Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

Űttörőparlament 1972. Vasárnap ért véget a leg­fiatalabbak, az úttörők parla­mentje. Megyénket kilenc paj­tás képviselte a megye külön­böző úttörőcsapataitól. Csütörtökön délután öt óra­kor került sor az ünnepélyes megnyitóra, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság -első titkárának szavai után Szabó Ferenc, a Magyar Út­törők Szövetsége főtitkára tar­tott vitaindító előadást. Beszé­dében foglalkozott az úttörők ügyes-bajos dolgaival, végül arra buzdította a gyerekeket, hogy a tanácskozást minél több, a hétköznapi úttörőmun­kában hasznosítható javaslat­tal, tanáccsal gazdagítsák. Dr. Mátav Pál országgyűlési kép­viselő is köszöntötte az egybe­gyűlt pajtásokat. Szűcs István­ná, a KISZ KB titkára tett ja­vaslatot arra, hogy a parla­ment képviseltesse magát a középfokú tanintézetek diák­jainak parlamentjén. Másnap reggel kezdődött meg a tulajdonképpeni ta­nácskozás, amely több téma­kör szerinti szekciókban zaj­lott. A vitatott témák, a mi őrsünk, rajunk, csapatunk, városunk, járásunk, megyénk az úttörőélet a tanintézetek­ben, a napközikben, iskolák­ban, hétközi kollégiumokban és szakkörökben. Saját kör­nyezetükben egymás között az úttörők feszélyezettség nélkül beszéltek az úttörőélet gond­jairól, szépségeiről. Szó esett arról, milyen érzés úttörőnek, kisdobosnak lenni, elég han­gulatosak-e az őrsi és rajfog­lalkozások? Hogyan lehetne még emlékezetesebb, még szí-( nesebb a nyári táborozás? A parlament második dél­előttjén tanácskozások után üzemlátogatásra került sor. A pajtások ellátogatlak a Video­tonba és a KÖFÉM székesfe­hérvári üzemébe. Este került sor a parlament talán legél- ménydúsabb, legszórakoztatóbb programjára, az ismerkedési és játékestre. Itt a Tolna me­gyei úttörők dalcsokorral kö­szöntötték a többi ifjú „kép­viselőt”. Nagyon sok vidám, előre el nem tervezett játékos, dalos program szerveződött az esten, amely tíz órakor ért véget, a takarodóval. Szombaton reggel hat mun­kacsoportban folytatódott a beszélgetés, a vita. Tizenegy és tizenkét óra között a párt, a KISZ, a tanács képviselői fogadták az úttörőket. Ebéd után a székesfehérvári általá­nos iskolák csapatai látták vendégül a többi megyéből és a fővárosból érkezett pajtáso­kat. A baráti találkozókat já­ték, dal tette vidámmá és szí­nessé. Este valamennyien film­vetítésen vettek részt Vasárnap délelőtt az ezer­éves Székesfehérvár neveze­tességeivel, műemlékeivel Is­merkedhettek meg a IV. or­szágos úttörőparlament kis küldöttei. Délután került sor a záró plenáris ülésre. Eredményes tanácskozás, szép élményeket adó találkozó volt az úttörőparlament. A küldöttek felelősséggel adtak Gazdag választék, színes programterv Minden alapszervezeti KISZ-titkárnak ismernie kellene a KISZ Tolna megyei Bizottsága legutóbbi ülésén elfogadott po­litikai munkatervet. Mint annak idején már beszámoltunk róla, a munkaterv elvi és irányítási szempontjai kapcsolódnak a X. pártkongresszus és a KISZ Vili. kongresszusának határozataihoz, illetve ezek végre­hajtását szorgalmazzák. Az eszmei és politikai nevelőmunka te­rületén pedig az 1973-as történelmi-irodalmi, hazai és nemzet­közi munkásmozgalmi évfordulókat használja föl. Az ifjúsági mozgalom célja végül is, hogy a fiatalokban marxista—leninista világnézetet alakítson ki vagy erősítsen meg. A munkaterv jól szolgálja ezt a célt. Az alapszervezetek minden évben visszatérő gondja az éves munkaterv elkészítése. A megyei program ismeretében már az okozhat gondot, mi is maradjon ki. Az események, rendezvé­nyek, akciók olyan sora szerepel az anyagban, amelyek mind­egyikén még a legnagyobb létszámú alapszervezet sem képes részt venni. Jó lenne, ha minden titkárhoz eljuthatna az anyag, és az alapszervezet kedve és érdeklődési köre szerint választhatna saját munkatervébe belőle. A megyebizottság vita és hozzá­szólás nélkül fogadta el az előterjesztést, ami jelen esetben nem is baj. Egész megyére szóló javaslatot ugyanis nehéz lett volna már hozzátenni, de az alapszervezetek lehetősége a kiegészítésre úgyszólván korlátlan, mind a munkahelyi, mind a kulturális életben. Lássunk néhányat a jövő évi programok sorából. A forra­dalmi ifjúsági napok kiemelt országos rendezvénysorozata lesz a Petőfi-évforduló. Az alapszervezetek bekapcsolódhatnak az Ozorán meghirdetett helytörténeti vetélkedősorozatba. Ezenkívül szervezhetnek kirándulásokat, túrákat a Petőfi-emlékhelyekre. A VIT-re való felkészülés során háromféle vetélkedősorozat is indul. A találkozó gondolatához kapcsolódva rendezhetnek az alapszervezetek kiállításokat, vitafórumokat, kulturális és sport- programokat, akár egyénileg, akár egymás között. Mód van a csatlakozásra és társadalmi munkára a már meglévő védnökségi szerződések keretében, például Bótaszéken, vagy az alsótengelici kísérleti gazdaságban. Az üzemi KISZ-szervezetek részt vehetnek, és vegyenek is részt a „Szemléltető eszközöket a kis iskolások­nak” című akcióban. Ezt a Vasipari Vállalat alapszervezete hir­dette meg. Folyik a „Tiszta, virágos Tolna megyéért" mozgalom. „A ki minek mestere" vetélkedősorozat lesz jövőre is. Tovább kell lépni a „Kiváló ifjú mérnök és technikus” mozgalmakban is. Lesz népművész-alkotótábor és munkásmozgalmi dalfesztivál. A sportélet szervezett formái is adottak. Mindig gond az alapszer/ezetekben a KISZ azon célkitűzé­sének megvalósítása, hogy mindenki testreszabott megbízatást kapjon, és ezt kérjék is számon tőle. A pályázati vetélkedő és eseménysorozatok alapjaiban módot adnak erre is, hiszen ha csak egy akcióba kapcsolódik be egy-két ember máris van mit csinálni minden KISZ-tagnak. Az úttörőmozgalom jövő évi terveinek ismertetésére még visszatérünk. hangot jogos észrevételeiknek, gazdagították tapasztalataikat és nem utolsó sorban megszív­lelendő ötleteket, javaslatokat terjesztettek felnőtt vezetőik elé, akik ezen a parlamenten felmérhették munkájuk eddi­gi eredményeit. A szocialista demokratizmust tanulták és gyakorolták egyszerre az álta­lános iskolás korú gyerekek. Jó szándékkal, tudásukkal és ismereteik legjavával járultak hozzá hétköznapjaik színesíté­séhez, frissítéséhez és tartal­masabbá tételéhez. Paksi vöröskeresztes gimnazisták Az elmúlt nyáron a csopaki vöröskeresztes titkárképző, tanfolyamon részt vett Kollár Klára, a paksi Vak Botiyá. Gimnázium harmadik osztályos tanulója is. Sokat látott, ta­pasztalt, s szeptemberben az iskolaév kezdetekor munkához látott. Megszervezte a vöröskeresztes brigádot. A kis csoport tagjai legnagyobb részben olyanok, akik az egészségügy va­lamelyik ágában szeretnének elhelyezkedni érettségi után, vagy ilyen szakon tanulnak tovább. Foglalkozásaikat kéthe­tenként tartják. Filmeket vetítenek, kiselőadásokat tartanak egészségügyi témákról. Megtanulták az elsősegélynyújtás alap­vető elméleti és gyakorlati szabályait is. Az iskola tisztasá­gára is nagy gondot fordítanak. Naponta pontozzák a tan­termek tisztaságát, s a'hét végén az á csoport takarítja ki a klubszobát is, amelyik a versenyben a legrosszabb eredményt érte el. A járási vöröskeresztes titkár támogatásával lehetővé vált, hogy a szakkör kórházat látogathasson. Orvosokat hív­tak és húrnak meg előadást tartani. A tavaszi vöröskeresztes vetélkedőn szeretne számot adni ismereteiről a csoport és bi­zonyítani, hogy az első félév sem telt el eredménytelenül. A megye tanulófiataljait képviselték Mire e sorok megjelennek, már véget is ér a középiskolás fiatalok országos parlamentje. Megyénk tanulóifjúságát négy szakmunkástanuló, három gimnazista, két szakközépisko­lás képviselte. Még elutazásuk előtt tettük fel nekik a kér­dést, ha szót kapnának a par­lamenten, milyen gondról, problémáról beszélnének, vagy milyen kérdést intéznének az illetékesekhez. íme a válaszok néhány mondatban: Nyárs József, a dombóvári Mü. M. 516-os szakmunkáskép­ző harmadéves szerelőtanulója: — A sportélet fellendítésé­nek akadályairól beszélnék, el­sősorban dombóvári példákkal alátámasztva. Kevés, vagy egyáltalán nincs tornaterem az iskolákhoz. Ugyanez el­mondható a sportpályákról is. A tömegsport így úgyszólván lehetetlen. Enyhíthetnénk a gondon megyeszerte, ha társa­dalmi munkában épülne <— mint nálunk — sportpálya, vagy a meglevőket hoznák rendbe a fiatalok. Drágák a sportfelszerelések, egy kisebb iskola nemigen tud például 1800 forintos gerelyeket be­szerezni. Kapás László, a szekszárdi 505-ös iskola szerelőtanulója: — Jó lenne, ha a közismereti tárgyak jobban igazodnának a szaktárgyak ismeretanyagá­hoz. A festőtanulók is gép­szerkezeti példákon számolnak. Most már beszámít eltartott családtagnak az a szakközép- iskolás is, aki kollégiumi el­helyezést kap, de családi pót­Petőfí szavaló verseny Konyhádon Középiskolák közötti szava­lóversenyt hirdetett a bonyhá­di Petőfi Gimnázium, a költő születésének százötvenedik év­fordulója alkalmából. A döntő januárban lesz, a járási KISZ- bizottsággal közösen, a bony­hádi gimnáziumban. Minden iskola egy szavaiéival nevez­het. A kötelező vers Petőfi Sán­dor Dalaim című költeménye, ezenkívül egy szabadon vá­lasztott verssel kell a verseny­zőnek készülnie. Itt csupán annyi a kikötés, hogy Petőfi szellemében írott költemény legyen. 4 Magyar Ifjúság orvosa Szekszárdon Dr. Veres Pál, a Magyar If­júság népszerű egészségügyi rovatának orvosa szombaton, december 2-án délelőtt Szek- szárdon, a megyei KISZ-bi- zottságon válaszol a fiatalok kérdéseire. lék még nem mindig jár utá­na. A gimnazista kollégisták szülei kapnak. Miért? Egyes helyeken és szakmákban sza­kadék van az elméleti és a vállalati gyakorlati képzés kö­zött. A TOTÉV például felvett negyven fűtésszerelőt, de már harmadik éve vízvezetéket szerelnek. Hogyan fognak ezek eredeti szakmájukból levizs­gázni ? Haáz Erzsébet, a szekszárdi vendéglátóipari szakmunkás­képző tanulója: — Nem a mi szakmánk spe­cialitása a tankönyvhiány. Ke­reskedelmi ismeretek című könyvünk például csak első félévben volt, azóta jegyzetel­jük az előadásokat. Néhány viszont olyan régi, hogy a szakma már régen túl van a benne foglalt ismereteken. Kischner János, a lengyelt mezőgazdasági szakmunkás­képző tanulója: — Elég gyakori jelenség, hogy a tanulókkal szövetkeze­tek társadalmi szerződést köt­nek, aztán nem fizetik az ösz­töndíjat. Ez az egyik oka an­nale, hogy a fiatal szakmunkás aztán más munkahelyre megy, mint ahová szerződött, vagy nem is marad meg a mező- gazdasági pályán, pedig sze­rintem szükség lenne itt is szakmunkásokra. Koncz Anna, a tolnai gim­názium hallgatója régi és jól ismert kérdést feszeget. Az ifi­vezetői munka pontszámban is realizálódjék a tanárképző fő­iskolák felvételijén ... Hendrolovlcs Pál, a szek­szárdi gimnázium tanulója: Az országos diáknapok el­helyezési gondjairól beszél. A jelek szerint Keszthely már kinőtte ennek kereteit. Nem tudnak minden csoportnak azonos színvonalú szállást és étkezést biztosítani. Tarcsay Tamás, bonyhádi gimnázium: — Az ifjúsági turizmus né­hány kérdéséről szeretnék be­szélni. A VOLÁN csak úgy biztosít buszt, hogy a progra­mot is ő adja, holott olcsóbb és esetleg tartalmasabb lehet­ne, ha a csoport, állíthatná ösz- sze kedve szerint. Előfordul, hogy a kirándulás előtt két héttel lemondják a buszt, és mi semmit sem tehetünk, itt­hon kell maradni. Az Express ifjúsági táboraiban a nyáron nem állt a helyzet magaslatán a .táborvezetőség. A programok szervezetlenek és szegényesek voltak. Czobor Erzsébet kereskedel­mi szakközépiskola, Szekszárd: — Most már többféle egye­temi előkészítő tanfolyam is van. Megyei szervezésű és egyetemi is, de ezek rendkívül összehangolatlanok. Különböző időkben és nagyon gyorsan kell leadni az iskoláknak a résztvevők névsorát, ezért elő­fordul, hogy valaki kettőre is beiratkozik, vagy mindegyik­ből kimarad. Célszerű lenne, ha a Helikonon iskolatípusok szerint Versenyezhetnének, mert szerintem nem azonosak a feltételeink például a gim­nazistákéval. Horváth Mária, dombóvári Apáczai Csere Gimnázium és Szakközépiskola tanulója: — A szakközépiskolások nem egyenlő feltételekkel indulnak az egyetemi, főiskolai felvéte­liken. Kisebb az esélyük a be­jutásra. A későbbi évfolyamok­ban már előnyben lennének a szakmaj ismereteik szerint, de a felvételi tárgyak a gim­náziumi ismeretanyagra tá­maszkodnak. Ha mindannyiuknak nem is sikerült elmondani a Tolna megyeiek gondjait, problémáit, de mert ezek több ponton egyeznek az országos gondok­kal, elmondták helyettük má­sok. Az illetékes minisztériu­mok képviselői a kérdések egy részére választ is adtak, vagy választ fognak adni. A megye diákjainak kérdéseire pedig az Ifjúság hasábjain egy későb­bi időpontban fog válaszolni a megyei tanács képviselője. ÁFÉSZ-fiatalob I. országos aktíraérlekezlele December 5 és 6-án rendezi a KISZ Központi Bizottsága mezőgazdasági és falusi osztá­lya áz ÁFÉSZ-fiatalok I. or­szágos aktívaértekezletét. Az aktívaértekezlet módszerében eltér elődeitől annyiban, hogy nem előzik meg helyi parla­mentek, illetve aktívaértekez­letek. A megyei bizottságok keretszámok és irányelvek alapján mozgósítanak. Fő cél­ja, hogy az eddig meglehető­sen elhanyagolt területnek számító ÁFÉSZ-eknél dolgozó fiatalok az eddigieknél jobban kapcsolódjanak be az ifjúsági mozgalom munkájába. A mintegy negyvenezer alkalma­zotton kívül ezen a területen dolgozik körülbelül kétszázöt­venezer fiatal AFÉSZ-tag is. A fiatalok megosztva dolgoz­nak az iparban és a mezőgaz­daságban. Az országos érte­kezlet fórum lesz egymás munkájának megismerésére. Az aktívaértekezlet célkitű­zése még, hogy a részt vevő fiatalok munkahelyükre visz- szatérve mozgósítsanak a ne­gyedik ötéves tervre, a követ­kező gazdasági év tennivalói­nak minél jobb elvégzésére. Jövő év január elsején lép életbe az ÁFÉSZ-ekre vonat­kozó új, illetve módosított alapszabály. Az aktívaértekez­let célja az is, hogy a fiatalok minél alaposabban ismerjék meg az új alapszabályt és más belső rendelkezéseket

Next

/
Thumbnails
Contents