Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-09 / 264. szám
T A X ,At TOLNÁ HEG ïL; VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! sziaar msásm A MAGYAR S Z OC't /£ I S TA XXII. évfolyam, 264. szám KAST Lui na MEGYE I. Bl ZO.Í YS-ÁjG A N A K dőS'PI a . A5Â: 90 FILLÉR Km Csütörtök, 1972. november 9. Megemlékezések, koszorúzások megyeszerte a Nagy Október évfordulóján Megyénknek úgyszólván minden lakóhelyén benőséges ünnepségek, gyűlések keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 55. évfordulójáról. Az ipari, mezőgazdasági és egyéb munkahelyek kollektíváinak ünnepségeiről ezt megelőzően már tájékoztattuk olvasóinkat. Hasonlóképpen arról is, hogy a hála és a tisztelet hangjától áthatott megemlékezéseket ezúttal is arra használtuk föl, hogy erkölcsi és anyagi megbecsülésünket juttassuk kifejezésre azok iránt, akik a győztes proletárforradalom eszméitől vezérelve gazdasági, társadalmi, politikai haladásunkért kiemelkedően sokat tettek. A vállalati, üzemi ünnepségeket követően november 6-án koszorúzási ünnepségekre is sor került minden olyan településünkön, ahol a lakosság emlékművet állított a hazánk fölszabadításáért folytatott harcokban elesett szovjet hősöknek. A megyeszékhelyen, Szekszárdon az ünnep előestéjét megelőzően, a kora délutáni órákban tartották meg a koszorúzási ünnepséget. A szovjet hősök Felszabadulás téri emlékművénél és az alsóvárosi temetőben lévő szovjet hősök emlékművénél a párt-, állami és tömegszervezetek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit és virágcsokrait. Ünnepi nagygyűlés Szekszárdon A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett Szekszárdon. a Babits Mihály művelődési központban az MSZMP Tolna megyei és Szekszárd városi Bizottsága, a Tolna megyei és a Szekszárd városi Tanács, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa és a KISZ Tolna Horváth József : megyei Bizottsága. A dísz- elnökségben helyet foglaltak a megye, a város párt- és állami életének vezetői, és szovjet tisztek. A nagygyűlés részvevőit Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke köszöntötte, majd Horváth József, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Az emberiség jövője : a szocializmus Horváth elvtárs az ünnepi beszédében méltatta az ünnep jelentőségét : — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a világtörténelem új korszakát nyitotta meg. A forradalom győzelmével Oroszországban megdőlt a tőkés kizsákmányolás rendszere. A forradalom kisajátította és végérvényesen a munkások kezébe adta a termelőeszközöket, a parasztok használatába adta a földet. A Nagy Október példát mutatott a nemzetközi munkás- osztálynak. az elnyomott és kizsákmányolt népeknek. Megmutatta, hogy elszánt, forradalmi harcukkal lerázhatják az elnyomók igáját. — E kiemelkedő mérföldkő és az utána következő 55 év a marxizmus—Ieninizmus eszméinek tliadahilja volt az egész világon. A kommunizmus ma már nem „kísértet” Európában, hanem a földgolyót átfogó társadalmi realitás. A szocializmus az emberek százmillióinak jelene és az egész emberiség jövője. — A történelmi jelentőségű forradalmat vezető párt élén a zseniálisan gondolkodó, következetes forradalmár, Lenin állt. ö volt a forradalom eszmei lelkesítője és szervezője. Amikor a Nagy Októberre emlékezünk, Leninre is gondolunk, és meghajtjuk a tisztelet és emlékezés zászlaját az orosz és a nemzetközi munkás- osztály nagy vezére előtt. A szónok ezután részletesen foglalkozott a Szovjetunió eredményeivel, a szovjet nép erőfeszítéseivel : — Mérhetetlenül megnőtt a Szovjetunió gazdasági ereje, katonai hatalma és nemzetközi tekintélye. Mindaz, amit a Szovjetunió a gazdasági építőmunkában. a tudomány és a technika, a kultúra és a művészet fejlesztésében, a szovjet nép anyagi jólétének növelésében elért, az októberi forradalom gyümölcse. Ezek a gigászi eredmények, ezek a világraszóló sikerek a népek százmilliói előtt vonzóvá tették a szocialista rendszert, és bebizonyították, hogy a fejlődés minden korlátját ledöntő emberiség jövője: a szocializmus! — A Szovjetunió óriási gazdasági potenciált hozott létre. Ma egy nap alatt tízszer any- nyi társadalmi terméket állít elő, mint amennyit a 30-as évek végén. A szovjet hatalom 55 éve alatt az ipari termelés hetvenháromszorosára emelkedett, ezen belül a termelő- eszközök termelése százhetvenszeresére, a fogyasztási eszközök termelése huszonnégysze- resére nőtt. A jelenlegi, a kilencedik ötéves tervben a lakosság reáljövedelme egy lakosra számítva 30 százalékkal nő. Míg az elmúlt ötéves tervben 50 millió ember költözött új lakásba, a mostani ötéves tervben már 60 millió ember jut új lakáshoz. A Szovjetunió ma a hármas feladatát — a nehézipar fejlesztését, a védelmi erők korszerű eszközökkel történő ellátását és a lakosság életszínvonalának emelését — sokkal inkább képes megoldani, mint bármikor korábban. Ennek a páratlan és gyors ütemű fejlődésnek az alapja a szocialista iparosítás volt. Utalt a szónok a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságára, sokoldalú kapcsolatára is: — Népünk 1945-ben igaz barátra és önzetlen segítőtársra talált abban a szovjet népben, amely fiainak vérét áldozta szabadságunkért, amelynek dicső hadserege végérvényesen megtörte külső és belső leigázóink hatalmát; Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4-e a Nagy Október következménye. — Felszabadulásunk első pillanatától kezdve gyümölcsözően fejlődnek és erősödnek a kölcsönösen előnyös testvéri kapcsolataink. Nemcsak a múlt és a jelen közős küzdelmei, hanem a közös cél, az eszmék és a politika azonossága is összeköt bennünket. A pártjaink és kormányaink közötti kapcsolat elvtársi-baráti... Ez a bensőséges barátság egyaránt szolgálja a proletár internacionalizmust és igaz nemzeti érdekeinket. A félfeudális Magyarország helyén népünk szorgalmas, áldozatos munkája fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari országot emelt... Fejlettségünk mai követelményeihez igazítottuk alkotmányunkat, továbbfejlesztettük államéletünket, nagy gondot fordítunk a szocialista demokrácia kibontakoztatására, állami és társadalmi életünk minden területén. — Az országoshoz hasonlóan sokat fejlődött a mi megyénk is. Megváltozott a foglalkoztatottság struktúrája. Az iparosítás nyomán jelentősen megnőtt az iparban, ezen belül az építőiparban dolgozók száma. Ezután arról beszélt Horváth elvtárs, hogy a Szovjetunió megalakulásától kezdve milyen erőfeszítéseket tett és tesz napjainkban is a béke érdekében. A szovjet állam erejét, tekintélyét mindenkor a béke, a haladás érdekében gyümölcsözted. — Külpolitikája — mondotta a szónok — állami és egyidejűleg a nemzetközi munkás- osztály érdekeit szolgálja. Erre épült a XXIV. kongresszus békeprogramja is. A Szovjetunió Kommunista Pártja hangsúlyozta: mindent megtesz azért, hogy olyan feltételeket biztosítson a szovjet népnek, amelyek lehetővé teszik a békés építést, a kongresszus nagy céljainak elérését. Foglalkozott a szónok a vietnami helyzettel, hangsúlyozva, hogy a közeli fegyver- szünetet az amerikaiak halogató mesterkedései akadályozzák. — A Szovjetunió és a szocialista országok eddig sem hagyták és ezután sem hagyják magukra a rájuk kénysze- rített agresszív háborúkban szabadságukért, emberi jogaikért, igazságukért, létükért harcoló népeket. Segítjük őket- azzal a határozott meggvőz*- déssel, hogv harcuk e-édmé- (Folytatás a 3. oldalon) Nixont nagy többséggel p * ra vá l as^trr k A jóslatok valóra váltak. Nixon nagyarányú győzelmei aratott a választásokon. Képünkön: az elnök és felesége egy washmgtoni hotelben fogadja a gratulációkat. Baloldalt Ag- new aíelnök áll. Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti : Nixon elnök a közvéle- ménvkufatók és a szakértők korábbi becsléseit felülmúló győzelemmeü érte el újraválasztását a következő négy évre. George McCovem szenátor magyar idő szerint szerda reggel fél 6 órakor mondta el a vereséget elismerő beszédét. Ekkor, a szavazatok 36 százalékának megoszlásából következtetve már 42 államban bizonyosnak látszott Nixon elnök többsége, míg McGovernnek csupán a 3 elektort szavazattal rendelkező Washingtonban és a Ken- nedy-család szűkebb hazájában, a 14 piektori szavazattal rendelkező Massachussetts államban sikerült többséget kann.:a. A dél-dakotai szenátor salát államát .«*?m tudta tartani a Nixom javára történt „földcsuszamlással” szemben. A választás egyetlen meglepetése az volt. hovv Nixon elnöknek nem sikerült a remélt kongresszusi többséget megszereznie. Az eddig befutott eredmények szerint az. elnök renub- likánus pártja 5 új szenátusi mandátumot szerzett. de ugyanennyi réeit elvesztett, a szenátusban voltaikénnen változatlan maradt a demokrata párti többség. A képviselőházban a Republikánus Párt már csak legfeljebb 16—17 mandátum elhódítását remélheti, ami korántsem elesendő a többség megszerzéséhez. Ily módon Nixon lesz az Egyesült Államok első olvan elnöke, akinek mindkét mandátuma során a kongresszus mindkét házában ellenzéki többséggel kell számolnia. Megfigyelők szerint elsősorban ebben a megosztott szavazásban jut kifejezésre, hogy személy szerint Nixon elnök ugyan elérte mandátumának meghosszabítását, de a választók többsége kívánatosnak találja, hogy az ellenzéki többségű kongresszus útján ellenőrzést gyakoroljon a mandátum felhasználása fölött. Lapzártakor jelentik: Az amerikai elnökválasztásokon a szavazatok 74 százalékának megszámlálása után Nixon 62 százalékkal 37 százalék ellenében vezet McGovern demokrata párti elnökjelölt előtt. Nixon 34,7 millió szavazatot kapott, McGovern pedig 21 milliót. Nixon győzelme különösen elsöprő az elektori szavazatok tekintetében. Az elnökválasztó elektori kollégium 538 szavazatából Nixon 508-at szerzett meg McGovern viszont csupán 17-et. Podgornij üdvözlő üzenete Nixonhoz Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözlő üzenetet küldött Richard Ni- xonnak abból az alkalomból, hogy ismét őt választották az Egyesült Államok elnökévé. Podgornij táviratában egye. bek között a következőket írja: „Megelégedéssel állapítva meg, hogy megkezdődött az országaink közötti kapcsolatok átrendezésének folyamata, amihez megbízható alapot teremtett a májusi moszkvai találkozás, szeretnénk kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy az előttünk álló időszakban továbbra is kedvezően fejlődnek majd a szovjet—amerikai kapcsolatok, a szovjet és az amerikai nép érdekében, a nemzetközi biztonság és a világbéke megszilárdítása javára.” * Igor Orlov, a TASZSZ hír- magyarázója írja: Richard Nixon győzelme nem meglepetés. Bár a választások eredményei még hosszú ideig elemzések és kommentárok alapjául szolgálnak majd, már most levonható néhány nyilvánvaló követkeatetés. Elsősorban adódik az a következtetés, hogy az amerikai választók tömegükben az elnökválasztásokon nem annyira egyik vagy másik programra, mint inkább egyik vagy másik politikus személyére adták szavazatukat. (A két vezető párt választási platformjának számos pontja nagyjából azonos.) Természetesen az elnök javára vált egyebek között a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása, ami kifejezésre jutott több fontos szovjet—amerikai megállapodásban. Ezek a megállapodások elősegítik a nemzetközi biztonság 'általános erősödését.. Az olyan fontos és kiélezett kérdésben, mint a vietnami háború — amellyel már régóta torkig van az amerikai nép — McGovern, az elnök legfőbb vetélytársa csak nyilatkozatokat ajánlhatott a választóknak, míg a jelenlegi kormányzat képviselői, köztük maga Nixon, ismételten hivatkoztak a háború megszüntetéséről szóló megállapodásra. Jóllehet a háború megszüntetéséről és a vietnami béke * helyreállításáról szóló megállapodást Washington a választások pillanatáig nem írta aló. maga a megállapodás ténÿe befolyásolta az amerikai választók hangulatát. A közvélemény-kutatás ismert szakértői már a választások küszöbén megállapították, hogy külpolitikai kérdésekben Nixon elnök a győztes vetély társával szemben.
