Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
KORUNK Szovjet tudomány — 1972. A tudomány fájának gyümölcsei és gyökerei A prágai villamos- teherelosztó jubileuma A fiatal atomtudomány a genfi nemzetközi konferenciák mérföldköveivel méri útját. Ha végigtekintünk e mérföldköveken, könnyen meggyőződhetünk róla, hogy az 1955-ös első konferenciától napjainkig az „atom- társadalom”, az atomvilág kölcsönös kapcsolataiban gyökeres változások történtek. 1955-ben az atomenergia, — a békés célokat szolgáló atom. ra gondolunk — még nem lépett ki a laboratóriumok falai közül. A világon mindössze egyetlen atomerőmű létezett, a Moszkva alatti obnyinszki 5 megawattos teljesítménnyel. Ma már ipari méretekben használják, hasznosítják az atomenergiát számos területen, s ezek közül gazdaságilag leglényegesebb az elektromos energia termelése. Az energetikai atomreaktorok száma a világon már meghaladta a 230-at. Ma az atomreaktorok kapacitása mintegy 20 ezer megawatt, vagyis a világ összes energetikai kapacitásának 2 százaléka. 1980-ig ez a százalék a számítások szerint 13-ra ugrik, a század végére pedig 50-re, vagyis az ember által előállított elektromos energia több mint felét atom szolgáltatja. Ez realitás, amellyel minden közgazdásznak, vagy államférfinak számolnia kell. Természetes, hogy előtérbe kerül az államok szoros együttműködése és a legjobb módszerek kiválasztása annak érdekében, hogy az atomenergiát az egész emberiség javára hasznosítsák. Az ENSZ égisze alatt megalakult a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, és más nemzetközi szakosított szervezet annak érdekében, hogy az atomenergia hasznosításának fontos problémái minél célszerűbb megoldásokat nyerjenek. Az ENSZ-közgyűlés azt a fontos célt tűzte a negyedik genfi konferencia elé, hogy a kérdések gyakorlati, népgazdasági oldalaival, vonatkozásaival is foglalkozzék. Mondhatjuk, hogy a célt elértük. A konferencia személyi összetétele, a beszámolók és a viták jellege azt mutatja, hogy az atomenergia tovább szilárdítja pozícióit az emberi tevékenység szinte valamennyi szférájában, és alkalmazásának legfontosabb területein döntő ipari tényező lett Ez a körülmény viszont számos fontos problémát vetett fel, olyanokat, amelyekre korábban talán fel sem figyeltek. Ilyen például az atomenergiának a környezetre való hatása, a lakosság biztonsága, a radioaktív hulladékok eltakarításának problémája, az atomerőművek bekapcsolása az energetikai rendszerekbe, a különböző típusú reaktorok megfelelő és gazdaságos üzemeltetési ciklusainak kiválasztása, új szerkezeti elemek és anyagok kidolgozása, azok tartósságának kitapasztalása. Talán szükségtelen elmondani, mennyire fontos a gyorsan fejlődő atomenergetika üzemanyaggal való ellátása. Becslések szerint körülbelül 1 millió tonna uránérc áll rendelkezésünkre, ebből kb. V2 kg tiszta urán előállításának önköltsége 10 dollár. Ez a készlet legfeljebb a hetvenes évek végéig elegendő. A konferencián tehát hangsúlyozták, hogy új uránérc-lelőhelyeket kell keresni és tökéletesíteni kell az úgynevezett soványércek feldolgozását, dúsítását. Véleményem szerint fontos kérdés a nukleáris üzemanyag újabb előállítási módszereinek fejlesztése, fontos az uránkitermelés a tengervízből, amelyben, ugyancsak becslések szerint négymilliárd tonna készlet rejlik. Mindezek ismeretében érthető, hogy a konferencia résztvevői sokat foglalkoztak az urán izotóp-dúsításával, és általában a dúsítás technikájának tökéletesítésével. Kétségtelen, hogy a döntő szót ebben az ügyben a gyors reaktorok mondják ki. amelyek gyarapíthatják a nukleáris üzemanyagot. Ilyen reaktorok építését több országban is tervbe vették. Nem kevesebb figyelmet szenteltek az új nukleáris üzemanyag, a nagy hőmérsékletű plazmák előállításának. Itt az utóbbi időben sok újdonság jelent meg, de a probléma egészében véve nem jutott túl a tudományos kísérletezések fázisán. Reméljük, hogy az út hátralevő részét sem tesszük meg lassabban, mint az eddigit. Nehéz lenne felsorolni az atomenergia alkalmazásának azokat az új és széles körűen fejlődő irányzatait, amelyeket a konferencián aprólékosan megvitattak. Szóba került az orvostudomány és a biológia, ahol a nukleáris módszerek alkalmazása valóságos forradalmat okozott, szó esett a korszerű üzemekben alkalmazott vegyi- és sugárfolyamatokról, az élelmiszerek tartósításáról, az élelmiszerek tisztaságának a védelméről, a kozmikus kísérletekről és kozmikus laboratóriumok létesítéséről. A fő figyelmet azonban a nemzetközi együttműködés fejlesztésének szentelték azzal, hogy minél több országnak tegyék hozzáférhetővé az atomenergia adta javakat. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy ennek az együttműködésnek a szilárdítása szempontjából mennyire fontos az atomsorompó-szerződés. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy a negyedik genfi konferencia tisztán az alkalmazott, vagyis a létfontosságú kérdésekkel foglalkozott. Mégis hangsúlyozni kívánom a fundamentális tudomány alapvető szerepét. Példákat sorolhatnék fel, amikor a tisztán elméleti, fundamentális kutatások hozták meg azt a hatást, amely új technikai területeket hívott életre. Azonos a helyzetünk például a nagy energiájú fizika területén, vagy akár az elemi részecskék fizikájában. Egyelőre nem szolgálnak alkalmazott eredményekkel. Meggyőződésem azonban, hogy az anyag szerkezetének alaposabb megismerése és feltárása új, váratlan gyakorlati következtetésekhez juttathat bennünket. A tudomány gyümölcsei természetesen mindenkit érdekelnek. De figyelembe kell vennünk annak a fának a mélyre ágazó gyökérzetét is, amely ilyen gyümölcsöket teremhet. NYIKOLAJ BOGOLJUBOV akadémikus, a szocialista országok egyesített nukleáris kutatóintézetének igazgatója (APN) Ä volgai olaj mielőtt Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia és NDK tárolóiba kerülne — több, mint harminc szivattyúállomás segítségével — mintegy 5000 kilométeres utat tesz meg. Szinte természetes, hogy egy ilyen hosz- szú vezetéken, néha-néha üzemzavarok fordulnak elő. Idáig az üzemzavar helyét és mértékét idegfeszítő munkával, szakértők állapították meg. Ez a munka most jelenA KGST-országok egyesített energiarendszere központi teherelosztójának (CDU) tízéves fennállása alkalmából a prágai vigadóban ünnepi ülést tartott a CDU tanácsa. Az ülésen megjelent Jaromir Matek professzor, a vendéglátó Csehszlovákia fűtőanyag- és energetikai minisztere, továbbá a többi tagország — Bulgária, Lengyelország, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió — miniszter- helyettesek által vezetett küldöttsége. A magyar delegációt Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezeti. A házigazda Jaromir Matu- sek professzor üdvözlő szavai utná az egyes delegációk vezetői felszólalásukban külön- külön méltatták a közös energiarendszer felmérhetetlen jelentőségét a KGST-országok gazdasági fejlődése szempontjából. Hazánk nevében Szili Géza miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy az 1972-es esztendő a magyar villamos- energia-rendszer számára további két jubileumot is jelez. 1952. decemberében — mondotta — csehszlovák koltősen egyszerűsödött a telemechanika segítségévek Az új — Hullám elnevezésű — berendezést az olajvezeték mérnökei tervezték. Üzemzavar esetén, automatikusan szabályozza a vezeték terhelését, vagyis az olaj áramlását. A berendezést már két szivattyúállomáson felszerelték, és az év végére az összes állomást ellátják vele, jelentette be G. Konsztantyinov a Barátság olajvezeték igazgatóságának főmérnöke, tógáinkkal együtt üzembe helyeztük Kisigmand és Érsekújvár között az első 110 kv-os kooperációs távvezetéket. 1962. júniusában, tehát tíz évvel ezelőtt helyeztük üzembe szovjet kollégáinkkal együtt Munkács és Sajószögedt közötti 220 kv-os kétrendszerű nemzetközi távvezetékünket, amelyen' megindult a szovjet—magyar villamosener- gia-kooperáció. A Magyár Népköztársaság közismerten villamosenergiát importáló ország. 1971-ben országunk bruttó villamosener- gia-szükségletének 22,7 százalékát importból fedeztük. Ez a tény önmagában is paran- csolóan előírta és előírja, hogy szerény erőnkhöz mértért maximális segítséget adjunk a CDU munkájához. Súlyt helyezhetünk arra is, hogy az 1971. és 1975. közötti IV. ötéves tervünkben szomszédainkkal együtt nemzetközi villamosenergia távvezetéki kapu csolatainkat tovább bővítsük; Meggyőződésem, hogy az ez év szeptemberében üzembe helyezett Szeged—Arad—Temesvár közötti 400 kv-ra szigetelt, 220 kv-on üzembe helyezett távvezeték nemcsak a magyar és a román energia- rendszer számára, a jövő év tavaszán üzembe helyezendő; Göd—Léva közötti 400 kv-os távvezeték nemcsak a magyar és a csehszlovák energiarendszer számára előnyös; hanem hasznos az egész nemzetközi egyesített energia« rendszer számára is. Az ünnepi ülés végén JaJ romir Matusek miniszter a nemzetközi együttműködésben szerzett érdemeik elismeréséül kitüntette a CDU legeredményesebb dolgozóit. Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója; a CDU tanácsának magyar képviselője ezüstérmet, Hámor Gyula, a tröszt műszaki- gazdasági főszakértője, ai CDU volt munkatársa elismerő oklevelet kapott. (MTI) Kibernetikai enciklopédia Telechcmikus berendezések a Barátság olajvezetéken A világ első kibernetikai enciklopédiája Ukrajnában jelenik meg. A kétkötetes mű szerkesztésében az ukrán tudósok mellett moszkvai, lenin- grádi és más szovjet szakemberek is részt vesznek. Az enciklopédia felöleli a kibernetika minden ágát és valamennyi alkalmazási területét. Alapos ismertetést ad az algoritmusok elméletéről, a matematikai logikáról, adatokat közöl az elektronikus számítógépek szerkezetéről, a kibernetikai készülékekről és népgazdasági felhasználásukról. Részletes magyarázatokkal szolgál a kibernetika új tudományos irányzatairól és új ágairól, például a technikai rendszerek irányításának elméletével foglalkozó technikai kibernetikáról. (APN — KS) Szibéria déli részén, az ázsiai földrész egyik legnagyobb folyóján, a Jenyiszejen épül a 6,4 millió kilowattos szajáni erőmű. A Jenyiszejen és az Angarán létrehozott óriás erőművek sorában ez lesz a legnagyobb teljesítményű. A bratszki (4,1 millió kW) és a krasznojárszki (5 millió kW) már áramot ad, a 4,5 millió kilowattos uszty—iljinszki erőmű pedig rövidesen üzembe lép. Most minden erőt a szajáni erőmű építésére összpontosítanak. A völgyzárógát 240 méter magas és több mint 1 km hosszú lesz; 31 köbkilométer befogadóképességű hegyi víztárolóba tereli majd a bővizű folyam vizét a hatalmas gát. Az erőmű környezetében ipari központ létesül alumíniumkombináttal, acélművel, színesfémkohászati létesítményekkel, vagongyárral, elektrotechnikai, könnyűipari és élelmiszeripari üzemekkel. Az építők robbantással törnek utat a sziklás talajban, hogy nyomukban könnyebben és gyorsabban végezhessék feladatukat a földmunkák gépei és a kolosszus betontestét kialakító munkások. Óriás az óriások között
