleteiket. A küldött hangoztatta, hogy a kérdés megoldásával kapcsola­tos problémák merőben politi­kai jellegűek, mivel a techni­kai problémák, mint például a megállapodás betartásának ellenőrzése, egyáltalán nem megoldhatatlanok. (MTI) Indiában pozitívan értékelik a pakisztáni döntést Az indiai főváros politikai megfigyelői nagy jelentőségű lépésnek tartják Pakisztánnak azt a döntését, hogy diplomá­ciai kapcsolatokat teremt a VDK-val és kilép a délkelet­ázsiai szerződés szervezetéből (SEATO). Uj-delhi politikai megfigyelők Pakisztán kezde­ményezésében többet látnak, mint pusztán a baloldal és a demokratikus erők felé tett belpolitikai indítékokkal moti­vált gesztust. Inkább arra irá­nyuló próbálkozásnak tekin­tik, hogy Pakisztán szakítani akar a múlttal, amely két amerikai támaszpontot, CIA- tanácsadókat hozott az ország­ba, és az Egyesült Államok ázsiai terveinek eszközévé tet­te Pakisztánt. Ha a legutóbbi kezdeményezés hatással lesz Pakisztán jövőbeni külpolitiká­jának irányvonalára is, ked­vező feltételeket teremthet az imperialista befolyástól és a fel-felújuló konfrontációk po­litikájától mentes békás egy­más mellett élés kialakulásá­ban az indiai kontinensen — A 626. halálos áldozat Az immár több mint három éve tartó észak-írországi za­vargások szerdán újból halá­los áldozatot követeltek. Is­meretlen tettesek — a rend­őrség szerint az IRA emberei — lelőtték az ulsteri védelmi erő elnevezésű szélsőséges fél­katonai protestáns szervezet, egyik fiatal tisztjét. A mosta­nival együtt összesen már 626 halálos áldozata van a brit tartományt dúló testvérháború­nak. A belfasti brit katonai pa­rancsnokság szerdán közzé­tett adatai szerint augusztus 1. óta — vagyis azóta, hogy a brit katonák megszállták és szétrombolták a katolikusok „no go” övezeteit, a brit bizton­sági erők az illegális ír köztár­sasági hadsereg 164 tagját tar­tóztatták le Észak-Irországban. mutatnak rá az új-delhi poli­tikai megfigyelők. A SEATO sajnálkozással ve­szi tudomásul Pakisztán . ki­lépését a szervezetből, — mondta csütörtökön a SEATO szóvivője. Egyúttal közölte, hogy a pakisztáni kormány jegyzéke csak csütörtökön reg­gel jutott el a SEATO-hoz, s ezért a pakisztáni döntés — a SEATO 1954-es alapokmánya értelmében — ettől a naptól számítva egy év múlva lép ha­tályba. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a szervezet tanulmányoz­za Pakisztán kilépéséből ere­dő problémákat. Magyar KGST-küldöttség utazott Moszkvába Csütörtökön elutazott Moszk­vába a magyar küldöttség a KGST ár-munkacsoportjának delegációvezetői értekezletére. Az ülésen a külkereskedelmi árrendszerek tökéletesítésére vonatkozó elképzeléseket vitat­ják meg. A magyar delegációt dr. Csikós Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke vezeti. (MTI) san sürgették a vietnami kér­désről létrejött megállapodás késedelem nélküli aláírását. Mindketten rámutattak arra, hogy az amerikai kormány az utóbbi időben ismét nagy mennyiségű hadiányagot szál­lított Dél-Vietnamba, s ez ar­ra mutat, hogy a megállapo­dás aláírásának különböző ürügyekkel való halogatása, csak a háború meghosszabbí­tásának célját szolgálja. Amerikai repülőerődök csü- fc törtökön is folytatták a VDK ■téli részének és Quang Tri dél­vietnami tartomány felszaba­dított körzeteinek tömeges bombázását. A B—52-es repülőerődök már kedden és szerdán is több ezer tonna bombát szór­tak le a tartományra. Légi­támadásaik a vietnami háború kitörése óta a leghevésebbek voltak. Az óriásbombázók — saigo- ni közlés szerint — kedden déltől csütörtökön délig 54 hullámban 4840 tonna bombát szórtak le Dél-Vietnam északi részére. Osztrák vélemények a jugoszláv jegyzékkel kapcsolatban sürgősen meg kell oldania a helyzetet. Mindezek ellenére az osztrák hatóságok szemet huny­tak a történtek felett, utat engedtek a jobboldali körök támogatását élvező csoportok­nak, hogy a kétnyelvű karin- tiai községekben eltávolítsák a helységnévtáblákat. Karin- tiában soviniszta gyűlésekre került sor. Valamennyi osztrák lap csü­törtöki számában ismertette a jugoszláv kormány figyelmez­tető jegyzékét, amely tiltako­zott az Ausztria Karintia tar­tományában élő szlovén ki­sebbség elleni kampány miatt. A vezető osztrák politiku­sok már korábban figyelmez­tettek: a bécsi kormánynak Svédország rövidesen elismeri az NDK-t Svédország „hamarosan” el­ismeri a Német Demokratikus Köztársaságot — jelentette be a nyugatnémet televíziónak adott nyilatkozatában Sven Brandt kancellár sajtóértekezleten méltatta NSZK szerződés jelentőségét. az NDK— Backlund, Svédország bonni nagykövete, Backlund utalt ar­ra, hogy kormányának dönté­se közvetlen következménye az NSZK és NDK között szer­dán parafáit alapszerződés létrejöttének. Az Egyesült Államok nem foglalkozik a Német Demokra­tikus Köztársaság diplomáciai elismerésének gondolatával — közölte a külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője abból az alkalomból, hogy nyilvánosságra hozták a négy nagyhatalom képviselőinek az NDK és az NSZK ENSZ- felvételét támogató nyilatko­zatát Az amerikai külügyminisz­térium képviselője hangsúlyoz­ta, hogy bár kormánya a nyi­latkozat aláírásával önálló ál­lamként ismerte el a Német Demokratikus Köztársaságot Washingtonnak nincs szándé­kában rövid időn belül diplo­máciai kapcsolatot létesíteni a Német Demokratikus Köztár­sasággal. Tízéves a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény Barta Éva, az MTI munka­társa írja: Tíz évvel ezelőtt, 1962. no­vember 15-én írták alá a két ország miniszterelnök-helyet­tesei a magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezményt. Ez volt a nyitánya az iparág dinamikus fejlődésének, amely egy évtized alatt bauxitbányá­szatunkat és timföldgyártá­sunkat a nemzetközi élvonalba emelte, s ez időszakban bonta­kozott ki nagyobb mértékben az alumínium-félkész-, s kész- árutermelés is. Az egyezmény feloldotta azt az ellentmondást, amely bősé­ges bauxitvagyonunk és er.er- giaszegénységünk között fenn­állt és akadályozta a hazai alumíniumipar fejlődését. A megállapodás értelmében ugyanis a timföldet a Szovjet­unióba szállítjuk, ahol olcsó villamos energiával kohósítják, s mint alumínium jut vissza hazánkba. Évente 165 ezet tonnányi alumíniumot kapunk vissza további feldolgozásra. Ennyi alumínium hazai előál­lításához egész évi villamos- energia-fogyasztásunk csak­nem tíz százalékára lenne szükség. A kormány megálla­podása alapján az első tim­földszállítmányok 1966-ban in­dultak a Szovjetunióba, s et­től kezdve napjainkig 67 szá­zalékkal nőtt bauxittermeié- sünk, megkétszereződött a timföldtermelés és 200 száza­lékkal emelkedett az alumí­nium félgyártmányok előállí­tása. A termelés növekedése szük­ségessé és egyben lehetővé tette, hogy jelentős anyagi bá- bázist biztosítsunk e fontos iparág fejlesztéséhez, bővíté­séhez. Uj bányákat tártak fel a Bakonyban, bővült az ajkai timföldgyár és az alumínium­kohó, létrejött legnagyobb alumíniumfeldolgozó üzemünk, a Székesfehérvári Könnyű­fémmű is. Az alumínium ma már nem hiánycikk a belföldi fogyasztásban, megvalósult a termékek tartós kínálata a magyar piacon. Ez a tény megmutatkozik a fogyasztás­ban is. 1962-ben Magyarorszá­gon az egy főre jutó alumíni- umfogvasztás 4,3 kilogramm volt, 20—50 százalékkal ala­csonyabb, mint az alumínium­iparral rendelkező fejlett or­szágokban, az elmúlt év végén pedig már meghaladta a 10,3 kilogrammot, s ezzel megköze­lítette a fejlett nyugati orszá­gok színvonalát. Lehetővé tet­te a hazai csomagolás fejlesz­tését: az alumíniumfólia-gyár- tás és -alkalmazás rekordidő alatt megvalósult és elterjedt. Igen népszerűek az alumíni­um konténerek is. Egyre in­kább tért hódít ez a könnyű fehér fém az építőiparban, ahol különböző nyílászáró szerkezeteket készítenek belő­le. Gyorsan összeszerelhető, tetszetős kivitelben már hűtő- házakat, tárolókat is készíte­nek az alumínium panelekből, amelyek a könnyűszerkezetes ptogram megvalósításának el­engedhetetlen kellékei lettek. Ugyanakkor fontos szerepet kaptak a járműprogramban is, öntvényekként, ■ karosszéria- elemekként kerülnek az autó­buszokba, teherautókba. A Bakony hegységben, ahol a legnagyobb készletű bauxit­bányáink találhatók, újabb bányák nyitására kerül sor, s csaknem kizárólag ezek adják majd a szükséges, több mint félmillió tonna többletet. Iza- majorban, Deákpusztán és Ha- limbán már megkezdték az új bányák nyitási munkálatait. Épül az új ajkai timföldgyár, amely 240 ezer tonnás évi ter­melésével egyik fontos végre­hajtója az együttműködésben vállalt kötelezettségeknek. To­vább fejlődik az alumínium készárutermelés és -felhaszná­lás is, 1985-ig várhatóan meg­háromszorozódik. A nagyszabású tervek csak a műszaki fejlesztésre és a kutatásra támaszkodva való­síthatók meg. Ezért az alumí­niumipari kutatási programot kormányszintű tudományos programmá emelte a Minisz­tertanács határozata. A korszerű technológiák megvalósításához jól kéozett szakemberekre van szükség, ezért a vegyipari techniku­mokban és a vegyipari egye­temen kibővítik az oktatási te­matikát és az alumínium fizi­kai, kémiai, mechanikai tulaj­donságainak ismertetése mel­lett megkezdik az alumínium- g tartás és -feldolgozás techno­lógiájának oktatását is. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents