Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
Kilencszázezer múzeumi tárgy a 170 éve alapított Nemzeti Múzeumban Százhetven évvel ezelőtt, 1802. novemberében alapította meg Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeumot. Ebből az alkalomból kereste fel dr. Fülep Ferencet, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját Ná- dai György, az MTI munkatársa, hogy a múzeum helyzetéről, terveiről tájékozódjék. Az elmúlt évtizedek során a múzeum komplex gyűjteményéből számos fontos intézmény önállósodhatott: köztük az Ioarművészeti, a Nép- művészeti, a Szépművészeti és a Természettudományi Múzeum. 1949-től pedig megszűnt az „együttélés” a Széchényi- könyvtárral is. így aztán lassan kialakulhatott a múzeum sajátos arculata: az a speciális régészeti-történeti gyűjtemény, amelyben csupán a hazánk földjéből előkerült emlékek sorakoznak, olyan dokumentumok, amelyek népünk történetére vonatkoznak. A számos jelentős intézmény megalakulása után is Európa egyik legnagyobb gyűjteményének tárháza maradt a Nemzeti Múzeum. Az értékes múzeumi tárgyak száma a 900 ezret is meghaladja. Az anyag a felszabadulás óta megháromszorozódott, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy lényegében azóta gyarapodtak nagy számmal a rendszeres ásatások. A korábbi években a középkori magyar falvak kutatása volt a fő téma. A múzeum munkatársai szép eredményeket értek el a tatárjárás, illetve a törökdúlás nyomán elpusztult helyiségek nyomainak feltárásában. Államunk tetemes összeget fordít a gyűjtemény gyarapítására. 1951-ben készült el az az állandó kiállítás, amely hazánk történelmét követi nyomon a legrégibb időktől a honfoglalásig. Ezután került •• Oíyen éve alakult meg a Nemzetközi Vörös Segély Letartóztattak vasasokat, bányászokat, szegényparasztokat Miskolcon, Salgótarjánban, a Viharsarokban, kubikosokat Kalocsán, Endrödön, diákokat Debrecenben, Pécsett, értelmiségieket Győrött, Keszthelyen. A hozzátartozók tanácstalanok voltak, nem ritkán kétségbeesettek: most hogyan lesz, mitévők legyenek? ügyvéd jelentkezett, elhárította azt az érdeklődést: mennyit kér a védelemért? — A vádlott aláírta a meghatalmazást, a többi — mondotta — az ő dc^lga, a védőé. Csomag érkezett a börtönbe, ismeretlen feladó nevével, élelem, könyv, meleg holmi; a családhoz váratlan látogató toppant be, pénzt csúsztatott a mama kezébe, a beteg gyereknek orvost, gyógyszert hozott. A veszélyben lévőt barátok lakásába rejtette, vidékre kísérte, külföldre menekítette. Çolgozott a Vörös Segély. Munkatársait a bátorság, a harcosok iránti megbecsülés és szeretet, az áldozatkészség jellemezte. ötven évvel ezelőtt, 1922. novemberében a Kommunista Internacionálé moszkvai IV. kongresszusán Felix Kohn, lengyel bolsevik, a Komintern egyik titkára javaslatot tett: valamilyen forradalmi vöröskereszt-szervezetet kellene létrehozni, amely egyesítené az egyes országokban már különböző neveken működő csoportokat. Ezt követően sorra megalakultak országonként a forradalmi munkásmozgalom segélyszervezetei, s létrejött a Nemzetközi Vörös Segély. Első elnöke a lengyel Julian Marchlevsky lett, akit a német Clara Zetkin követett e tisztségben. A központ Berlinben működött. Tagjai egyének és szervezetek, csaknem félszáz országból több mint tízmillió taggal. A szervezet működése nyomon követte a nemzetközi forradalmi küzdelem eseményeit, mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett. Támogatta az ellenforradalmi terror be- börtönzötteit, kivégzettéinek hozzátartozóit, a menekülteket, az emigránsokat. Évekig harcolt, hogy az európai országok adjanak menedékjogot a hazájukból kiüldözött forradalmároknak. Az olasz, majd a német fasizmus győzelme valóságos népvándorlásokat indított el: a vészbíróságok, a koncentrációs táborok sok ezerre növelték a közvetlen életveszélybe került emberek számát. A Nemzetközi Vörös Segély részeként Bécsben 1923 őszén alakult meg a Magyarországi Vörös Segély, amelynek munkájában a párt megbízásából Sallai Imre, Gábor Andor, Szántó Zoltán és mások vettek részt, itthon olyan kiváló jogászok, mint Hébelt Ede, Molnár René, Révész József, Domokos József, Szőke Sándor, Lengyel Zoltán, Timár Miklós. Az illegális párt legjobb harcosait küldte erre a munka- területre, Hámán Katót, Vámos Ilonát, Martos Flórát, Házi Károlyt és még többeket. Sok szociáldemokrata és pártonkívűli humanista értelmiségi is együttműködött időről időre a Vörös Segéllyel. Enne'- egyik megnyilvánulása volt 1932-ben a Sallai Imre és Fürst Sándor életének megmentéséért 'folytatott küzdelem, amelyben részt vettek József Attila, Illyés Gyula, Szimonidesz Lajos, Zsolt Béla, Berény Róbert. Ez a munka ihlette József Attilát, amikor megírta Lebukott című versét; Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad, elvtárs, hisz te vagy a Vörös Segély. Tíz év múltán — éppen negyven éve — ülésezett Moszkvában a Nemzetközi Vörös Segély világkongresszusa, amely felmérte e szervezetre háruló roppant terheket, feladatokat. A második világháború előtti években még erőteljesebbé vált mindenütt a harcosok segítésének világszervezete. A második világháború idején a szervezeti kereteket megszüntették, s a munkát a körülményeknek megfelelően, a lehetőségekhez alkalmazkodva, minden számba vehető és elérhető erőforrást kihasználva folytatták. A fasizmus elleni harcban kommunisták és más pártállósú, más világnézetű ellenállók együtt küzdöttek a közös célért. A bekéért, a haladásért, az emberiségért küzdő milliók ma is megtalálják mindenütt a megfelelő formákat és feltételeket, melyek lehetővé teszik nemcsak országos, hanem világméretű szolidaritási akciók szervezését. A Nemzetközi Vörös Segély útja a tapasztalatok gazdag tárházát hozta létre, és ma is erőforrása az igaz és jó ügyek harcosainak. VADAS? FERENC a közönség elé a múltunkat 1849-ig szemléltető szakasz. Az állandó bemutatók mellett számos időszaki tárlatot is rendeznek. Az idén kezdődött az a sorozat, amely havonta egy-egy különösen érdekes, értékes műtárggyal ismerteti meg a nagyközönséget. A tervek között szerepel a szabadságharc 125. éves jubileumi kiállításának megrendezése a következő év márciusában. A múzeum vezetői foglalkoznak a legrégibb időktől a honfoglalásig terjedő időszakot felölelő kiállítás teljes átrendezésének gondolatával is. Ennek érdekessége az a kincstár lenne, ahol — természetesen a megfelelő biztonsági óvintézkedések megszervezésével — azokat a drága műtárgyakat szerepeltetnék, amelyeket egyébként nem láthatnak a múzeumlátogatók. A Magyar Nemzeti Múzeum külföldi kiállítási programja is szerteágazó. Az idén Moszkvában és Leningrádban vendégszerepeit a Pannónia művészetét szemléltető tárlat, s nagy sikere van Bécsben az őskori idol-plasztikai kiállításnak is. Szó van arról, hogy a sztyeppéi nomád népek —a hunok, avarok, magyarok — történetéről tanúskodó gyűjteményt a skandináv államokban is bemutatják. A Magyar Nemzeti Múzeum több vidéki tudományos intézménnyel együtt a teljes avar kori gyűjtemény kiadására készül. Közreadják a honfoglalás kori leletek katalógusát is. Jelenleg az európai rangú fegyvergyűjtemény tudományos megörökítésén fáradoznak, rajzoltatják, fotózzák az anyagot Átfogó feldolgozás készül a textilgyűjteményről is. (MTI) Uj tévétorony Ukrajnában A Kijevben épülő televíziós torony magassága az antennával együtt elérni a 385 métert. A torony egyes elemeit a földön szerelik össze, méghozzá úgy, hogy először annak felső részét készítették el, fokozatosan emelve feljebb a konstrukciót. Az új televíziós torony váza már «3érte a tervezett magasságot. (APN — KS) A november 19-én tartott NSZK-beli választásokon nagyarányú többséget kapott a kormánykoalíció. A választásra jogosultak 91,2 százaléka élt politikai jogával, részt vett a szavazáson. A szociáldemokraták a szavazatok 45.9 százalékát kapták, ezzel az NSZK legerősebb pártjává váltak. A Szabad Demokrata Párt 8,4 százalékot ért el. A CDU—CSU frakció a szavazatok 44,8 százalékot kapta meg. Térképünk a pártok szerzett mandátumainak számát mutatja, tartományonként. — TERRA — Magyar konzervgyárak a Szovjetunióban 250 teljes konzervgyárat és mintegy 400 gyártási technológiát adott el az utóbbi 15 évben a Komplex Külkereskedelmi Vállalat a Szovjetunióban. A magyar és szovjet tervezők közös munkájának eredményeként hazai élelmi- szer-gépgyártó vállalataink ma már hétféle, a különböző helyi igényeknek megfelelő kisüzemet és hatalmas kon- zervkombinátokat szállítanak a megrendelőknek. Az egyre igényesebbé váló szovjet piac megrendeléseinek kielégítése sokszor további új piacokat is biztosít, így például szovjet kérésre sikerült kifejleszteni a konzervüvege- ket előkészítő, úgynevezett osztott rendszerű hidrosztatikus sterilezőt, amely világszerte nagy érdeklődést keltett. A szabadalmat azóta megvásárolta egy nyugatnémet vállalat, amely a világ legnagyobb élelmiszergyártó cégével, az amerikai INC-vel kooperációban gyártja majd a magyar gépújdonságot. A konzervételek gyors elterjedése és nagy népszerűsége a Szovjetunióban további feladatokat állít a magyar konzervipari tervezők elé. A legfontosabb feladat a kapacitás növelése, ezért ma már olyan gépeket is gyárt a magyar ipar, amely óránként 6 tonna zöldborsót képes feldolgozni és készítünk olyan berendezést, amely naponta 48 vagon paradicsomot konzervál. Magyar szakemberek dolgozták ki különböző ételkoncet- rátumok és csecsemőételek gyártási módszerét, és hazai újdonság a hagyma tartósításának, valamit az édesiparban használatos pektin gyártásának technológiája is. (MTI) Múzeumba kerül a lengyel hajógyártás „el sőszülö ttj e” A gdanski hajógyárban épített első lengyel hajót, a „Sol- dek”-et a Munka Érdemrend I. osztályú zászlójával tüntették ki ezredik tengeri útja alkalmából. Ezer hajóút... Ez nemcsak a szállított rakományok óriási mennyiségét jelenti, nem csupán a tengeri útvonalak viszontagságainak leküzdését mutatja — az útvonalak hosz- sza huszonhatszorosa az Egyenlítőnek —, hanem egyben a legjobb bizonyítvány a hajógyárak jó munkájáról. Ma már a „Soldek” ugyan nem korszerű, de áz első gdanski hajó ma is olyan „jó erőben van”, hogy a h sióvá 1- lalatnak még mindig kifizetődő az üzemeltetése. A „Soldek" építése óta a szczecini I.engyel Tengerhajózási Vállalat tulajdona, s a mai napig is ezt a hajóstársaságot szolgálja a Dánia és Svédország közötti szénszállító útvonalon. Volt idő, amikor a „Soldek” az északnyugat-európai kikötők között cirkált a B—30 számjellel elllátott 29 egységből álló flotta „elsőszülöttjeként”. 1949. októberében adták át üzemeltetésre. Lengyelország ezt az első hajót hagyományok és tapasztalatok nélkül kezdte építeni, még a dokumentációk kidolgozásánál is külföldi szakemberek segítségéhez kellett folyamodni. A hajó a lengyel hajógyár- tó ipar egyik úttörőjének nevét kapta: Stanislaw Soldek, aki már 15 éves korában a hajógyárlási mesterséget tanulta, abban az időben a gdanski hajógyárban dolgozott. A hetvenes évek végéig a „Soldek” szenet szállít a Baltikum medencéjében. S mi történik a hajóval aztán? Any- nyit már eldöntötték, hogy a Soldekból nem lesz ócskavas. Amikor majd kivonják a forgalomból, a hajó a tengeri múzeumba kerül — a hajógyári dolgozók kívánságának megfelelően. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Népújság 4 1972. november 30.
