Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

f 7 TOIHA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉSOLJETÉK J A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI B I Z'OTTSÁ G Á N A IC !L'A PJ'A XXII. évfolyam, 265. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. november 10. I, 1 A négy nagyhatalom ny:l okozata az NDK és az NSZK ENSZ^eivételéről és Nyugat-Berlin helyzetéről Az ifjúsági szövetség feladatai a munkaerőmozgás csökkentésében As intéző bizottság állásfoglalása Moszkva. (TASZSZ) Ez év október 23-tól november 5-ig Nyugat-Berlinben eszmecsere folyt a Szovjetunió, Nagy- Britannia, az Egyesült Álla­mok és Franciaország képvise­lői között a négy nagyhatalom jogairól és felelősségéről azzal kapcsolatban, hogy küszöbön áll a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság felvétele az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. A tárgyaló felek kidolgozták az alábbi nyilatkozatot, ame­lyet a létrejött megállapodás értelmében csütörtökön hoztak A nőpolitikái határozat meg­jelenése óta másodszor össze­gezik Szekszárdon a nők kép­viselői a tanács és a szolgál­tatóegységek vezetői a megye- székhelyen folyó ipari és sze­mélyi javító-szolgáltatások színvonalát. Igaz nem kizáró­lag nőket érintő kérdésekről van szó, de a gyakorlat az, hogy a bevásárlásokat általá­ban a nők végzik, a családban meghibásodott ruha- és cipő­javításokat szintén a lányok, asszonyok intézik. Ennek is­meretében kezdeményezte a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a szövetkezetek és területi szövetségeik jiőbizott- sága, hogy a legérdelceltebbek összegezzék: milyen változások vannak a szolgáltatóipar mun­kájában, hol lehet és kell gyor­sabban előrelépni. Tegnap, a városi tanácsnál tartott szolgáltatási ankéton Császár József, a tanács elnö­ke mondta a vitaindítót. A megbeszélésen Szekszárd nő­társadalmának minden rétegét képviselő lányok, asszonyok a városi tanács elnökétől hall­hatták, hogy a kormány 3 éve megjelent vonatkozó határoza­ta értelmében az illetékesek milyen intézkedéseket tettek a témában korábban tett javas­latokat hogyan valósították meg. A vitaindítóban is, az azt követő hozzászólásokban is elhangzott, hogy a gyorsan épülő-szépülő városunkban a szolgáltatások színvonala is emelkedik. Elég csupán a 160 lakásos bérház alatt kialakí­tott üzletsort említeni, vagy a megyei szolgáltató és lakás- karbantartó ipari szövetkezet által bevezetett olyan szemé­lyi szolgáltatásokról szólni, mint a házhoz szállító szol­gálat, vagy a nagytakarítás vállalása. Ám mindezek elle­nére nem lehetünk elégedet­tek. Elsősorban a város peri­fériáin és az új lakótelepeken kevés, vagy egyáltalán nincs szolgáltatóegység. S ez a meg­állapítás vonatkozik az ipari javító, a kereskedelmi és sze­mélyi szolgáltatásokra is. A nyilvánosságra Moszkvában, Londonban, Washingtonban és Párizsban. A Szovjetunió, Nagy-Britan- nia és Észak-Irország Egyesült Királyság, az Amerikai Egye­sült Államok és a Francia Köztársaság kormányainak nyilatkozata: A Szovjetunió, Nagy-Brilan- nia és Észak-Irország Egyesült Királyság, az Amerikai Egye­sült Államok és a Francia Köztársaság kormányai nagy­követeik útján, akik több ta­lálkozót bonyolítottak le a szövetséges ellenőrző tanács székházában megállapodtak, tapasztalat az, hogy a magán­iparengedélyt kiváltó kisiparo­sok is általában a város köz­pontjában nyitnak üzletet, ami nemigen segíti a gondok meg­oldását. A szolgáltatási ankét tanul­ságait nagyon nehéz röviden összefoglalni. Egy azonban nem vitatható: hasznos volt a meg­beszélés. A szolgáltatóválla­latok, szövetkezetek és a vá­rosi tanács vezetői a legille­tékesebbektől, a nőktől hallot­ták, hogy munkájukat milyen módon lehetne és kellene könnyíteni a szolgáltatások körének bővítésével és szín­vonalának emelésével. Nem vi­tás. hogy az államnak is job­ban kellene az érdekelt vál­lalatokat ösztönözni, az is igaz, hogy jó lenne minél több szol­gáltatóegységet építeni. Abban azonban megegyeztek a véle­mények, hogy újabb beruhá­hogy támogatják a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság ENSZ-tagfelvételi kérelmét, amikor a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság be fogja nyújtani azokat. Ezzel kapcsolatban leszöge­zik, hogy ez a tagság semmi­képpen sem érintheti a négy nagyhatalom jogait és felelős­ségét, valamint az idevágó négyhatalmi megállapodáso­kat, határozatokat és gyakor­latot zások nélkül is lehet és kell emelni a szolgáltatások szín­vonalát Szekszárdon. K. Ê. — Szervusz. Örülök, hogy látlak. — Mindjárt nem fogsz örül­ni. — Csak nem a szalagért jöt­tél? — Debizony. — Ne vigyétek el. Még kell a vagonoknál. A fenti beszélgetés a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nagydorogi telepének vezetője és az Alsópéli Állami Gazdaság főagronomusa között hangzott el. De elmondhat­nák ezekben a napokban sok más helyen is. A dolgozó fiatalok 35—40 százaléka változtatott munka­helyet az elmúlt három esz­tendő alatt, ez csaknem két­szerese a felnőttek között ta­pasztalt aránynak — állapí­totta meg a közelmúltban a KISZ KB intéző bizottsága. Az ifjú nemzedék pályakezdői kö­zött a munkaerőmozgás ért­hető módon magasabb, mint a felnőtteknél, a túlzott „ván­dorkedv” azonban kedvezőtle­nül hat a társadalmi terme­lésre, nem utolsósorban az if­júsági szövetség munkájára is. Az általános helyzet ma fel­tétlenül kedvezőbb, mint 1968 és 1970 között, mert az 1971- ben hozott kormányintézkedés lényegesen csökkentette a fluktuációt. (1968 és 1970 kö­zött az összes dolgozók 20— 25 százaléka változtatott mun­kahelyet, azaz évente — más­fél millió új munkaviszonyt lé­tesítettek.) Különösen sok a mozgás azonban még ma is a kereskedelemben, az építő- és építőanyagiparban, illetve a segédmunkások és a fiatalok között. A fiatalok munkaerő-ván­dorlásának lényeges okai azo­nosak az egész dolgozóréteg­re megállapítottakkal, mutat­kozik azonban néhány külön­leges ok is. így például a leg­számottevőbb és leginkább mobilizálható munkaerőt a ta­nulmányaikat befejezett fiata­lok, szakmunkás-utánpótlá­sunknak kizárólagos forrásai alkotják. Az általános iskolát elvégzett, tanulmányaikat nem folytatók foglalkoztatásának nehézségeit nemcsak a mun­kaalkalom hiánya, hanem al­kalmassági problémák is okoz­zák. Az őszi nagy betakarítási munkák idején minden gépre szükség van. Kj hogyan tud, úgy segít a másikon. Minden­ki érdeke, hogy gyorsan fo­rogjon a gabona, kukorica. Ha azonnal vagonba kerül, már helye van a következő szál­lítmánynak. Nem mindenki gondolkodik így. A gabonafelvásárló tele­pén még mindig 900 vagon ta­karmánybúzát tárolnak. Ke­vés a szállítógép. A búzaha­lom mellett a szárítók ontják az idei tengerit. Lassan már arra kell ügyelni, hogy össze A fiatalok munkaerőmozgá­sa szükséges — foglalt állást az intéző bizottság — ha a népgazdaságilag hatékonyabb, nagyobb fejlődés előtt álló ágazatokban helyezkednek el, az egyes rétegek társadalmi­lag egészséges átcsoportosítá­sát eredményezik, s ha a fia­tal dolgozó képzettségének jobban megfelelő helyen, ked­vezőbb munkakörülmények között tevékenykedhet. Káro­sak viszont azok az álláscse­rék, amelyeket a társadalmi igényekkel és lehetőségekkel ellentétbe került fiatalok ir­reális és jogtalan követelőzése jellemez, illetve meggondolat­lanok, elhamarkodottak. A KISZ területi és munka­helyi szervezeteinek fontos feladata, ■ hogy állandóan fi­gyelemmel kísérjék a fiatalok munkaerőmozgását, elemezzék annak okait, s idejében tegye­nek javaslatokat azok meg­szüntetésére. Az ifjúsági szö­vetségnek hatékonyabban keU közreműködnie a pályaválasz­tás és a pályairányítás segíté­sében, sajátos eszközeivel kell segítenie a fiatalok munkahe­lyi beilleszkedésének meg­könnyítését, fel kell használ­nia a munkahelyi kötődés se­gítésére az üzemi-szövetkezeti demokrácia kiszélesítésének lehetőségeit. A KISZ-nek el kell érnie, hogy elmarasztaló erkölcsi és munkajogi konzek­venciák nélkül kerülhessenek új munkahelyre azok a mun­kás-, paraszt- és értelmiségi fiatalok, akik jogos igényeik kielégítetlensége miatt kérik ki munkakönyvüket, ugyan­akkor fel kell lépnie a fiata­lok egy részénél tapasztalható irreális és jogtalan követelő­zésekkel szemben. ne keveredjen a kétféle ter­mény. Jó a termés Harminchat mázsa kukori­cát is törtek egy holdról a Nagydorog környéki szövetke­zetekben, gazdaságokban. Hiá­ba építettek sok helyen szá­rítót, a gabonafelvásárló na­gyobb mennyiséget vár idén, mint eddig bármikor. A szá­rítók, szeptember 15-től, éjjel­nappal működnek. Száznyolcvan vagon, a ter­vezett fele már átment a két Sirokkó-n. Több vagonnyi két­szer is, mert a korai fajtákat nagy nedvességtartalmuk miatt, csak két menetben le­hetett szárítani. Az év végére meglesz a 360 vagonnal. Ezzel azonban még nem ér véget a szárítómunka. A több éves tapasztalat sze­rint még februárban is hoz­nak kukoricát a szövetkezetek­ből. Naponta 2—3 vagonnal szál­lítanak el a telepről. A meny- nyiség egy részét Csehszlová­kiába exportálják. Korszerű ipari üzemet A nagydorogi gabonafelvá­sárló telepe sokat korszerűsö­dött az utóbbi években. Né­hány nagy beruházás a közel­jövő feladata. A meglévő hat óriás siló mellé még nyolc ke­iül. Nemsokára elkezdődik az iparvágány építése, mely je­lentősen meggyorsítja a szál­lítást. Egy hónap múlva át­adják a korszerű takarmány­keverő üzemet. Napi teljesít­ménye három műszakban kö­rülbelül 12 vagon takarmány lesz. ** k—* ] Űjabb beruházások nélkül is lehet emelni a szolgáltatások színvonalát Szekszárdon A nagydorogi kukoricahegynél \

Next

/
Thumbnails
Contents