Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

ünnepségek a Szovjetunióban a nagy évforduló alkalmából Zásziólevonés a Parlam®nf #iőff és a Gellérthegyen Moszkvában katonai egységek és a szovjet dolgozók impo­záns felvonulásával emlékeztek meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 55. évfordulójáról. Képünk a Vörös-té­ren felvonult katonai egységek két rakétáját mutatja be (Telefotó APN—MTI—KS) A szovjet nép kedden ország­szerte ünnepségeken emléke­zett meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 55. évfor­dulójáról. Moszkvában a Vörös-téren impozáns katonai díszszemle és felvonulás jelentette az ün­nepség fénypontját. Katonai parádékat és felvo­nulásokat rendeztek a Szov­jetunió más városaiban is. A legelső felvonulók, akik az országos ünnepségsorozatot megnyitották, a távol-keletiek voltak, ahol a legkorábban kel a Nap, de ugyanakkor a leg­korábban köszönt be a tél Is. A távol-keleti városok utcáit már hótakaró borítja. Szín­pompás látványt nyújtottak a havas utcákon és tereken a vörös zászlók, vörös betűs jel­szavak és transzparensek. A közép-ázsiai köztársasá­gokban szinte még nyár van Üzbegisztánban az ünnepség jelképe a gyapot volt, amely ennek az ázsiai köztársaságnak a legfontosabb kincse. Az idei kedvezőtlen időjárás ellenére a gyapottermesztők jó termést takarítottak be. Este Moszkvában, továbbá a szövetséges köztársaságok fő­városaiban, valamint a hős vá­rosokban — Leningrádban, Volgográdban, Szevasztopol- ban, Ogyesszában és a breszti erődben — tüzérségi sortüzek köszöntötték az évfordulót. A Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját, amely a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, november 7-e tiszteletére három napon át lengett a Parlament előtti Kossuth téren — szerdán dél­előtt ünnepélyes külsőségek Belgrád (MTI). Az elmúlt napokban több személyi vál­tozás történt a jugoszláv sajtó élén. Lemondott tisztségéről Alek- szandar Nenadovics, a Politika című belgrádi napilap fő- és felelős szerkesztője, akinek utódjává most Vojísblav Gyu- kicsot, a lap eddigi szerkesz­tőjét nevezték ki. Ugyancsak távozott Frane Barbiéri, a NIN című belgrádi hetilap fő- és felelős szerkesz­tője, akinek utódja Pragoljub Milivojevics, a Politika című között, katonai tiszteletadással levonták az árbocrúdrój. Ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nem­zeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját. (MTI) lap 'volt főszerkesztő-helyette­se lett. A belgrádi tv éléről távo­zott Kdragoljub llics igazgató, és. Veroszlava Tadics, a tájé­koztatási műsor felelős szer­kesztője. Az új igazgató Lvju- bomir Zecsemics, a belgrádi 2. műsor főszerkesztője lett. Jugoszlávia Vajdaság tarto­mányának kormánya az újvi­déki rádió és televízió vezér- igazgatójává Rajcsan Istvánt, az újvidéki rádió eddigi igaz­gatóját nevezte ki. Változások a jugoszláv sajtó élén Több il s int kétezer gép állandó készenlétben Téli felkészülés az utakon Támogatják az ENSZ-közgyülésen a szovjet javaslatot a nukleáris fegyverkezés betiltásáról A KPM központi útügyelete — bár szerencsére még nem volt szükség munkájára — no­vember első napjaitól készen­létben áll. A közúti igazgató­ságokon készítik a télre az erőgépeket, s november 20-ig a Volán tröszt is 260 nagy tel­jesítményű teherautót bocsát az útszolgál at rendelkezésére. A KPM közúti főnökségén, az ; MTI munkatársának ' el­mondották, hogy a mai nagy forgalom mellett sokoldalú, komplex feladatot jelent a 30 000 kilométer hosszú orszá­gos úthálózat téli üzemelteté­séhez szükséges feltételek megteremtése. A hóeltakarí­táshoz, a síkos utak szórásá­hoz, az úthálózat állandó fel­Fontos mérföldkőhöz érke­zett el egész Európa: a két német állam képviselői kéz­jegyükkel látták el az NDK és az NSZK viszonyát szabá­lyozó alapszerződést. Ezzel va­lóban új fejezet nyílhat kon­tinensünkön, ahol évtizedeken keresztül akadályozta az eny­hülést a két német állam kap­csolatainak kialakulatlansága és rendezetlensége. Az ilyenkor szokásos „szöveg- elemzések” még hátravannak, a szakértők nyilván elmondják majd véleményüket az egyes cikkelyekről, amelyek érthe­tően magukban hordozzák egy kemény öthónapos tárgyalási szakasz kompromisszum-kere­sésének eredményeit. A lé­nyeg mégis az, amit az alap- szerződés elnevezés is kifejez, hogy sikerült egyezségre jutni az NDK és az NSZK békés egymás mellett élésének alap­jait illetően. Ez pedig nem lehetséges másként, csak olyan keretek között, ahogyan a koegzisztencia és együttműkö­dés a szuverén, független, kü­lönböző társadalmi rendszerű államok között megvalósul. Aligha kell hangsúlyoznunk, miért annyira fontos ezeknek az elveknek érvényesülése. Az NSZK-beli jobboldali körök­nek az a politikája, és ez az ésszerűtlen magatartás sajnos igen hosszú időn keresztül a hivatalos állami politika rang­ján lehetett — hogy tagadják a demokratikus Németország önálló állami létét, visszauta­sítják elismerését, sőt a leg­ügyeletéhez, ellenőrzéséhez az emberek és gépek ezreire van szükség. Ilyen nagy erők ál­landó készenléte aránytalanul nagy költséggel járna, számot­tevő kapacitást vonna el a termelőmunkából. Ezért az át­lagos téli időjárást véve ala­pul hóeltakarításra, az akadá­lyok elhárítására november közepétől több mint 800 hó- maró, gép, motoros hóeke tart állandó ügyeletet. Ezenkívül — előzetes szerződések, meg­állapodások alapján — a vi­déki üzemekből, gazdaságok­ból szükség esetén további 68 — néhány óra alatt mozgósít­ható — munkagép áll a köz­úti igazgatóságok rendelkezé­sére. szélsőségesebb elemek a má­sik német állam nyílt bekebe­lezését sem tartották elveten- dőnek. Az alapszerződés tehát a nyugatnémet politika kijó­zanodásának. a realitások el­fogadásának folyamatát tük­rözi és sírfeliratát jelenti a korábban annyit hangoztatott különféle doktrínáknak. Emlékezzünk az Adenauer által megfogalmazott „egyedüli képviseleti elvre” amely arra a tarthatatlan állításra épült, hogy Bonn hivatott a „néme­teket” képviselni, függetlenül attól, hogy valójában melyik állam polgárai. Azután követ­kezett a Hallstein-doktrina, amely előírta a harmadik or­szágokkal történő szakítást, amennyiben azok diplomáciai viszonyt létesítenek az NDK- val. Igv sem tudták megaka­dályozni. hogy ne terebélye­sedjenek Berlin kapcsolatai. Amikor már ezek a doktrínák vereséget szenvedtek, az utó­védharcok következtek: a két német állam között különle­ges, „belnémet” kapcsolatokat próbáltak kiéoíteni, megakadá­lyozták az NDK jogos részvé­telét az ENSZ szakosított szer­vezeteiben. amelyben az NSZK már korábban tag le­hetett. Nem kevés következetlenség és megtorpanás után azonban változott a helyzet. Ennek vol­tak útjelzői az erfurti, majd a New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés keddi plenáris ülé­sén Csehszlovákia, Egyiptom és Jugoszlávia teljes támoga­tásáról biztosította az erőszak alkalmazásáról való lemondás­ra és a nukleáris fegyverek alkalmazásának állandó betil­tására vonatkozó szovjet ja­vaslatot. A szovjet indítvány — mondotta beszédében Milan Klusak csehszlovák külügymi­niszter-helyettes — az agresz- sziós háborúk felszámolásának politikai eszközét teremti meg. Hasonló szellemben nyilat­kozott a szovjet javaslatról Mahmud Riad Egyiptom ENSZ-képviselője. Budimir Loncar jugoszláv küldött rendkívül hasznos kez­deményezésnek nevezte, hogy kasseli találkozó, a közlekedé­si és forgalmi szerződés, az általános európai enyhülésen belül a kapcsolatok újrafelvé- tele, s az alapszerződés meg­tárgyalása. Mindez nem jelen­ti és nem jelentheti azt. hogy a két német állam viszonyá­ban nem adódhatnak problé­mák: különböző társadalmi be­rendezkedéssel bírnak, más politikai irányvonalat követ­nek, más szövetségesi elköte­lezettséggel rendelkeznek. De kétségkívül lefaraghatóak azok a plusz feszültségkeltő elemek, amelyek — nem az NDK hibá­jából — eddig fennálltak. Két ország alapszerződését parafálták, de ez kihat tágabb pátriánkra, Európára is. A Helsinkibe november 22-re összehívott multilaterális kon- ferencia előkészítő ülése min­denképpen létrejött volna, de ezáltal, ho<»y a két német ál­lam megállapodása megelőzte ezt, jelentős tehertől szabadul­hat meg az európai biztonság; konferencia. Olyan kölcsön­hatások sorozatáról beszélhe­tünk, amelvek jótékonyan be­folyásolhatják egvmás mene­tét. a politikai kibontakozást. Nem lenne telies azonban a kép. ha nem hívnánk fel a figyelmet egy másik közeltő dátumra és eseményre. No­vember 19-én kerül sor ?2 NSZK-ban az általános válasz­tásokra, amelyeknek esélyei az ENSZ-közgyűlés napirend­jére tűzte a szovjet javasla­tot, mert — mint mondotta — az erőszakról való lemondás a nukleáris fegyverek alkalma­zásának betiltása teljes mér­tékben megfelel korunk ob­jektív és szükségszerű köve­telményeinek. A nukleáris fegyverekről való lémond'ás — előfeltétele a nemzetközi béke és biztonság megteremtésének, — jelentette ki Loncar. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának ülésén a genfi leszerelési bizottság jelentésé­nek vitájában felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja, aki a bizottságban hazánkat kép­viseli. Dr. Kőmíves Imre arról a változatlanul nyíltak. A jobb­oldali ellenzék ugyan tanács­talan és nem tud semmi! szembeállítani az alapszerző­déssel, de győzelem esetére máris a megállapodások felül­vizsgálatával fenyegetőzik. Ez a fellépés bizonyára, befolyá­solja majd a választási harc finisét, jóllehet a szavazást számos más, bizonyos fokig kiszámíthatatlan belpolitikai tényező is meghatározza. Még­is bizonyos, hogy az NSZK megváltozott nemzetközi állás- foglalásában nemcsak egyes vezetők jószándéka játszik köz­re, hanem az objektíy szükség- szerűségek kényszerítő hatása, amelyek mindenképpen fenn­állnak majd, november 19-ét követően is. Az alapszerződés találó neve arra is int, hogy megfelelő ala­pok nélkül semmit nem lehet csinálni... Pakisztán kilép a SEATO-ból A pakisztáni kormány szer­dán bejelentette, hogy hivata­losan Is visszalép a délkelet­ázsiai szerződés szervezetéből (SEATO). A döntésről szóló nyilatko­zatban a pakisztáni kormány leszögezi, hogy „a haladó el­vekhez való hűség nevében és az ázsiai realitásokkal számot vetve, határozott a kilépés mellett”. két kérdésről beszélt, amellyel a leszerelési bizottság az el­múlt évben elsősorban foglal­kozott: a vegyi fegyverek be­tiltásáról és a föld alatti atomfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről. A magyar delegáció más szocialista országok küldöttsé­geivel együtt kezdeményezte a vegyi, és bakteriológiai fegy­verek együttes és teljes eltil­tásáról szóló konvencióterve- zetet, amely széles körű támo­gatásra talált az ENSZ-köz- gyűlésen és a bizottságban is. Mivel, azonban bizonyos nyu­gati államok nem támogatták az említett javaslatot, a szo­cialista országok a haladás ér­dekében készek voltak arra, hogy csak a bakteriológia el­tiltásáról dolgozzanak ki kon­venciót. Ezt már több mint 90 ország aláírta. A következő, rendkívüli fontos és időszerű lépésnek a vegyi fegyverek el­tiltásának kell lennie. Ettől a szándéktól vezettetve a szocialista országok a múlt év márciusában tervezetet terjesztettek a genfi leszerelési bizottság elé a vegyi fegyve­rek fejlesztésének, gyártásá­nak, tárolásának eltiltásáról és megsemmisítésükről. E javas­latot úgy fogalmazták meg, hogy mindazokra a vegyi anyagokra vonatkozzék, ame­lyeket háborús célokra fel­használhatnak. A szocialista tervezet a konvenció végrehaj­tásának ellenőrzésére nemzeti és nemzetközi eszközöket is számításba vesz. A tervezet azonban a bizottságban jelen­tős nehézségekkel találkozott. Kőmíves Imre hangsúlyozta, hogy a legjobb módszer és ellenőrző gépezet sem pótol­hatja a szükséges politikai készséget, amely bármilyen megállapodás eléréséhez szük­séges. Reményét fejezte ki, hogy a közgyűlés . mostani ülésszaka határozatban hívja fel a leszerelési bizottságot munkája folytatására. A magyar küldött a továb­biakban arról szólt, hogy Genfben megoldatlan maradt az idén a föld alatti atom­fegyver-kísérletek eltiltásának kérdése is. Ennek a magyar küldöttség véleménye szerint az az oka, hogy az Egyesült Államok még mindig nem tart­ja megfelelőnek a nemzeti eszközökkel történő ellenőr, zést. — Az alapszerződés

Next

/
Thumbnails
Contents